Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-23 / 59. szám

aki Rómától távol ól. A Rómától távol élő bibornokok nem vesznek részt a kulisszaháboruban, ninos irigyük, ellenségük. Megeshetik tehát, hogy a versenyzők kijátszák egymást és indifferens egyént ültetnek a pápai székbe. Visszatérve pedig a magyar politikai helyzetre, itt sem nyugo dhatunk meg. Minden a régiben, osak egy nem : a függetlenségi párt válsága. A függetlenségiek helyzete még bonyolódottabbá vált a legutóbbi értekezlettel. Ez értekezleten Tóth János bejelentette, hogy Kossuth Ferenc visszavonhatlanul fentartja lemondását, továbbá azt, hogy T h a 1 y Kálmán is lemondott a tiszteletbeli elnökségről. — Kijelentette ezek után, hogy szolidaritást vállalván a lemondott elnökséggel, ő is lemond alelnöki tisztéről; egyéni és politikai nézetei ugyanazok, mint Kossuthéi. Kapacitálásra hajlandó volt a mai értekezletet vezetni. A régebben kilépett tagok ma visszatértek a pártkötelékbe. B a k on y i Samu indítványára a párt Tóth Jánost az interregnum ideiére újból megválasztotta ügyvezető alelnöknek ; elhatározták továbbá, hogy Thalyt levélben kérik fel viselt tiszteinek megtartására, az elnöki állást pedig most nem töltik be. A minszterelnök pedig ugy látszik bizik a jövőben, hogfy csakhamar rendbe jönnek az ügyek. Beszélnek egy nyilatkozatáról, melyet a szabadelvű párti klubban tett, hogy „meg van győződve róla, hogy augusztus elsejére az ügyek teljesen rendbe jönnek." Megkérdezték erre tőle. hogy miként véli lehetségesnek a bonyodalmakból való kibontakozást, de erre a miniszterelnök már nem felelt. Minthogy azonban Kh u e n-H é d e rv á ry n a k tudnia kell, hogy az obstrukció nem fog leszerelni nemzeti vívmányok nélkül, bizonyosnak látszik, hogy a miniszterelnök most már elő fog állni olyan engedményekkel, amelyek az ellenzék eddigi ellentállásának végét vethetik, illetőleg, amelyeket az ellenzék elegendőknek tart arra, hogy az obstrukciót leszerelje. Ezzel függ össze Apponyi beszéde is, melyre nézve hosszasan tárgyalt KhuenHéderváry gróf miniszterelnökkel s megvitatta vele felszólalásának anyagát. Dacára az ujabb megbeszélésnek, kiszivárgó hírek szerint nem igen biznak abban, hogy Apponyi beszéde fordulatot fog képezni a politikában. Tegnap még a legnagyobb várakozással néztek eléje, de ma gyökeresen megváltozott róla a felfogás. Politikai körökben ugyanis, a melyek rendszerint jól vannak tájékozva a készülő esemé — Ugy-e jól választottam ? Másnap délután a kis doktor izgatottsága a tetőpontra hágott. Mikor hazajött, Irén ott állott már a vasalódeszka előtt és fújta a tüzet a vasalóban. A kis doktor gyorsan lerakta a kabátot és egészen közönyösen motyogta : — Ugy-e, kedves Irén kisasszony kivasalja a kabátot ? Két karjával hadonászva, föl- ós alá járkált a szobájában. Azon tépelődött, hogy mint fog viselkedni a vacsoránál. Először kezet csókol a mamának, valami szép bókot vág ki a leány részére, ha meg az zongorázik, ő majd énekelni fog hozzá. Megmondja, hogy régóta vágyik az ismeretségük után ós szeretne máskor is feljönni. Előre is fölötte magában, hogy ételeket nagyon meg fogja dicsérni, mert tudta, hogy ez az ügyvédné érzékeny oldala és olvasta valahol, hogy az anyjának kell udvarolni, ha a leányt akarjuk elvenni. A tükör előtt jó félóráig húzgálta az uj nyakkendőt, sohasem hitte volna, hogy olyan