Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-13 / 100. szám

a fiatal Mmi édes atyja Mázán Jánosi ir # soprouyi tanyáján ;gyako letet. A jeles ifjú iztugy a magtárból atyja tudta d^ eladogatta a termónyekf még ft J»u't év január 1 M 1 h á 1 y i k Magyar 'össze, ki megkérdenie : Van-e búzátok eladó ••QI válaszolta, hogy t gondoskodik ró' tt^to - atyjáhoj} ' d -iaga szólt be Mihályi — Most már jöh< Ez nem is kérett x átsétált a Maza mek segitett zsál xkoricát adott el a napi árfolya a pénzt hámi sásainak költse amráját többss rpát hordott • S u o > And . • áz öreg Mi 3 ^rdőre voi A tó zemélye előtte szántotta a & - vette igény

0' ödése, hogy \

t r™ ííem akarta 9t

) azért a « it kérte ije ómra. jg

> I törtetett előre. Összevissza kiabalták : — Ki kell lökni, mit keres itt ! Nem sokat tétováztak, hanem újra rátámadtak. Kovács Károly a fenyegető felhelyezett bi- lépésre széket kapott fel ós kurtán elrika Qyörgy, Kit j kantotta • legbizott hogyj _ Hozzám ne nyúljatok, rolja a lelugye-, A mulafcók me{

?hökkenve néztek össze, értelmezte hogy : de neháűya

n belekapaszkodtak Kovács MikIkul derure-borra j lósba) ki err

e táskájával kezdett döfködni. ,t. Az első lopástól maga se

m tudta, hogy kit szúr meg, lavaban követte ©1 • j c^ak akkor derült ki, hogy Havancsák IstPallal talalkozott • ván a sebesülfc) miko

r elkiáltotta magát: — Jaj istenem, megszúrtak. A karján jókora sebet hasított a bicska. A vér látása alaposan megzavarta a mulatságot. Többen Havancsák segélyére siettek ós a másik szobába vitték, hogy vérzését elállítsák. Kovács Miklós jónak látta a mulatók közül eltávozni, nehogy komoly verekedésre kerüljön a sor közőt1 tük ; mert erre már azért is kilátása volt, Hallod-e G-yuró, ! A legény kedvetlemost még nincs, hai hogy legyen. Sietett bára, kitől a magtár r ez a kezében volt, khoz : itsz, itt a kulcs.e'magát sokáig, ha r l 1 | l-un. J rnui u uhu ui Véí hüoiu u11uuujw ' n tanyara, hol a le- j mivel Ba

£. K , é

s Molnár János sarokba rnr foi«l,ir>i 71 hiif7.jf .' J adf.fr e\ cot tartani, ki búzát neki. Természetesen mon alól vette meg. ir elköltötte, s hogy igeit fedezhesse, az ;őr is megdézsmálta, a!, melyet M e g y es rás vettek meg. vzán a lopásokra ráita. Ez nem akarta azt hazudta, hogy a ismeretlen. Az öre>log és a csendőrség >. Nagy volt azonban nyomozat során kiényeket tulajdon fia meghurcolni a rosz vábbi eljárás abbaH ^vL a

zán György,® < ho^V Mihaij í uglVegyes, y lopott búzát ac ó ez alapon lopá t öllenök vádat, -ték a vásárláso dagadta, hogy a •,otta a zsákot, my félrevezette iz atyja felhs csendőrök előtt azt /ik beszélte rá a lomint Suoh tudták, ott el nekik. a. köz•i és orgazdaság miatt A gyanúsítottak békát, sőt Mihályik azt kimérés alkalmával de azzal érvelt hogy , mert azt állította, talmazta a termények | szorították. Havancsák sulyostestísértés miatt tett panaszt ellene, miután karjának heteken át nem vehette hasznát. Kovács tagadt.. hogy ő szúrta volna meg, de a tanuk közül többen látták kezében a bicskát és Molnár határozottan állította, látta mikor a karjába döfött. Vádlott érdekében a jeles kriminálista Berényi Ármin dr. szólalt fel ós igyekezett kimutatni, hogy Kovács kényszer helyzetben volt, midőn zsebkécít használta ; de ettől eltekintve, a rendezőség előre összebeszélt, hogy a bálteremből ki fogják dobni, miutáu nem tartozott a szocialisták táborába. Kérte a bíróságot, hogy az enyhítő ! irülinónyeket vegye figyelembe. Az Ítéletet V. S a a km á r y Arisztid táblabíró hirdette meg. A törvényszék 3 heti fogházra ós 10 k. pénzbüntetésre itólte. törvényszék ne fogadta el a vóde, "L vKa^í. >ttat lopasban való K íZtt > + Suchot pedig mondotta ki bűnös ,

