Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám
1904-05-08 / 38. szám
Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1904. évi 38 .számához. Az a Gyula melletti ugy nevezett szabadkai tanyán Szloruj László béres embernek végbe vitt dolga. Ott ugyanis kigyulladt az ól, melyben az egyszerű béresembernek gondjaira bízott s más ember tulajdonát képezett lovak voltak. De kigyulladt annak a más embernek, a gazdának, akié a Szloruj gondozta lovak, a háza is, hol az egész család mólyen aludt s biztou bele óg, ha Szloruj saját élete veszélyeztetésével nem rohan az ógö házba egymásután négyszer s ki nem hozza őket. Ez a derék Szloruj most halálos sebekben a gyulai kórházban fekszik. Nem vezetünk soha statisztikát, hogy hányan és miért kapnak széles e hazában kitüntetést és jutalmat. De bár akárhányan kapjanak is, ez az ember kiérdemelte azt Ez az ember nemcsak igazi ember,de hü cseléd is. A régiekből való. Aki családtagnak tekinti magát s a ki kész meg is halni azokért, akikkel él. Nekünk nincs módunk se jutalmazni, se kitüntetni. De amivel bírunk, azzal élünk is. S igy még egyszer bátrak vagyunk szót emelni: ne tessék megfeledkezni a sulyós sebekben fekvő Szlorujról, ha — felépül! Ezt a pár sorunkat pedig mindeneknek akiket illet, tessék, igaz, jó szívvel venni, ugy, ahogy azt igaz, jószivvel irtuk is. Sziporka Zsolt. Selyemfonoda OsabáaFőispáni leirat. A csabaiak régi óhajtása van teljesedésbe menőben : a kir. kormány felvette közgazdasági alkotásainak munka-sorrendjébe a csabai selyemfonoda felépítését s üzembe helyezését. Magyar Alföldünkön Bókésvármegye ápolja legnagyobb lelkesedéssel, s a selyem tenyésztési miniszteri megbízott évi jelentései szerint legnagyobb eredménnyel karolja fel a selyemtenyésztés ügyét. Ennek igazolásaul szolgál azon körülmény, hogy a nagy magyar Alföldön messze vidékek központjául Csabán selyembgubó beváltó hivatal létesíttetett. Hogy azonban a fokozatos fejlődésben lévő selyem-termelés az Alföldön ne veszítsen intenzivitásából, az előre haladás és megizmosodás feltételeit magában rejtő intézményekről kell gondoskodnunk. Ezek köaó tartozik a selyem-fonoda is. Erre törekszik már évek óta Békéscsaba közönsége és ebben a törekvésben fontos közgazdasági és szociál-politikai okok játszanak közre. Iparunk fejlesztését hangoztatja minden közgazdasági orgauum, első sorban pedig annak az iparnak fejlesztését, mely a feldolgozandó nyers anyagot a magyar mezőgazdaság termékeiből óhajtja meríteni. Ezek közé tartozik első sorban a magyar selyemipar, melynek nyers anyagát a legszegényebb sorsban levő pórnóp is az eszközök és anyagiak minden gondja nélkül, rendes élethivatása mellett gondűző szórakozásképen szolgálhatja. A nyers anyagnak szövésre alkalmas feldolgozása : a selyemgombolvitás; ennek a selyemgombolyitásnak óhajt a csabai közönség uj otthont teremteni. Ennek az iparnak szociális szempontból aa a mérhetlen jelentősége, hogy azoknak ád tisztességes munkát, akik a családban csak mint kenyérfogyasztó tényezők játszanak súlyos szerepet : a nőknek és leányoknak. A kérdés az, hogy rendelkezik-e a község a selyemgombolyitáshoz, okvetlenül szükséges ós alkalmas vízzel, van-e alkalmas ós elegendő munkaerő, végül, hajlandó-e a község a gyári vállalatot anyagilag támogatni. Körözsünk vizének vegyi vizsgálata már régen megtörtént, s a legilletékesebb helyen olyannak nyilváníttatott, amely a selyem gombolyitás céljának mindenben megfelel. Ügyes női erőben bővelkedünk ; szerény sorban levő családok alig várják az időt, hogy uj munkaalkalom nyiltával gyermekeiket a kenyérkereső családtagok közé sorozzák. Jókai a ravatalon. A nemzet nagy halottja, az utolérhetetlen magyar költő-király tegnap előtt óta immár ravatalán fekszik. Előbb ideiglenes lakása halottas szobájában emeltek néki pálmák, babérfák egész erdeje között ravatalt, melyen hó fehér fejjel, sápadtá vált arcoal, fekete dÍBzmagyarban feküdt