Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-10 / 99. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba 1903, Csütörtök, december hó 10-én 99. szám. BEEESMEGfYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillé r Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCEKESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKV JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az obstrukció törtenete. — dec. 9. Néhány nappal ezelőtt még alig hihettük, hogy az obstrukció kimúlásá­ról fogunk irni. S mikor ezt tesszük, érdekesnek tartjuk ennek az ugyan­csak hosszuéletü parlamenti harcnak a történetét röviden ismertetni. Az igazi obstrukció tulajdonképpen még ez év elején kezdődött az omi­nózus katonai javasalatok miatt. Na­gyobb hullámokat csak májusban kez­dett verni, amikor az addigi indem­nitás lejárván, beállott az ex-lex. Nemsokára fölmerült a hir, hogy Tisza István gróf lesz a miniszterelnök, miután Széli Kálmán passzív rezisz tenciája ne rr tudott sikert elérni. Junius 10 -én jött az első hir arról, hogy Széli Kálmán elküldötte lemon­dását a királynak, aki mielőtt ezt el­fogadta volna, son-a^hallgatta a jelesebb politikusokat. Junius 17-én megbízta a Felség lisza grófot a kabinet­alakítással, azonban az akkor nem sikerült, mert a régi nemzeti pártiak nem akarták elfogadni az ő politikáját. Ekkor Wekerlét kombinálták egy ideig, de néhány nap múlva Khuen-Héder­váry lett a miniszterelnök, aki azzal jött, hogy megbékíti az obstruáló ellen­zéket azáltal, hogy visszavonja a javaslatokat. Az ellenzék ezt a béke­föltételt el is fogadta s már-már meg­szabadult az ország az ex-lex-tol, amikor a képviselőház junius 30-án tartott ülésén Khuea-Héderváry mi­niszterelnök programmbeszédében azt a nevezetes kijelentést tette, hogy csak egyelőre vonja vissza a katonai javaslatokat. Ettől az időtol kezdve elementáris erővel folyt tovább az obstrukció. Kossuth Ferenc ugyan meg akart maradni ígérete mellett, de pártja Barabás Bálával az élén az obstrukció folytatását sürgette és ha­tározta el. Kossuth Ferenc ekkor le is mon­dott, a párt pedig két részre oszlott, legalább is egy időre. Hire járt ekkor, hogy Héderváry filoszlatja a Házat az ex-lex ellenére is, de mielőtt ezt megtehette volna, kipattant julius 29-én a világraszóló képviselőházi panama, amelynek hőse Szapáry László gróf volt, meg Dienes Márton, de Héderváry grófot is lehe­tetlenné tette. A parlamenti bizott­ság működése alatt szünetelt a Ház s igy szünetelt az obstrukció is. De nemsokára újult erővel tört ki ismét. Héderváry a parlamenti bizottság mü ködésének befejezése után beadta a lemondását s csak mint ideiglenes elnök kormányzott tovább. Újra meg­kezdődtek a kombinációk s hire járt, hogy megint a bán lesz miniszterelnök. Ekkor augusztus derekán Budapestre jött a király, kihallgatta a politikuso kat, de eltávozott anélkül, hogy a helyzet megoldást nyert volna. Ter­mészetesen a tanácskozások alatt szü­netelt a Ház s bár újra visszajött a király: nem lett a békéből semmi. Szeptember 15-én mint olaj a lángra, ugy hatott a hires chlopy-i hadparancs, és Héderváry ujabb megbízatása. Ezután történt az a ne­vezetes képviselőházi ülés szeptember 24-én, amikor Barabás megsértette a kirilyt, Rigó Ferenc pedig a minisz­terelnököt. Pár napra rá a minisz­terelnököt leszavazta a tulajdon pártja s ekkor végleg elbukott Héderváry gróf Ezután következett Tisza István, akit a lehető legnagyobb elkesere­déssel fogadott az ellenzék. Alig egy hónapja miniszterelnök Tisza gróf s ez alatt az idő alatt már többször ugy látszott, hogy békét neki sem sikerül keresztül vinni. Különösen a parallel ülések ügye fenyegette erősen a bukással. Most azonban, mint ezt már meg­írtuk, sikerült neki megteremteni a békét. Legalább hisszük, hogy sikerül, miután az Ugron-töredék és a néppárti jobstruálók magukban néhány napnál tovább nem folytathatják a harcot. Nem folytathatják azért sem, mert a nemzet közvéleménye már megnyu­godott a békében, melynek