Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-10 / 21. szám

XvXl. évfolyam. Békéscsaba 1904. Csütörtök, március hó 10 én 21. szám. BEKESME6YE Ml I0ZL0NT POLITIKAI LA.jP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szam 16 fillér Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden bellii is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő : BELENCERESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben "fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Társadalmi léhaság — márc. 9. A társadalmi léhaság régi nóta, amely azonban mindig uj marad. Látjuk a léha irót, aki üres fővel „zsurbabérokra" vágyódik s a társadalom léhaságara számítva, igyekszik a magasba kapaszkodni. Ez iró mellett, aki minden elv és meggyőződés nélkül, csupán külső sikerre törekszik s minden lelkiismeretlen cselekedetre kész, feltűnik a törtető festő s az élvhajhász művésznő alakja. Szemünk előtt !átjuk a pajtáskodó műbírálót, a tönkrement földesurat, aki a hivatalnok ranglétrán megy előre. Léha férjek mellett üreslelkü, mulatozó asszonyok vonulnak elénk. A rang-kórság nyavalyája is elénk tárul. Látjuk az úgynevezett előkelőségeket, amint náluknál magasabb rangúak előtt hajlonganak, látjuk a vezető osztályok különböző típusait, amint fölületes szórakozásért, anyagi haszonért élnek és minden komolyabb célról, nemzeti feladatról és emberi ügyről megfeledkezve, csupán csak a pilla nat semmitmondó kedvteléseinek áldoznak. Emellett ez a társaság szokásaiban, felfogásában, beszéd-tárgyában más minden, csak nem — magyar. így sülyed a társadalom, ha kivetköződik eredeti jellegéből, ha feladja a maga nemzeti sajátosságait s idegenből behurcolt kóros divatnak rabjává lesz. Igaz, hogy az ily léhává lett társadalom nem a nemzet zöme, hanem csak egyik, még pedig felszínen lebegő, ugyancsak vékonyka t'-'^gpj s a nemzet fontai tő nagy tö" imgQ egészen más életet ól: — de igaz az is, hogy a társadalom e felszínen hbegő léha rétege adja meg a közszellemet, s teszi üressé, sirárrá és vigasztalanná az egész társadalmat. Az idegenből behurcolt léhaság, midőn a nemzetet a maga eredeti jellegéből kivetkőzi, még más súlyos következményekkel is jár. Fájdalom, nálunk a társadalom nem alulról fejlődött ki. A magyar nép milliói maholnap azt fogják észrevenni, hogy az a felsőbb elem, amely a divatokat jelöli ki: teljesen idegenül áll a magyar néppel szemben, nem a nép véréből való vér, nem a nép lelkéből való lélek. Nem a magyar népbó'l nő ki, sarjadzik magasba a vezető szellem. Ennek oka sok évi mulasztás a gazdasági és népművelési téren. De még az sem lenne helyrehozhatatlan hiba, hogy a magyar társadalom vezető osztályai nem a magyar népből sarjadzanak: — ha lelkükben meg lenne a nemes törekvés, hogy a néphez közebdve, a nép lelkét felfogva, komolyabb és becsesebb felfogásokat sajátítsanak el. Da az Ő szellemük jobbára a külföldi dekadensszellemen táplálkozik. Ami a külföldön is divat-kórság, sajátítjuk el nálunk legkönnyebben így nemcsak a magyar szellem tisztasága megy veszendőbe, hanem a magyar lélek mélységes erkölcsi felfogása is, amely nélkül igaz hazafiság nem géPzelhető. Az ilyen ledéren nemzetközi társadalomban nem csak a nemzeti eszmény, sem általónos emberi eszmény nem fejlődhetik ki. Üres mulatozás, kapaszkodás, férfiak és nők kalandvágyó szórakozása, szereplési viszketeg, minden áron való érvényesülési