a nagy szellemű költő, halvány rózsák és kék liliomok kedvenc virágai között, miket gyászbababorult mély bánatú özvegye helyezett a halott mellé. A két ablakos szoba, melyben ideiglenes ravatalra helyezték, teljesen feketével volt bevonva, a kettős fedelű fekete érckoporsót pedig délben beolmozták, hogy a levegő ne férjen el hozzá. Az első koszorút a nagy halott ravatalára Arany Lászlóné küldte babér ós rózsákból, A ravatalt aznap a közönség délután •a órától kezdve látogathatta meg, s aközben jött meg H e r c z e g Ferenc, S z a n a Tamás és Ábrányi Emil, hogy a Petőfi társaság részvétét tolmácsolja n lesújtott özvegynek A Nemzeti Muzeum csarnokába, honnan hétfőn délután 3 órakor temetik el a nagy halottat, pénteken este szállították át az elhunytat, hol díszes ravatala van- felállítva. A koporsó átszállításánál egy szolga a kocsi előtt gyalog nagy koszorút vitt, mely fehér szekfükből állott s szalagján ez az egy szó volt csupán : Bella. A menet után haladó 3 kocsi egyikében Hegedűs Sándor, a másikban Révai Mór országgyűlési képviselő, az elhunyt régi kiadója ós barátja, a 3-ik koosiban dr. S t r i c k e r Mór, Jókai volt háziorvosa ült. Nagy tömeg kisérte a szomorú menetet a muzeumig, hol a halottat S z a 1 a y Imre a muzeum igazgatója vette át őrizetbe s minthogy a diszes ravatal csak tegnap estére készült el végleg, a halottat ideiglenesen egy mellékhelyiségben helyezték el. A ravatalt Apafi Mihály volt erdélyi fejedelem szarkofágja fölött állítják fel. Az elhunyt gyászbaborult özvegyénél állandó a részvét töiieges megnyilatkozása. Elsőnek a király fejezte KÍ a kabinet iroda főnöke utján részvétót. A kormány nevében személyesen Berzeviczy Albert, továbbá József főherceg Fiúméból táviratilag, Tisza gróf miniszterelnök, Lukács pénzügyi, Hieronymi kereskedelemügyi miniszterek és M o h a y Sándor igazságügyi államtitkár levélben fejezték ki az özvegynél rószvótiket. Mindezeken kivül töméntelen még az állandóan kondolállók, a társadalom, a politikai, irodalmi és művészi élet kitűnőségeiből, kik részint élő szóval, részint távirat, vagy levél utján fejezik ki az özvegynél részvétüket. A temetés módozatai és részleteineL megbeszélése tárgyában B erzeviczy Albert kultuszminiszter tegnap délre a közoktatásügyi minisztériumba értekezletet hivott egybe. Mint tudvalévő az impozáns temetés hétfőn délután 3 órakor lesz a muzeumból. Gyászbeszédet a kormány nevében Berzeviczy Albert miniszter, az írók és hírlapírók nevében B ő t h y Zsolt, a színházak nevében Somló Sándor ós a temetőben H e r e z e g Ferenc mondnak. Még halotti arcával csókolódzik a májusi napsugár ós tavaszi verőfény s már is határozattá emelte a Budapesti Hírlapírók egyesülete és a Kisfaludy társaság, hogy a költő király szobrának mielőbbi felállítására gyűjtést indítanak. Bizonyosra is vehető, hogy annak, ki már életében a bámulat ós rajongás élő szobra volt, holta után is meglesz mielőbbi örökös emléke. Meghalt a költészet nagy királya s mi ime már csak sirathatjuk. Néma köny és néma fájdalommal . . . * A nagy nemzeti halott meggyászolása természetesen vármegyénket is teljes valójában uralja. Nincs város, község, egyesület ós magános, aki meg ne siratná, meg ne könynyeznó. Nálunk is vármegyeszerte gyászlobogók lengenek iskolák, kulturális ós közintézetek épületein Az iskolákban pedig mindenütt szentelnek időt és oktatást Jókai nagy emlékének a tanulóseregnél. A nemzeti gyász jeléül Gyulán tegnap estére a népszanatórium javára tervbe vett nagyszabású estély elmaradt. Békéscsabán, mint a város díszpolgárának meggyászolásául a községházára gyászlobogót tűzött ki. De egyébként is itt is teljes ós széles körű az általános gyász mindenütt ós mindenkinél. Tanügy. Iskolaszéki gyűlés. A csabai községi iskolaszék elmúlt szerdán délután Varságh Béla elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek lefolyásáról következőkben számol be tudósítónk. D o n n e r