á

g vétségében . má

s.

k z okon Mihalyik ^ -Pl n -enekült, mivel yurka, ep bőrrel m i nem kívánta, meg.bunteteset. Falusi csendélet. , rözsladányi szocialisták a í- ®

v ^ wában mulatságot rendezted a k 'orcsmában, a hol igen vidámad

1 ' k az mi

adaddig mig Kovács hl?t' magaviseletet nem tanúsított, lós mélyebben nézett a pohár íen< iiós Jószin éjfél tájon ego szivarral a .kére rL.

,e

l < be a bálterembe. A renzáiában >wel nézték a legónykedest dezök görbe t> ze

a~, v István rákiáltott: ^sHavanc 'a szivart. _ _ Hajítsd ff

1- ">érte végig és ki Kovács fitym^va 1. :itten

? m m „„ismetelte kiván^.

a

t> Havancsak memjm., ^ Ez jelaü

a, ire Kovac

s nttw-í. Meghívó. A Tótkomi si TakarékpéQztár 1904. január 6-án délután 2 érakor saját helyiségében tartandó rendkívüli a t. részvényes urak meghivatnak. Tárgysoicoaat 3 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes jelölése 2. Elhalálozás folytán megüresedett igazgatói és aligazgatói állások, illetve ideiglenesen betöltött állás rendszeres betöltése. 3. Az al apsz balyok 1 4., 11., 24 28, 29., 31., 32., 37., 41., 61, 59, 61,63, 67 , 70., 71., 72 , 73, 74 , 75, 76, 77, 78., 79, 82 ós 85. §§-ainak módosítása. 4. Netaláni indítványok tárgya'ása. Tótkomlós, 1903. dec. 5. Az igazgatóság. Az alapszabályok 58. §-a értelmében csakis azon részvényesek vehetnek részt a közgyűlésen, kik a közgyűlés előtt 6 héttel nevükre átirt részvényeiket, vagy ezekről szóló letéti igazolványaikat, a a megbízottak pedigfezenkivül meghatalmazásaikat a közgyűlés napjának déli 12 órájáig a takarékpénztárnál bemutatják és szavazati jegyeiket átveszik. aul szolgált a madjanak, fojtogatták, majd _ vitték, » tsgy közüiök az ajtót kínyiu°t

t

a» hogy azon az utcára dobják. Pár pillanab alatt ugy kiröpítették, hogy békaként terült el a földön ós időbe került, mig eszmélethez jöttA sommás intézkedés mértéktelen dühre gerjesztette a kiakólbólitott legényt, szapora káromkodások között robajt az épületbe, közben váratlan segítsége is érkezett, mert Tóth Ferenc és Kovács Károly szegődtek melléje Bicskáját kinyitotta s fe Hénes-KagyaráiTiiélsi saját termés* M O M> fehér asztali, lit. üvegben 26 kr. bakator _ „ 36 „ " " ' • ' " li 11 * 6

