Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-30 / 61. szám

ról beszélek én ; de akik sem állást, sem rangot, sem a szellemi fölényt nem ismerik el, a kiknek szájából egyebet sem hallani, mint „mit nekem a pap, biró, tanitó, jegyző." Ez a rossz értelemben vett szocialista felfogás, mikor az egyenlőség fogalmát oda magyarázza, hogy hiszen olyan ember ez is, mint én; miért nem beszélhetnék ón vele ugy, mint nekem tetszik. A másik panasz a földi javak aránytalan megosztása körül forog. Irigységgel telik meg szive, ha Isten adományából több jutott másnak, mint neki. Megfeledkezik arról, hogy a nálánál vagyonosabb is muukával párosult takarékossággal jutott ahhoz, amije van. Az első emberpár az egész földnek ura volt, mégis szegényebb viszonyok közt élt, mint a mai elégedetlen elem ezrei. A munkához szükséges eszközök hiánya, a hideg és meleg elleni védekezésből állott élete és nem csoda, hogy — bibliatörténet szerint — sirva távoztak a paradicsom kertből. A föld javai kihasználásáért folyó harc még ma tart; mert a föld kincsesbánya ugyan, de az ércet abból munkával kell kihozni. A mi földünk nem a mesebeli „Eldorádó", hol munka nélkül éltek az emberek. Itt a mindennapi kenyérért nem elég csak imádkozni, hanem Isten segítségével dolgozni kell érte Ezen megélhetésért folyó harcban, minden élő lény kiveszi a maga részét, legyen, az a vagyoni állapot akármilyen fokán. Éppen azért elitélendő az a gondolkodás, mely a szocialista eszmék rossz megértéséből származik, hogy t. i. a földi javakat meg kell osztani. Csak az a szerencse, hogy ezen javak megosztását az Isten neu emberekre bizta ; mert már rég agyonvertük volna egymást. Egy apa halála után maradt két fiu sem tud az örökséggel tisztességes uton megosztozkoc'ni, hát még az összes emberiség mit csinálna ? Erre feleljen az, aki okvetlen egyenlőséget akar. A munka ellenértéke állítólagos csekélységéből származik még egy harmadik panasz, mit legjobban bizonyítanak a napról-napra ismétlődő strájkok. Á strájk, ha igazságos bórfelemeiépért folyik, nem ítélhető el; de ha az fordítva áll és a bujtogatok által az életet, a vagyonbiztonságot is veszélyezteti, a felelősséget azok viseljék, akik annak előidézői voltak. A munkaadó — akármilyen téren — számol az eshetőségekkel. Kiszámítja, hogy a különféle kiadásokon kivül — ide tartozik a munkások bére is — mennyi hasznot várhat. Ha látja, hogy vállalkozásában a kiadás felemészti a hasznot, a munkát abba hagyja. Ne kívánjon senki végzett munkájáért egyforma jutalmat. Értéke szerint fizetjük a munkát és nem az annál kifejtett erő arányában. Egy gőzmozdonyvezető nagyobb jutalomra számithat, mint az áruk kirakásával foglalkozó munkás. Ha vesszük az előbbit, t. i. a mozdonyvezetőt, testi s lelki ereje mindkét munkára képesíti, ellenben a munkás fizikai ereje a gőzmozdony vezetésére nem alkalmas. És igy állunk ezzel minden téren. A gyárvezető ós munkás, mester ós inas, vállalkozó ós munkavezető stb. A természet sohasem tagadta meg attól a táplálókot, ki a természet szerint munkás. A vadállatok is beérnek a készlettel. Azért ne ragadtassa el magát senkisem. ítéljen igazságosan ; mert helytelen ítéletből kifolyó cselekedetek által boldogságát senkisem mozdítja elő. Azonban a boldogságot kabát módjára senkire sem lehet erőszakkal ráhúzni, az csak arra ölthető, ki maga is segédkezik abban. Czirbusz Endre. Selyemfonoda Békésmeqyében. üsmerni, hogy egy kicsit nagyon a ^enekire találtunk nézni az