Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-05 / 37. szám

termelési magyar ipar fejlesztése elsőrendű közgazdasági érdek! Bizony nincs szebb hivatás a köztéren, mint Bezerédj Pál és más irányban hasonló célokért küi.dő férfiaknak önkéntes mun­kásául szegődni! Jókai haldoklik. Megrendítő hirt irt tegnap szerte az országba a gyorsszárnyú távirá . . . Dr. Jókai Mór, a magyar irodalom büszkesége és nesztora, a világhírű költő­király haldoklik ! Mennyi szivettépő, lelket megrázó s a szív mélyére ható igaz bánat lepi el erre a ket szóra nemcsak a magyar nemzetet, de az egész világot is, hogy aki az ideák örökké valóságának élt s az, ki már életében az örökké valósághoz meg­szerezte jogát és örökségét is, hogy'az haldoklik, s hogy annak is meg kell halnia ! Még az elmúlt év novemberében boldog családi körével Nizzába ment üdülni, hogy onnan 79 éves vállakkal és egy szinte elképzelhetetlen munkásságu nagy múlttal, megerősödve térhessen újból vissza közónk továbbra is dolgozni, a magyar irodalom nagy híréért s világszerte általa megszer­zett dicsőségeért. S íme útközben váratlanul meglepte a mindenütt leselkedő kórság, egy hitvány influenza s gnnak nyomán az aggkorban már veszélyesé válható tüdőgyuladás. Április hónap 25-ke óta most már veszélyes, haldokló betegen fekszik a nagy költő király. Betegágya fölött ott virraszt a szerető család ós a mentésére siető tudomány; mig talán immár utolsó percei súlyának elviselésére résztvevő tudakozódásokkal lá­togatnak el a nagy ember halotti ágyához elsőben maga a magyar király, ki kabinet irodája utján tudakozódik a beteg hogy­létóről és mellette a főváros és az egész ország társadalmának előkelőségei, az iro­dalom, tudomány és minden rendű művé­szet vezérszellemei is, mély részvéttel ki­sérik és figyelik a haldoklás utjának járását, lefolyását. Halnak, halnak egyre halnak . . . meghal tehát mindenki, kivétel nélkül ! Mert e földön a Teremtés és Elmúlás ikertestvérek, örök ós mindnható hatal­mak ! . . . Előlük nincs és nem is lehet kitérés ... A költő király állapotáról és betegsége körülményeinek, valamint lefolyásának rész­leteiről, fővárosi munkatársunk az alábbi eredeti, távirati tudósitásokat küldte la­punknak : Reggel 7 óra 10 perckor a beteg álla pota rosszabbodott.- A hőmérsók 38 1-ről 38 4-re emelkedett. Stricker doktornak az a reménye, hogy a lázas állapot emelke­dése a bevett izgató szereknek tudható be. A nagybeteg állapotáról értesítést kért küldönc utján báró Fejórváry honvédelmi miniszter. Tiz órakor Korányi tanár rendelkezé­sére a beteget langyos vizben megmosták. A szivacsfürdő ugy látszott jól esett a be­teg testnek és Jókai szeretettel szólt buzgó cselédjéhez : Mosdass meg Mariska jól. Köszönöm Egyáltalán a nagybeteg a legcsekélyebb előzékenységet hálálkodva köszön meg. A beteg állapotáról Korányi professzor azt mondotta, hogy a betegség már régen lappanghatott Jókaiban. Az influenza láza — úgymond — nem tör ki mindjárt, sőt a gondos és gyors segítség az első napon kitört lázat elfoj­totta, ugy, Jhogy olyan influenzás állapot következett be, amelynél láz nem volt jelen. A láz azonban minden gondos ápolás dacára tegnap megint kitört és