főténye­zoje az ellenzéki pártvezér: Kossuth Ferenc vo[t. A politika és egyebek. (A lassú obstrukció. A kétszinü néppárt. Uj napilap. Apróságok a kiállításról.) - Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, dec. 9. Az obstrukció hatalmas zugó folyama már elcsendesedett. A nagy hullámok el­simultak, a tenger elapadt s ma már csak egy alig-alig csörgedező apró patak van a helyén. Van ennek is vize, de kevés és csör­gedezik addig, amig egészen el nem apad. Csak az a baj, hogy a csörgedező patak még mindig azt hiszi magáról, hogy a régi hatalmas folyam s ugyanolyan babérokra vágyik, mint az Nem akarnak észre térni az obstruálók, nem akarják belátni, hogy a helyzet megváltozott s megváltozott már az ország közvéleménye is. Hagyján azonban a Szederkényi párt. Ez sem barátja a liberális irányzatnak, de függetlenségi és 48-as programmja legalább azt a színezetet adja a küzdelmének, hogy elveiért harcol, amidőn a 67-es kormány és párt megbuktatására törekszik. Az ő ellenállásuk is gyenge volna, hogyha nem szegődne melléjük egy másik párt, az, a mely a nép barátjának s a korona iránt való lojalitásában tántorithatlannak vallja magát. A néppárt az, mely a kibontakozás mostani fázisában szinte visszataszító nyílt­sággal tárja fel valódi lelkületét s lep­lezi le eddigi küzdelmének igazi motí­vumait. Ahogy ez a párt játszott a sza­vakkal, amikor az obstrukciót nyilt fóru­mon elitélte, de titokban s a kulisszák mögött annál hevesebben szította, ahogy ez a párt bujkált a felelősség elől, amikor elnökei lemondtak, mert az obstrukciót elitélték, de a pártot nyilt színvallásra s állásfoglalásra kényszeríteni meg se kísér­lettek, — ez az ország előtt kétségtelenné teszi, hogy hamis, kétszinü játék folyik ebben a pártban, mely elveivel felfelé és lefelé sandit egyaránt, voltaképpen azon­ban csak a maga antiliberális hajlamainak engedelmeskedik. Határozatot hoztak a legutóbbi pártgyülesen, melyben kicsúcso­sodik a párt egész irányzata s karaktere. A néppárt — igy határozták — ragaszko­dik eddigi elveihez, az obstrukciót nem kívánja, de tagjai tetszés szerint vehetnek részt a parlamenti vitában. A politikai élet máskülönben csendes, megemlítésre méltó azonban az, hogy T i s z a uj lapot fog indítani „Az Újság" Békésmegyei Közlöny tárcája. Tündérujjak kiállítása. - Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­Vasárnap nyilt meg a fővárosban, a régi képviselőház helyiségeiben a József főherceg szanatórium egylet népipari ki­állítása, amely szolgálja az egyesület ne­mes céljait és terjesztője lesz a népipar termékeinek. Tolongó tömeg fordul meg mindennap a kiállításon, amely, ha eddig nem tudta volna is, viszi, hordja szót a hirót annak, hogy mennyit tud a magyar nóp termé­szetes egyszerű esze után ügyes kezével előállítani. Mennyi kedves, mennyi meg­lepő tárgyat, olyat, amilyennek fogalma a benszülőtt budapesti gondolatvilágában so­hasem volt meg. Érdekes a kiállitás páratlanul ebből a szempontból tekintve s a fővárosi közönség arcán látni is lehet a kíváncsiság mellett a bámulat kifejezését is, bár ott fenn az örök zajban nincsen semmi meglepő. Még a női kézimunkáknak is számta­lan a bámulója, bár különösen a férfinép­ség a kézimunkákat sohasem tudja értékük szerint megbecsülni, még méltányolni is alig. Pedig a tündérujjak szorgos munkás­sága nélkül dísztelen lenne a lakás, dísz­telen a bútorzat, A tündérujjak munkás­sá ának számtalan ágát már annyira megszoktuk körünkben, hogy amikor látjuk, fel nem tűnnek, de ha elvinnék a diszes teritőket, futókat stb. az asztalról: a férfiszem is kutatva keresné azt, amit eddig észre nem vett. E kiállításról is bízvást el lehet mon­dani, hogy egyik legszebb ékességót képezi a csabai polgári leányiskola és kézimunka­tanfolyam volt ós részben jelenlegi nö­vendékeinek kézimunka kiállítása, mely két termet foglal el. Az állami elemi leány­iskola szép kézimunkái egyegósz falat foglal el. A két terem bordó díszítése, pálmák­kal igen szép ; a kézimunkák' üvegszekré­nyekben