nehéz egy nyakkendőt rendesen megkötni. Kinézett aztán a konyhába, hogy készül-e már a kabát. Ott feküdt a kabát a hosszú deszkán kiterítve, a deszka végénél meg két karjába rejtve fejét, sírdogált az Irén. Mikor a kis doktor kérdezte, hogy kész-e már a vasalással, zokogó hangon felelt: — Mindjárt kész lesz, azonnal kész lesz Yánnek ur. A kis doktornak roppant keserű érzése támadt e hangra. Olyan sírnivaló kedv lepte meg őt is. Már irtózott is kissé attól a nagy vacsorától. Irén azonban rá sem nézett, csak húzta végig a tüzes vasat a fekete kabáton ós a kis doktor észrevette, amint egy nagy, nehéz könycsepp hullott rá a kabátra. Hirtelen odanyúlt a leány kezéhez, elvonta a vasalótól ós fáradt hangon susogta a fülébe: — Irén kisasszony, ne vasalja tovább a kabátot. Sehova se megyek. Itthon maradok. nyékről, tegnap elterjedt, hogy Apponyi grófnak semmi fontosabb mondani valója nincs. Az egész beszéd genezisét arra vezetik vissza, hogy a kormány erélyesebb intézkedésekhez akar nyúlni a parlamenti tárgyalások menetének gyorsitása végett. Ez intézkedések közt emlegetik a tárgyalási idő meghosszabbítását s esetleg a párhuzamos ülések behozatalát. Hogy ez a rekkenő hőségben mit jelent, mily kemény feladatot róna a képviselőkre, azt hisszük, nem kell bővebben magyarázni. Ugy látszik, A.pponyi mindezekkel nem tud megbarátkozni s ez az oka annak, hogy felszólalt, miután ha már felszólalt, ugyanazon dolog tárgyalásánál nem elnökölhet. A esabai képviselőtestületből. A hétfői közgyűlés. A rendes csütörtöktől eltérőleg julius havi ülését a mult hétfőn tartotta meg Csaba képviselőtestülete. Ahányan megjelentek a városatyák, igen elfértek egymás mellett a nagy teremben, de még igy is a nagy hőségről panaszkodtak, — természetesen tárgysorozaton kivül. Ünnepélyes mozzanat volt a közgyűlés elején, midőn Beliczey Géza üdvözölte K o r o s y Lászlót, jegyzősködósónek ] 5 éve alkalmából. Megemlékezett kiváló munkálkodásáról, melyet a község érdekében kifejtett s melynek fényes eredményei biztosították a község haladását. Tolmácsolja a képviselőtestület szeretetét és tiszteletét. Ezután K o r o s y László előterjesztette az adóbefizetés, pénztárak vizsgálata, kórház és szegényház és a népmozgalomról szóló jelentéseket, melyeket a közgyűlés elfogadott. A kórházi terv és költségvetés jóváhagyása tárgyában érkezett miniszteri leiratot tudomásul vették és az uj kórház épületére vonatkozó árlejtés meghirdetésére megbízást kapott az elöljáróság. A hirdetés azonban csak akkor foganatosítandó, ha a kórházi költségvetés jóváhagyása is megérkezett. A képviselőtestület a marhalevél kezelés tárgyában szabályrendeletet alkotott, melyet a törvényhatóság jóváhagyott. Az uj szabályrendelet szerint a kezelési dijak a közpénztárba folynak be s a jegyzők onnan kapják ki negyedévenként. H a m z a Sándor és Czmarkó Anna illetőségét a képviselőtestület nem engedte el. Bors Mihály vendéglős záróra törlésért folyamodott, kórelmét azonban nem teljesítették. Gáspár Pál telekátirási ügyét, miután névszerinti szavazásra van szükség, 30 nap múlva tartandó közgyűlésre tűzték ki. Az árvaszók előterjesztette a gyámpénztári ügyviteli szabályzatot, melyet a közgyűlés elfogadott. Ez óv végéig azonban az eddigi kezelési szabályok maradnak érvényben. Kemény Mihálynak, Csaba volt országgyűlési képviselőjének elhalálozása feletti