Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-04-28 / 35. szám

Nem cikkelyekben mondom ezt el, bizonyitoaa, hanem tényleges dolgokkal. Vándor vagyok, Magyarország e föld darabja, ahol Békéscsaba áll, nem otthonom. Jövevény vagyok rajta. Ápril 23-ikat irunk. Hazulról kórt pénzemet feladták. A pénzem, amelyből élek, elindult Budapestről 20-án s a legfőbb jog nevében nem jöhet meg. Mehetek kölcsön kérni, zálogházba vagy éhen hálnátok családostól — a legfőbb jog nevében ! Mérnök vagyok, avagy gyári hivatalnok, hirlapiró, vagy más koldus ur, mindegy. a legfőbb jog nevében a munkás leteszi a pörölyt, a betűszedő nem szed — s én a legfőbb jog nevében gyermekeimmel kiülhetek koldülni az út szélére, avagy ismét éhen halhatok, válogathatok köztük a sommum jus földi képviselőinek jóvoltából. Ha az erdőm leég, búzám a lábán marad, sertésem a vasúton éhen vész el, ez mind a legfőbb jog nevében történik, mert fel lészen állitva a tétel, hogy ezerek existenciája forog kérdésben s nem jut senki eszébe, hogy ezrekkel szemben milliók sújtatnak érdemtelenül. Én istenem, ne feledjük el, hogy nem, csak ez a néhány kiabáló százezer ember él magyar földön, hanem tekintélyes milliók, akik keservesen megérzik a legfőbb jog nevében, ezt az abszurd módon megfordított helyzetet. Hibás, kegyetlenül hibás ez az egész ország, mikor a szó szoros értelmében beugrott az uj jelszavaknak. Mikor az elharsogtatott szavakból elhitték, hogy tényleg minden utálatos, ami megmaradt azokból a régi, táblabírói időkből. Pedig több esze volt egy-egy ilyen derék öreg magyarnak) a magyar viszonyokat illetőleg, mint Marx és Lassale összes követőinek mesterükkel együtt. Mert igen messze esik ám Brüsszel az erdélyi havasoktól. Épülőben a hatalmas palota sociális jelszavakból; ugyan jó lesz szegényháznak a magyar középosztály részére. s. f. Községi közgyűlések. Békésen az e hónap 21-én tartott községi közgyűlés — irja tudósítónk — meglehetősen zajos lefolyású volt. A tárgysorozat érdemlegesebb dolgaiból kiemeljük, hogy Békésen az 1905. évi közmunka összeírása elhatároztatott. Az elöljáróság javasolta, hogy a kézi napszám váltság összege az addigi mérvben, az igás napszám váltság öszege 60 fillérrel magasabb összegben állapíttassák meg. Emperl Ernő nem lát okot erre az emelésre, az eddigi mérvben kívánja m«gállapitta tni a váltságösszeget. Dr Török Gábor szerint addig szó sem lehet a váltság összeg megállapításáról, mig nem tudják mire ós mennyi pénz kell; kór munkaprogrammot ós költségvetést. Végre is alapos vita után abban állapodott meg a közgyűlés, hogy megállapítja a váltságösszeget az eddigi mértékben, de annak felhasználását csak akkor engedélyezi, ha előbb a munkaprogrammot és költségvetést elkészíti az elöljáróság, a képviselőtestület pedig elfogadja. Az általános megyei tanitó testületi gyűlés céljaira a bérház nagytermét a község díjtalanul átadja, de költségeire nem ad semmit. A békési ref. egyház kútfúrás iránti kérelmét nem teljesiti. Orosházán e hgnap 20-án tartott a község rendkívüli közgyűlést, melyen elhatározták, hogy a Géza megállóhelytől Gyopárhalmán, Orosházán és Szentetornyán át Gádorosig meghosszabitó keskedvágányu vasút kiépitése érdekében megteszi a szükséges lépéseket. E célból bizottságot küldött ki a