Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-09 / 64. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 64. számához. petróleum lámpa évenként negyven koro­nába kerül, mig amúgy minden villamos lámpa óránként egy krajcárba alig jönne. Végül Beliczey Rezső szólott szintén a villamos világitás mellett s a "közgyűlés a bizottság jelentését elfogadta s a kért felhatalmazást megadta. A szarvasi főgimnázium és az ev. egyházmegyék hozzájárulása. Az arad-békési ág. ev. egyházmegye legutóbb Aradon tartott közgyűlésén egy régen húzódó ügy nyert békés megoldást. Ugyanis mig a békési, az arad-bókósi, a csanád-csongrádi ev. egyházak egy egy­házmegyét alkottak, a szarvasi főgimná­ziumnak, mint ev. tanintézettnek fentartá­sához az összes ev. egyházak kötelesek hozzájárulni. — Amióta azonban a szót­oszlás megtörtónt, az arad-békési egyház­megye, melynek Csabán van főgimnáziuma s igy ennek fentartására is áldoznia kell, indította meg az akciót, hogy a szarvasi főgimnáziumra való hozzájárulástól a másik két egyházmegye mentessék fel. Nem egy gmn. bizottsági ülésen hosz­szu szóharc folyt e kórdós felett. A kibon­takozást elősegítette a szarvasi főgimná­zium kormányzó bizotságának egy határo­zata, mely Csepregi György esperes jelentése kapcsán terjesztetett elő. E sze­rint a szarvasi ág. hitv. ev. főgimnázium bizottsága 1903. évi junius hó 19-án tartott ülésen elhatározta, hogy először megkeresi az arad-békési ós csanád-csou^rádi egyház­megyéket, nyilatkozzanak arra nézve, haj­landók-e a szarvasi főgimnázium fenntar­tására örök időkre megígért évi hozzájá­rulásaik teljes megszüntetése esetén a fel­ügyeleti ós kormányzati jogról teljesen le­mondani?; másodszor megkeresi a békési egyházmegyét, hogy, tekintettel arra, hogy a szarvasi főgimnázium az ö területén fekszik, az arad-békési ós csanád-csongrádi egyházmegyéknek s egyházközségeiknek e kötelezettségből kibocsátása esetén, haj­landó-e a felügyeleti ós kormányzati jogot s a fenntartási kötelezettségeket teljesen átvenni ? E pont felett hosszabb vita indult s végre azt határozták, hogy habár az arad­békési egyházmegye a szarvas, főgimnázium felügyelő bizottságától a felolvasott jegy­zőkönyvben jelzett felhívást hivatalos for­mában nem kapta meg, mindamellett a fontos ügy mielőbbi rendezése érdekében a nyilvános kérdésre nyilvánosan óhajt megfelelni s kijelenti első sorbán azt, hogy a szarvasi főgimnáziumhoz való viszonya nem függ kizárólag ós egyedül azon anyagi hozzájárulástól, amellyel a kebelbeli egy­házközségek a főgimnáziumot támogatják. Az arad békési egyházmegye ugyanis nem­csak alkotó része, de egyik egyenes jog­utódja annak az egykori békési egyház­megyének, amely a szarvasi főgimnáziumot alapította, közel száz évig fenntartotta ós erkölcsi érdeklődésével is állandóan támo- ; gatta. Az arad-bókósi egyházmegyének te­hát a szarvasi főgimnáziummal szemben nemcsak szerzett, de öröklött jogai is vannak. Miután azonban a főgimnáziumi felügyelő bizottság az anyagi hozzájárulás beszüntetését a felügyeleti ós kormányzati jogról való teljes lemondás föltételéhez köti s miután az arad-kókési egyházmegye a maga öröklött ós szerzett jogait teljes bizalommal és megnyugvással ruházza át a mostani békési egyházmegyére, mint amely egyedül vállalkozik a terhek vise­lésére : ennélfogva a kívánt föltóteleknek eleget tesz s felügyeleti és kormányzati jogokról