részvétét a képviselőtestület jegyzőkönyvileg fejezi ki és a gyászoló családhoz rószvétiratot intéz. B e n d e Emilia ós Vilma levele, melyben megköszönik, hogy elhunyt testvérük sírjára a község emlékkövet állit — tudomásul szolgált. Blahut .János telekátirása ügyében 30 nap múlva határoznak; Wagner József, Klinghammer Istvánnó, Hanesz József, Gócs János ós neje szöllőszabályozási ügyé ben névszerinti szavazással határozták el a négyszögölek megvételét. Az alföldi első gazdasági vasútra megszavazott sególyöszszeget a miniszter jóváhagyta s igy a 100 ezer korona kifizetésének mi sem áll útjában. Az ipariskola mult tanévi jelentését ós számadását, valamint a jövő tanévi költségvetését a közgyűlés elfogadta. A község részére a közoktatásügyi miniszter egy kétezer kötetből álló népkönyvtárat adományozott, melynek kezelésével Christián Györgyöt bizták meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy a katonai barakkoknál egy kisebb felügyelő lakást fog építtetni, miután a szomszédok felelősség mellett nem akarták elvállalni a felügyeletet. A lakás 900 koronába fog kerülni s az alkalmazandó csősz lakáson kivül egyéb fizetést nem kap. Az iparos daloskör a temesvári dalverseny költségeire segélyt kórt a képviselőtestülettől ; meg is szavaztak '200 koronát. Szabadság idő engedélyezések ós lakoíitások után a közgyűlés véget ért. Iparunk jövője, - Kapcsolat a mezőgazdasági érdekekkel. Mindig azt halljuk hangoztatni: hogy ni agrár állam vagyunk, tehát maradjunk neg búzatermelőknek. Persze ebből azután \z következik, hogy Ausztria pedig ipar-| íllam s azért adjuk cserébe az osztrák selyempántlikáért, a rumburgi gyolcsért, a cseh porcellánért: a mi acélos búzánkat, hizott ökrünket s nyírott gyapjúnkat. Ezt a cserét sinyli az ország évszázadok óta. Ez a csere átka iparunknak, kereskedelmünknek, mezőgazdaságunknak, egyszóval egész közgazdasági életünknek. Ez az a csere, amelynél az ország odaadja őserejót, zsirját: rongyért, foszlányért. Világosabban beszélve, ha 300 millió korona áru iparcikkeket vásárolunk Ausztriától s ezért cserébe ugyanennyiért nyersterményt adunk oda, ugy mi ezzel Ausztriának közel 225 millió korona munkabért fizetünk, mig mi Ausztriától alig kapunk munkabér fejében 75 milliót, mert világos, hogy az osztrák iparcikk árának s/i része munkabér, mig a magyar nyerstermóny munkabére alig képezi annak árának l/i részét. Ez azután már átkozott rosz csere, mert 225 millió korona munkabérből megél egy negyedmillió munkás család, mig 75 millióból alig 75.000 család boldogul. Ebből azután mindenki megértheti, hogy ha mi megmaradunk nyerstermelőnek s Asztria lát el bennünket iparcikkekkel s ha ugyannyi értékűt is adunk el Ausztriának, mint Ausztria nekünk, mégis mi a famózus cserével háromszor annyi osztrákot táplálunk, mint ahány magyarnak ők adnak keresetet. Ez az oka annak, hogy aránylag jó aratásunk, fejlődő termelésünk dacára is nem boldogul az ország. Ezen rablógazdálkodásnak a folyománya, hogy a birtokosság satnyul, pusztul, a nép kivándorol. Ha nem akarjuk, hogy országunk elnéptelenedjék, ha nem akarjuk, hogy népünk kizsarolva koldusbotra jusson, ha nem akarunk örökkön-örökké az osztrák bérese maradni: nekünk is iparos állammá kell lennünk. De ezzel nem azt mondjuk, hogy menjünk neki a falnak s a varrótűtől kezdve a zsebóráig minden apró-cseprő iparcikket