község, mely érintkezésbe lép Hódmezővásárhely, Osanádapáca, Mezőkovácskáza és az érdekelt községekkel, hogy ezen keskenyvágányu vasút kiépitésóre nézve a hozzájárulás tekintetében megállapodást létesítsen velők. F r e u d e r Mór biz. tag igen helyes ós okos indítványt tett Indítványára elhatározta a község, hogy a jövőben a bérletföldeket nem árverésen adja ki, mert a tapasztalat szerint a szegénysorsu emberek 50—70 koronára licitálják fel egymást és rendesen ráfizetnek bérleteikre; indítványozza, hogy 30—36 kor. árban adassanak ki ezen bórföldek holdankint olyan szegénysorsu egyéneknek, kiket a község a család nagy számánál vagy egyéb méltányossági okoknál fogva alkalmasnak tart — még pedig évenkint felváltva más ós más bérlőknek ; az indítvány egész terje delmében elfogadtatott. Minden esetre humánus gondolkodásra való és megszívlelendő indítvány volna ez mindenütt, csak egy a baj, hogy visszaélni mindennel s igy ezzel is lehet. Mert szomorú ugyan, de a bölcsesség ós igazság letéteményese manapság úgyszólván csak a jó Isten Az indítvány tehát szép és helyes, csak a végrehajtása is — mit eleve ugyan nem vonunk kétségbe — is éppen olyan mérvben sikerüljön is. A „Békésmegyei Közlöny" távi atai. Orosz-Japán háború. A japánok nagy vesztesége. Négyezer katona pusztulása. Budapest, április 17. (Baját tud. táv.) A bécsi félhivatalos Correspondenz bureau jelenti: A párisi Matin híradása szerint a vladivosztoki orosz hajóraj megtámadott négy japán szállítóhajót s ezen mindegyiken 1000 japán katona volt. Az oroszok a négy hajót elsülyesztették s igy a hajókon levő japánok a tengerben lelték halálukat. ^Szárazföldi harctér. A japánok előnyomulása a Jalu folyó mentén ellenállás nélkül egyre tart. A király fogadtatása. Budapest, április 27. (Saját tud. táv.) A királynak II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállittatására vonatkozó elhatározása alkalmából a főváros polgársága ő felségének május 2-án Budapestre hazajövetelekor ünnepélyes fogadtatást szándékozik rendezni. A módozatok megbeszélésére C s ászár Jenő, a józsefvárosi kör elnöke, a fővárosi társaskörök elnökségeit és a törvényhatósági bizottsági tagokat értekezletre hívta meg. Sztrájk mozgalmak. A vasntasok sztrájkja. Az egész világot foglalkoztató vasúti sztrájknak ma már az utolsó nyomait is 1 eltüntették. A forgalom a pályaudvarokon teljesen helyreállt. A vonatok a menetrendszerű időben jönnek-mennek, a katonaságot mindkét pályaudvarról bevonták, a katonai szolgálatra behívott összes vasutasokat elküldték már az állomáshelyeikre. A rendőrség ismét letartóztatott két vasutast azok közül, akiket a rákosi rendező-pályaudvaron elkövetett rongálásokkal gyanúsítanak. Ezek Pármán Lipót vonatf ékező és Bohus Mihály váltóőr. Átkísérték őket az ügyészséghez. Kacsó Gyulát, a volt tizenhármas bizottság tagját, annak dacára, hogy egész sereg detektívet mezgósitottak az elfogatására, még nem sikerült letartóztatni. Cukrászok sztrájkja. A cukrászok bérharca a vége felé közeledik. Nagyon sok sztrájkoló munkába állott, a továbbküzdők is elvesztették minden reményüket arra, hogy követeléseiket kivívhassák. A cukrászmesterek már mind kinyitották az üzleteiket és minden mű helyben dolgoznak, egyikben segédekkel, másutt csak a mester maga. A csabai Máv.