0 « 60 B «4 v ' fi 1903. év 1903. „ 1901- „ v asztal

l

u 7

1 1901. v ver. pecsenyebor „ 1901. „ furmint „ „ ^O-OO hektó asjbor nyegető hangon kiáltotta ; mennyiségben Í9 6 1 a d Ó — Most lökjetek ki. _ Békéao»ftbán A rendezőséget nagyon felháborította hetyke viselkedése, zavaros lárma támadt Keresztes Ferencnél a bálteremben, mikor bioskával hadonászva Iparbank épület. Alapítási tervezet * a Reisz és Porjesz cég- bútorgyárának részvénytársasággá való átalakítása tárgyában. Általánosan ismert tény az, hogy a műveltség terjedése a szükségletek nagyfokú emelkedését vonja maga után s igy csak természetes, hogy elsősorban az ember legközvetlenebb környezetének: a lakásnak belsó' díszítése, illetve bebútorozása tekintetében észlelhető a fogyasztás menynyiségének folytonosan emelkedő irányzatot mutató haladása. Az utolsó tiz esztendőben Magyarország bútorszükséglete oly rohamosan növekedett, hogy a rendkívül nagy előtanulmányt, gyakorlatot, tudást és tehetséget igénylő bútoripar ilyen aránylag rövid idő alatt nem volt képes elegendő ós megfelelő szakembert felnevelni, aminek egyik hátrányos következménye az: hogy a bútorkereskedelem nagyobbrészt illetéktelen, av

t és hozzá nem értő kezekbe került. A szakképzettség majdnem te hiánya okozta egyúttal azt is, hogy a nagyközönség mindennapos sz ségletét képező egyszerű bútorok nemcsak minőség tekintetében de^ válódtak a legalacsonyabb fokra, hanem különösen a forma, az architecti a rajz — egyszóval az ízléses külső alakot illetőleg, még a legpri tivebb követelményeknek sem felelnek meg. Az illetékes szakkörök részi régóta várva várt óhaj valósulna meg avval, ha egy nagy modern ber dezésü ipartelep olcsó bütorokat egyszerű kivitel mellett, művész zektól származó, ízléses rajzok után nagy quantumban gyártana Ennek az előfeltételnek minden irányban megfelel a Tieisz és Porf cég békéscsabai bútorgyára, amely gyártelep berendezésének int aivebb kihasználása és üzemének kiböoitése céljából, annak részoéi társasággá való átalakítását határoztuk el. A vállalatot mint részvénytársaságot ötoen éoi időtartamra t vezzük ós a vállalat egyszerű folytatása lesz a már tiz esztendeje fe álló, jól bevezetett és elismert kitűnő gyártmányokat produkáló iparte tooábbi üsemének és üzletvezetésének. A vállalat nagy gondot fordítani jó rajzok után, ízléses kivitelben készült egyszerű butoi tömeges gyártására, első sorban az engros- és exportüzlet céljai Továbbá különleges gyártási módot fog képezni — modern iparművész irányban — a kávéház-, szálloda- és belső-berendezéssel, valamint a bel. archit ecturával kapcsolatos mindenféle szakbavágó munkák elkészitó A részvénytársaságot 1000 drb, egyenkint 200 korona nt értékű, néore szóló Jl) sorozatú részoénynyel, vagyis elsőbbsc részvénynyel, továbbá legfeljebb ÍOOO drb. egyenkint 200 korona nt értékű, néore szóló 8) sorozatú, vagyis törzsrészvény nyel, tehát összes maximális 400,000 korona alaptőkénél tervezzük. Az alaptőkéhez a „Reisz és Porjesz" cég tulajdonosai a követke betétellel járulnak: 1) a békéscsabai vasut-utcü 697. számú ingatlanukkal, a raj lévő gyártelepp '1 és egyébb épületekkelmaximum 87,000 korona értékbe 2) az összes gépekkel és azok felszereléseivel maximum 580( korona értékben; 3) az összes használatban levő szerszámokkal, az összes berend zéssel, az összes kinnlevő követelésekkel, raktári készletekkel, átmen* tételekkel, nyers anyagokkal és munkában levő félkész árúkkal, a nag, váradi fióktelep árúkészletével és kinnlevőségeivel, a bajai fióktelep ár készletével és kinnlevőségeivel mindössze mintegij 505 000 korona értékbei ezzel szemben mintegy 450-000 korona passió vagyonnal, eze szerint tehát maximálisan 200.000 korona oagyonegyenlepgel. Reisz és Porjesz cég tulajdonosai az átadandó követelésekért kezesség< vállalnak és e célra megfelelő számú törzsrészvényeik külön külön kötmt nyeztetni fognak. Ezért a betételért a cég tulajdonosai B) sorozatú törzsrészt nyeket kapnak, a melyek az első öt esztendőben abban különbözne az JJ) sorozatú elsőbbségi részvényekkel szemben, hogy a nyert ségben való részesedésben az A) sorozatú elsőbbségi részvények erejéig megelőzik a B) sorozatú törzsrészvényeket A Reisz ós Porjesz cég által átadandó fentebb részletezett össze: cselekvő és szenvedő vagyon értékelését, illetőleg szigorú becslésé — beszerzési, illetőleg előállítási árak alapján — szakértők közbejöttéve az alapitök fogják foganatosítani. Jl betéteinek értékét pedig ennei alapján az alakuló közgyűlés fogja megállapítani, a mely érték azonbat a 200.000 koronát meg nem haladhatja. Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy a keresk. törvény 183. §-a alapján az első igazgatóságot kinevezzék. A részvényaláirás zárideje 1903. december 20. A részvények aláírása eszközölhető lesz: a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnél, az Aradi Ipar és Népbanknál Aradon és Békéscsabán és a Békéscsaba-városi Takarékpénztár részvénytársaságnál. Az aláírásnál minden aláirt részvényre névértékének 10%-ja, az aláirás napjától számított tizennégy napon belül, további 20%"j

a készpénzben és korona értékben befizetendő. A befizetés a fentnevezett pénzintézetek bármelyikénél történhetik. Túljegyzés aránylagoson redukáltatik. Minthogy az activák tényleges átvétele a legreálisabb alapon és a szükségesnek mutatkozó leírások mellett tog megtörténni s minthogy a 10 esz

fendő alatt szerzett erkölcsi tőke feltótlenül biztosítja már az első üzleti év kedvező eredményét: a részvénytársaság anyagi prosperálása biztosra vehető ós részvényeinek jegyzése olyan tőkebefektetést képez, a melynek jövedelmezősége kétségtelen, annál is inkább, mivel a vállalat jelenlegi tulajdonosai úgyszólván biztosítják az 5%-os minimális nyereség részesedést. A vállalat műszaki és kereskedelmi vezetője Porjesz Mihály úr lesz, akinek további működését hosszabb időre biztosítottuk. Ezek után e hézagpótló vállalatot a n. ó. közönség szives pártfogásába és támogatásába ajánljuk. Békéscsaba, 1903. november hó 30-án. Dr. Lukács ffyörgy, Békésvármegye és Hódmezővásárhely főispánja Gyula. Békés-Csabai takarékpénztár egyesület Vidovszky. Havas. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, Békésvármegye alispánja, Gyula. Békéscsaba-városi takarékpénztár részvénytársaság Reisz. Klein. Aradi Ipar és Népbank Tagányi István. Laczay. Rosenthal Ignác Varságh Béla gőzmalomtulajdonos, elnökigazgató, Békéscsabán. takarékpénztári elnök-igazgató, Békéscsabán. Dr. Fáy Samu Dr. Sailer Vilmos ügyvéd, pénzintézeti ügyész Békéscsabán. ügyvéd, takarékpénztári ügyész Békéscsabin. Fábry Károly ügyvéd és földbirtokos Békéscsabán. ifj. Székely Ignác Korosy László lapszerkesztő és faexporteur Budapest. főjegyző Békéscsabán. Porjesz Mihály bútorgyáros, a „Reisz és Porjesz" cég meghatalmazottja Békéscsabán.