üvegnek, aztán ránk is sötétödött mán, mikor kilükdösött bennünket a Pótör. Hogy akkor este mitörtént, mondok mán engedelmet kórök a tekintetös biróságtul, arrul nem tudok semmit, mer' magamról só tudtam semmit. Röggel amint fölérzök, neköm gyün az asszony, azt' mindönnek e'mond, csak jónak nem. No mán ezt, mondok, csak nem szivelöm el, csititom, hogy erre, arra, azt a . . . de csak tovább pörög a nyelve. Eccő azt' mögsokallom, kapom a csizmát, ezt amelyik a lábamon van, aztán olyanformán tanátam hozzávágni, hogy égyszőrre megkókült az egyik ábrázatja . . . Nem is szólt aztán égy huszonnégy óráig égy kukkanást sé. Ugy kölletött körülcirógatni, hogy né bolondozzon mán, nem az ilyen embörök közé való a harag. Nagy nehezen aztán mög is békült . . . Igy kerültünk ki szombaton délután a ház elébe sütkórözni. A mint nézzük a járó-kellőket, égyször csak valami nagy sokadalom gyün felónk. Ordítanak torkuk szakadtábul. Alighanem ütnek valakit, mondok. Ugy is vót. Ütötték egymást, aztán haladtak telónk. De hogy kik vótak, nem tudom . . . Mögmarkolja az asszony a karom, aszongya : hallja kend apjuk, még majd nekünk találnak gyünni. Az nem löhetetlen mondok. Gyerünk be, mondja ü. Sé szó, sé beszéd, biz ott behurcókodtunk azonnal. Még a kaput is bezártuk utánunk. Aztán ott szuszogtunk, még csak le nem csöndesett az utca. Igy hát tekintetös bíróság az egósbül nem láttam sómmit, nem is tudok az egészrül semmit. — No, mit szól kend hozzá ? — kérdezi Péter felé fordulva később. — Hát csak annyit, hogy kimagyarázta kend alaposan. — Ugy-ó? — Az ám. — Nini . . . Legalább né mondhassák az embörre, hogy ökör. A selyemtenyésztési felügyelő átirata. A selyemtenyósztósnek Bókósmegyóben szépen való fellendülését bizonyitotta az, hogy az állam szükségesnek látta, hogy a megyei és környékbeli selyemtenyósztők részére Csabán gubóbeváltó hivatalt állítson fel. A folyton fejlődő selyemtenyésztós hozta magával azt a másik kívánságot is> melynek már szociális tartalma is van, hogy a beváltóhivatal egészittesók ki selyemfonodával. A beváltott gubókat ne vigyék el másfelé, dolgozzák fel ott, ahol beváltották s nyújtsanak keresetet az arra szorulóknak. A vármegye főispánja Lukács György dr., ki a selyemtenyésztós érdekeit is szivén viseli, felkarolta a csabai selyemfonoda ügyét. Átiratot intézett az országos selyemtenyésztési felügyelőséghez s a válasz meg is érkezett. A felügyelő nem utasítja el Csaba kérelmét, de a fonoda létesítését csak akkorra igéri, ha két másik elkészül és a község megadja a segélyt, melyet az állam kér. Egyszersmind jelzi, hogy egy megbizottját leküldi Csabára az ügy érdekeinek tanulmányozása és a község elöljáróságával való értekezés végett. Selyemfonoda felállítását tehát nem remélheti a közel jövőben a vármegye, azonban amint a szüksége felmerül, — ha Csaba áldozatkésznek bizonyul — felépül az uj intézet. A kérdéssel tehát fogunk még találkozni Csaba képviselőtestületi ülésén is. A selyemtenyésztési felügyelő átirata, mely a főispánhoz érkezett s a kérdést tüzetesen tárgyalja, az alábbi: „A legnagyobb hálával s legbensőbb köszönettel tartozom azon szives érdeklődésért, mely Méltóságodnak Békéscsabán selyemfonoda felállítása tárgyában hozzám intézett átiratában a selyemtenyésztós ügye iránt megnyilvánult. Annál inkább sajnálnom kell, hogy a felvetett kérdést illetőleg csak most nyilatkozhatom ; amire nézve szolgáljon némi mentségül az a körülmény, hogy egy ujabb selyemfonodának létesítését