Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-29 / 96. szám

ákác-, 224 drb oltott ákác, 626 drb nyár-, 2195 drb eperfát. Ezenkívül munkát ad a dolgozó kezeknek a külső terület különböző helyére tervezett erdősítés, mely 6000 csemete elültetését igényli; dugványozás és magvetés, különböző faiskolai teendő s mintegy 50000 kosárfűz dugvány elkészítése. A munkások nemcsak készpénzbeli keesethez jutnak, de természetbeli fajutalékot, ingyen tálikföldet is kapnak s igy bizalommal nézhetnek a közeledő téli idő elé. A népipar kiállitás. A régi képviselőház berendezése. Magyarországon évente 70,000 ember pusztul el tüdő vészben. Több tehát az életküzdelemnek elesett áldozatja, mint régi világraszóló csatáké, pedig ezeknek öldöklése, borzalma évezredek, multán is megrémíti a kulturembert. Es a tüdőbetegek leginkább családfenntartók. A félelmetes kór akkor támadja orvul áldozatát, mikor munkájához egy családnak existenciája tapad. Rettenetes, nemzetgyilkoló ez a betegség, mely a magyar nemzet fiait pusztítja. Félmillió beteg jár, kél, sorvad haláleljegyzetten köztünk. Félmillió ! A tüdővészes beteg sinylődésének, sorvadásának ideje hat-hét év. Az évi halálozások száma tehát a betegeknek egy hatod, egy heted része. Mikor tehát a halál hetvenezer embert ragad el sorainkból, a betegek számát ennek hétszeresére kell tennünk. Hazafiúi kötelesség ezzel a rettenetes kórral szembe szállani, hiszen nem állunk oly tehetetlenül. A veszendő embereket megtudjuk menteni. A haláleljegyzett emberek, a társadelomnak e „bágyadt kópü sorvadóit" ki tudjuk ma már ragadni a halál karjaiból, ha gyógyintézeteket, nópszanatóriumokat állítunk. Az alföldön József főherceg védőségével alakult Szanatóriumegyesület, melynek ma már tekintélyes alapja és kész terve van í gy népszanatorium létesítésére. Volna helye is, kedve is az építésre. Epy napot sem szeretne elveszíteni, mert minden elveszett nap egy emberélet. Az alföldi Szanatórium-Egylet a cselekvés terére lép, ha emberszerető muukájábán megsegítik. Az ország szivében, abban a történelmileg nevezetes helyen, ahol az újra ébredt alkotmány óta a népképviselet törvényt alkotott, a Főherceg Sándor-utcai régi képviselőházban házi- és nép ipari kiállítást és karácsonyi vásárt rendez. Összegyűjtik a nép munkáját, tehát azokét, kiknek soraiból a legtöbb életet fogja megmenteni a fölépülő szanatórium. Ezen az érdekes tárlaton összegyűl a háziés nópiparnak minden terméke. Meg fogja ismerni és meg fogja lepni a közönséget, mi minden van, mi minden készül idehaza. Ennek a kiállításnak keretében valósulhat meg, hogy a szeretet ünnepére való ajándékok hazai forrásokból legyenek megsze rezhetők, szolgálva nemzeti erősödésünket, a háziiparnak fejlődését, a nópiparnak erősödését. Mindezen céljait a kiállításnak ismeri már a közönség ós tudjuk is, hogy az — Allj I A menet rögtön megállt s'a bakák kíváncsian tekintettek előre. Szemben velük, az árok fenekén egy furcsa kis öreg ember jött. A sapkája mélyen a szemébe volt húzva, görbe lábával egykedvűen kullogott előre. A hadnagy felemelte a kardját s rákiáltott — Állj, ki vagy ! A kis öreg ügyet sem vetett a kiáltásra, hanem csak ballagott előre. Lóránthy hadnagy e>re neki szegezte a kardját s még egyszer rákiálltott : — Állj, ki vagy ! Ebben a pillanatban menydörnósszerű ropogással szólalt meg két mannlicher s a furcsa öreg ember irtózatos, velőkig ható üvöltéssel bukott előre arccal a földre. Mind a két golyó átjárta a mellét. Fél perc alatt halott volt Az az hogy — döglött. Mert mikor a bakák odarohantak hozzá, uogy közelről megvizsgálják, csakhamar észrevették, hogy nem ember, hanem majom, gorilla, abból az óriási fajtából való, amelyben nyolc ember ereje lakozik. Később kiderült azt is, hogy hogyan került a várba. Az Asperugi cirkusz tulajdonosa felszerelését ós az állatjait hajón szállította Bécsből Budapestre s a hajóról a gorilának éjjel sikerült megszöknie. Úszva kimenekült a partra, ahol egy parasztembert agyonvert s a majmok csodálatos ösztönével elvette a ruháját. Ugy botlott aztán be a komáromi várba, ahol a három rettenetes gyilkosságot elkövette cél nélkül, csupa vérontó kedvből. Nappalra valami magas fa tetején húzta meg magát, a fákat senkinek sem jutott eszébe átkutatni, azért tudott annyi ideig benn lappangani a várban észrevétlenül. Cholnoky Viktor . érdeklődés méltó módon meg fog nyilvánulni azalatt a 30 nap alatt, amig nyitva lesz a kiállitás. A képviselőház üléstermét a célnak megfelelőleg átalakították. Tündéries lugaskává varázsolták, melynek hót utcája, egy körútja és egy piactere van. Az utcák a a városkát hat negyedre osztották be. A pipacsmező nevü negyedben pipacsokból font füzérek foglalják be a lugasok vázát; orgonásban fehér orgona koszorúk; az akácerdőben sárga akác galyak ; az ibolya ligetben ibolya csokrok ; a rózsa dombon nyiló rózsatövek ; az őszirózsakertben kék asterekből készült a folyondár. Egy-egy negyedben hat sátor van. A sátrakban tarka-barkaságb n a népipar tárgyai: hímzések, szőttesek, agyagedények, játékok, szalmafonatok, kulacsok, kosarak stb. az ország minden részéből, a hol számba vehető háziipart űznek, ós e tekintetben oly gazdag tárlat lesz, a milyan a nép- és háziipart illetőleg még nem volt. A piactéren egy öt méter magas fenyő maga szines villanyiámpáival lesz központja a nagy látványosságnak. A volt elnöki emelvény körül szórakoztató tombolát rendeznek ezer darab nyereménnyel És most ebbe a kedves környezetbe ott lesz az igazi erő : az emberbaráti áldozatkészségre mindég megnyerhető magyar hölgyeket, akik átvették az összehalmozott cikkek árusításának feladatát. A kiállitás december hó 6-án délután 4 órakor nyílik meg, József Ágost cs. ós kir. főherceg 0 fensége nyitja meg és eljön ugyanekkor hitvese Auguszta kir. hercegnő is. A kiállitás december 6-tól január 6-ig naponként délután nógj'től nyolcig, esetleg kilencig lesz nyitva. A lugasokban 30 napon át, tehát a kiállitás egész tartama alatt folyik az árusítás. A cikkek ára minden darabon fel lesz tüntetve. Az árakat a kiállítók ugy szabták meg, hogy azok semmivel se legyenek drágábbak, mint a mennyiért az üzletekben árusítani szokásos A kiállítók a szanatórium alapjára minden, az elárusitásból befolyt korona után 10 fillért engednek át. A hölgyeket az országházbin külön, teljes kényelmet biztosító ruhatár ós fényesen berendezett női szalon várja, a hol addig is, mig funkcióik hivja őket, tartózkodhatnék. A hölgy szalon, természetesen az árnsitás folyama alatt is, a visszavonulni kivánó hölgytagok rendelkezésére