magunk gyártsunk. Hogy milyen irányban kell az ország iparfejlesztésének haladnia, hogy mely fel adatokat kell e téren első sorban megoldanunk, arra nézve örökbecsű utmutatást ad nekünk Kossuth Lajosnak a müiparról irt egyik régi vezércikke melyből szószerint közöljük az alantiakat „Mi nem tartunk azokkal, kik ugy vélekednek, hogy müiparos szükségeinket is mind magunknak kellene fedeznünk s a külföldnek csak eladnunk termékeink fölöslegéből, de cserében semmit nem vennünk. Aki mindent csak eladni, venni pedig semmit sem akar, az semmit sem fog eladni, mert a kereskedés cserén alapszik. És ez vagy ama nemzet iparának tökélye nem abban áll, hogy minden lehető dolgot maga termeljen s gyártson, hanem abban, hogy mindazt termessze s gyártsa, amit természeti ós kereskedési viszonyainál fogva haszonnal előállíthat. Már más alkalommal kimondám: mikópen az ipar dolga csak akkor van jól, ha csumüiparra, mely a földmivelósi érdekek tökéletes fedezése után fölmaradott!" Hatvan s néhány óv előtti program m ez, mely még napjainkban is iránytűje lehet a nemzetnek. Világos dolog tehát, hogy Magyarorszának arra kell törekednie, hogy nyerstermény helyett kész fogyasztási cikkeket exportáljon. Igy azután produktumainak tágabb piacot találhat, termelését jobban megfizetik s a munkáskéz itthon találhat keresetet. Rendkívül fontos tehát, hogy elsősorban mindazon iparágak f'ejlesztessenek, melyekDek gyökere a mezőgazdaságba nyúlik. Megyei tanintézetek. ii. A szarvasi főgimnázium. A szarvasi ág. ev. főgimnázium értesítőjét az intézet kiváló igazgatója, Ben ka Gyula állította össze s az értesítő bevezetéseül megirta a gimnázium félszázados és százados fennállásának emlékünnepét. A félszázados emlékünnepély 1852-ben, a reformáció emléknapján, október hó 31-ikón zajlott le. Isteni tisztelettel kezdődött az ünnepély, majd P 1 a c s k ó István esperes ós Domanovszky Endre dr. igazgató beszélt. Este társasvacscra ós táncmulatság volt. A százedos emlékünnepély ehhez hasonlatosan folyt le 1902. október 15-ikén. Az ünnepélynek három része volt. Reggel 9 órakor az ünneplő közönség a templomba vonult, hol C s e p r e g i György esperes imát, Veress József esperes egyházi beszédet, Petrovics Soma esperes pedig záróimát mondott. A templomból a főgimnázium tornacsarnokába vonultak az ünneplők. Itt Haviár Dániel főgimnáziumi felügyelő tartott művelődés történeti hazafias megnyitó beszédet, mig az ünnepi szónok B e n k a Gyula volt. Beszédében röviden összefoglalta a gimnázium fejlődésének történetét, kimutatta fontos, hazafias szereplését a tudomány terjesztésének terén, végül pedig az intézet nevesebb tanítványairól emlékezett meg. Szerepeltek még az ünnepélyen: Nemes Béla dr., Papszász Gyula, Székely Sándor, Belencóresi Dezső ós Szakáll Antal. A tanitás szeptember 8-án kezdődött meg 412 tanulóval. Ezek között volt osztályismétlő 16, folytató 396. Vallásra nézve : :H8 ág. h. ev., 30 ev. ref., 93 róm. kat., 8 gör. kel., 53 izraelita; 1 unitárius. Illetőség szerint: szarvasi 204, megyebeli 61, más megyékből való 145, külföldi 2. Újonnan belépő jövevény volt 115 s igy régebbi növendékek közül folytatólag itt maradt 297 tanuló. a. 20S nem szarvasi tanuló elhelyezést talált 104 szarvasi családnál. A tanulók tartásával foglalkozó családok megkapták a „tanulók házirendjéére vonatkozó szabályzatot, melyben körül vannak irva azon kötelességek, melyeknek teljesítését az iskola ugy a családoktól, mint a körükben elhelyezett tanulóktól joggal megkívánja. A tanári kar és az igazgató olykor házi körükben felkeresték ez évben is tanítványaikat. Ez érintkezés útján tudomástjvettek a háziaknak s a tanulóknak kölcsönös viszonyáról. Az iskola ós tanulókat tartó családok között az összeköttetés ezen intézkedések dacára sok kívánni valót mutatott ez iskolai évben — mondja az értesítő — s a helyzet annál szomorúbb, mert a tanulók tartásától éppen műveltebb családok mindinkább vonakodnak. Ezen körülmény önkénytelenül is a jól szervezett benlakás szükséges voltát hozza felszínre, bár anuak létesítése nagy pénzáldozatot és sok felelősséget jelent s nálunk nem könynyen lenne létesíthető. És mégis, ha sikerülne állami segítséggel az iskolának uj székházt emelnünk, a legközelebbi teendő lenne az ó-épületben kellő átalakítással és berendezkedéssel olcsó és célszerű benlakásról (internátus) gondoskodnunk. A tanulók valláserkölcsi nevelését nemcsak a tanitás eszmeköróvel, hanem vallásos cselekmények buzgó gyakorlásával is elősegítette a főgimnázium. Iskolában ós iskolán kivül irányítani törekedett a főgimnázium ez évben is az ifjúság társadalmi művelődését. Ebből az érdekből felkarolta és támogatta a tanári kar az ifjúság egyéni képződését, ízlését, tisztességérzetét, önérzetes fellépését előmozdító vállalatokat. Ezért állott fenn és tartott nyilvános szavallati és művészi előadásokat a Vajda-Őnképző ; ezért szorgalmazta az ifjúsági daloskör alakulását ós föllépéseit; ezért engedte meg kellő korlátok közt a tánctanulást s a táncestélyeken való részvétet, a szinház látogatását ós a majálist. A hazafias jó szellem ápolását és fejlesztését nemcsak a magyar nyelv ós irodalom s megfelelő olvasmányok által szolgálta a főgimnázium, de azzal is, hogy bele olvadt az országos ünnepekbe. Igy megünnepelték nyilvánosan március 15-kót, április 11-két s év zártán megtartották a Rákóczi-ünnepet. Bevonta a tanári kar az ifjúságot a hazafias áldozatkészség munkájába is, midőn szerény gyűjtést indított Bethlen Gábor körre, Vajda Péter síremlékére és a Szarvason felállítandó Kossuthszoborra. Egészségi állapota a tanulóságnak nem adott aggódásra okot. Egészben véve veszélyesebb betegségek, ragályok nem igen zavarták ezen tanév munkáját. Egy gyászesel kivételével néhány az iskolai óv vége felé föllépő ragályos gyermekbetegségen kivül semmi sem fenyegette a tanulóság jólétét. Erkölcsi tekintetben sem volt ez iskolai év légköre egészségtelen. Apróbb ós erősebb fegyelmezésre ugyan többször adott okot az ifjak vétkes szokása, könynyelmüsége s csábításokkal szemben kevés ellenállást kifejtő gyarlósága; de ezek dacára sem kellett erősebb fegyelmi eszközökhöz s ezek között a végleges kirekesztéshez nyúlni. A tanulói segély egylet is szépen működött. Számos tanuló kapott az egylettől segélyt tandíjra, lakásdijra, ruházatra. Áz elengedett tandijak összege 783 korona, az elengedett tápintézeti dijaké 1250 kor. A jövő tanévre szeptember három első napján történik a beiratkozás. A főgimnáziummal kapcsolatos tanítóképzőnek összesen 46 növendéke volt. A mult tanévben oklevelet szerzett 7. A csabai polg. fiúiskola. D o n n e r Lajos igazgató állította össze az értesítőt, melynek elején az iskolai gondnokság munkálkodása van ismertetve.