illetőleg már más irányban folytak tárgyalások s azok befejezte előtt érdemleges választ legjobb akaratom mellett sem adhattam volna. Nevezetesen, mielőtt Békéscsabát illetőleg ez az eszme felmerült volna, Lúgos város már azt jóval megelőzőleg kérte ott egy selyemfonoda felállítását, némi joggal hivatkozva arra, hogy már egy negyedszázad óta sikerrel űzetik ott a selyemtenyésztós s a városban még csak gubóraktár sem létesíttetett. Úgyszintén kérelmezte Mohács község is a selyemfonoda létesítését s eme kérelem sem volt figyelmen kivül hagyható ; mert az ország tul a dunai részének déli vidékén még egyetlen selyemfonó gyár sem létezik, pedig ezt a termelési viszonyok mindinkább kívánatossá teszik. Mohács község ily gyár felállítására minden feltétellel rendelkezik. Eme tárgyalások befejezvék azzal az eredmónynyel, hogy ugy Lúgos városa, mint Mohács község a telephez szükségelt helyiséget ingyen átengedve ós a felállítási költségekhez 120.000 korona, illetve 100.000 koronával hozzájárulva, ajánlata a nagym, m. kir. földmivelósügyi minisztérium által elfogadtatott s ehhez képest Lúgoson a selyemfonoda már ez évben létesíttetik, azután pedig legelső sorban Mohács községben állíttatik fel gyár. Bármennyire méltányolom is tehát azon indokokat, melyeket Móltóságod előlhivatolt átiratában Békéscsabán selyemfonoda felállítása érdekében felhozni kegyes volt, nem vagyok abban a kellemes helyzetben, hogy azon fonodának létesítése iránt a nagyméltóságú ministeriumnál már most lépéseket tehessek. Nem tehetem pedig ezt annál kevósbbé ezúttal még, mert amellet, hogy oly fonoda létesítéséhez okvetlenül megkívántatik a helyiség ingyen átengedése és a költségekhez 100.000—120.000 koronát tevő hozzáiárulás, az alapfeltételt az képezi, hogy van-e az ilető helyen bőséges ós a selyemfonáshoz alkalmas viz ? Éppen ezért azonban, mert a Móltóságod által felhozott okok s a részemről is jó részben ismert viszonyok helyesen meggyőztek arról, hogy amennyiben a már létező s legközelebb Lúgoson és Mohácson felállítandó selyemfonó gyárakon kivül a körülmények ujabb selyemfonodának létesítését tennék kivánatossá, vagy épen .elkerülhetetlenül szükségessé, ezen uj fonoda Békéscsabán építtessék fel ós rendeztessék be : ezeknél fogva már most elérkezettnek látom az időt arra, hogy meggyőződést szerezzek afelől, vájjon a fonoda létesítésének alapfeltótele, vagyis a viz bősége ós alkalmassága feltalálható e Békéscsabán ? E végből — mint azt Békéscsaba község elöljáróságához intézett átiratomban is jelzém — intézkedtem, miszerint S t e i n György selyemfonoda igazgató a gubóbeváltás ós kezelés tartama alatt s még a nyár folyamán Békéscsabára menjen, hogy ott a létesítendő fonoda helyéül szolgáló területet tüzetesen szemügyrevegye s a rendelkezésre álló vízből mintát hozzon, mely mintákat az illető vegykisérleti állomáshoz azonnal elfogom küldeni annak megállapítása végett, hogy a viz egyáltalán alkalmas-e a selyemfonásra ? A VÍZ alkalmas voltának megállapítása után csupán azon kérdés megoldása marad tehát hátra, vájjon Békéscsaba község kész lesz-e meghozni ama áldozatokat, melyeket már fentebb jelezni szerencsém volt s amelyek szintén okvetlenül szükségesek arra, hogy ezen ügy, mint azt részemről őszintén óhajtom, Békéscsabára nézve kedvezően dűljön el. E végből annak idején nem íogok késni Békéscsaba községgel érintkezésbe lépni. Első sorban azonban mindenesetre Méltóságodhoz fogok fordulni azon kéréssel, hogy nagybecsű