olyan za­varokat idézett fel a beteg szervezetében, hogy most már igazán I»ten csodája lesa, ha esetleg fölgyógyul. Délben a nagy beteg költő király ágyánál újra konzíliumot tartottak az orvo­sok- Megvizsgálták Jókai köpetjét, mire Korányi orvos tanár azt mondotta : Csoda volna, ha felgyógyulna, de nincs lehetetlenség. Ugyanekkor azt is konstatálták, hogy a jobb tüdőben levő beszürődós este óta csak csekély mérvben nagyobbodott. Bal tüdőben csak hurut van jelen. Hőmérséklet 88.8. Pulsus 116. A fővárosi ós az országos társadalom előkelőségei nagy számmal tudakozódnak az agg költő hogyléte felől. Egy órakor megjelent König a kabinet­iroda főnöke Jókainónál s a király nevé­ben kérte, hogy a beteg állapotáról több­ször naponta levélben, telefonon tegyenek neki jelentést. Jókainó azt felelte a kabinetiroda fő­nökének, hogy ö felsége gyöngéd figyelme mélyen meghatja s enyhíti saomoru álla­potját. Kossuth Fereno a függetlenségi párt vezére, ki szintén ágyban fekvő beteg, Nessi Pál utján tudakozódott Jókai álla­pota iránt. Vivóakadémia Csabán. Vasárnap délután öt órától, mintegy esti óráig folyt le a Vigadó termei ­j ben a csabai torna-egylet által rendezett országos jellegű vivóakadémia. a ver­senyre színültig megtelt a hatalmas arányú terem az akadémia iránt érdeklődő úri közönséggel. A fényes ós előkelő társaság élén ott láttuk Zsilinszky Miüály dr. államtitkárt, Lukács György dr. főispánt, F á b r y Sándor dr. alispánt, továbbá Csaba és a vármegye úri társa­dalmának színe-javából is igen nagy számú érdeklődőket. Különösen a bájos hölgyvilág is szép számban volt jeler. De jutott nagy néző közönsége a ver­senynek a terem karzatára is. Általában elmondhatjuk, hogy a rép­szanatorium javára rendezett vivó-verseny erkölcsi sikere minden tekintetben teljes volt, de úgy tudjuk, hogy anyagilag is szépen jövedelmezett a jótékony célra. A minden rendű sikerrel a rendezőség, mérkőzők ós a csabai torna-egylet igazán meg lehetnek elégedve. Ugy a versenyben, valamint a nézők között is igen sok idegen vendég volt. Részletes híradásunk a kitűnően si­kerűit vivó-versenyről és lefolyásáról az alábbi : A gyülekezés, előkészület. Vasárnap délután 5 órakor a csabai torna-egylet vivó-akadémiájára a Vigadó nagyterme már egészen megtelt- előkelő hölgy- és férfi közönséggel, kiket a verseny lefolyása iránti érdeklődós ós a jótékonycól gyűjtött egybe.^ A mérkőzés idejére a rendezőség a nagytermet pompásan kivilágította, mely­nek egyik végén, a zsűri és nézőközönség között volt felállítva a bajvívók gyantá­zott deszka pódiuma, melyen az érdekes kard és vitőr mérkőzések lefolytak. A nagyterem két oldalán levő mellék­termek egyike a vívók öltözőjéül szolgált, a másikban pedig már kora délután az esti társasvacsorához teritettek meg. Kevéssel öt után megjelent Zsi­linszky Mihály államtitkár ós L u k á c s Cyörgy dr. főispán, a zsűri elnökei, továbbá F á b r y Sándor alispán, Stubnya. Bajó ezre­des, Beliczey Géza, Varságh Béla, Szalay József, Sztraka György, Koller Lajos szá­zados, Steller Árpád, Zsilinszky Endre dr., Korosy László, Haraszti Sándor, Kerényi Soma dr., Rosenthal Adolf, Fábry Károly, Seiler Elek, "Wagner Dániel dr., Margócsy