teljesen lemond. Megteszi ezt az egyházmegye annyival is inkább, mert magának is van immár gondozni való főgimnáziuma Békéscsabán ós szívesen lemond jogairól már csak azért is, hogy a szarvasi főgimnázium a belső munka hátrányára ne legyen kénytelen a közoktatási kormányon és egyházkerületen kivül még három egyházmegyének is külön­külön számot adni működéséről ós gazdál­kodásáról. Az egész mozgalom indító oka nem j volt a jeles főiskola iránt táplált ellenszenv. Ds természetes, hogy most, midőn az ál­lam segélyzi főiskolánkat, egyházaink sza­badulni akarnak a tehertől ; mert hiszen más még fontosabb feladataink vannak. Igy azután el fog esni az a mi sem által indokolt egyenesen törvényellenes különös körülmény, hogy a szarvasi főiskola tanár­testülete három esperessógben gyakorolta szavazati jogát. Kapcsolatban a szarvasi főgimnázium ügyével Jeszenszky Károly mező­berónyi II. kerületi lelkész a következő in­dítványt terjesztette az egyházmegyei köz­gyűlés eló : „Tekintettel arra, hogy egyházmegyénk tervbe vette a gyülekezeteknek a szarvasi főgimnáziumra való adózás alóli felmen­tését ; tekintettel arra, hogy egyházme­gyénket ezen lépésre leginkább azon kö­rülmény indította, hogy mig egyfelől a szarvasi főgimnázium fenntartása ós evan­gélikus egyházunk érdekében való fejlesz­.tése a gyülekezeteknek ezen hozzájárulása nélkül is biztositható, addig másfelül gyü­lekezeteink, aránytalanul megszaporodott egyéb, nevezetesen a népiskolák fenntar­tásával kapcsolatos költségeik mellett, az egyházi közigazgatásnak legnólkülözhetet­lenebb szükségleteit is csak alig képesek fedezni, — indítványozom: mondja ki az egyházmegye, hogy azon esetre, ha gyüle­kezeteink a szarvasi főgimnáziumra való adózás alól felmentetnek, a nevezett gyü­lekezeteket már most kimondandó határo­zattal kötelezi arra, hogy a szarvasi fő­gimnáziumra eddig általuk fizetett évi já­rulókokat az egyházmegyei közpónztárba fizessék oly célból, hogy azok az illető gyülekezetek javára az egyházmegye örök, elidegeníthetetlen alapvagyonakónt tökósit­tessenek s az ekként gyűjtendő alap vagyon 5°/ 0-os kamatja az illető gyülekezetek egy­házmegyei ós közalapi adójának fokozatos apasztására fordittassék ; kimondván azt is, hogy amennyiben a töke kamatai az emii­tett címeken való szükségletet meghaladná, ezen többlet felett az egyházmegye szaba­don fog rendelkezhetni". Az indítvány felett sokoldalú és hosz­nagy, fekete, erős lány. Olyan erős mint ő: Ida ? Érzi a hallását a hinetetlensógig meg­finumulni. Meghall mindent, . . . meghallja a levegő nesztelen zizegését, hallani véli, amint a könyje végig pereg az arcán és minden, minden csak egy szót mormol. És ez a szó belopódzik a lelkébe, szivébe, vó róbe. Áthatja egész világát és érzi, hogy e szóra lankadnak az izmai és minden izébe valami csodálatos lohasztó vágy lopódzik. • Megremeg ós sötéten mered maga eló, akárha visszasugallana tekintete önlelkébe. És mindenütt csak egyet lát, csak egyet hall: Idát! — Szvetozár elhagytál, visszatórsz-e hozzám ? Én vagyok, halld ... én, az erős, a nagy, a szép Ida, aki ott ringtam kar­jaidban, aki f mosolyt csókoltam ajkadra ha bánat ért. Én, Ida, a hosszú, éjfekete ha­jammal, tudod, a tenger-hajammal, mit enyelegve csavartál nyakad köré, amibe kéjittasan temetted arcodat, mikor keblem kebleden dobogott. Én, Ida! a kinek megígérted, hogy együtt hullsz vele a föld porába . . . Va­lami pokoli erő lopózik a vérébe, mely megfertőzi a lelkét, megdobbantja a szivét. 