befolyását felhasználni kegyeskedjék arra, miszerint a meginditandó tárgyalások kellő eredményre vezessenek." Megyei tanintézetek. A szarvasi polg. leányiskola. A szarvasi társulati polg. leányiskolát 41 év óta tartja fenn magánosokból alakult társaság és most már végre valahára — mint már hirül adtuk — az iskola állami lesz. Az értesítő még nem hozza az államositás hirót; mint az államosítási törekvések buzgó harcosának R e z e y Szilviusz tanfelügyelőnek ós S a 1 a c z József községi jegyzőnek kifejezi azonban hálás köszönetét az intézet igazgatója. A polgári iskola négy osztályú elemi iskolával is kapcsolatos. A beiratkozás szeptember három első napjain törtónt. Beiratkozott az elemi osztályokba 23 rendes ós 2 magántanuló; a polgóri osztályokba 71 rendes ós 7 magántanuló. Összesen: 108. Az elemi osztályokba rendes növendékekül beirottak száma egygyel, a polgári osztályokba beirottaké pedig 12-vel csökkent. A polgári osztályokba beirottak száma azért csökkent, mert a helyiségek szűk volta és a növendékeknek egyes osztályokba aránytalan számban való jelentkezése miattjtöbbet az intézet fel nem vehetett. A nemzeti szellem fejlesztése, a szépérzék és kedély képzése céljából létesült az intézeti önképzőkör és daloskör, Luker Ilona, illetőleg Margócsy Emma vezetése alatt. A tanításban elért eredmény ós a. növendékek magaviselete általában kielégítőnek mondható. A magaviseletet illetőleg szigorúbb eljárást csak két esetben kellett alkalmazásba venni: mindazáltal mondja az értesítő, a fegyelem tekintetében még mindig nem vagyunk teljesen megelégedve, mert a lefolyt tanévben is, sajnosan kellett tapasztalnunk, hogy a szülők, különösen az anyák nem támogatják teljes mértékben az iskolát nevelői hivatásában. Az egészségügyi viszonyok eléggé kedvezőek voltak. A tanulók között illetőség szerint volt szarvasi 61, vidéki 42. Vallás szerint ág. ev. 41, ev. ref 9, róm. kat. 25, gör. kel. 2, izr. 26. Csak magyarul beszélő 80, magyarul ós németül 12, magyarul ós tótul 11. Teljes tandijat fizetett 75, kedvezményben részesült 14, tandíjmentes volt 4. A jövő tanévre a beiratások szeptember hó 1. ós 2-kán történnek. A tandíj az I. ós II. elemiben 30 kor., a III. ós IV. elemiben 50 kor. Az I, ós II. polgári osztályban 70, a III. ós IV. polg. osztályban 80 kor. fekve — félig ülő helyzetben — találta a csősz fiát. Mikor kérdéseire nem kapott feleletet, rémülve futott a csőszházba ós elmondta az esetet. A fiu szülei rögtön a kúthoz rohantak, azonban ők is csak a szomorú valóságot tapasztalhatták: a 9 éves fiú tóste már egészen kihűlt. Még délelőtt a mezőberónyi rendőrség tudomására hozták az esetet s Kolozsi rendőrbiztos megindította a vizsgálatot, a holttestet pedig a berónyi kórházba szállították. A nyomozás során megállapították, hogy a fiu szombaton este benn volt a községben s reggel későn ment ki szüleihez, kik ezért megpirongatták, a kutágashoz a karikás ostor nyöle oda volt erősítve, mig az ostor a fiu nyakára volt tekerve, aki a földön félig ülő helyzetben volt. A hely igen forgalmas s igy nem igen tehető fel, h°gy bűntény történt volna. A békési járásbíróság a halálok megállspitása végett elrendelte a boncolást, melyet K r i c h Imre dr. és Z s i v k ov i c s Aladár dr. végeztek s megállapították, hogy a hullán külerőszak nyomai nem láthatók s hogy a halált fulladás okozta. • Az ügy most a békési járásbíróságnál van, azonban nem igen valószinü, hogy a bíróság bűnténynek mondaná az esetet. Bár igy