áll. A kiállítással kapcsolatosan, a fokozott igényeknek is megfelelő .buffet is lesz, a melyben rendes napi árakon ellátás lesz kapható. A képviselőház üléstermének, folyosóinak fűtéséről is gondoskodik a rendezőség. A kiállításba belépés, napi jegy 60 fillérbe kerül. Ennut egyelőre a kiállításról, amely már jövő vasárnap megnyílik. Ugy tudjuk azonb n, hogy a törvényhatóság csütörtöki közgyűlésén olyan határozati javaslat kerül napirendre, hogy a törvényhatóság már egyszer hozott határozatát egész terjedelmében tartsa fenn, a csaba—apácai útszakaszt 1904. évben építse ki s a Csaba közönsége által előlegezendő épitési költséget és ennek 4°/

0 kamatait a vármegyei útalap garantálja. És ez az egyenlően osztó igazság elvei szerint másként nem is lehet. A esaba-apáeai út kövezése. A kereskedelemügyi miniszter leirata. Szóles hullámokat vetett az a mozgalom, melyet a megyebizottságnak csabai tagjai ez év tavaszán indítottak oly célból, hogy a III-dik tranzverzális müútnak Csaba —gerendási vonalszakasza az építési programmtól eltórőleg ne 1906-ban, hanem már 1904-ben kiépíttessék. Ennek a vonalizakasznak sürgős kikövezése nem csak azért képez elodázhatlan szükséget, mert óriási forgalmat közvetít, de főleg azért, mert az előleges földmunkálatok ez úttesten már évekkel ezelőtt elkészülvén, a felhordott laza földtömeg az őszi-tavaszi esős időkben valóságos sártengerré alakúi át, melyben ember, állat, kocsi a legnagyobb veszedelemnek van kitéve. A nyomós érvek hatása alatt s Csaba község áldozatkészsége mellett Békósvármegye törvényhatósága egyhangú határozatával kimondta a csaba—apácai útszakasz sürgős kikövezését oly módon, hogy az épités munkáját 1904. év tavaszán végrehajtja, az építésnek 270000 korona költségét Csaba község közönsége előlegezi, ez összeget azonban a megyei útalap, a munkának állami átvétele után 4% kamatokkal együtt Csaba közönségének visszatéríti. Egyben felirt a törvényhatósági bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy ennek a határozatnak pénzügyi garanciáit az államkincstár terhére vállalja el Most megérkezett a kereskedelemügyi miniszter válasza, mely alkalmas arra, hogy a kérdéses útszakasz kiépítése által érdekelt közönségben súlyos aggodalmakat keltsen. Azt mondja ugyanis leiratában a miniszter, hogy a csaba—apácai útszakasznak sürgős, az útépítési programmtól eltérő időben való kiépítését szükségesnek s közforgalmi tekintetek által telíesen indokoltnak tartja ugyan, s az erre való törekvést méltányolja, helyesli, azonban nincs akban a helyzetben, hogy a kért garanciákat az államkincstár terhére átvállalja, mert törvónyhozásilag megajánlott költségvetés nélkül az államháztartás a költségeket nem viselheti. Ime,egy ujabb adat az átkos obstrukció veszedelmes, közgazdasági téren már-már elviselhetetlen következményeiről ! Levél a hétről. Kedves kisasszony ! Itt a verse, Amit Ígértem önfeledten, Midőn sugárzó két szemének Feltétlenül a rabja lettem. •Feltétlenül", ez most a mottó, Ezt kívánja Lengyel Tiszátul : Feltétlenül pakoljon el már És maradjon örökre hátul. . . . Ezer bocsánat . . . Lássa kérem, Megkezdtem a politizálást. Pedig meguntam higyje el, már A kávéházi kiabálást. De hát .feltétlenül" kívánják S írnom kell Lengyelről, Tiszáról, Pedig biz' Isten jobb szeretnék Verselni piros ajakáról. Hogy itt mi újság ? Hát megírom : Felépült a Vidovszky háza ; Nagyot szökött fel a napokban Csaba közgazdasági láza. Birmingham, Manchester lefőzve, Csaba lesz ám egy „gyári város", Hol füstös lesz a levegő és Kormos, ami vele határos. A Reisz és Porjesz gyára bővül, Részvénytársaság lesz belőle. (A párjára, ha ráakad majd, A bútorát hozassa tőle.) A harisnyagyár is feléled, Bár gépeitelárverezték, S a gépeket - Csaba figyelj jól A gyulaiak megszerezték. De ez még semmi. Jön a sorba Bártfáról még egy babagyáros. Ha ad - ugy mint Schvarcz Ábrahámnak Szubvenciót neki a város. A gazdasági egyesület Meg kendergyárat fog csinálni, Szép tervek mind: csak az a kérdés, Melyik fog nem bukásra állni. S ha ez talán nem érdekelné, írom : eljöttek már a zsúrok, Megcsendülnek a szalonokban A kedélyes zongorahúrok. A kisasszony a „Szűz imáját" És „Bobot" játsza, remekelvén, ... Ha hallaná, hogy kritizálnak A hű lovagok, haza kelvén. Ez is unalmas? Persze tudja . . ., Hiszen maga is zongorázik. Bár mondhatni, ha maga játszik, A hallgató nem mindig fázik. De hagyjuk ezt. Ime az uj hir, Hogy megjöttek már a színészek S igy kedden nyitva lészen immár A színház, ez az ócska fészek. Barangó. : I A képviselőházból. Budapest, nov. 29. (Saját tud. táv.) Háromnegyed tizenegy óra s még nincs ülés, A tisztelt Ház piheni a tegnapi kilenc órás ülés fáradalmait. Ma már nem sietős a dolga : fél óra ide vagy oda, mindegy. A parallel üléseken majd behozzák ezt a kis kényelmet, amivel az ellenzéknek — keveskedett as elnök. A folyosón persze, hogy a tegnapi reminiszcenciák adják meg a társalgás tárgyát. Feizlitsch az uj alelnök nagy csoport újságírónak magyarázza, hogy ő teljességgel korrektül cselekedett s a tegnapi megtört csapáson halad tovább ezentúl is. Az uj alelnök aztán Kossuth Ferencet fogta el a folyosón s félrehívta egyik ablakmélyedósbe, ahol nagy felbuzdulással magyarázott neki valamit. A folyosókon különben barátságtalan a levegő. Most már előreszökkent a harc dátuma : a magánérintkezésre is befolyással van. Az ellenzék éppen együtt van s nagy sugdolózva — bizalmatlansági indítványt szövegeznek meg Perozel Dezső ellen . . . Az ülés részét különben ma is jegyzőkönyvi vita ét házszabálydisputa töltötte be. Délután pedig kezdődött a teknikai obstrukció . . . Háromnegyedtizenegy óra elmúlt, amikor Jakabffy alelnök megnyitotta az ülést. Nyegre László jegyző felolvasta a tegnapi ülés jegyzőkönyvét. Persze, hogy akadt ahhoz elég hozzászóló. Lovászy Márton haj misnak és valótlannak mondja a ' jegyzökönyvet. Az a része azonban, amely az elnök erőszakoskodásait tartalmazza, való. De a jegyzőkönyv ellen történt felszólalások már nem igaz adatokat tartalmaznak. Nem igaz az sem, hogy a Ház Podmaniczky indítványát elfogadta : az elnök önként mondotta ki azt a határozatot. Pap Zoltán, Miklós Ödön, 0 k o1 i c s á n y i László azt mondják, hogy a jegyzőkönyvben a valóságnak meg nem felelő elnöki kijelentések foglaltatnak. Joga van minden képviselőnek bármely család fölött kritikát gyakorolni, ez alól a Tiszacsalád sem vonható ki, emiatt egy képviselőtől sem lehet a szót megvonni. Miért nem jogosult a miniszterelnök nagyapját, a bihari adminisztrátort megbírálni. Tisz'a István: Mindenki tudja, hogy a nagyatyja az abszolituzmushvz szitott. De ebből ma ellenem fegyvert kovácsolni nem lehet. Volt neki olyan őse is, aki az abszolutizmus ellen küzdött és volt olyan is, aki ezer sebtől borítva, véresen bukott össze a csatatéren. Erre kezdetét vette a technikai obstrukció. Külön-külön kérték a kérdések feltevését, majd szavaztak s ismét szünetet kértek, ismét Lengyel Zoltán szólott a házszabályokhoz s igy mulatott a ház 3 óráig. ÚJDONSÁGOK, A csabai Kossuth-szobor. A szobor-bizottság' gyűléséből. A csabai Kossuth-szobor-bizottság vállalt kötelezettségének első részét befejezte, a gyűjtés munkájával elkészült. Sajnos, az eredményről nem mondhatjuk, hogy várakozásunknak megfelelne. Az összeg, amely társadalmi uton összegyűlt,4200 kor., annyira kevés, hogy ikisebbszabásu szobor költségeire sem elegendő. Igaz, hogy mindenki annyit adakozott, amennyit anyagi viszonyai megengedtek ; de éppen az a baj, hogy nem mindenki adakozott, akinek ehez módja lett volna. Különösen a földmives nép zárkózott el az áldozatkészség elől, mely pedig Kossuth munkásságának legtöbbel adósa. Éppen azért Csaba község hazafias képviselőtestületére hárul a nemes kötelesség, hogy a polgárság nevében megszavazza azt az összeget, melylyel Kossuth halhatatlan emlékének méltó szobor felállítását leh tővé teszi. Efelett folyt tanácskozás a Kossuth szoborbizottság tegnapi gyűlésén, melyen P á n d y István dr , a bizottság lelkes elnök, terjesztette elő a különböző jelentéseket és javaslatokat. A gyűlés elhatározta, hogy a község képviselőtestületéhez kórvényt intéz, hogy szavazzon meg olyan összeget, mely egy önálló állószobor felállításához szükséges, mert csak egy teljeseu cnálló művészi alkotás jel képezheti kellőképen Kossuth Lajos nemzet-szabaditó munkásságát. Amennyiben a község anyagi viszonyai nem birnák meg a nagyobb áldozatot, ugy a gyűjtött öszszegnek olyan kiegészítését kéri a bizottság a képviselőtestülettől, mely egy diszes mellszobor, valamint a felállítás, leleplezés költségeinek fedezetéül szolgálna. Hisszük, hogy Csaba község hazafias képviselőtestülete Kossuth Lajos dicső emlékéhez méltó módon fogja ezt a kórdóst megoldani. Ezenkívül arra is ki fog terjeszkedni a bizottság előterjesztése, hogy a község a szobor-bizottságban 3—4 képviselőtestületi taggal képviseltesse magát, s a Rudolf-gimnázium előtti térség, a Kossuthtér, a Szóehenyi- és Petőfi-liget, mint a szobor elhelyezésére alkalmas terek közül jelölje meg azt a helyet, melyen a szobort felállítani kiváj a. A bizottság köszönettel vette tudomásul Róna, Horvay, Tóth szobrászművészek szívességét, hogy tervezetek készítésével a csabai Kossuth-szobor,'ügyét a megoldáshoz egy lépéssel közelebb vitték. — Tápintózet a békési főgimnáziumban A békési ref. presbitérium többsége már másodszor szavazta le a főgimnáziumi tápintézet felállítását. Pedig volna miből felállítani a tanulók javát szolgáló humánus intézetet, miután az építkezési alap rendelkezik 30—40 ezer koronával, azután 6000 kor. gyűlt már eddig össze a tápintézet alapjára. Sajnálatos dolog, hogy az egyház tanács előrelátóbb tagjai következetesen nem járnak a gyűlésekre, igy törtónt, hogy többségben voltak most is azok, kik a főgimnáziumnak is ellenségei. Távol A „Békésmegyei Közlöny" táviratai.