Miklós dr. a zsűri tagjai. Amint a zsűri tagjai egybegyűltek, pár perc múlva meg is kezdődött a mérkőzés a következő eredménynyel: Nagy Béla dr. és U r s z i n y János dr. kard assautjával kezdődött az akadémia, a közönség feszült figyelmét lekötötte mindjárt a bajnok és a földi mérkőzése, gondolatban természetesen az utóbbit favo­rizálva, ki meg is állotta helyét, szépen védve Nagynak gyors támadásait, ez a ripostok felfogásában tünt ki. Armentani Eduardo, a tempera­mentumos olasz mester ós Borsódy Lássló mester vitőr mérkőzése nagy tet­szést aratott. Utóbbi elegáns, könnyed mozdulataival nyerte meg a közönség tap­sait, azonban Armentani gyors ripostjait már csak a mensura megnagyobbításával tudta elhárítani. Következett B e r t h y László és M a­j o n e Vincenzo feltűnő szép vitőr assautja; utóbbinak fürgeségével sikerült ellenfelének jól kiszámított gyors szúrásait passera vezetni. Berthyben látta a közönség a magyar vívómesterek legjobbikát; vivásá­nák classikus, szép formáját bármely olasz mester megirigyelhetné. Majd Porteleky László dr., Magyar­ország vivó bajnoka ósDusbaba Vilmos mester léptek a porondra, kik vítőrrel ál­lottak szemben egymással. Eleinte mind­ketten a várakozás álláspontjára helyez­kedtek, mig Dusbaba nem támadott, s igy corps a corps jutva, folyt a mérkőzés ; ilyképpen gyakrabban csaptak össze. Mind­kettőn meglátszott az alapos iskola, test­tartásukat a küEdelem hevében is meg­tartva , A L á n g Oszkár ós Székely Vil­mos között kifejlődött vivás a programm igen érdekes pontja volt, amennyiben egy fiatal földink állott szemben egy routinirt vívóval. Elismeréssel szólhatunk Székely Vilmos vívásáról, szép formájáról és hig gadtságával fölényben látszott lenni, bár ellenfele a balkéz vívással is igyekezett terrorizálni őt; nem akarjuk ezzel Láng vívását kicsinyelni, hiszen a vidék egyik legjobb amatör bajvívója. S a n t e 11 i Italio és B a r t o 1 1 i Giovanni vitőr assautja igen tetszett. A két temperamentumos mesteren meglát­szott, hogy inkább formára, mint voltok beadására törekedtek. Szünet után következett Nagy Béla dr. bajnok és Dusbaba Vilmos kard mérkőzése. Nehéz volna konstatálni, kinek testét érinté többször a penge ; előbbinek sikerültek a karvágásai, mig Dusbabának sikerült pengéjével Nagy testére férkőznie s igy egy jól kiszámított tempovágással a hasra, leszerelte ellenfelét. Szép kard assautot mutatott be P o r­t e 1 e k y László dr. és Borsodi László mester, alig adva be egymásnak voltokat. Porteleky remek formája s Borsody ügyes és gyors mozdulatai a tökély nívójára emelte a mérkőzést. A közönség tapssal jutalmazta meg a vívókat. Az akadémia fénypontja S a n i e 11 i Italio és Berthy László mester kard­azsautja volt. A több, mint húsz percig tartó mérkőzés eredménye alig pár volt. Mindkettőnek lábtechnikája bámulatos. A ripostok és contreripostok hosszú sorozatá­nak csak a mensura megszakítása vetett végett. Ennél a mérkőzésnél látszott, hogy a vivást művészeté lehet fejleszteni. Óriási tapsvihar jutalmazta a két dsrók mester rendkívüli szép mérkőzését. Szép „assant"-akat mutatott még be karddal Armentani Éduarúó ós Majone Vincenzo, Láng Oszkár és Ursziny