Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-31 / 27. szám

nak komoly dolgot ós azt, hogy komolyan számba is vegyék önöket is, törekvéseiket is. Tudjuk, hogy nem mondtunk ezzel semmi különösebb ujat, csak újból időszerűt. De viszont nem is akartunk mást tenni, minthogy más sem célunk és nem is érdekünk, mint: a józanság és igazság hirdetése e kérdésben. - fa. Politikai szélesend. - márc. 31. A politikában csönd van Húsvéti vakációra oszlóban a képviselőház, amely most valóban ugy rászolgált és rászorult a vakációra, mint talán még sohasem. Azután pedig jön majd az uj munka, mely — adja Isten — hogy pótolni tudja azt, amit a hosszú harc alatt elmulasztottunk. A béke jól esik az országnak, és — egyelőre — rosszul az ellenzéknek. Halljuk, mint k 'szül uj csatákra; meg-megszólal az „ellenzéki koalícióra" hívogató éles kürtszó hangja. Ellenzéki koalíció: az eszme ellen nem lehet kifogást tenni, föltéve, ha olyan kormányzatról van szó, amelyet mindenáron meg kell dönteni! De hogy vájjon a Tisza-kormány ilyen lesz-e, ma még teljes objektivitás és telies jóhiszeműség mellett nem lehet tudni. Eddig úgyszólván kizárólag az obstrukcióval kellett élet-halálharcot folytatni, és amióta az obstrukció megszűnt, a maradványokat, romokat kellett eltakarítani, a feltétlen államszükségletek és a restanciákat kellett elintéznie. Maga még alig alkothatott vaamit. Várjunk, amig megismerjük ezt a kormányt a maga egész mivoltában. Akar-e, tud-e az ország javára dolgozni, teremteni, alkotni. Magyarországnak most nem uj közjogi harcokra, szóosatákra, obstrukcióra, ellenzék ós kormánypárt közt való ujjhuzásokra van szüksége, hanem komoly, dolgozó államférfiakra, akik akarnak és tudnak az ország reális szükségleteinek kielégitétésére eszközöket ós módokat teremteni. Szociális politikára van szükségünk elsősorban, mely ezt a mi rothadt magyar társadalmunkat egészségessé teszi ; kösgazdasági politikára van szükségünk másodsorban, mely szegénységünket, nyomorunkat, kicsinyes, szűkös gazdasági viszonyainkat megváltoztatja. Elsőbb erősnek kell lennie a magyarságnak erkölcsileg és anyagilag, csak azután jöhet sor a többire, amit az irigy, vagy gonosz szomszédtól ki akarunk vivni, csak akkor monthetiük meg kapzsiságától azt, amit el akar tőlünk ragadi. Az volt a baj, hogy ab ellenzék eddig mindég a fordított taktika mellett kardoikodott; dg meggyőződhetett róla, hogy Még Lájpcignál elsáncolta magát nagy Napóleon császár. Három napig vivták itt a csatát. Jelen volt würtenbergkirályi kuszárkáplár Szűcs István is. Ponyatovszky volt a nagy Napóleon császár kedves lovasgenerálisa. Ponyatovszkyra bizta nagy Napóleon császár seregét, mondván : — Ponyatovszky jóbarátom védelmezd Lájpcigot, amig segítséget hozok Párizsból . . De ponyatovszky genorális a tengersok ellenség ellen nem védelmezte meg Lájpcigot, sőt midőn legeslegutoljára menekült, lovastól együtt az Elbába fulladt. Nagy Napóleon császárt pedig Elba szigetére száműzték, aranybékós, cifra rabságba. * Würtenbergkirályi huszárok regimentiét Galíciába, a lengyelföldre, parancsolták pihenő kvártélyba. Falvakba osztották «zét az ezredet. A szabók a nadrágot, dolmányt foltozták. A suszterek a csizmák alá raktak emberséges talpot. Patkoló kovácsnak, szíjgyártó mesternek és a puskamüvesnek mindnyájának akadt dolga, hogy rendbehozzák a lerongyolt, hosszú harcok alatt lekopott ezredet; a közrendű huszár sem lógatta padkáról a lábát, kedves lovát kefélgette, hizlalgatta a paraszttól lopott szénán, abrakon. Mígnem egy éjszaka mi történt ? . . . Huszárkáplár Szűcs Ietván a szlanyinai generális mellé volt parancsolva ekkor, mint ordonánc altiszt. Nyugodalmasan töltötték a napot, az éjszaka egy részét is ; mert a tyúkokkal feküdtek le, elsőnek az öreg generális . . . Azonban takarodó után lovas katona vágtatott az udvarba. Nem huszár volt, de valami tarajos német és a pricsről nosza éhes zászlóaljakkal, anyagilag, züllött köz véleménynyel a jóllakott erőteljes ellenséget megszalasztani nem lehet. Es most mégis elülről akarja kezdeni a harcot, alig, hogy a nagy csata vereséggel végződött. Várjunk urak, hadd pihenjen, lekalább kissé ez a vert sereg. Várjunk, mig okát és módját tudjuk legalább megállapítani az uj küzdelemnek. Várjuk, mivé gubozódik ki ez a Tisza-kormány. Ha olyan lesz, amilyennek az eddig elmondottak értelmében lennie kell, akkor az ellenaéki koalíció ellenére is mellette lesz az ország igaai, becsületes józan közvéleménye. Ha pedig nem ilyen lesz, ha csakugyan nem becsületes, tisztakezü, az igazságot mindenfelé egyaráut osztogató lesz, ha csakugyan a régmúlt esztendők korrupcióját, panamáit, erőszakosságait akarná felvirágoztatni a béke napjaiban, amikor „dolgozni hagyják" ; hát akkor üdvös lesz az az ellenzéki koalíció, és ez esetben gyarapodni fog sok olyan erővel, amely eddig, a kormány becsületes intencióban bizakodva az obtrukció ellenében a kormány mellett hadakozott. Tehát várjunk, hadd lássuk, milyen is akar lenni voltaképpen ez a Tisza-kormány ! Vasutasok gyűlése - A fizetésrendezés ügye. — március 31. Tudvalevő, hogy hónapokkal ezelőtt a máv. összes tisztei és altisztéi fizetésjavitásuk méltányos ós szerintünk jogos rendezése tárgyában országos mozgalmat indítottak. E mozgalomban részt vettek városunk máv. tisztei ós altisztéi is. Ez ügyben nálunk az úgynevezett békéscsabai albizottság, melyhez tartoznak : Békéscsabai osztálymérnökség, Békéscsaba, Bókésföldvár, Békés, Cséffa, Csorvás, Gyula, Gyoma, Less, Nagyszalonta, Orosháza és Sarkad állomások összes személyzetükkel, mintegy 300-an, e hónap 27-én, vasárnap délután gyűlésezett a máv. éttermében Polgár Lajos osztálymérnök elnöklete, Wi sn y á k Alajos hivatalnok és Wesztmann Arnold áll. felv. ale'nöklete alatt, A gyűlés jegyzője E u z i t s k a Lajos mérnök volt. A gyűlésen megjelentek még a biaottság következő tagjai: C a u c i g Nándor főellenőr, Geszner Vilmos ellenőr, Sipos Lipót hivatalnok, pénzt., Andrássy György főkalauz, Biró László, Krancz Ödön pályafelvigyázók, Teszarik Ferenc főraktárnok, Hauser Mihály váltóőr, Koritár János kocsirendező, Seres János vonatmálházó, Szűcs Bálint, Berényi András pályaőrök. A bizottság e gyűlésében a következő határozati javaslatot fogadta el : 1. A fizetésrendezést az 1901. évi memorandumban megállapított fizetési fokozatok szerint és várakozási idők megállapításával kívánják, a folyó évben befelráncigálták káplár Szűcs Istvánt; mert sürgős levelet hozott a német. Felcsatolta hét kardját, csákóját Szűcs István. Háromszor kopogtatott a generális ajtaján, mignem benyitotta az ajtót. A vén generális ekkor tápászkodott a puha párnák közöl. Káplár Snücs István össze ütötte a sarkantyút. Szalutált. Az ágy mellett pislákolt egy mécses . . . Jelentését megtévén, a nagy pecsétes levelet kezéhez adta a vakaródzó álmos vén generálisnak. Ahogy a levélre tekintett a generális, mindjárt változott a szine ; midőn pedig felbontotta ós végigbetüzte a sorokat, mindjárt kiugrott a selyem paplan alól ós igy kiáltott fel: — Uccu kutya, nesze kutya! . . . Fiam Szűcs, kolompolj a huszároknak !. . . Káplár Szűcs István a kapu előtt a fakalapácscsal azonnal megütötte a deszkát. . . . Midőn pedig összegyűltek a huszárok, menten nyergelni kellett és még azon éjszaka indultak nagy Németország felé. Olyan megállás nélkül mendegéltek, hogy egy hétben csak egyszer volt „rostok" nap. Útközben tudták meg, azért ez a nagy sietség, mert nagy Napoleon császár megszökött Elba szigetéről és most elölről kezdik a háborút . . . Ékkor következett a«tán az a világhíres waterloói viadal . . . * A fehér boglya-kemence ma is ottan terpeszkedik a mestergerendás, alacsony hajdú házban . . . Annak a padkáján szívesen ülnek a hajdúk hosszú téli este és sutban a gyereksereg helye . . . Méltóságos, komoly a beszélgetés. Kavarog a pipák füstje és villognak a tekintetek, mintha csak magával wűrtenberg királyi huszárkáplár Síücs István úrral vágtatnának nagy Napoleon csásaár sasérosni fele . . . nyújtott pótmemorandumban foglaltakkal együtt. Föltétlenül megkívánják, hogy az új illetményszabályzat nem rendeleti úton, hanem törvényhozási úton állapíttassák meg ; tehát úgy a fizetés, mint a várako zási idő törvény útján biztosittassók. 