1 Hallja az epizód szereplők vihogó, örült kacagását: azt az istennőt eldobtad, össze­törted ezért a kicsiny babáért? Egy hatalmas, misztikus színjáték bon­takozik ki fantáziájából ós a sok elmosódó, ; homályos epizód alak előtt ott látja egymás­sal szemben mind a kettőt: a .hosszú hajú erős fekete lányt, meg egy kicsiny hófehér arcú, törékeny asszonyt — az ő feleségét. Látja, amint egy háttérből fantazmagorikus­san elé imbolygó ismerős alak bömbölve rákiált: bitang ember vagy, megszegted az esküdet, elhagytad a meggyalázott kedve sedet . . . Felveti fejét. Szemeiben villogó fény szikrázik. Pillantás alatt fölpattau a szoba közepére, melle kidülled ós elkezd viaskodni a rémekkel. A vádló alakja összemálik saját maga lényével ós a vád folyik : Szvetozár meghazudtad a lelkedet. Te csak az elsőt szeretted, csak őt szereted ós csak őt fogod szeretni mindörökké! Mindörökké! . . Megdöbben és lezárja szemeit, hogy ne lásson semmit. Ugy áll ott mozdulatla­nul, szobormereven, csak a két keze jár vadul, eszeveszetten, mint akit az őrület környez. •— Hogy ón őt szerettem, szeretem ós szeretni fogom mindörökké . . . hogy ón azt hitemmel, esküvel fogadtam ? . . . . Igaz! . . . Igy volt. Tétován maga köré tekint. Odamegy a tükör elé, keveset lát csak, kint alig dereng még most is. A gyertya halvány fénye mellett visszaretten a külsejétől. Arca földúlva, haja kuszáitan, borzosan. Moso­lyogni próbál, sehogyse sikerül neki. Csak a szemeit törülgeti: átkozott izé — hogy a szemébe veri az embernek a könyet. Aztán elfújja, a gyertyát, az ablakhoz megy ós kibámul a derengő, világosodó éjszakába . . . * — Édes itt vagy ? — A halovány asszonyka odaül az ura ölébe, a nyakára csimpajkodik, aztán — nevet, nagy kacagó szemeivel az ő kihalt, fénytelen szemeibe. Szvetozár fölibe hajol ós megcsókolja a homlokát. Szót se szól, csak nézi az ölében vergődő kis szőke babát, aki bol­dogan, szerelmesen csüng rajta. Szinte sajnálkozik. De elvégre ő, Szvetozár, csak ne-n kötheti le magát örökre egy ilyen kis naiv teremtésnek ? Gyöngéden levonja magáról az asszonya karjait, figyelmesen eltolja, feláll ós lesütött szemekkel, de dacosan szól : — Édes reggelit, két napra elutazom ... Aztán magához vonja még egyszer ós megcsókolja a haját. A baba eltopog . . . Szvetozár, a nagyságos ur, pedig ama pillánálban olyan sötéten meredt utána, mint akinek megdermedt a lelke. szantartó eszmecsere indult meg, melyben számosan vettek részt, végül kimondotta az egyházmegyei közgyűlés tekintettel arra, hogy ezidőszerint még nem támaszkodha­tik elhatározásában olyan okmányokra, amelyekből kitűnnék, hogy a békési test­véregyházmegye egyedül ós kizárólag vál­lalkozik a szarvasi főgimnázium felügyele­tére ós terheinek viselésére : a beterjesztett indítvány felett való döntést korainak Ítél­vén, az indítvány felett egyelőre napi­rendre tér. Dal a nyárról. Nem mondhatjuk, hogy nagy meleg van, Csupán azért, mert volt nagyobb. És azután a nyár s a tél közt Ki mondja meg, hogy melyk a jobb ? Hisz mind a kettőt nem kívánják, És mind a kettőt szeretik: Akik a szép nyarat imádják Azok a telet megvetik. Nahát kérem én nem imádom A nyarat, csak a lányokat. Azok közül is nem csak egyet, Bevallom nyíltan — de sokat. S a sok nyár közül meg szerelmes