Lajos iskolaszéki jegyző jelentette, hogy a községi tanyai iskolákba járó gyermekek száma 320; beiratkozva volt 349, iskolai óv végén tehát a létszámban 29 csökkenés állott be. Bejelentette továbbá az iskolaszéki jegyző, mint a községi tanítótestület igazgatója, hogy Rez ey i Szilviusz kir. tanfelügyelő megyei kőrútjában Csabán az összes tanyai iskolákat megvizsgálta s egynek kivételével valamennyit a legnagyobb rendben találta s a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. Ezután az iskolaszék megállapította a községi tanyai iskolák évzáró vizsgáinak sorrendjét a következőkben: május 19-ón d. e. fürjesen, „ „ d. u. kisgerendáson, „ 20-án d. e. fényesen, „ „ d. u. kisréten, „ 21-én d. e. nagygerendáson. A vizsgákon az iskolaszók testületileg fog résztvenni. Tudomásul vették a községi képviselőtestület azon határozatát, melyszerint a község akkor fog a gyermek-menedékhelyek eszméjével tüzetesebben foglalkozni, amikor az állami óvodák kérdése kedvező megoldást nyer. Az iskolaszék annak idején Írásban fejezte ki rése vétót az özvegy előtt régi hü gondnokának: Fejér Bélának elhunyta felett; az özvegy most levélben köszönte meg a kegyeletes megemlékezést. Ezzel kapcsolatban az iskolaszók átírt a község képviselőtestületéhez, hogy a Fejér Béla halálával megüresedett helyet az iskolaszókben választás útján töltse be sürgősen. Tudomásul vette az iskolaszék, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság Kiiment Emil községi tanyai tanítót a Griecs Tomó Mihálylyal keletkezettfegyelmi ügyében dorgálásra itélte. Nevezett tanító ellen J a m b r i k János és társai szülők ismét súlyos fegyelmi panaszt nyújtottak be a községi elöljáróságnál, melynek magvizsgálására az iskolaszék Korosy László, Maros György ós Németh Lajos tagokat küldte ki. Wallfisch Ferenc dr. községi orvos szokásos vizsgálata alkalmából arról győződött meg, hogy a községileg segélyezett Mert z-féle magánovoda jatéksaobája terjedelem szempontjából nem felel meg a törvény követelményeinek ; az iskolaszék az elnökséget bízta meg, hogy a helyszínére kiszállva, igyekezzék megoldási módot találni. Legfontosabb ügye volt az iskolaszék szerdai gyűlésének az ág. ev. egyháztanács azon megkeresése, melyben a községtől a kis-gerendási iskolának felekezeti kezelésbe való átadását kéri. A községi elöljáróság az egyház átiratát előzetes vélemény-adás végett a községi iskolaszéknek adta ki. A kérdés tárgyalásának folyamán csaknem minden jelenvolt iskolaszéki tag felszólalt, kivétel nélkül azon álláspontot hangsúlyozva, hogy a község érdeke kizárja a községi népoktatási inzeteknek felekezeti kezelésbe való átadását. Az iskolaszék határozati javaslata, — mely a község legközelebbi közgyűlésén kerül tárgyalásra, s melyet a képviselőtestület kétségtelenül az egyértelműséggel emelt határozattá, mint ahogy az meghozatott, — a következő: minthogy a népoktatási törvény végrenajtásában kifejlődött gyakorlat szerint községi iskolák, különösen ha az okok, melyek miatt felekezetiek helyett felállíttattak nem szűntek meg, felekezetivé többé át nem alakithatók, mire nézve elvi jelentőségű kormányhatósági határozatok léteznek — minthogy a község ettől eltekintve, egy iskola akadásával községi iskolák fentartásának kötelezettségéből azért nem bontakozhatnak ki : az iskolaszék azt véleményezi, hogy a kisgerendási községi tanyai iskola az ág. hitv. ev. egyháznak ne adassék át. A gyűlésen jelenvoltak : Varságh Béla elnök, Németh Lajos alelnök D o n n e r Lajos jegyző, Korosiy László, Maros György, Rosenthal Ignnác és Zsiros András iskolaszéki tagok. — Ovókőrl közgyűlés. A kisdednevelők legolcsóbb bevásárlási forrás^mmmnK^ma^m^mmmmmam^m • nagyban es kicsinyben ruhaszövetek, selymek, vaszon> Löwy Jfajkab L. és Társa • • ' " " ' Vidéki minták kívánatra bérmentve küldetnek. neműek, szőnyeg és függönyökben Előnyös és pontos kiacolgáJás Ami az anyagi támogatást illeti, erre nézve