ós falon vannak elrendezve s hogy mily ügyesen ós mily kiváló Ízléssel, nekünk békésmegyeieknek, de "különösen csabaiak­nak elég azt tudnunk, hogy e nagy gon­dot igénylő munkát D o n n e r Lajosnó, a csabai felsőbb leányiskolái igazgató neje ós H a á n Emma, az iskola kézimunka­tanítónője végezte, kik a csabaiaknak az iskolai kézimunkakiállitások alkalmával nem egy izben szereztek meglepetést a kiállított tárgyak ízléses ós művészies csoportosí­tásával . Wenckheim Frigyesné grófnő ós Zsilinszky Mihálynó már szombaton megtekintették a kiállítást s nagyon me­: legen érdeklődtek ugy a kézimunka, mint 1 a békésmegyei nóprajzikiállitás iránt. Ez utóbbit B a r t ó k y Lászlónó rendezte, ki sok óvi e téren szerzett tapasztalatait fé­nyesen érvényesítette s ellehet imondani: meglepően leleményes módon. E nóprajzi­kiállitásról legközelebb külön fogunk meg­emlékezni, e sorokat most a kézimunka­kiállításnak szántuk. A vasárnapi megnyitón, amint már ismeretes nagy előkelő közönség gyűlt egybe, várván Klotild főhercegnőt s fiát József Ágost főherceget. Elhangzot­tak ezután a meleg emberszeretettől su­gárzó beszédek s kezdetét vette a kiállitás megtekintése. A főhercegasszony ós főherceg hosszan nézegették az elárusító sátrakban kirakott tárgyakat, majd pedig az emele­ten megtekintették a békésmegyei néprajzi és kózimunkakiállitást. Klotild főherceg asszonyt K o­v á c s Gyula dr. a kiállitás igazgatója ka­lauzolta, aki az emeleti kiállitás megte­kintése alkalmából D o n n e r Lajosnét és H a a n Emmát bemutatta a főhercegasz­szonynak, aki beléptekor mindjárt az elra­gadtatás hangján tört ki: — Milyen szép itt minden. Kik csi­nálták ezeket a gyönyörű munkákat ? kér­dezte. S midőn Haan Emma megadta a vá­laszt, hogy iskolás leánykák, újból elcso­dálkozott : — Szinte hihetetlen . . . Ennyi izlés, a szinek ilyen pompás, megkapó harmó­niája ! Nagy türelem kell hozzá, hogy a kis lányokat ilyen munkákra megtanítsa s valóban nagy fáradtság is. De meg is van az elismerés, mert itt minden gyö­nyörű. Távozásakor a ki járónál még egyszer kifejezést adott elragadtatásának a fenséges asszony. — Nem reméltem, hogy ilyen dolgo­kat fogok látni. Nagyon szép, igazán na­gyon szép, mondotta. Sztáray és Almásy grófnék, P e r ó n y i bárónő Lukács György fő­ispán társaságában ismételten megtekintet­ték a kézimunkákat s különösen ciztáray grófné akart sokat vásárolni, dehát a ki­állított kézimunkáktól nem akar készítőjük megválni, rá van irva : Nem eladó I A kiállított munkák {közül különösen kiválnak : F á b r y Margit point de lace legye­zője, tüfestéses szalagja, B a dics Gizella napraforgós, Ormai Gózánó tüfestéses divánpárnája, J ó g e r Józsefné, K 1 i­m e n t Z. Ilona, G r ó s z Ilma, K o­c z i s z k y Katica, K o h n Blanka, B a u e r Felice, Woczet Bmma spanyolhimzésü diván párnája ; e tárgyakat is ismételten meg akarták már venni. Elragadtatással szemlélik T e v a n Frida selyemhimzésü asztalterítőjét, K 1 i m e n t Juci posz­tóra himzétt asztalterítőjét, Osepregi Olga csipke gallérját, Szeberényi Matild point de lacóval hímzett tülfüggö­nyét, Áchim Mariska festett asztalkáját, Biró Mariska ós S ü d y Erzsi kalotaszegi munkáját, S u c h Mari kongróra hímzett kalotaszegi asztalterítőjét. Fel kellene mind sorolni a kiállított kézimunkák készítőjét, mert mindegyikről elismeréssel szólanak. hogy munkájuk mily szép és mily ízléses: Erre azonban nincs elegendő terünk. Az orosházi polgári leányiskola fehér­nemű hímzéssel aratott nagy elismerést. D a u b n e r, meg K ó d i Ilona szálkihu­zásu, tüllkivarrásu női ingei, paplanlepedői a női szorgalom kiváló alkotásai. a. néprajzi osztályon állított ki D e­c k e r t Irón Orosházáról szintén reme khim­zósü kézimunkákat: oltárteritőt, baldachint, kehelypárnákat. A baldachin alatt megbol­dogult királynénk mellszobra van elhe­lyezve. Ennyit vázlatos sorokban a futó szemle után a kézimunka kiállításról; a néprajziról pedig jövő számunkban.

Next

/
Thumbnails
Contents