Nem voltam eddig egybe se Ha valaki azt mondaná, hogy Ezentúl leszek, : — az mese ! Mert kérem a redakcióban A telefonunk egyre cseng. S mikor az ember szivszakasztón Az újdonságokért eseng: Igy nyár időben mindenünnen Egy a felelet rendesen : Nem történt kérem semmi nálunk, Csak élünk lassan, csendesen. Csak csendesen ... Ez most a mottó ! Hogy szeressem hát a nyarat, Amikor talán tetszik tudni, A szini szezon elmaradt ! Amikor nincsen semmi újság : Énnekem pedig más se kell . . . Ne csodáld hát oh jó közönség, Ha tán kacsa is - énekel. No de sebaj, kétségbe esni, Nem kell éppen a nyár miatt. Nagyobb baj, hogy a villamos fény Isméltelten csak elmaradt. „Hiszen nent is kell az Csabának" - Hallottuk e bölcs nézetet .Csabán lefekszik minden ember Amikor üti a hetet." Ugy gondolom én nem vagyok lump, De hát apára sem vagyok. És én bevallom, minden este, Látom a csillag, hogy ragyog. Amig pedig hazáig érek : Az utcán - esküt is teszek ­Sohasem valék még egymagamba S mondhatom sohsem is leszek. Barangfó. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Héderváry hazajött. Budapest, augusztus 8. (Saját tud. táv.) A politikai helyzetre vonatkozólag semmi uj hir nincsen. Gróf Khuen­Héderoáry miniszterelnök csak ma délután érkezett vissza Ischlből Buda­pestre. A vasútnál egyetlenegy poli­tikus sem várta, csupán a felesége fogadta. Már ebből is azt következ­tetik, hogy lemondását a király elfo­gadta. A kabinet tagjai vasárnap délelőtt minisztertanácsot tartanak. Más forrásból eredő hir szerint Héderoáry a képviselőháznak hétfőn tartandó ülésén fogja bejelenteni a kormány lomondását s egyszersmind indítványozni fogja, hogy a Házat a válság idejére napolják el. A pápa megkoronázása. Budapest, augusztus. 8 (Saját tud. táv.) Romából érkező táviiat jelenti : Piusz pápa megkoronázása holnap fog meg történni. A hatalmas ünnepélyre min­den előkészületeket megtettek. Rómát az idegenek teljesen ellepték. A meg­jelent papok száma rengeteg. ket igen ritkán látnak a közgyűlési terem falai. Nagy számban gyűltek össze a kép­viselők és még ami kevésszer történik meg : a karzatnak is volt egy kis közönsége. Az első, és az esetlegesen üressé való második községi orvosi állásra összesen hót pályázat érkezett be. Különösen a csabai orvosok mutattak hajlandóságot a községi orvosi állás iránt, melynél nem annyira az 1200 korona fizetés, mint inkább a cim vonzott. S z t r a k a György főszolgabuó meg­nyitotta a közgyűlést s bejelentette, hogy Ben d e Albert dr elhalálozásával az első ós az esetleg üressé való második orvosi állásra meghirdette a pályázatot s a válasz­tást mára kitűzte. Hót pályázat érkezett be ; az első orvosi állásra pályázott R e i s z Miksa dr. h. első orvos és Jungmann Rezső dr., a másodikra Szamek Ignác dr, Wallfisch Ferenc dr., Weisz Lajos dr., Neumann Bóladr., Vas Vilmos dr. E sorrendben jelölte is őket a főszol­gabíró. Bizalmi férfiakká H a a n Bélát, S z e­berényi Lajost, Kociszky Mihályt, M a c z á k L. Györgyöt választották mag. Elsősorban az első orvosi állásra törtónt meg a választás. A közgyűlés tagjai egy­értelemmel R e i s z Miksa dr. nevét kiál­tották, ki eddigi működésével is megszerezte és kiérdemelte a polgárság szeretetét ós becsülését. A főszolgabíró ennek alapján R e i s z Miksa drt. egyhangúlag megvá­lasztott első községi orvosnak jelentett ki. A R e i s z dr. megválasztása