Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-26 / 95. szám

alatt mindenütt fel van irva, mikor és ki lőtte. Az A 1 m á s y, Wenckheim, Károlyi grófok, Trautmannsdorf, Yócsey, Inkey bárók lövési ügyes­ségét nem egy szépen fejlett aggancs hirdeti. Még egy különlegessége van Gelvács­nak : az erőteljes visszhang. Az er­dészlaktól jobbra fólköralakban húzódik az erdő, előtte pedig egy sok csinnal épi­tett akol van. Csendes, páratelt időben a vadászkürt messze hallatszó zengő szavát tisztán, minden egyes akkordot élesen megkülönböztetve, veri vissza az erdő. Áretré, akaiali zenéje merész fu­tamokban rezdül végig a párás levegőben. A méla csendben a lassan elhaló hangok, elnyújtott panaszos sóhajtáshoz hasonlíta­nak. A szokatlan neszre az erdő lakói figyelve emelik fel fejüket ós kémlelődv­néznek szét, merről fenyegeti őket veszee delem. A kitűnő karban tartott birtok köz­vetlen Békésmegye határán fekszik, min­denütt gondosan kezelt utak ós nagy költséggel létesített vízlevezető árkok van­nak. A gyulakeszi ós gelvácsi erdők által képezett szögben van a g y u 1 a-v á r a j­t ó i major, mely az Almásy-fóle sarkadi uradalomnak egyik gyöngyét képezi. A szépen müveit szántóföldek, gyönyörű jó­szágállomány az agrikultura magas fokáról tesznek tanúságot s a jószágigazgató ki­váló gazdai talentumát dicsérik. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Tisza Körber ellen. Budapest, november 21. (Saj. tud. táv.) Ma tovább folyt az érdekes Tisza­K ő r b e r párbaj, melyet két birodalom néz izgalmas lélekkel. Ma Tisza István gróf már az ülés elején megragadta az alkalmat, hogy feleljen. Körber teg­napi beszédében kijelentette, hogy csak addig marad helyén, amig a magyar köz­jog dolgában elfoglalt álláspontjának gya­korlati érvényesitósót megvalósíthatja. Visz­szautasitotta Körber amaz állítását, hogy osztrák-magyar kiegyezési törvény lenne, mert ilyen törvény nincs. Ezt a kijelentést általános helyeslés fogadta. Visszautasította Tisza Körber n e k azt a felfogását, hogy mi a kiegye­zési törvényt Ausztria beleegyezése nélkül nem változtathatjuk meg. Felolvasta a szabadelvű pártkörben mondott szavait, melyek ellenkeznek Körber nézetével. De mivel azt mondta, hogy bizonyos tekin­tetben Ausztriától függ, hogy a magyar törvény az uj rendet létrehozza,;.£ez ellen Kossuth Ferenc energikusan tiltako­zott és a függetlenségi párt szónoka meg­botránkozva utasította vissza azt is, hogy Körber magy ar államterületről beszél ós nem magyar államról. Polónyi Géza pedig azt utasította vissza, hogy Ausztriában mindig mint bi­rodalmi félről beszélnek Magyarországról. Az ujoncjavaslat ellen V e r t á n Endre ós Rakovszky István intéztek erős támadást. Képviselőházból. Napirend előtt még Szivák Imre tette le a törvény által előirt esküt, mint a bí­rálóbizottság régi tagja, aki a házszabály értelmében előirt esküt még nem tette le. Percei Dezső elnök : Napirend előtt a miniszterelnök ur kiván szóli. Gróf Tisza István : Az osztrák mi­niszterelnökkel nem akar polémiába bo­csátkozni. Az osztrák közjog fejtegetésébe sem akar bocsátkozni, de viszont a magyar közjogot sem engedi érintetni'más oldalról. Biztosítja a Házat, addig marad a helyén, amig ura maradhat szavának. Csak két megjegyzésé van. Körber azt mondta teg nap, hogy ő is az osztrák-magyar kiegye­zési törvényre hivatkozott. Ezt nem tette, mert osztrák magyar kiegyezési törvény nincs. (Altalános helyeslés.) A másik helyreigazítása az, hogy Kör­ber ur szerint a kiegyezési törvény tartama mindkét részről addig kötelező marad, mig azt mindkét rósz egyetórtőleg meg nem változtatja. Felolvassa a szabadelvű párt­kürben tett nyilatkozatát. Csak az volt a célja, hogy bebizonyítsa, hogy a létező rend nem állhatna fenn, ha azt egy oldal­ról mngbonthatnák. Teljes paritás alapján állunk s méltatlanság volna, ha azt álli­tauók, hogy Magyarország csorbát akar ejteni azon. (Tetszés a jobboldalon.) Kossuth Ferenc: Méltányolja Tisza kijelentését, hogy addig marad a helyén, mig az alkotmánynak érvényt szerez. Ki­jelenti, hogy olyan miniszterelnök ellen, aki másként járna el, a végletekig harcolna ő és a pártja. De abban, amit felszólalása végén mondott, nem ért vele egyet. Ha a magyar országgyűlés a királylyal törvényt alkot, az érvényes. Ausztria reánk nézve külön állam s külön államban persze ma­gyar törvény nem érvényes. Utána Polónyi versenyfutásnak jel­lemzi a miniszterelnök működését. Hanem azt veszedelmesnek tartja, hogy az osztrák miniszterelnök a magyar nem­zet ós királya közé tolakodik. ' A napirendhez ezután Vertán Endre szólott. A képviselőház feloszlatása. Budapest, nov. 21. (Saját tud. táv.) Rakovszky István kérdésére ki­jelentette Tisza, hogy ex lexbeu csak elnapolni nem lehet a képviselőházat, de feloszlatni joga van a kormánynak. Tisza nyilatkozata a Háznak az ex-lexnek való feloszlatásról a nemzeti pártban kinos feltűnést okozott. Tisza István Bécsben. Budapest, nov. 21. (Saj. tud. távirata. Tisza István gróf ma este Bécsbe utazott. Mint miniszterelnök ez lesz az első alkalom, hogy a király elé járult, a kinek a politikai helyzetről jelentést fog tenni. Azonkívül a közös pénzügy és kül­ügyminiszterre] tárgyalni fog, hétfőn reggel újból Budapesten lesz. ÚJDONSÁGOK. A csabai Kossuth-szobor. — Horvai János mintaszobra. — A csabai Kossuth-szobor gyűjtése még mindig folyik, nemsokára azonban befeje­zést fog már nyerni. Eddig mintegy ötezer korona gyűlt össze, tisztán a társadalmi, hazafias adakozás filléreiből. Ez az összeg fog még növekedni, azonban nem oly nagy összeggel, mely lehetővé tenné a szobor létesül ósét. Hátra van azonban még Csaba község­nek az adománya, amely egy régebbi kép­viselőtestületi határozat alapján arányban fog állani a társadalmi adakozással. A községi adomány is kitenne tehát ötezer koronát s igy körülbelől tizezer korona állana a szoborbizottság rendelkezésére. A szobor ügyében ujabban H or vai János, neves szobrász is tett ajánlatot, aki az országos hírű ceglédi Kossuth-szobrot készitette. A művész bronz-mellszobor lé­tesítését ajánlja s e célra meg is mintázta gipszből Kossuth Lajos egy méternyi nagy­ságú szobrát és e mintát elküldte Csabára P á n d y István drhoz, a csabai Kossuth­zobor-bizottság elnökéhez, ahol az meg­tekinthető. A mellszobor bronzban elkészítve, pi ­ramis szerű talapzattal teljesen készen tizezer koronába kerülne. Éppen ennyi pénze lesz a bizottságnak, bár régebben teljes alakú szoborról volt szó Tóth András debreceni mester ajánlkozása foly­tán. Ez azonban körülbelől kétszer annyiba kerülne. Orosházára Horvai fog késziteni ilyen szobrot tizennyolcezer koronáért. A szoborügyben a bizottság ülést fog tartani jövő szombaton délután a csabai kaszinóban — Játékgyár Csabán. Werther Hugó bártfai játékgyáros, — amint már jeleztük — beadványnyal fordult a csabai elöljáró­sághoz, hogy Csabára szeretné gyárát át­telepíteni. A kérvényben kifejti kívánalmait, melyek szerint gyárnak való épületet kór, vagy ha ez nincs, az építendő gyárhelyi­séghez téglát ós homokot kiván. Mindeze­ken kivül pedig 6 éven át még szubvenciót kór. Tudatta még azt is, hogy eleinte ötven, később pedig hetvenöt munkást fog alkalmazni. A képviselőtestület csütörtöki ülésén tárgyalta a beadványt s érdemileg nem határozott. Előbb kérdést intéznek a gyároshoz, hogy milyen nagy telekre volna szüksége, milyen épületet tervezne s mun­kabérben mennyit fizetett ki az utóbbi évek alatt. A válasz leórkezte után hatá­roznak majd a kórelem ügyében . — A szanatórium-Egylet József Ágost főhercegnél Gróf Almássy Dénest ós Lukács György főispánt, a Józs- f fő­herceg Szanatórium-Egylet elnökségét fo­gadta József Ágost főherceg, akit kértek, hogy a háziipari kiállítást személyesen nyissa meg. A főherceg a legnagyobb szívesség­gel ígérte meg, hogy nejével, Auguszta királyi hercegnővel jön el az országos háziipar-kiállitás megnyitására ós nagy ér­deklődéssel fogadta a hírt, hogy az ember­baráti akció szélesre bontja szárnyát, oly helyekep is mogmozgatja a sziveket, a hol nem is váltak, arányai pedig igazán országra szólók, mert felölelik az ország minden vidékét. Budapest szép hölgyeit most kéri föl Wenckheim Frigyesné grófnő, hogy a jótékonyság mentőiül jöjjenek az emberbaráti szép szándók sikere érdekében. Wenckheim grófné palotájába meghívta azokat, akik meleghangú felhívására készek a jótékonysági szereplésre, hogy a részle­teket együttesen megbeszéljék. — Itt em­iétjük meg, hogy a csabai és orosházi pol­gári leányiskolák is résztvesznek a kiállí­táson. Csabáról 78 kiállító jelentkezet, min­degyik több pompás kézimunkával. A tüti­dórujjak kiállításának értéke 17 ezer korona. A kiállitás ezen részét a a n Emma és D o n n er Lajosné rendezik, kik erre fel­hívást kaptak. — Tisztviselők a flzetésrendezésről. A bókósvármegyei állami tisztviselők köre 32 tag írásbeli kérelme folytán összehívott közgyűlésén egyhangúlag elhatározta, mi­szerint a fizetésrendexósi törvény elodázása, esetleg kedvezőtlen módosításával szemben felkéri az „Állami tisztviselők országos egyesületét" arra, hogy a legerólyesebb eszközökkel hasson oda, hogy az ország­gyűléshez beterjesztett és a pénzügyi bi • zottság által már letárgyalt törvényjavaslat mielőbb törvényerőre emeltessék — esetleg járuljon Őfelsége elé a trónbeszédben szük­ségesnek elismert törvényjavaslat érdeké­ben A közgyűlésen általában észlelhető volt az a nagyfokú depresszió, mely a legújabb események hatása alatt ország­szerte eltölti a tisztviselők szivét, a mely­nek eloszlatására az állami tisztviselők országos egyesületének a miniszterelnök válasza következtében hozott határozata éppenséggel nem alkalmas. — Javitások a csabai községházán A csabai képviselőtestület legutóbbi közgyű­lésén tárgyalta az elöljáróságnak a község­háza egyes helyi-ógeinek átalakítására vo­natkozó előterjesztését. Ugyanis, mint tudva van, a róm. kath. paplak felé eső he­lyiségek oly sötétek, hogy őszi időben délelőtt is alig lehet bennük munkát vé­gezni. El is határozta a közgyűlés, hogy ezen a részen szellőztetőkkel ellátott, felülről vi­vágitó ablakokat fognak vágatni. Ez átala­kításokat — ugy a földszinten, mint az emeleten — a község házilag fogja végez­tetni. Nem annyira átalakításokra, mint inkább bővitésre volna szüksége a község­házának, azonban az erre felvett összeg elment más szükségesebb alkotásra. — A nőegylet köszönete. A békéscsabai nőegylet hálás köszönetét nyilvánítja a nov. 14-ki műkedvelői estólynek fényes sikeréért, ugy a szereplő hölgyek ós uraknak ; külö­nösen K a r a s z y Ödön urnák ez alka­lomra irt szép költeményéért, a D a 1 o s­körnek szives közreműködéséért, mint a rendező-bizottság tisztelt tagjainak, id. Rosenthal Ignácné, Áchim Gusz­távné, D o n n er Lajosné, Fejér Bé­láné, Friedmann Mórnó, Haraszti, Sándornó, Maros Györgynó, Pfeiffer Istvánnó, Rosenthal Adelfné úrnők­nek és főképpen Maros György urnák fáradhatlanul buzgó tevékenységéért, amaly a meglepőeu szép sikert eredményezte. Úgyszintén ismételten köszönetet mond a kegyes adományokért és felülfizetósekórt, melyek ez alkalomból a szegény iskolások javára történtek, valamint a tisztelt közön­ségnek is szives pártolásáért. A békés­csabai nőegylet elnöksége. — Esküdtek kiválasztása. Pénteken ült össze a törvényszéken Noyák Kamill elnöklete alatt az a bizottság, mely a fő­szolgabirák által beterjesztett alaplajstro­mokból a jövő évben szolgálatot teljesítő esküdteket kiválasztotta. A vármegye ré­széről bizalmi férfiak gyanánt C z i n c z á r Adolf, dr. László Élek és Varságh Bóla megyebizottsági tagok szerepeltek. A bizottság összesen 270 rondes és 90 pót­esküdtet választott ki. Az eddigi szokáshoz hiven tuluyomólag gyulai ós csabai polgárok lettek a szolgálati lajstromokba felvéve, s erre okul az szolgált, hogy az állami kincs­tárt a költségektől lehetőleg megóvják, miután az esküdtszék fölöttébb drága in­tézmény és a törvényhozás súlyt helyezett reá, hogy esküdt birákul első sorban oly egyének választassanak, kik a törvényszék székhelyén, vagy annak közelében laknak, s idézés esetén a kedvező közlekedési esz­közök felhasználásával könnyen megjelen­hetnek. — Esküvök. B o s k ó György, csabai asztalos iparos ma délután esküszik örök hűséget az ág ev. templomban özv. M a t u­1 a y Ferencnó leányának, Mariskának. — L a m p e r György, szintén csabai aszta­los iparos, szerdán délelőtt vezeti oltárhoz a békési ev. templomban S o ó s György leányát, Esztikét — A jegyzöegylet közgyűlése. Békés­vármegye közsógjegyzői egyesülete Mező­berényben, a községháza tanácstermében november 29-én, délután 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését. Petneházy Ferenc elnöklete alatt. A közgyülös tárgy­sorozata : 1. Elnöüi jelentés. 2. Az egye­sületi tagok igazolása, 3. Az egyesület választmányi tagjainak és tisztviselőinek újból való választása. 4. A mult évi szá­madás megvizsgálása. 5. Kner Izidor, gyomai nyomdatulajdonos ajánlata folytán egyesületi szaklap alapítása. 6. Pályamüvek elbírálása. 7. az országos központi jegyző­egyesület elnökségének az „Erzsébet jegy­zők segítő-egyesülete" megalakítása iránti felhívása. 8. Folyó ügyek, indítványok tárgyalása. 9. A jövő gyűlés helyének meghatározása. — Orosházi küldöttség a miniszté­riumokban. A mult héten három tagu oros­házi külköttsóg: Jankó Ferenc biró, Lázár Lajos jegyző L á s z 1 ó Elek dr. járt a fővárosban egyes miniszté­riumoknál megsürgetni a község ügyeit. A kereskedelmi minisztériumban több kő­utnak a község tulajdonába való átbocsá­tása ügyét sürgették, melynek kedvező elintézésére Ígéretet is nyertek. A földmi­velésügyi minisztériumban az orosházi munkásházakra igért 20 ezer korona ki­utalványozását kérték, miután az összegre szükség van Bartóky József minisz­teri tanácsos felvilágosztásul adta, hogy aa csak az exlex megszűnte után fizethető ki. E minisztériumban állategészségügyi dologban: a sok zárlat ügyében is eljártak. Kedvező választ erre nem nyertek, hanem Lestyánszky miniszteri tanásos aján­lotta a bizottságnak, hogy csináljanak zárt piacokat, mely abból áll, hogy Orosháza egyedül, vagy más községgel csatlakozva tart piacot s a piacra felhajtott ós szállí­tás céljából megvásárolt jószág a felállí­tandó vágóhídon nyomban vágás alá kerül s ily állapotban szállítandó külföldre. Az ilyen piacok létesítésére a minisztérium szívesen nyújt segédkezet és az idén is 95 hűtő kocsit rendalt, melyben a szállítás a legcélszerűbben teljesíthető. — Közgyűlés Békésen. A békési kép­viselőtestület csütörtökön közgyűlést tar­tott s azon egyebek mellett előkerült a vár­megye azou határozata is, melylyel megsem­misítette a békési adómegtagadási határoza­tot. Konkoly Jenő ós T ö r ö k Gábor dr. azt tudományozták, hogy a község ne vegye tudomásul a megsemmisítést, hanem tellebezze meg a belügyminiszterhez. A képviselőtestület a tudomásul vétel mellett döntött. A helypénzszedési jogra újra hirdet­nek pályázatot, miután eddig a tavalyi 4300 koronával szemben, csupán 3200 ko­ronát ajánlottak. Határoztak még a disz­terem tisztántartása ügyében is, megbizva az elöljáróságot, hogy ezután rendesen tisztittassa a pókhálós nagy termet. — Megyebizottsági tagválasztás. Szarvas községében a minap tartott megyebizott­sági tagválasztáson Marsai Somát vá­lasztották meg. — Házasságok. Dr. Lamberger Manó, békési orvos, házasságot kötött Ara­don S i n g e r Saroltával, özv. dr. S i n g e r Simonné leányával. — Áthelyezés. A nagyváradi kir. itó­tábla elnöke Berényi Antal nagyvárad­városi járásbirósági joggyakornokot a gyu­lai kir. törvényszékhez helyezte át, ós szol­gálattételre ideiglenesen a gyulai kir. já­rásbírósághoz osztotta be. — Uj ügyvéd. A gyulai jogász ifjúság egyik rokonszenves ós tehetséges tagja: dr Bíró Bóla, a budapesti ügyvódvizsgáló bi­zottság előtt a napokban jó sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. Az uj ügyvéd Gyulán telepszik meg s ott fog folytatni gyakorlatot. — A szarvasi tüzoltok ügye. Szarvas község képviselőtestülete a minap tartott közgyűlésén foglalkozott a feloszlott tűz­oltótestület ügyével. A feloszlásról szóló értesítést tudomásul vették, majd a köz­gyűlés bizottságot küldött ki, amely kérje fel B o i z a Géza gróf volt parancsnokot, hogy álljon újból élére az önkéntes tűz­oltóságnak, vagy ha ez nem lehetséges, ugy erkölcsileg támogassa az alakítandó tűzoltóegyesületet. A bizottság tagjai lettek: Oláh Miklós, G 1 a s n e r Adolf dr., Haviár Gyula dr., Zvarinyi János, Grimm Mór községi biró és S a 1 a c z József első jegyző. Hosszabb vita után elhatározták még, hogy a község felfogad állandó 5 tűzoltót havi nagyven korona díjazással, kik állandóan a tűzoltói lakta­nyában fognak tartózkodni s ezenkívül felfogadnak 20 működő tagot havi tiz korona fizetéssel, a parancsnoki állás szer­vezéséről is volt sió s az állást 600 ko­rona javadalmazással rendszeresítették is. A netán még szükségessé váló létszámot díjazás nélküli önként beálló műkedvelők­ből fogják kiegészíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents