Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-20 / 24. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1904. évi 24. számához. Az eredményre — mint az igazgatói jelentés konstatálja — bénitólag hatott azon körülmény, hogy még mindig nagy azon tanoncok száma, akik a magyar nyel­vet még a harmadik osztályban is csak törve beszélik. Az idegen ajkuaknál jobb eredményt csak a magyar nyelvnek a nép­iskolákban fokozottabb mérvű tanitásával lehet elérni. Jelesebb növendékek az 1. osztályban Bohus György, Kojuók János, Petrás Mihály, Sipiczki János, a II. osztályban Cs. Kovács Jándor, Hugyecz Mihály, a II osztályban Holecz István, Boris Mihály, Rocskár György, Drjenyovszki András, a segédek közül Hugyecz András, Lestyiszin János, Pepó András, Sztiranka János ós Botyánszki Mátyás. Megemlékezik még az igazgatói jelen­tés az uj otthon kérdésóröl is. A tanfolyam ez idő szerint a volt algimnáziumi épület­ben, — melyet azonban a község a polgári fiúiskola részére adományozott, — talált ideiglenes elhelyezést; a végleges otthon helyéül az iparpalota fog szolgálni. Ennek kiviteli terveit Nagy Virgil budapes i épitósz most késziti. Kívánatos volna, hogy az uj otthon mihamarabb felépüljön, mert ha a volt algimnáziumi helyiségeket a fejlődő polgári fiúiskola a jövő tanévben valószí­nűleg elfoglalja s akkor az épitő ipari tanfolyam válságos helyzetbe jut. * A tanfolyam növendékeinek rajzaiból az iskola igazgatósága húsvét másodnapján a községháza közgyűlési termében kiállítást rendez, melyre már ez alkalommal is fel­hívjuk az iparos világ és a nagyközönség érdeklődésót. A kiállítás a község anyagi támogatása mellett jön létre A szabadság napja VármegyénkbenUefolyt március 15-iki ünnepélyéről még a következőket jelent­hetjük : A csaba-erzsébethelyi olvasókör, mint minden évben, úgy ez idén is nagy lelke­sedéssel ünnepelte meg március 15 ikét. Az ünnepi felolvasást B i e 1 i k János tanitó tartotta, ki nagy tetszéssel fogadott felolvasásának első részében a nagy nap történetét mondta el, második részében pedig annak jelentőségét méltatta. A fel­olvasás után társasvacsora volt. Szeghalom. Reggel 8 órakor az iskolák növendé­kei istentiszteletre vonultak fel. Este a polgári körben mintegy 300-an vettek részt a társasvacsorán A dalárda énekelt, Arató ,Lajos elnök nagyhatású beszédet mondott, Siménfalvíné, az ottműködő szín­társulat tagja szavalt. Gáspár színtársulata díszelőadást tartott s a nagy közönség a Kossuth menyasszonya hazafias színmű szereplőit zajosan megtapsolta, a. gazda­kör, Földmivelő munkások köre szintén társasvacsorával ünnepelt. Mezóberényben délután volt szép ünnepély a Magyar Király szálló előtt a piactéren. A berényi dalárda bevezető hazafias éneke után Kovács László dr. mondott nagyhatású, gyújtó emlékbeszédet. A beszéd után Strasser Sándor és BIeuer László nagy tetszés mellett szavaltak. Este a község minden társaskörében közvacsorára gyűlt össze a hazafias közönség, amelyeken számos kö­szöntő hangzott el. A mezőberényi iparos olvasókör rendes évi tisztújító közgyűlését kedden este 7 órakor tartotta meg saját helyiségében, mely alkalommal a közgyűlés a körnek elöljáróit újra egyhangúlag megválasztztta A gyűlés berekesztése után a köri tagok bevonultak a nagy terembe, hol az ipar­testületi tagok ós iparos ifjúság már várta a kör tagjait, hogy kapcsolatosan meg­ünnepeljék a szabadság napjának évfordu­lóját. Maász Adám iparosköri elnöke nyi­totta meg az ünnepélyt, szép beszédében üdvözölte a nagyszámú ünneplő közönsé­get. Hazafias beszédet mondottak még Szipszner Soma, Kolozsi Ltjos, Pilcz Jó­zsef, mely beszédeket nagy lelkesedéssel ós éljenzéssel fogadta az ünneplő közönség, azután Kimer Mihály a kör köuyvtárnoka rövid hazafias beszéde után, elszavalta Belencéresi Dezső „Márciusi strófák" című költeményét, melyet meghatottan hallgattak, majd lelkesedéssel éljenezte az ünneplő közönség a szavalót, ós a szerzőt. Szép beszédet mondottak még Pilcz Adám köri jegyző, Cselovsz ki Pál ós Kerepeczki Imre, és még számosan. A kedélyes mulatság a reggeli órákban ért véget. Orosházán a községi képviselőtestület diszgyüléssel ünnepelte meg a nagy napot. Előzőleg testületileg vettek részt az ünnepi isten­tiszteleten, honnan a diszgyülós színhelyére a színkörbe vonultak. Itt B i k á d i Antal mondott szép emlékbeszódet Az ünnepélyen részt vettek az isko­lák összes növendékei, kik közül 63-an kiváló szorgalmuk elismeréséül könyvjuta­lomban részesültek, négy hü cseléd, két férfi, két nö a község 50—50 koronás ju­talmát kapta. A Polgári olvasó-kör kegyelete jeléül hazafias lelkesedéssel, kedden este 8 órakor saját helyiségében társas vacsorával egy­bekötve ünnepelte meg március tizenötö­dikének évfordulóját. Ez alkalommal Ko­vács Andor mondott alkalmi beszédet. Budapesten a Békésmegyei egyetemi ifjak köre a márciusi események emlékét 14-én tartott ülésében ünnepelte meg. Az ünnepi ülés tárgysorozata a következő volt: A Hym­nusz eléneklése után Vidovszk.y Fe­renc elnöki megnyitót mondott. Utána Braun Adám felovasott Petőfi ós a bé­kési magány cimen. Dimák Géza elsza­valta B a 1 o g h Istvár „Költő" cimü költe­ményét. S a g u 1 y József beszédet mondott, Weisz Arnold szavalta R a d ó Antal Talpra magyar költeményét. Az alelnök zárószava után a Szózatot énekelték a tagok. Gyoman. A nagy napra viradóra a község ün­nepi diszt öltött. A község szépen fello­bogózott utcáin a nép ünnepi ruhában in­dult az ev. ref. templomba, hol G a r z ó Gyula lelkész, gyönyörű hála imáját, a templomot zsúfolásig megtöltött közönség is utánna mondotta. Dólutáu, az olvasó­körök, egyesületek és az ipartestület zász­lók alatt, zeneszóval vonult a községháza elé, hol a Petőfi téren felállított zászlókkal diszitett emelvény körül több ezerre menő közönség várta az ünnepély kezdetét, mely 3 órakor következő sorrendben tartatott meg : Kölesei Hymnuszát Dalárda és zenekarok közreműködésével kalap levéve énekelte a közönség. G a r z ó Gyula, a közművelődési egyesület tevékeny elnöke, az ünnepély jelentőségét hazafias megha­tottsággal méltatta. Kemény Gyula a szabadságról s a márciusi nagy napok vív­mányairól emlékezett meg hazafias tűztől áthatott beszédben, mely általános lelke­sedésre ragadta a közönséget. A Dalárda, V a g n e r Márton vezetése mellett egy igen szép hazafias d ilt énekelt. Petőfi Talpra Magyar költeményét igazi hévvel és lelkesedéssel szavalta V a g n e r Márton. Ür menyi Lajos hazafias érzés­sel szavalta el ezután március 15-re irt saját szerzeményű ódáját, mely a közön­séget többször kitörő lelkesedésre ragadta. Endrödön a kaszinó ós kath. kör márc. 15-kén kitűzte a nemzeti lobogót s este a polgárság mindkét helyen társasvacsorára gyűlt egybe s nem egy sikerült, hazasze­retettől áthatott beszéd hangzott el. Kondoros község hazafias polgársága lelkesen megünnepelte a szabadság ünne­pét. A csárda nagy terme az ünnephez méltón volt feldíszítve s a megjelent 150 főre tehető közönség a termet zsúfolásig megtöltötte. Keviczky László ev. lel­kész megnyitó szavai után a közönség el­énekelte i „Szóziít"-ot. Az egyszerű köz­vacsorán azután több felszólalásban törtónt megemlékezés a nagy, dicső időkről. F ü­1 ö p p József jegyző Kossuth szellemét méltatta az azóta létesült alkotásokban. Keviczky lelkész a hazafias összetartozás és összetartásnak áldásait ós szükségét vá­zolta. C z i r b u s z Endre tanitó, az elért eredményekből vont le tanulságot. Z á­vogyan Lajos a földmunkások nevében adott kifejezést érzelmeinek. Az ünneplők elhatározták, hogy Kossuth Ferenchez üdvözlő iratot intéznek. ken kivül fontosabb ügyeket nem tartal­mazott. Az ülés lefolyásáról tudósítónk a kö­vetkezőket jelenti: Jetenvoltak: Lukács György dr. főispán el­nök, Fábry Sándor dr. alispán, Daimel Sándor dr. fő­jegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Zöldy Oéza dr, főügyész, Zöldy Jáno* dr. főorvos, C»ák György pénzügyigazgató, Rezey Szilviusz kir. tanfel­ügyelő, Tiszay Oéza az államépitészeti hiyatal mér­nöke, Liszy Viktor kir. ügyész, Zlinszky István, Ladics György, Márky János közigazgatási bizottsági tagok. Az alispáni jelentésből kiemeljük a következőket: A személy biztonság az előző hó viszonyaihoz képest hanyatlást mutat. Mig ugyanis január hóban 5 esetben, addig februárban 13 esetben követtek el személybiztonságot veszélyeztető cselek­ményt. A vagyonbiztonság február havában több ízben súlyosan megtámadtatott. Csu­pán az orosházi járásban '15, Gyulaváro­sában 8 lopást követtek el. Február havában 4 esetben történt baleset; ezek közül egy halálos kimenetelű volt, egyet veszet kutya marása okozta; a megmart egyént felszállították a buda­peste Pasztőr intézetbe. A vármegye terü­letén 7 halálos végű öngyilkosságot követ­tek el, 3 esetben pedig öngyilkossági kí­sérletet. Tüzrendészeti viszonyok kielégítők voltak ; 7 tüzeset közül 4 esetben az el­égett tárgyak biztosítva voltak. A főldmivelés ipar és kereskedelem terén a viszonyok változatlanok. A munkás viszonyok javulása még nem észlelhető. Bejelentette az alispán, hogy Neu­mann Jenő dr. gádorosi községi orvos állásáról lemondott, és hogy Szente tornya községben kezségi orvossá A c z é 1 Sándor dr. lett megválasztva s részére kézi gyógy­tár engedélyeztetett. Az alispáni jelentós letárgyalása után külömbözö előadmányokkal foglalkozott a bizottság. Igy Kun Pál dr. községi pót­adóját törölték. Előterjesztést intéztek a belügyminiszterhez, hogy K o r m o s s Emil békéscsabai anyakönyvvezető tiszteletdiját 400 koronában állapítsa meg. A pénzügy­miniszternek 1904. évi egyenes adók kive­tése tárgyában kelt rendeletét kiadták a községeknek. Békés község kérelmét az állami iskola elhelyezése tárgyában vissza­utasították. S z a 1 a y József felebbezósó­nek a Békéscsaba községben legtöbb adót fizetők névjegyzéke ellen helyt adtak. Több apróbb ügy elintézése után a vármegyei árvaszéki elnök tette meg je­lentéseit. Végül a királyi ügyésznek a törvényszéki fogház állapotára vonatkozó február havi jelentése után az ülés vé­get ért. Egy havi közigazgatás. A közigazgatási bizottság ülésé. Bókósvármegye közigazgatási bizott­sága — eltórőleg a bevett szokástól — március havi gyűlését nem a hónap máso­dik hétfőjén, hanem mult szerdán tartotta. A tárgysorozat a szokásos havi jelentése­Békésmegye közegészségügye a mult évben. - A közig, bizottság jelentéséből. — A közigazgatási bizottság minden félévben jelentést tesz az összes szak­minisztereknek saját ügykörük tárgyában. E jelentések pontosan, tömören foglalják magokban az elmúlt óv minden eseményét a megyei élet minden terén. Ez alkalommal a közegészségügyről szóló közérdekű részt ismételjük az aláb­biakban : a. köze ószségügy állapota kielégítő volt, de az előző évhez viszonyítva, rosz­szabb. A megbetegedések száma k vesbe­dett, de a halálozások száma emelkedett. A hevenyfertőző bajok közül említésre méltó járvány alapjában a kanyaró, vör­heny és hasihagymáz lépett fel, mit leg­jobban igazolhat az, hogy ezekben a ba­jokban történt megbetegedések a heveny fertőző betegségekben való összes megbe­tegedéseknek több mint 3/4-ót tették ki. Ezeknek a hevenyfertőző bajoknak lefolyása elég szelídnek mondható, mit legjobban igazol az, hogy a halálozási százalók egyiknél sem lépte túl a meg­szokott határokat. A hevenyfertőző beteg­ségek tova terjedésének megátlására a lehető ós célszerűnek mutatkozó hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Min­den egyes esetben foganatba vették a fertőzött házaknak jelző cédulával való ellátását; a betegeknek lehető elkülönítését, a fertőzött házaknak gondos fertöteleni­tésót: a fertőzött lakásokból az élelmi szerek kiviteli tilalmát. Az óvintézkedések végrehajtása körül úgy a hatóságok, mint a közreműködő orvosok elismerésre méltó buzgalmat fejtettek ki. A difteria ebben az évben sem öltött nagyobb mérveket, bár a megbetegedések száma az előző évhez képest 'jóval emel­kedett. A difteria tovaterjedésének megaka­dályozására a heveny fertőző bajoknál ál­talában igénybe vett óvó rendszabályokon kivül különösebb intézkedések megtételé­nek szüksége fent nem forgott. Gyógy ­szerummal beoltottak 132 difteríás egyént, kik'közül meggyógyult 104, meghalt 28. A beoltottak halálozási százaléka 21°/ 0, vagyis az előző évhez viszonyítva 4% al kevesebb. A gyermekek egészségének ápolása és a*7 éven alól levő gyermekek ssakszerü kezelése, segélyzése körül említésre méltó tapasztalatok nem szereztettek. Az ebben az irányban felmerült mulasztásokat az első fokú egészségügyi hatóságok meg­torolták. Az Országos Fehér Kereszt Egye­sület bókésvármegyei „E11-" gyermekmen­helye bár az év folyamán állami kezelésbe került, az egyesület a gyermekvédelem érde­kében folytatta áldásos tevékenységét a rendelkezésére álló eszközökkel. Az előirt egészségügyi vizsgálatokat mindenütt pontosan ós kielégítő eredmóny­nyel foganatosították, mint erről minden egyes községben kötelezően vezetett „Orvosi ellenőrzési naplók" tanúskodhatnak. Kcrorvosi állások nincsenek; a köz­ségi orvosi állások mind betöltettek. A községek orvosaik fizetéseit pénztáraik­ból akadálytalanul szolgáltatják ki. A szülészet és halottkémlés állapota álta­lában kielégítő Ezen a téren említésre méltó nem fordult elő. A vármegye minden községének van oklveles községi bábája. A gyógyszertárak száma 3-al, a magán­orvosoké nem, az okleveles bábáké pedig 14-el szaporodott. Az egészségügy javítására a községek fásítása, csatornázása, jó ivóvízzel való ellátása, a szegényházak, munkás cseléd lakások rendezése, a szervezett mentőszol­gálat működésben tartása vétettek foga­natba ; a felmerült egészségügyi hiányok eloszlatására a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok minden alkalommal megtették. Az egészségügy javítására ós a tüdő vész, e pusztító népbetegség korlá­tozására alakult „József főherceg Szana­tórium Egyesület", valamint a vármegyei „Közegészségi egyesület" ebben az évben is folytatták buzgó ós már is nagy ered­ményű munkálkodásukat. Uj kórház az 1903. év folyamánnem nyílt meg. A földosztó igazgatási pöre. — Várkonyi pöre a nagyváradi táblán. — A nagyváradi királyi tábla tegnap mondott ítéletet Várkonyi Istvánnak, az is­mert földosztónak izgatási pőrében, amely­nek a gyulai törvényszék előtt folyt első tárgyalását ennak idején országos érdek­lődés kísérte. Az érdekes izgatási bünpör anyaga az a programmbeszód, amelyet Várkonyi Gyomán mondott a mult képviselőválasz­tások ideién. A beszédnek tizennégy passzusát in­kriminálta az ügyészség. Egyebek közt aat hirdette a kiváló földosztó, hogy a büntető igazságszolgáltatás a hatalom megtorló esz­köze ; hogy az állam az urak és tisztvise­lők rablószövetkezete, s az állam Rózsa Sándor módjára a néptől rabolt milliókat osztja szét szolgái között. A tárgyaláson az ügy anteaktáit Mol­nár Géza referálta a büntető tanács előtt, amely Urbán Adolf elnöklósével ült össze s tagj ai az előadón kivül Bige Gyula, Balogh Samu, Harmathy Károly voltak. A vádat Kurovszky Ferenc főügyészi helyettes képviselte s Pacauer Zóasef vál­lalta a közvódő tisztét, minthogy sem Vár­konyi István, sem védője: Eötvös Károly nem jelentek meg a tárgyaláson. Az előadó ismertette az aktákat s az első bíróság ítéletét, amely Várkonyit al­lam és osztály ellen való izgatás miatt az enyhítő körülmények figyelembe vételével egy havi állam fogházra Ítélte. Kurovszky Fereno főügyészi helyettes tartotta meg vádbeszódet, amelynek egész konstrukciója rávallott arra, hogy a vád képviselője nagy stilü mérkőzésre készült, azt vélve, hogy a védelem nagy mesteré­vel áll majd szemben. Fényes dialektikával érvelt amellett, hogy az elsőfokú ítélet minősítő részét hagyja helyben a tanács, de ejtse el az enyhítő körülményeket és viszont a lázítás súlyos voltára való tekinttel az ítélet szigo­rítását és a makszimális büntetés kirovását proponálta. Paczauer József az alaki semmiségi legolcsóbb bevásárlási forrás í ,-:• : r^^-^aaaK^r^-gapaa nagyban és kicsinyben ruhaszövetek, selymek, vászon­Löwy Jaizab L. és 'Társa diva,a r" nasykere skedés e Előnyös és pontos kiszolgálás. Békéscsabán, Főtér. Vidéki minták kívánatra bérmentve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents