Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-19 / 58. szám

NICIlCMCi a ucncamcyjci iiujliuiij iuuu. gn uu> »4.aniailU£. s fenékig üritet.te az élvezetek kelyhét: annál keservesebben esik látnia az elébe táruló jövőt. Egy kietlen, vigasztalan, sivár pusztaság az, melyet meg kell futnia, melynek folyton lefelé irányuló kanyarulataiban az anyagi ós erkölcsi tönk réme meredezik felé, meg kell érnie, hogy éppen azok fordulnak el tőle legelőször, kiknek társaságáért olyan sokat áldozott: erkölcsöt, becsületet és tisztességet. Addig, mig költséges hajlamainak fedezésére elő tudta teremteni a pénzt, elhitette velők, hogy uri gavallér; de mikor kiderült, hogy a kellemes megjelenésű ifjú egy szegény ördög, sőt ennél is kevesebb, mert fülig eladósodott szédelgő: vége a szereplésnek. Hogy a bukás után újra felemelkedhessék, ahhoz hiányzik jelleméből az erkölcsi erő, hisz folyton az ámitás légkörében élt, aztán sohasem azon volt, hogy az élet nehézségeit legyőzze, hanem hogy azokat megkerülje, mivel ez sokkal kellemesebb, mert meg sem kell erőltetnie magát a "küzdelemben. A lejtőn folyton lefelé csúszik. Léha élet-felfogása a züllés útjára taszítja. Ha már letört az esztelen versenyben s ell kell hagynia egykori szereplésének fényes színterét, megalkuszik a megváltozott viszonyokkal. Még mindig talál olyan társaságra, hol kopott eleganciájával imponál. Apró pumpolásokból igyekszik magát fentartani, de pénzforrásai gyorsan bedugulnak. A nyomor, a nélkülözés lassanként kiöl belőle minden szégyenérzetet, s most már nem válogatós az eszközökben. Az éhes gyomor becstelenségek elkövetésére ösztönzi, s az egykori fényes gavallér, ki öltözeteinek szabásával, uri hajlamaival ós kellemes megjelenésével hangadó volt a társaságban, megismerkedik a börtön levegőjével is. Erkölcsileg züllött, tönkrement existenciák kétes világában folytatja tovább nyomorúságos életét, mig végleg elsülyed a becstelenség posványában. Hányan haladnak ezen a gyászos uton, kik más viszonyok között hasznos egyedei lehetnének a társadalomnak, ha lelküket, gondolkodásukat nem mételyezte volna meg a nagyravágyás, mely folyton arra ösztönzi őket, hogy többnek akarjanak látszani, miut amennyi igazi értékük és szivük, lelkük megtellik olyan igényekkel, melyeket csakis romlásuk árán szerezhetnek meg. Járási számvevői állások szervezése. A vármegyei pénztárak államosításáról szóló törvény kimondotta, hogy a községek pénzkezelésének ellenőrzése céljából 413 járási számvevői állás fog szerveztetni. Mielőtt a törvény végrehajtására került volna a sor, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően tájékoztatni kívánta magát arról, hogy a vármegyéktől átvett és rendelkezési állapotba helyezett számvevőségi tisztviselők megfelelnek-e a hozzájuk fűzött várakozásoknak. A beérkezett jelentések alapján a pénzügyminiszter már határozott, hogy a volt vármegyei tisztviselők közül kiket vesz át állami szolgálatba ós kiket nyugdíjaztat a vármegyei nyugdijalap terhére. Bókésmegye volt számvevőségi hivatalnokai: D e i m e 1 Lajos főszámvevő ós Schmiedt Iván számvevő kivételével, a f. évi január 1-én mindnyájan rendelkezési állapotba jutottak s egynek kivételével valamennyien át lesznek véve állami szolgálatba. A járási számvevői állásokra, a gyulai pónzügyigazgatóság mellé szervezett számvevőségi személyzetből ketten lesznek kinevezve, mig a többiek továbbra is a központban fognak működni. A járási számvevők a X ik fizető osztályba soroztatnak. Miután Bókósmegyóben hót szolgabírói járás van, a még hiányzó öt járási számvevő más megye területéről fog kineveztetni. Békésmegyei tanintézetek. — Az értesítők. — Minden lepergő tanév végén beszámolnak a tanításra rendelt intézetek egy esztendei munkájokról, annak eredményéről s nevezetesebb napjaikról. Érdekesek e máskülönben szürke adatok. Bevilágítanak egy év tanügyébe s általános kópét nyújtják az ifjúság haladásának. Azonkivül krónikásai annak is, hogy kik ós miképpen foglalkoztak az ifjúsággal megszabott tanügyi terükön és arról a fontos dologról is tudomást szerezhetünk, hogy a társadalom vagy község igyekezett-e fejleszteni kötelessége szerint az intézetet. A következőkben adjuk a hozzánk beérkezett értesítők főbb adatait. g*A csabai Rudolf-gimnázium. A csabai Rudolf-gimnázium órtesitőjól Bukovszky János igazgató szerkesztette az adatok pontos és szorgalmas összeállításával. Az 1902/3-iki tanóvbeu fontos esemény volt, hogy a közoktatásügyi miniszter 1902 decemberében megadta a főgimnázium Y—VIII. osztályainak a nyilvánosságot, valamint véglegesen az érettségi vizsgák tartásának jogát is. A tanári kar viszonozta a nagykőrösi gimnázium tanári karának figyelmességót: szept. 25-ón J ó g e r József jelent meg a körösi gimnázium uj épületének felavatásán. A szarvasi főgimnázium száz éves emlékünnepén is képviselve volt a csabai főgimnázium : Korosy László és Németh Lajos a bizottság részéről, Eisert Árpád, Jéger József ós Rell Lajos dr. a tanári kar részéről jelentek meg, hogy a testvérintézet örömében osztozkodjanak. Az alakuló értekezletet aug. 30-ikán tartotta meg a tanári kar. Az előadások szeptember 5-ikén kezdődtek meg, a közbe eső idő alatt a magán, pótvizsgálatok s a beiratkozások folytak. A tanulók erkölcsi magaviselete az első időszakban általában kielégítő volt. Jó viselte magát 245 tanuló (74-6%), szabályszerűen 79 (34-1%), kevésbé szabályszerűen 4 (1 3°/

0). A tanulók magaviselete a második időszakban, egynéhány esetet kivéve, teljesen kielégítő volt. Jól viselte magát 262 tanuló (80"3%), szabályszerűen 62 (19%), kevésbé szabályszerűen 2 (0-7%). Egy tanulót, ki az intézet tulajdonához nyúlt, el kellett távolítani. A harmadik időszakban is — általában véve — kielégítő volt a tanulók magaviselete. Az egészségügyi állapotot Wagner Dániel dr. iskolaorvos jelentése szerint a lefolyt tanévben valamivel kedvezőtlenebb volt az előző évihez viszonyítva, amennyiben a légzőszerveknek hurutos megbetegedése nagyobb számban fordult elő. A téli s tavaszi hónapokban a városban uralkodott rossz indulatu difteritisz ós vörheny járvány az iskola tanulóit megkímélte ; heveny fertőző megbetegedés a tanulók között egy esetben sem fordult elő. A tanév elején megejtett általános orvosi vizsgálat alkalmával a tanulók testi fejlettsége egészben véve jónak bizonyult. A tornázás alól nagyobb testi fogyatkozás, illetve szervi megbetegedés miatt csak 11 tanulót kellett az egész tanévben felmenteni. A rövidlátók száma 39 volt, ami ll'7°/o. A tanulóink aránylag nagy számánál évközben tapasztalt gyenge előmenetel arra ösztönözte a tanári kart, hogy a szülőkkel ós gondozókkal élőszóval vagy írásban annál sűrűbben érintkezzék s őket kötelességük teljesítésében: a tanulók otthoni foglalkozásának szigorú ellenőrzésében s munkaszeretetre és kötelességtudásra való serkentésben, annál buzgóbban támogassa. A vidéki tanulók szállásainak gyakoribb meglátogatása is szintén nagy hasznára vált a tanulóknak. Hazafias ünnepélyt hármat tartott az intézet: március 15-ikón, április 11-ikón és Kossuth Lajos születése napján Mind a háromszor szép közönség előtt Az önképzőkör mint rendesen, ez évben is megalakult Rell Lajos dr. elnöklete alatt. A kör tartott 20 rendes ós négy rendkívüli ülést s a munkásság a tavalyin felülemelkedett. A felebaráti szeretet-sugallotta kötelességé nek iparkodott megfelelni a gimnáziumi segitő egyesület. A lefolyt iskolai évben 57 tanulót segélyezett kézikönyvvel ós a tanításhoz szükséges eszközökkel; 6 tanulónak nyújtott pénzsegélyt. Az iskolai év elején 400 drb kézikönyvön felül osztott ki használat végett az elnökség a szegény tanulók között; csak 56 kor. kapták a pénzsegélyben részesültek. Sem a könyv, sem a pénzsegély nem volt elégséges. Jóval többen kérték a segélyeket, mint amennyinek nyújtotta azokat az egyesület. Igy az értesítő felhívja a humánus egyesületre a szülők s a tanulók figyelmét. A gimnázium tornaköre is megalakult októberben Áchim Károly elnöklete alatt ós szép működést fejtett ki, valamint a gimnáziumi énekkar és zenekar. Az intézetbe felvétetett 344, vizsgálatot tett 327 ; ág. ev. vallású volt 102, ev. ref. 32, róm. kat. 77, gör. kel. 12 tanuló. Legtöbb volt azonban az izraelita tanulók száma : 104. Magyar anyanyelvű volt 297, tót 17, német 5, román 8- A tanulmányi eredményre nézve : volt minden tárgyból jeles 48, minden tárgyból jó 62, elégséges 137 ; egy tárgyból elégtelen 30, kettőből 34, több tárgyból 16. Az 1902/3. iskolai évben 54 tanuló kapott az alumneumban élelmezést. Ebédért és vacsoráért (10 hónapra) 104 kor., csak ebédért 80 kor., csak vacsoráért 60 kor. volt az élelmezési dij. a jövő tanévre szóló figyelmeztetéssel végződik az értesítő, mely szerint a javitó, pótló és fölvételi vizsgálatok augusztus hó 31-én lesznek délután 2 órától. írásbeli magánvizsgálatok augusztus 31-ón kezdődnek délután 2 órakor ; szóbeli magánvizsgálatok szeptember 3-án délután 4 órakor. A beiratás szeptember 1., 2. ós 3-ikán lesz az igazgatóság hivatalos helyiségében. Csabai tanulók az I-ső osztályba vallásfelkezeti különbség nélkül már augusztus hó 26-ától 29-ikéig jelentkezhetnek, még pedig végleges felvételre. A tanulók egész évi fizetni valója 60 kor. tandíj ós 2 kor. 30 fillér bizonyítvány dij. Végül megemlítjük az ösztöndíjban részesült tanulók neveit: Gr. Teleky-Róth Johanna alapítványából Bagyinka Mátyás VIH. o. tanuló 70 kor.; az ág. hitv. ev. bányakerület 200 koronás adományából: Czepó György I. o. t. 5 kor., Horváth Pál I. o. t. 10 kor., Jancsik Mihály I. o. t. 10 kor., Lautner Lajos I. o. t. 5 kor., Bertók László II. o. t. 10 kor., Rapos Emil IV. o. t. 15 kor., Zsilinszky Károly IV. o. t. 20 kor.. Lautner János V. o. t. 15 kor., Daxer Henrik VI. o. t. 30 kor., Zsilinszky Endre VII. 0. t. 30 kor., Braun Adám VIII. o. t. 20 kor., Szeberényi Pál VIII. o. t. 30 kor. ; a Kazinczy-féle alapítványból: Nagy László 1. o. t. 7 kor., Sípos András VI. o. t. 24 kor., Messinger Gyula VII. o. t 10 kor., Kucsovszky Gyula VHI. o. t. 24 kor.; a Ruttkay-Jancsovics-fóle alapitványból: Dede Lajos VII. o. t. 60 kor., Fehér Károly VII. o. t. 40 kor.; a Molnár-féle alapítványból: Moravszky Endre VII. o. t. 50 kor.; az ifjúsági alapítványból: Janis József V. o. t 20 kor. ; a Haan Antal-féle alapitványból: Simoncsics Vilmos VII. o. t. 10 kor. ; a Krcsmárik-fóle alapitványból : Tóth István III. o. t. 10 kor. ; a Kossuthféle alapitványból: Horváth Pál I. o. t. 8 kor.; a Jókai-féle alapitványból: Raab Izidor II. o. t. 10 kor.; a Schreyer-féle alapitványból: Fenyvesi Károly IH. o. ^ t. 10 kor. ; a Haan Lajos-féle alapitványból: Sailer Géza III o. t. 10 kor ; a Kun Miksa-féle alapítványból: Rosenbaum Bóla III. o. t. 10 kor. ; a Klein József-féle alapitványból : Spitzer Jakab III. o. 1.10 kor., a Tevan Adolf-féle alapitványból: Guttmann Jenő II. o. t. 10 kor. Jutalomdíjban részesült: N. N. ur 20 koronás adományát Marik András IV. o. tanulónak juttatta a tanári kar. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, julius 18. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén Rátkay Lászlót megválasztották jegyzőnek. A napirendhez Madarász József szólt, mig a miniszterelnök programjához S t u r m a n György beszélt, elitélve az obstrukciót Majd az interpellációkra került a sor. A pápa állapota. Budapest, julius 18. (Sai. tud. távirata.) A pápa állapota, mint a Rómából érkező sürgönyök jelentik, változatlanul aggasztó. A miniszterelnök valasztói joga. Budapest, julius 18. (Saját tud. táv.) A képviselőházban legutóbb azt beszélték, hogy Héderváry miniszterelnöknek nincs szavazati joga s igy nem is volt képviselőnek választható Temesvárott. Mint hivatalos forrásból jelentik, a miniszterelnöknek Hédervár községében fekvő birtokai révén ugyanott fel van véve a képviselőválasztók névsorába. Wekerle és a bosnyákok. Budapest, julius 18. (Saját tud. táv.) Egy hitelesebb formában felmerülő hir szerint a bosnyákok álllitólag arra kérték a királyt, hogy Bosznia ós Hercegovina kormányzójává Wek erl e Sándort nevezze ki. ÚJDONSÁGOK. A leggyakoribb halálok. Aki Bókósvármegye közigazgatási bizottságának működését figyelemmel kiséri, akár szóban, akár nyomtatásban, lehetetlen, hogy elkerülte volna figyelmét Z ö 1 d y János dr. főorvos rendes közegészségügyi jelentésének egy fekete pontja. E pont benne van régóta a jelentésekben ós benne fog lenni még sokáig, ha maga a társadalom nem törekszik az ellenkezőre. A halálesetekről szól a jelentés e pontja és mindig változatlanul hangzik el a főorvos ajkáról, hogy a leggyakoribb halálok a tüdőbaj. Itt minálunk, az alföld közepén, a gazdag Bókésvármegyében is leggyakoribb halálok a tüdő gyilkoló betegsége. Vószthozó voltáról irtak már sokszor ós sokat e hervasztó kórnak, de még nem eleget, A társadalom még nincs teljesen tudatában ez emberritkitó kór rettenetes voltának ós gyászos munkájának. Évszázadok óta pusztítja az emberanyagot, az erőt, a munkát s a társadalom még sincs kellő tudatában annak, hogy alig van a földön oly kór, mely ehhez hasonló volna s mely ellen a végső erőfeszítésig kellene küzdeni. És ez azért van, mert a tüdőbaj nem hirtelen öli halomra az embereket, — mint például a kolera — hanem lassan, csendben pusztítja, mint a féreg a fát. Az elmultak tömegét nem látjuk magunk előtt, hiszen az áldozatokról alig tudjuk, hogy a tüdőbaj ölte meg őket. És a társadalom még sem mozdult meg oly arányban, ahogy a veszedelem nagysága követelné. Általánosan tudott dolog, hogy tüdőbaj gyógyítható, az e célra berendezett gyógyító intézetekben. A külső országokban már nagy mértékben kifejlődött a tudata annak, hogy a tüdőbaj elleni küzdelem nem más, mint az ország munkaerejének védelme. Német, Angol, Franciaországban már magas fokán áll a fejlődésnek a tüdőbaj elleni küzdelem ós gyökerei évtizedekre vezetnek vissza. Angliában már 1800 elején alakult meg az első intézet, melyben csupán tüdő betegeket ápoltak. Átcsapott a haladás ezután Franciaországba, Németországba. S a német nép emelte a fejlődós legnagyobb fokára, ugy annyira, hogy a jelenben már száz szanatóriumnál több működik Németországban. Magyarországon 1886-ban indult meg a mozgalom K órányi Frigyes vezetése mellett s már ott állunk, Budakeszen működik egy szanatórium ós társadalom érdeklődése, arinyira-amennyire fel van keltve. A budapesti szanatórium-egyesület áldásos működést fejt ki és már a vidék is ébredez, az alföldön, amint tudjuk, dr. Lukács György főispán indította meg a mozgalmat, melynek eredménye a Józseffőherceg szanatórium-egylet lett. Ez egyesületben kellene ott lennie mindenkinek, akinek csak anyagi viszonyai engedik, — hogy az egyesület az eddigieknél is nagyobb sikereket érhessen el. Sikerült az egyesületnek rövid idő alatt szép alaptőkét gyűjteni s Gyula város áldozatkészsége folytán helyet szerezni a gyulai városerdőben az építendő szanatórium számára. Most pedig a haladás ujabb stádiumát jelenthetjük. Lukács főispán buzgalma folytán ismét közelebb jutottunk a célhoz : a szanatórium felépüléséhez. E héten a szanatórium tervrajzának elkészítése végett a főispán kíséretében C z i g 1 e r Győző műegyetemi tanár s K u t h y Dezső dr., az Erzsébet szanatórium igazgató-főorvosa megtekintették az épülendő gyógyintézet helyét, a szükséges tájékozás végett. S ugy a neves műegyetemi tanár, — ki az Erzsébet szanatórium tervét készítette, megfelelve a legmesszebbmenő higiénikus követelményeknek, — valamint a kiváló főorvos, az ország egyik legismertebb szaktudósa a tüdőbetegségekben, teljes megelégedéssel utaztak vissza Budapestre. C z ig 1 e r Győző elfogja készíteni a száz ágyra tervezett gyógyító intézet tervrajzát, mig K u t h y Dezső dr. az intézet költségvetését állítja össze. Mindkettő nemsokára készen lesz s azután az intézet felépítéséről lehet beszólni, mely _már nincs olyan messze, mint ahogy gondoljuk. Az ország második tüdőbeteg szanatóriuma tehát Bókósmegyóben fog felépülni s Bókésvérmegye társadalmáé lesz e téren az ország összes vármegyéi felett az elsőség. — Közgyűlés Csabán. A községi képviselő testület, holnap hétfőn délelőtt 9 órakor rendes havi közgyűlést tart, s annak tárgysorozata: Havi jelentések az adófizetés, pénztárak vizsgálata, kórház s szegényház és népmozgalomról. Miniszteri leirat a kórházi terv és költségvetés jóváhagyása ; törvényhatósági határozat a marhalevél kezelési szabályrendelet jóváhagyása ügyében. Hamza Sándor és Czmarkó Anna illetőségének tárgyalása. Főszolgabírói rendelet Bors Mihály záróra törlése; járásbircsági végzés Gáspár Pál telek átírása tárgyában. Árvaszék előterjesztés a gyámpéuztári ügyviteli szabályzat tárgyában. Kemény Mihály elhalálozása, Bende Emília ós Vilma höszönő levele, Blahut János telek átírása, Wagner József, Klinghammer Istvánné, Hanesz József, Gócs János s neje szőlő