János dr , Porteleky László dr. és Nagy Béla dr., Bartolli Giovanni mester és Dusbaba Vil­mos, Santalli Italio és Armentani Eduardó vítőrrel, mind műélvezetet szerezve a kö­zönségnek. Az összes mérkőzéseket felváltva Dus­baba Vilmos és Urszinyi János dr. vezették. Valamennyi mérkőzés igen szépen és szabatosan folyt le, nézők és a zsűri egy­aránt való gyönyörűségére. A mesterek ós amatőrök jeles mér­kőzése mellett bátran állítjuk, csabai baj­vívóink is ki ünően helyt álltak. Az összes mérkőzők teljesen kiérde­melték a meg-megujuló tetszés nyilatkoza­tot, éljenzést és tapsot. A tárgasvaoaora. Nyolc óra tájt vendégek és néző kö­zönség, hölgyek és férfiak egyaránt társas­vacsorára gyűltek egybe a vendégek tisz­teletére, valamint a verseny sikerének őrömére. A jól sikerült társasvacsorán mintegy 160-an vettek reszt a Vigadó egyik kisebb helyiségében. A kedélyes, fesztelen vacsorán megjelent Zsilinszky Mihály dr. állam­titkár is. Természetesen nem volt hiány felkö­szöntökben sem. Steller Árpád a tornaegylet elnöke Zsilinszky Miüály dr. államtitkárt, K r e p e 1 k a Béla az országos athletikai szövetség titkára szintén Zsilinszky Mihály államtitkárt, Varságh Béla a vívókat s különösen az olasz mestereket éltette s az olasz-magyar barátságra emelt poharat. Utánuk S a n t e 11 i Italó és Majone Vincenzo olasz mesterek a magyarokat s főként Csaba közönségét éltették. A társasvacsora esti 10 óráig a legjobb kedélyhangulatban tartotta együtt a társa­ságot. A társas vacsora után éjfél utánig tartó vidám táncra perdült a társaság ifjúsága. A táncmulatságon előkelő fórfitársaság élén szintén megjelent Zsilinszky Mihály államtitkár, ki mintegy jó óra hosz­száig gyönyörködve nézte a vidám szóra­kozást s ugy 11 óra felé öcscse, Zsilinszky Endre társaságában távozott el. A táncestólyen megjelentek a követ­kezö hölgyek : Asszonyok: báró Eötvös Lászlóné, Urszinyi Jánosné, Rosenthal Ignácné, Rosenthal Adolfné, Haraszti Sándorné, dr. Wagner Dánielné, dr. Rell Lajosné, Ormai Gézáaé, Polgár Lajosné, Áchim Gusztávné, Tiszti Lajosné (Arad), Künzl Ernőné (Gyula), dr. Margócsy Miklósné, Sonnenfeld Sá­muelné, Badics Elekné, Réthy Béláné, Jávor Gyuláné, Dúsbaba Vilmosné. Leányok: Fráter Palika (Nagyvárad), Huth Ilona (Petrozsény), Tiszti Pálma (Arad), Czédly Gízus (Békés), Löffler Margit, Vidovszky Terike, Sonnenfeld Margit, Urszinyi Ilonka és Matild, Bánhegyi Gizike, Badics Ilona, Margit, Gizi. A sikerült akadémia anyagi szempont­ból is szépen jövedelmezett a népszanató­rium javára, melyről legközelebb adunk számot. Az akadémia szünetei alatt, a társas­vacsorán ós a táncestólyen Puresiék jeles zenekara húzta a hallgatót és ropogós talpalá valót. Bérharcok a megyében Vármegyénk különböző helyeiről újból különböző bérharcok hirét vesszük, amely ismét saomoru jele annak, hogy az áldás­talan torzsalkodások munkás és munkaadó között még ez idő szerint sem akarnak véget érni, munkás és munkaadó egyforma terhére és hátrányára. Sztrájk a csabai mübútorgyárban. Békéscsabán hétfőn a R e i s z és P o r j e s z cégből áttejlödött csabai műbu­torgyár munkásai léptek általános sztrájkba' mert hir szerint a gyár öt munkásának a művezető felmondott. Kedden azonban a munkások és igaz­gatóság között lefolyt tárgyalások után a sztrájk békés úton véget ért s az összes munkások — minthogy a gyár igazgató­sága a kiegyezés ós béketárgyalások során visszafogadta — szerdán reggel munkába állottak. Kedden délután azonban újra kitört a sztrájk. Az asztalos, képfaragó, esztergályos segédek beszüntették a munkát, mert a felmondásban levő öt segéd közül kettő nem volt hajlandó a közte és a művezető közti differencia kiegyenlítésére s igy ezekért a többiek is abbahagyták a munkát s fel­tételeik, hogy ismét munkába álljanak: a művezető elbocsájtása. A gyár igazgatója a munkások ezen követeléseivel szemben azon állásponton van: miután sürgős szállítása a gyárnak nincsen, másrészt nagyon sok kész mun­kával rendelkezik, hóra is beszünteti. az üzemet akár egy Bérharcról tudósit bennünket szarvasi levelezőnk is a következő sorokkal. Az országszerte duló bérharc, községünket sem kerülte el. Már hetek óta az elégedetlenség hang­jai hallatszottak a kőműves és ács iparos munkások rószóről. Keveselték a napibórt, sokalták a munkaidőt. A mesterek — mivelhogy alig van munka — nem akarták megadni a munká­sok által kivánt munkaidő leszállítást és béremelést, minek következtében ma egy hete a munkások kijelentették, hogy nem állanak munkába, ha kívánságaikat nem teljesitik. A józanabb rész, kiknek van mit tólteniök, kiknek jobb ma valamivel kevesebb, mint holnap semmi, társaik ellen­vetése dacára is munkába állott, mig nagy­részlk inkább gyűlésezett, szónokolt s amellett koplalt, de munkába nem állott. Hosszas alkudozás után végre pénte­ken délután W i e 1 a n d Sándor dr. járási főszolgabiró tapintatos közbelépése foly­tán, a mesterek s a munkások között létre­jött az egyezség olyformán, hogy a munka­idő naponként tiz órában, s a bér a mun­kás jártasságáhoa képest, óránként 28 és 32 fillérben lett megállapítva, s ezzel a bérharc egy időre véget ért. * De bérharc volt Bucsatelepen is, melynek lefolyásáról az alábbi tudósítást vettük: A báró Springer Mária tulaidonát képező bacsai uradalomban április 25-én reggel az összes gazdasági cselédek, körül­belül 100 ember — sztrájkba lépett a bórökbe adott, állítólag rossz tengeri föl­dek miatt. A sztrájkolok reggel követelték R a f f y Pál tisztartótól, hogy a szikes talajú tengeri földek helyett megfelelő földeket osztasson ki részökre, mely ké­relmet a tiszttartó teljesíteni megígérte s ennek következtében a sztrájkolok leg­kisebb rendzavarás nélkül saétosalottak és munkába állottak. Érdekes jelenség volt a sztrájkot meg­előző napon történt aaon eset, hogy a gazdasági eselédek feleségei reggel bemen­tek Ruffy uradalmi tiszttartóhoz ós köve­telték, misaerint január 1-én esedékessé vált élelmi szerüket, avagy annak értékét azonnal adják ki sekkor néhány menyecske meglehetősen kardoskodott igazának kiví­vásán s ennek következtében kárelmük azonnal teljesíttetett. íme vármegyénkben a világ folyásának egy nem éppen dicsőséges ós felemelő képe. Bizony ideje volna már, hogy a sokszoros és mindig drága pörösködésnek egyszer már valahogyan vége szakadjon s uralmát a teljes béke és áldásos munka vegye át.

Next

/
Thumbnails
Contents