vágy, rang-kórság, ál-tekintélyek bálványozása, lelketlen divatok majmolása ugy nemzeti, mint emberi szentpontból egyaránt szomorú tünetek. Ebből a megmételyezet légkörből, a külföldieskedés vigasztalan világából csak a magyar emberhez, a magyar néphez való visszatérés mentheti meg közéletünket. A nép javáért, milliók: boldogságáért való szent hevület az, ami ismét nemzeti jelleget s erkölcsi komolyságot adhat a társadalomnak, irodalomnak s egyáltalán a közéletnek A vezetőosztályoknak nincsen is más hivatásuk, mint a milljók erkölcsi, anyagi és szellemi közjavát képviselni és szolgálni . Ha ennek a szegény magyar népnek jóléte, tisztessége, műveltsége lesz a társadalom vezetőinek vezérlő csillaga: ismét lesz komoly eél, eszményi hivatás s nem merül ki a társadalmi élet üres szórakozásokban, egyéni vetélkedésekben és kapaszkodásban. A helyzet -Fővárosi munkatársunktól.— Budapest, márc. 9. A teknikai obstrukció, Ugrón ók és Lengyel Zoltán kegyelméből ismét felütötte hidrafejét: a tegnapi képviselőházi ülésen ostoba jegyzőkönyvi disputával elrabolta a napirend tárgyalására szánt időt. A válságossá ós súlyosan veszedelmessé vált helyzetből azonban a nemzet két fontos eseményből remélhet kivezető utat: a 48 as Kossuth-párt állasfoglalása, mely a józan megfontolás fölülkerekedésével kedvező megoldást biztosithat, ós Tisza grót miniszterelnöknek a szabadelvü-párt tegnapi értekezletén tett megnyugtató nyilatkozatai. A miniszterelnök már & képviselőház tegnapi ülérón kijelentette, hogy as összes pártok részvételével parlamenti bizottság fogja megállapítani a végleges házszabály tervét ós e bizottságot és e tervet hazafias konoiliáns, a szólásszabadságot biztosító szellem kell, hogy vezesse. Ehhez hozzászegzi magát, — mondá ismételten Tisza. Es az egész Ház, a Kossuth-párt is helyeselte szavait, csak a-klerikálisok ültek hallgatva, megdöbbenve, sötéten, mert a mérgezett fegyvert ütötte ki Tisza a kezükből. A szabadelvű párt értekezletén Tisza gróf nagy hatású beszédben mutatta ki a házszabályok módosításának szükséges voltát. A parlamentarizmus jövőjének szempontjából a házszabály revízióját az ország érdekében halogatni nem lehet. Tisza grót nyilatkozata a képviselőházban megjelölte azokat a határokat, a melyek a házszabályok módosítása közben megtartandók ; így — közmegnyugvásra — hangsúlyozta, hogy a házszabályok reformját pártközi bizottságnak kell kidolgozni. — A Ház egyes tagjainak viselkedése — úgymond — beigazolta azt, hogy nemzeti veszedelmet képez, ha ezekhez a házszabályokhoz ragaszkodunk, hogy ilyen körülmények közt nemcsak a szabad elhatározás joga áll helyre mindenkire nézve, de beáll egyenesen az a parancsoló, hazafias kötelesség, hogy az ország sorsát ezen krónikussá vált veszedelemből kiszabadítsuk. Ezt igyekezni fogunk megtenni ugy, hogy ne menjünk a másik túlzásba, hogy biztosítsuk a szólásszabadságot és biztosítsuk a nagy parlamenti küzdelmek 1 e h e t ő s é g é t is, amely éknek lehetetlenné tétele bizonyáranemvolnaazország érdekében. Ezt a középutat m^g J kell keresni ós meg kell találni annak idején, ha arra kerül a sor ; a dolog természeténél fogva a Ház által kiküldendő bizottság, amelyben természetesen az összes pártok képviselve lesznek, fogja' a házszabályok reformját kidolgozni. Amennyiben nekem egyáltalán részem volna ebben a munkála.tban, hozzászegzem magam ehhez a