folytán megüresedett második orvosi állásra felál­lással szavaztak. Wallfisch Ferenc kapott 23, Szamek Ignác 12, Weisz Lajos 4, Vas Vilmos 7 szavazatot. Miután Wallfisch Ferencnek nem volt meg az általános többsége, uj szavazás történt közte és Szamek Ignác között. Ez alkalommal kapott Wallfisch 31, Szamek 15 szavazatot s igy a főszolgabíró Wallfisch Feren- • cet megválasztott községi másodorvosnak mondotta ki. A két községi orvos azonnal letette a hivatalos esküt ós megválasztásukért R e i s z Miksa dr. mondott köszönetet, Ígérve hogy ugy a községnek, mint a la­kosságnak érdekeit ernyedetlen szorgalom­mal, humanizmussal fogják munkálni. Orvosválasztás Csabán Csaba képviselőtestülete csütörtökön nagy érdeklődés m«llett választott két köz­ségi örvöst. Nagy érdeklődés mellett, mert a szavazás mindig nagy vonzóerőt gya­korol, még azokra a városatyákra is, ki­A békés-bánáti eY. ref. egyházmegye felosztása. Ismeretes dolog, hogy a békés-bánáti ev. ref. egyházmegyében már régebben moz­galom indult meg az iránt, hogy az egyház­megyét, amely a tiszántúli ev. ref. egyház­kerület tizenhárom egyházmegyéje között a legnagyobb, oszszák föl. A fölosztásra nézve kétféle terv merült föl. Vannak, akik az egyházmegyét három egyházmegyére óhajtják fölosztani. A másik terv szerint az egyházmegyét csak két egyházmegyére: békésire és bánátira osztanák föl. Az elsőbe Békésvármegye ev. ref. egyházai, a bánáti egyházmegyébe Csongrád, Csanád ós Temes vármegyék ev. ref. egyházai osztatnának be. Szó esett arról is, hogy az esetben, ha az egyházmegyét három uj egyházmegyére osztanák, ugy uj ev. ref, egyházkerületet alakitanának olyképp, hogy az uj egyház­kerületbe a tiszántúli ev. ref. egyházmegyé­ből sorolnának be több egyházat. A békés-bánáti ev. ref. egyház tavaszi nagygyűlését Temesvárott tartotta meg. Ott került legelőször tárgyalásra az egyház­megye fölosztásának ügye A nagygyűlés azonban nem döntött ebben a kérdésben, hanem ugy határozott, hogy az őszi nagy­gyűlésen tárgyalja ezt a kérdést. Ugyan­ekkor elhatározták, hogy .elhívják az egy­házmegye ötvenhárom ev. ref. egyházát arra, hogy augusztus hó l-ig mondjanak véleményt afölött, vájjon óhajtják-e az egy­házmegye fölosztását. A szegedi ev. ref. egyház presbitériuma e tárgyban most tartotta közgyűlést Be r e c z k Sándor ev. ref. lelkész és P o 1 g á r László földbirtokos elnöklete alatt. A gyű­lésen felolvasták az esperesi hivatal azon körlevelét, amelyben a temesvári gyűlés határozata értelmében arra hivták föl az egyházat, hogy a kérdésében mondjon vé­leményt. A szegedi ev. ref. egyház presbi­tériuma az egyházmegye felosztása ellen foglalt állás. Szabolcska Mihály, a temesváriak köl­tőpapja ugyanebben a kérdésben értekez­letet hivott össze Temesvárra. Az értekez­letre azonban csak a bánáti ev. ref. egy­házak vezetőit hivta meg a célból, hogy lehetőleg egyöntetű vélemény hozatalára bírja az egyházakat. Szabolcska ellene van annak a tervnek, amely az egyházmegye fölosztását célozza. Az egyházak véleményének beérkezése után az egyházmegye esperesi hivatala kitűzi az egyházmegye őszi közgyűlésének napját. A nagygyűlést valószínűleg még augusztusban tartják meg Szegeden. A nagygyűlés legfontosabb tárgya az egy­házmegye felosztása kérdésének tárgyalása lesz. Másik f^tos tárgya lesz a gyűlésnek a S z é 1 1 Ákos halálával megüresedett.

Next

/
Thumbnails
Contents