-ok sztrájkja. Lassan bár, de végre valahára már véget ért Csabán a máv-ok sztrájkja, mely tulajdonképpen, saját vallomásaik szerint, vonatközlekedés híján inkább is önkónytelen munkaszünet volt. A postai forgalom lebonyolítására hirtelen megújított kocsipostajáratot is már beszüntették, a személy ós postaforgalom úgyszólván ismét teljes s a vonatok a régi pontossággal újból járnak. Igaz, hogy katonai kényszerfegyelem és rendelkezés utján, de hát csak járnak. Sőt megindult már az áru forgalom is, főleg az élő, romlandó ós gyorsáruk forgalma, a csabai állomásfőnök, 0 a u c i g Nándor hivatalos tudatása szerint e hónap 25-ke óta szintén teljes ós akadálytalan. A teher áruforgalom még egyelőre szünetel. A hét elsőnek indított vonatokon eleinte kevés volt az utas, de immár folyton szaporodnak s háttérbe szorul mindjobban az utazástól való félelem. Most bár katonai beavatkozással, de végre is csak vagy katonai egyenruhába ós fegyelembe bujtatott vasutasok, vagy önként munkába visszatért vasutasok bonyolítják le továbbra is a vasúti közforgalmat és igy nincs is mitől tartania az utazónak. A szolgálat lebonyolítására különben e hót folyamán a 101-es háziezred összes vasúti katonai tartalékos alkalmazottainak a behivójegyet K e s j á r Béla városi tisztviselő egy tényleges tiszttel személyesen kézbesítette s azok már szolgálattételre mindannyian be is vonultak a vasutakhoz. Különben, a vonatok egész hót folyamán és még most is állandóan szállítják a korneuburgi vasutiezred tényleges és tartalékos vasutasait, s a többi ezredek szolgálatra behívott vasutasait. Igy van ez Csabán, de országszerte is. A vasutakon felhalmozott áruk őrzésére úgy Csabán, mint az ország többi állomásain is, egyelőre még a katonák vannak kirendelve, de másként immár minden csendesedik s hisszük, hogy most már a nyugalom beálltával minden újból a régi jó és bókós mederbe fog térülni. nek, üdve a léleknek, az a szegény Marynak úgy tünt fel, mint elérhetetlen vágy, soha nem teljesülő ábránd, eltűnt álomkép. Mert van-e nagyobb fájdalom, mint mikor két sziv hosszas keresés utáfn egymásra talál, midőn két lélek úgy érez, mintha összes gondolatuk, érzésük egy forrásból fakadna és mindketten elárulják önkénytelenül, hogy együtt éreznek ós még sem lehetnek egymáséi ? Nem ! igen, nem lehetnek egymáséi, mert nem engedi végzetük, a körülmények, a millió akadályok, melyek gombamódra növekednek útjokban. Örökös vágy, beteges nyugtalanság kínozza, gyötri azt a szenvedő,, beteg, szerelmes szivet, mely szeret, de szeretnie nem szabad . . . szeretnie nem lehet . . . Multak a napok. A szép, Mary lelke napról-napra betegebb lett, Évek óta vágyott szive egy őt megértő férfi szerelmére és midőn egy ily férfit vélt találni, azt elvesztette. Alomképei eltűntek ós a kérlelhetlen való a messze távolban sem kecsegtette, hogy eléri a boldogságot valaha. Szive eddig megfoghatatlanul néma maradt a hódolók iránt és most ellenállhatlan vágyat érzett itt hagyni várál, kincseit, eldobni hercegi koronáját, felkeresni szerelmes lovagját s vele el, kifutni a világ ismeretlen részébe, elrejteni szerelmüket, boldogságukat a kutató szemek elöl. Enyhe nyári estéken sokszor ült elmerengve a szép Mary lovagvárának erkélyén. A szelíd holdfénynél, a levegő balzsamos illatában még jobban érezte azt a delejes vonzalmat, melynek neve szerelem. S mig Provence legszebb hölgye lovagja után epedt, addig a nagymester is legnemesebb érzelmeivel küzküdött. Mély sztrelme ós fogadalma álltak egymással, szemben. Nem csoda, ha fajdalma mély és komoly volt, mint a falombot érintő szellő, melyről nem tudni vájjon csak szelíd fuvalom lesz-e, vagy mindent összetörő vihar? A büszke férfi, a szavát megtartani akaró lovag szilárdul elhatározta, hogy ellenáll szerelmének, de rosszul számított. Dem jutott eszébe, hogy hiába hunyja be az ember a szemét a napfény elől, behat annak sugara a bezárt pillákon keresztül is. Nem gondolta meg, hogy a delejtü mindig csak a sark félé hajlik és a gyönge vas nem tehet mást, minthogy felé tart örökké. Nekik sem kellett más, csak egy találkozás. Virágvasárnapján, ősi szokás szerint, együtt volt Provence disze, virága a templomban. Nem maradhatott el Mary hercegnő sem. A csodálkozás lassú moraja hangzott fel a templomban, mikor a feje delmi szépségű hölgy kiváltságos helyét a főoltár oldalán elfoglalta. Halvány, nemes arcát gyémántporos fátyol földte, melyet igazgyöngy boglárok tartottak össza hófehér homlokán. Szép volt mint egy angyal, kit nem érintett még semmi földi szeny. De im megjelen a nagymester is az öt megillető díszben. Nemes alakja büszkén hordja a rangját jelző pompás öltönyt, de annál jobban meg van törve lelkében. — A fényes ruha csak elrejti, de nem gyógyítja be a sebet. A mint az ünnepség véget ért, a hercegnő és Roger találkoztak a templomajtónál. Egy kölcsönös fekintet, mely leszállt lelkük mélyére, megértette velők, hogy egymás nélkül nem élhetnek. Nagy lelki izgatottság között kereste a nagymester az alkalmat, hogy személyesen beszélhessen a hercegnővel. Most már elhatározta, hogy szakit múltjával és elhagyja a zászlót, melynek hűséget esküdött. Ugy gondolkozott, hogy élhet ő azután is azon nemes eszméknek, melyek eddig lelkesítették, sőt hitte, hegy ha övé lesz a hercegnő, a földi menyország, ez mellette fog állani, mint egy védőangyal. Szerelme győzött . . . fogadalmát felejtette a nagymester. Roger egy alkonyatkor meglátogatta a hercegnőt. Amint a terembe lépett, a szép Mary elhalványodva, de minden zavar nélkül ment a lovag elé. Tisztában volt Roger jövetele okával csakúgy, mint az adandó felelettel. A nagymester csakhamar elmondU jövetelének célját: lefestette hosszas küzdelmeit és elmondta, hogy a kétes bizonytalanságban már nem tud tovább élni. ^jrted — mondá — végetszakitok az előítéletekkel ha szeretsz, ha nem, ugy örök búcsút veszek ós elmegyek a harctérre meghalni. A hercegnő igent mondott, egyben azonban kérte Istent, hogy bocsássa meg e tettüket. Az emberek ítéletével nem törődtek. Ez semmivé törpült szerelmük előtt... Megtörtént. Egybekeltek. Szebb pár Provence földén nem állott még oltárnál. Roger hazavitte gyönyörű nejét ősei fészkébe. Provence legszebb vidékén feküdt a pompás kastély, körülvéve erdővel, mely lombjaival mintegy féltékenyen eltakarta a várszerű hatalmas épületet. A boldogság oly érzésével jöttek elrejteni a világ szemei elől örömüket, mely mintegy az aggódó félelemhez hasonlított, de a mély lelki meggyőződós, hogy egymás nélkül nem élhetnek, megnyugtatta szivüket. Végtelen boldogságuk mellett azonban ott leselkedet a fájdalom. A bűnnek, még ha a legtisztább szerelem volt is az oka, bűnhődnie kellett, mig ők észre sem vették, hogy ennyi boldogság sok egy pár embernek. Nem jutott eszökbe, hogy nekik tiltva van a boldogság, tiltva van a feltalált üdv és hogy nem lehetnek sokáig egymáséi. A boldog pár nem sejtve a fejők felett tornyosuló vészfelhőt, szokott napi sétájára indult az árnyas erdőben, A lombok összeborultak felettük s ők oly szép terveken álmodoztak. De hah! egy suhanás, mérgezett nyíl repül át a légen ós Roger, a volt nagymester találva lerogyik, elhaló tekintetét nejére veti még egyszer és két élet boldogságának fáklyája kialszik ... és a lovag egy sóhajjal kiadja lelkét. Honnanjött a mérgezett nyil ? örökké titok marad . . . Örök igazság, vagy emberi erőszak, Porvencenak édes dallal, nemes költészettel telt földéről az utolsó virágot is letöré, fátyolt boritots az egykor dicső földre ós azóta kihalt, néma ós hideg az, mint a sír . . ÚJDONSÁGOK. A csabai vivóakadémia. Immár csak pár nap választ el bennünket a rendkívül élénk előkészület alatt álló és széles körben nagy érdeklődéssel várt csabai vivóakadémia napjától, mely tudvalevőleg vasárnap, május hónap 1-én lesz megtartva a Vigadó termeiben. A vivóakadémia eddigi előkészületeiről ós műsorának részleteiről már ismételten hirt adtunk. Most, hogy megtartásának ideje immár csak napok kérdése, újból csak azt mondhatjuk, hogy a nagy előkészülettel tervbe vett sport ünnep erkölcsileg és anyagilag is egyaránt és előre láthatólag fényesen fog sikerülni; az akadémia védnöke Wenckheim Frigyes gróf 400 koronát külkött, hogy ezzel a szanatórium alapját, melyre a vivóakadémia rendeztetik, gyarapítsa s tudatta a rendezőséggel, hogy ugy ő, mint családja az estélyen részt vesz. A vivó-versenyre a jegyek már csaknem elfogytak, a keresletük pedig állandóan nagy. A jegyekért már eddig is — tekintettel a jótékony célra — többen felülfizettek. Igy Lukács György dr. főispán jegyéért 26 koronát küldött. Tudvalévő még különben az is, hogy a vívóversenyt társasvacsora és tánc fogja követni, melyre szintúgy nagy a készülődés úri társadalmunk minden körében. Szóval, előre elmondhatjuk, hogy a derék és fényesnek igérkeaő országos ünnep méltó lesz a hozzája fűzött várakozáshoz minden képen s hogy sikerében a buzgó rendezőség meg is fogja lelni fáradtságának jutalmát. — Iskolalátogatás. Berecz Antal, a felsőbb polgári leányiskolák miniszteri biztosa hétfőn és kedden Csabán időzött, hallgatta az egyes osztályokban az előadást s tárgyalt az illetékes tényezőkkel az iskola épületének kibővítése ügyében — Sztrájk Gyulán. Alig mult el a kőműves segédek sztrájkja, kik nem fizetésjavításért rendezték azt, hanem elbocsájtott két társukért, tegnap a szobafestők ós mázolok — 30-an, mondották ki a bérmozgalmat ; óránkénti fizetést, 10 órai munkaidőt kérnek. Bórmozgalom van Gyulán a Reisner-féle gyufagyárban, a gőzmalomban. Az építésnél alkalmazott napszámosok szintén nem állanak munkába. Napi 80 krajcártól kezdő, aratás idején 1 trt 40 krajcárig terjedő napibért követelnek s terrorizálják, agyonütéssel fenyegetik szokat, kik munkába állanak. Tegnap reggel a Komlóval szemben épülő Breznai háznál a (sztrájkoló munkások kővel dobálták a munkában levőket s a