is megmagyarázhatatlan dolog, hogy egy kilenc éves gyermek, aki alig tud még a világról, — öngyilkosságot kövessen el. Legfeljebb ugy lehetne kimagyarázni az esetet, hogy a kis Perei Mihály, — mint már számtalanszor törtónt — játékot űzött az öngyilkossággal, nyakára csavarta az ostort, melyet lecsavarni már nem volt ereje. Kilenc éves öngyilkos. Mezőberóny községében érthetetlen öngyilkosság történt, melynek körülményei is rei'tólyesek. lígy kilenc éves gyermek dobta el magától az életet, olyan körülmények között, mely nagy gyanút is keltenek. Megfojtotta magát a kis kondás fiu saját karikás ostorával, melyet a nyakára csavart. Az eset részletei a következők : A Mezőberóny melletti Belencóresben Perei Mihály a csősz, aki állandóan künn lakik a felügyelet végett. Kilencéves fia Mihály szintén kinn lakott s néhány disznó őrizete volt reá bizva. Vasárnap délelőtt Illés Zsuzsánna libapásztor leányka a belenczéresi kúthoz hajtotta libáit s a kútágas mellett a földön ÜJDONSAGO K. — A motoros vasút. Már-már állandó ólctárgygyá kezd válni a csaba-vésztői motoros vasút, melynek mindene készen van, de mégse közlekedik, nem lehet átadni a közforgalomnak. Mint már emiitettük, ennek a politikai helyzet az oka, miután a minisztériumban az a nézet merült fel, hogy a motoros vasutat a törvényhozásnak kell engedélyezni; a képviselőházban pedig mással vannak most elfoglalva, semhogy vasutakat engedélyezzenek. A helyzet pedig kezd tűrhetetlenné válni. A részvényesek egyre jobban zúgolódnak s a gazdaközönségnek is most kellene legjobban a termények olcsó szállításához a vasút s mindezek dacára alig van kilátás a kis vasútnak hamaros üzembe helyezésére. E kórdósben megmozdult már Csaba képviselőtestülete is és szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott a vasút békéscsaba—békési szakaszának megnyitása Ügyében. A közgyűlésen, — melyen a városatyák igen csekély számban jelentek meg, — K o r o s y első jegyző terjesztette elő a motoros vasút megnyithatásának ügyét, a fentebb emiitett indok megemlítésével. A közgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta. A javaslat szerint megbízást nyert az elöljáróság arra, hogy szervezzen küldöttséget, amely felkeresse a kereskedelemügyi minisztert a csaba—békési szakasz megnyitásaérdekóben. A küldöttség vezetésére Zsilinszky Mihály dr. államtitkárt fogják felkérni. — Lelkószválasztás Öcsödön. Az öcsödi ev. ref. egyháznál Oláh Antal lelkész lemondása folytán lelkészt választottak. A számos pályázó közül a jelölő bizottság Csapó Péter tóglási, Szabó Mihály dobozi lelkészeket s Kiss Zsigmond kecskeméti hittanárt jelölte. A választás — miután mindhárom jelöltnek pártja volt — szavasás utján ment végbe, melynek eredményeként Kiss Zsigmond 21, Szabó Mihály 12? s Csapó Péter 250 szavazatot kapott, s igy 107 absolut többséggel Csapó Péter tóglási lelkész lett az öcsödi ev. ref. egyház lelkésze. Jellemző volt e választásnál azon körülmény, hogy bár három jelölt volt, s mindhárom jelölt érdekében a párthívek minden lehetőt elkövettek, hogy jelöltjüket győzelemre vezessék, még is a választás oly simán, oly csendesen s minden rendzavarás nélkül folyt le, hogy a választást vezető D ar a b o s Sándor szent-andrási lelkész s B a k s a Lajos dr. világi tanácsbiró a legelösmerőbb szavakkal mondottak köszönetet az öcsödi ev. ref. egyház tagjainak komoly és higgadt magukviseletükórt. — A csabai katonák Bécsben. A jövő tavasszal a közös hadsereg több magyar