2. A fizetésrendezés ügye f. óv május l-ig föltétlenül el legyen intézve, de a fizetésrendezósi terv előbb az országos bizottságnak tájékozás végett kiadassék. Ha ez be nem következnék, úgy a vasutasok nagy gyűlése május 8-án Budapesten megtartassák, melyen a megbízottak komoly és nyugodt megfontolás után a végső eszközökhöz folyamodhatnak. Ha azonban addig is egy megállapított fizetésrendezósi javaslatot a felsőbb körök elfogadnának, úgy ez egy nyomban összehívandó országos gyűlés által tárgyalás alá vétessék azon célból, hogy meg nem felelő javaslat esetén annak keresztülvitele megakadályozható legyen. 3. Ugy a fizetésrendezés alkalmával, valamint a jövőben kívánják az összes alkalmazottakról eddig titokban vezetett status nyilvánosságra hozatalát; ós a nyomtatásban megjelenő statusoknak kiosztását a szolgálati főnökségek között is. 4. Követelik az új szolgálati rendtartást, amely a mostani nehéz és bonyolult ügykezelés egyszerűsítését tűzve ki végcélúl, a központi vezetés szótosztása ós az egyes szolgálati szervek hatásköre kibővítésének elve alapján dolgoztassák ki. * Midőn e sorokat a gyűlés lefolyásáról irjuk, fővárosi tudósítónktól arról értesülünk, hogy a vasutasok fizetésrendezése május hó l-ig föltétlenül bekövetkezik. Gróf Tisza István miniszterelnök ós Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter ily értelmű Ígéretet adtak a vasutasoknak s eltökélt szándékuk, hogy szavukat az utolsó betűig beváltsák. Azonnal a húsvéti szünetek után Hieronymi beterjeszti a képviselőházban a MAV. alkal mazottainak fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot s a kormány kérni fogja a javaslat sürgős tárgyalását, hogy május l-ig törvényerőre emelkedhessek. A MAV. alkalmazottai bizonyára hálás megslégedéssel fogadják e rájuk nézve örvendetes hirt, mely meghozza nekik önfeláldozó munkájukért a régóta várt elismerést és SZÍVÓS szervezkedésüknek, önérzetes föllépésüknek a jól megérdemelt sikert. * A gyűléssel kapcsolatosan egyébkén t megemlítjük, hogy ha fenti híradásunk — amit kétségbe vonni nincs okunk — tényn y é válik, a MAV vasutasok elhatározták, hogy e mozgalomból kifolyólag o rszágos egyesületté alakulnak át, természetes eredményekónt a kedvezővé vált eddigi testületi törekvéseknek. Tömeges mérgezés. — Saját tudósítónktól Nagy szerencsétlenség történt Endrődön, amely gyászba borított egy köztiszteletben álló családot s valósággal megrémítette az egész községet. Még a mult héten pénteken történt, hogy K. Tímár József földmives, községi esküdt maga, neje és családjának négy tagja, — meg Nmeth János, az öreg kapás — hirtelen, gyanús körülmények között megbetegedett. Gyorsan orvost hivtak, Jakus Benő dr. a tünetekből rögtön megállapította, hogy mindanynyian megvannak mérgezve. Betegségüket életveszélyesnek jelezte az orvos s ez alapon azonnal megindult a hivatalos vizsgálat annak kiderítésére, hogy mi módon jutott a méreg a betegek gyomrába. E közben elhunyt az első áldozat. Vasárnap délelőtt meghalt az öreg kapás, a 79 éves Német János, aki évek óta volt az esküdtnél alkalmazva, s csütörtökön is ott dolgozgatott, s ott vacsorált nála, illetve velük. K i s Kálmán, csabai járasbirósági vizsgáló biró, ki a helyszínére kiszállott, felboncoltatta, s egyes belső részeit felküldötte Budapestre a bakteorologiai intézethez a méreg megállapítása végett. Alig temették el az öreget, meghalt a második áldozat, az esküdt neje, Ti már Mária hétfőn éjjel; s most élet-halál között lebeg a gazda fia Gergely, ennek felesége a két kiaebb testvére. Különös véletlen, hogy egy eladó leány maradt épen a családban, akire most az a szomorú kötelesség háramlik, hogy haldokló testvéreit s szüleit ápolja. Ez a leány ugyanis állítólag nem ivott abból a mérgezett vizből, ami a többiek vesztét okozta. Más verzió szerint pedig nem evett a mérgezett ételből, mert még nincsen megállapítva, hogy az erős túrós téseta volt-e megmérgezve, amit csütörtökön este ettek, vagy a reá megivott viz ? A házhoz ugyanis egy C s u v á r Márta nevű félkegyelmű asszony hordta a vizet, s azt rebesgetik, hogy ez tett volna valamit a vizbe csak úgy mulatságból, — és ép ezért nagy a riadalom a községben, ami érthető is, mert Csuvár Márta sok házhoz bejár, s igy »ok kutat megmérgezhet csupa unalomból is. De ez csak olyan taranda beszéd — amint itt nevezik a mende-mondát, — s nem valósainü, hogy igazsága bebizonyodjók. Márta asszony persze tagadja hogy ő bármit is tett volna a yizbe, — de honnan is vette volna? Valószínűbb az a feltevés, hogy a tészta volt pácolt buzáuak a lisztjéből ; — de ez sincs még megállapítva, s így a betegek valóban Isten kegyelmére vannak bízva, mert az orvosok nem ismervén, a méreg minemüségét, ellenszert sem adhatnak nekik. Szerdán temették el a bíróilag szintén felboncolt Timárnét óriási részvét mellett. Nem érdektelen, hogy Csuvár Mártát azért gyanúsítják, hogy a vizet megmérgezte, mert a gazda állítólag felmondott neki, mivel nem hordta rendesen a viz»t. S azért hiszik inkább, hogy a viz volt megmérgezve, nem pedig ja tésata, mert állítólag m á s o k is ettek abból a tésztából, s még sem lett semmi bajuk sem, mert nem ittak utána a Márta asszony által szállított vizből. A vizsgálat, melyet N y i s z t o r Adorján kir. vizsgálóbíró s Tóth Ferenc kir. alügyész vezet, egyébként folyik, s az majd kideríti az igazságot. A még életben lévő megmérgezett egyének állapota igen súlyos, a felgyógyulás reményére nincs kilátás. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Főrendiházból. Hűvös a levegő. A főrendiházról egyebet nem is konstatálhatni. Rideg, érzéketlen, uri arccal lépegetnek be a méltóságos politikusok a függöny-ajtókon át. A főrendiház szokott képéből hiányzanak az egyháznagyok, akik a nagy héten nem politizálnak. A klérust — főhercegi rangban — gróf Zichy Nándor képviseli. De ő fölér egy egész templom pappal. Az ülést pont fél tizenegy órakor nyitotta meg gróf Csáky Albin elnök. Jelenteni valója nincsen s igy rátérnek a napirendre, az 1903 évi költségvetésre, melyhez csak K e g 1 e v i c h István jelentkezett szólásra. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a kormány megtartja a 67-es kiegyezést s nem is enged abba semmit belemagyarázni. Legyen a kormány szabadelvű és 67-es. Bajaink orvoslását ne keressük másban. Fő súlyt kell helyezni, hogy a közös hadsereget népszerűvé kell tenni Magyarországon. Ez a hadsereg a kiegyezés legerősebb garanciája. Ez a beszéd Zichy Nándort kihozta sodrából. Felpattant a helyéből. — 0 azon a véleményon van, hogy amit Keglevich István hisz és beszél, az éppen nem a főrendiház többségének a hitvallása.. Csak azért állott fel, hogy ezt kijelentse. — A költségvetést elfogadták. Orosz-Japán háború. Az orosz főhadiszállás. A Berliner Tagebiatt közli, hogy a kelet-ázsiai orosz hadsereg főhadiszállása most Liaojung. A hatóság távirati rendeletet kapott, hogy sürgősen rendezze be Kuropatkin szállását. A város egy nagy haditábor, amelyből naponta indulnak ki a csapatok minden irányban. A kínaiak készségesen szolgálnak és dolgoznak az oroszok számára, nyilván azért, mert megrettentek az oroszok nagy haderejétől. Togo jelentése A Berliner Lokalanzeigernek jelenti egy magántávirat Yokohamából: Togo admirális hivatalos jelentése hirt ad arról, hogy a japán hajóraj ismét megkísérelte a port-arturi kikötő bejáratát eli torlaszolni. E hó 27-én hajnali 3 órakor