sincs aggodalmunk. Mindenesetre ea az összes feltételek Achilles sarka ; mert első sorban a község anyagi forrásainak erőszolgáltatását kell szigorúan megvizsgálni, • csak azután állapitható meg az áldozatkészség mértéke. A kérdés olyan, mely az anyagi áldozatot kétségtelenül megérdemli. Ezt érezte a képviselőtestület már akkor, amikor évekkel ezelőtt a gyár elhelyezésére szükséges telket a kormánynak felajánlotta. Ugy tudjuk azonban, hogy a község további áldozatra is hajlandó. Lukács György dr. főispán, aki a kérdés iránt melegen érdeklődik, leiratban közli azon feltóteleket, melyek biztosítottsága esetén hajlandó a kormány Csabán a selyem-fonodát felépíteni. E szerint ingyen telken kivül a községnek a befektetési tőkéből 120,000 koronát kell magára vállalnia ugy azonban, hogy ennek az összegnek évi kamatterhéből 3%" o t állam visel, a községet tehát csak a fedezetlen kamatkülömbség terheli, ami a legrosszabb esetben is alig tesz ki többet, évi 2000 koronánál. Ennyi áldozatot pedig a nagyszabású s nagyjelentőségű alkotás bizonynyal megérdemel. A főispán többször idézett leirata a ! következő: Békéscsaba község közönségének. Evek során át folytatott tárgyalás után kilátás nyilt arra, hogy a királyi kormány, ha a békéscsabai viz a selyemfonáshoz alkalmasnak bizonyul, a Mohácson építendő selyem fonoda után legközelebb egy fonodát Békéscsabán fog létesíthetni. E selyemfonoda létesítésének első feltétele, hogy Békéscsaba község hajlandó legyen azon hozzájárulásra, amelyet az érdekelt városok ós községek eddig kivétel nélkül mindenhol meg aj án1 o 11 a k. Nevezetesen szükséges, hogy a selyemfonoda elhelyezésére a területet ingyen bocsássa az intézet rendelkezésére, azonkívül 120000 koronát ajánljon meg a létesítésre oly formán, hogy ezen tőke amortizációjához 3°/ 0-kal a kormány járuljon hozzá. Ezen feltótelek teljesítése esetén valószínű, hogy 1906. tav.tszán, sőt talán már 1905. őszén megkezdhető lenne az építkezés, vagyis: miután a mohácsi gyár elkészül. Közismeretű tény, hogy az alföldi szociális bajok orvoslására egyik legfőbb tényező az ipari foglalkozások szaporítása; annálfogva, mivel az Alföldön a nép csak a nagy mezőgazdasági munkák idején kereshet állandóan, egyébkor pedig rendszerint hiányziü a munkaalkalom. Az ipari foglalkozások bevezetése ezen a nagy szociális bajno van hivatva segíteni. Azon ipari tényezők között pedig, mely a munkádnak minden időben állandó ós tisztességes keresetet ad, igen nagy jövője van a selyemfonó gyáraknak. Különösen meg nem becsülh tő előnye a selyemgyáraknak, hogy azokban nemcsak a férfi-muukások, tehát a családfentartók, hanem nők és gyermekek is nagy számban kaphatnak állandó foglalkozást. A nők és gyermekek azáltal tehát kereső társaivá válnak a családfőnek, szaporítják annak keresetét s a házi tűzhelyhez a nyugalom ós megelégedés érzetét viszik be. Má^részc nem méltányolhatok azok a fontos ipari ós közgazdasági érdekek, melyekre egy selyemfonó gyár működésének lényeges befolyása van. Utalok e tekintetben a selyemtenyósztésael ós selyemgyártással eddig már mindenütt elért nagy sikerekre. A tervezett selyemfonó gyár Békéscsabán a község vagyonosodásáuak, ipari és közgazdasági fejlődéiének hatalmas tényezőjévé emelkedhetik. Másrészt hivatva van a vármegye, sőt az Alföld selyemtenyésztését virágzásnak indítani s egy roppant nagy vidék selyemtenyésztési termékeit gyári feldolgozásra magába gyűjteni Ezzel a község egy nagy ipt»ri ágnak a mess e jövőbe terjedőleg verseny nélkül emporiumává válik. Mindezek alapján most,Jmidőn Békéscsabán eyg selyemfonó gyar létesítésénél a királyi kormány jóindulatu támogatására is számithatunk, felhívom a községet, hogy ezen kérdést megfontolás tárgyává tegye, a gyár létesítésére szükséges feltételek teljesítésére megfelelő határozatot hozzon s azt törvényhatósági jóváhagyásra mielőbb terjessze be. Gyulán, 1904 április 28. Lukács György, főispán.
