Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-12 / 91. szám

nálhatja össze. A zászlóról beszólt, a hadsereg jelvényéről s az uj jelvény teljesen kifejezésre fogja juttatni Magyarország államiszágát. Nagy érdeklődés tárgyát képezte a képviselők között a szerdai ülés megtartása is. Ugyanis kilátás van arra, hogy ez az ülós csak a rákövetkező nap fog véget érni. Ugyanis, amint mondják Perez el Dezső elnök az ülés megnyitása után azt fogja javasolni, hogy szakitsák meg a most folyó vitát ós kezdjék meg a hónapok óta elintézésre váró ujoncjavaslat tárgyalását. Képzelhető, mi lesz ebből. A házszabályok ugvan előirják, [hogy az elnök napirendinditványához csak négyen szólhatnak hozzá s utána egyszerű szavazás rendelhető el, de viszont más szakaszok igénybe vételével az ellenzék folyton zárt üléseket kérhet s névszerinti szavazással elhúzhatja az ülést addig, a meddig akarja. Ha a szabadelvű párt kitart is, móg sem akadályozhatja meg ezt a manővert, mert a mindenre kibúvót adó házszabályok egy másik pontja szerint a Ház ülése határozathozatal előtt véget nem érhet. A házfelosztásról is tárgyaltak a képviselők, amelyre nézve már Tisza álláspontja is ismeretes. Állítólag Tisza kifogja jelenteni, miszerint a király azon joga, hogy a képviselőházat tetszés szerint feloszlathatja, semmi által nem érintetik. Ugy gyakorolhatja ezt a jogát a király, ahogy akarja. Ő maga nem szándékozik ilyen javaslatot a korona eló terjeszteni. Mint politikai érdekességet, megemlitem még a B á n f f y Dezső báró zászlóbontását. Régóta lebeg a politikai láthatáron ennek a 67-es alapon álló párt alakulásának a kérdése ós nem mullott el eddig sem alkalom, hogy ennek a nem létező pártnak szellemi vezére, Bánffy Dezső baró leendő pártjának álláspontját kifejezésre nem juttatta volna. Most, amint Kolozsvárról hirlik, meg fog történni a zászlóbontás rövidesen. háziipar támogatása. A földmivelési miniszter rendelete. A háziipar támogatására vonatkozólag a szanatórium eszméjével kapcsolatban mozgalom indult meg a megyében, amelynek eredménye december havában a fővárosban L_.egnyiló kiállítás lesz. Megírtuk, hogy a békósmegyei gazdasági egyesület legutóbbi választmányi ülésén is felmerült a háziipar támogatásának eszméje, a földmivelésügyi miniszter egy leirata alapján. Tizezer koronát ajánl a miniszter az egyesületnek, hogy akciót inditson a háziipar támogatása érdekében. Elmondja a miniszteri rendelet, hogy a háziipar fejlesztését célzó törekvéseknek csak ugy remélhető hatása, ha az elkészített tárgyak értékesitóróre nézve is megkapják a kisemberek a helyes irányt ós módokat. Ugyanis a háziiparral foglalkozók legnagyobb része üzleti érzékkel és szellemmel nem bir s készítményeit, ha helyben el nem kél, másutt alig tudja értékesíteni. S ez tényleg igy is van : erősen mutatják a tapasztalatok. Hátrányára van a háziipar fellendülésének az is, hogy a termelő azonnal kívánja kész munkájának árát; pedig a készített munkák legnagyobb része olyan, hogy azokat télen, amikor előállíttatnak, értékesíteni nem lehet. A háziiparral foglalkozó kisemberek pedig nem várhatnak az értékesítésig a munkadíjjal és a nyers anyagra fordított költséggel. A kereskedők pedig nálunk hitelre vásárolnak, amit azonban a háziipari termelő nem nyújthat. Ezért nem lesz a hazai kereskedő a hazai háziipar megrendelője, hanem megy külföldre, hol bőséges hitelt élvez, Ezekben látja a miniszter a háziipar fel nem lendülésének föokait. Éppen ezért ajánl az egyesületnek 10,000 koronát oly célból, hogy a megye területén ez összeg erejéig a tél folyamán, a háziiparral foglalkozó munkásoktól a fogyasztásban keresett cikkeket rendeljen meg, mely cikkek az értékesítés idejéig raktároztatnának és biztosíttatnának. A fafaragás, kosárkötés, sás és gyékényfonás és szövés, s/almafonás, seprű és kefekötés : ezek volnának azon háziipari ágak, melyekre nézve megrendeléseket tehetne az egyesület. Súlyt helyez a miniszter arra, hogy a cikkek tényleg csakis kis emberektől rendeltessenek meg ós december, január s februárban készíttessenek el, vagyis akkor, midőn a külső munka szünetel, az értékesítésből befolyó összeg, mint a háziipar fellenditósére szolgáló segély, tovább is az egyesület kezelésében maradna s a jövőben is hasonló módon használtatnék. Az egyesület a rendeletre vonatkozólag meg is tette már előterjesztését, azonban egyre s másra felhívta a miniszter figyelmét Igy különösen arra, hogy Békésmegyében a kisemberek oly háziipari cikkek készítésével is foglalkoznak, melyeknek anyaga lakóhelyük határában meg nem terem s mely anyagot más megyéből készpénzen kell megszerezniük. Miután pedig erre költségük nincs, tudásukat kénytelenek parlagon hevertetni. Emiatt az egyesület csak ugy véli teljes sikerét az akciónak, ha n} e s anyag beszerzésére a kis emberek előleget k: pnának. Természetesen arra el kellene készüld, hogy az előleg egy csekély százi 'óka veszendőbe menne a legszigorúbb körültekintés melllett is, — mindazonáltal csupán ily módon lehetne elérni a kiv& ..t eredményt. Bejeler tette egys .ersmint a gazdasági egyesület a miniszternek azt is, hogy egyelőre kiiérlet' éppen Gyulavári ós Körözstarcsa köz Sgben a gyékónykosarak, méhkasok ós f ínyérszakajtókra, Békésen, Osa- j bán, Szarvason szőllőszállitó kosarakra, ! Szentandráson, Dobozon a zöld fűzfából 1 font kosarakta tenne nagyobb megrendeléseket, miután mindezen tárgyakat könynyen lehetne órtókesiteni. A kisembereknek kifizetendő összeg mindössze 4220 koronát tenne ki, melyet azonban fokozni lehetne a felajánlt összeg nagyságáig. A miniszter rendeletét örömmel fogadhatjuk, miután ez már nem „elvi," de igen hasznos gyakorlati támogatása a háziiparnak. Miután pedig az összeg továbbra is az egyesület kezében marad: évről-évre lehetne ily módon támogatni a háziipart. Váltakozva a megye minden községében lehet folytatni az akciót, amig a háziipar tényleg fel nem lendül ós meg nem erősödik Igen valószínű az is, hogy az összeg évről évre nagyobbodni fog, miután a kis emberek érdekében a tőlük való beszerzési árnál magasabb áron lehetne eladni a cikkeket s igy évről-évre nagyobb megrendeléseket lehetne tenni Egyszóval a miniszter rendelete sokkal nagyobb fontosságú, mint első pillanatra látszik s előjele annak, hogy ezentúl az elvi támogatás helyett a gyakorlati kerül sorra. Csupán egy bökkenő van a dologban. A miniszter az összeg kiutalványozását a költségvetés elfogadásautáni időre ígérte. Bár javulóban van a politikai helyzet, mégis kétséges, hogy mikor történhetik a kiutalványozás; az akció megkezdésére pedig itt van már az idő. a lakásukba s amig az orvos bácsi megérkezett, segítettek rajta, ugy,^ ahogy tudták. A vért lemosták az arcáról, a homlokát ecettel dörzsölték, az orra alá reszelt tormát tartottak. Később előkerült Klopeczki bácsi is, az orvos, aki engem is gyógyítani szokott. , Én nem szerettem őt sohasem, mert valahányszor hozzám hivták, mindig keserű orvosságot irt elő, aztán eltiltott a husévestől ós folyvást tubákozott. Az or os azt mondta, hogy a szürkeruhás fiatalember könűyebbfajta agyrázkódást kapott. Kijelentette, ha hazaszállítják, nem áll jóc az életéért. Neki feltétlenül nyugalomra van szüksége. A szürkeruhás fiatalember tehát, (később megtudtam a nevét is : Ormos Lajosnak hivták s hivatalnok volt,) ottmaradt a Zsuzsi kisasszonyéknál. Körülbelül egy fólhónapig. Ő még feküdt, amikor ón már megint az iskolába jártam. Nem mertem a szomszéd ház előtt elmenni, inKább egy negyedórával hosszabb utat tettem meg. Mindig összeborzongtam, valahányszor arra gondoltam, hogy vele találkozhatom valaha. Egy nap azt hallottam, hogy a beteg már elhagyta az ágyat, aztán nemsokára arról is értesültem, hogy az orvos megengedte, hogy hazavigyék. Eltelt aztán két három hónap. Egyszer, amint megyek hazafelé, valaki a vállamra tette a kezét és megszólított : — Hogy vagy kis öcsém ? Hátrafordultam, aztán fehér lettem, mint a fal. Azt gondoltam : — No, most végem van ! Mert Ormos Lajos állt előttem, a szürkeruhás fiatalember. De nem az következett be, amire vártam. Lehajolt hozzám, megcsókolta mind a két o: 'ámat s azt mondta, hogy nekem köszönheti az egész boldogságát. Aztán a kezembe nyomot egy ezüst forintos j s azt mondta, hogy vegyek magamnak rajta, amit akarok. Majd azt mondta, hogy majd ha hozzájuk megyek, ad nekem mindent, amit csak a szemem-szám kiván. És beszólt még nekem össze-vissza, sok mindeij, de én nem értettem meg őt. Féltem még mindig tőle s ugy örültem . . . nagyon örültem, amikor elbocsátott Otthon aztán a szolgáló a következő újságot mesélte el nekem : — A Zsuzsi kisasszony menyasszony. Ma kérte meg a kezét Ormos Lajos, a szürkeruhás fiatalember. — Ahá ! Most már világos lett előttem minden . . . . . Ma már a szép Zsuzsa kisasszony Ormos L.tjos pónzűgyigazgatósági titkár urnák a felesége. Ebben az utcában laknak ők is, s ón mindennapos vendég vagyok náluk. Soha annyi édes tésztát ós cukrot nem ettem még, mint az ő lakodalmuk óta. A gyáripar fejlesztése A Reisz és Porj esz gyár, mint részvénytársaság. A kisipar és a háziipar fejlesztése mellett a gyáripar terén is n gy kötelességei vannak Magyarországnak. Áz önálló vámterület csak akkor lesz igazán értékes, ha a hazai gyáripar minőségileg fel tudja venni a versenyt az osztrákokkal és menynyiségileg is ki tudja elégíteni a magyar igényeket. Ez esetben volna a hazai iparra is igen áldásos a külön vámterület. Ennek elérésére pedig minden erőnkkel a fejlesztés, a haladás terér kell mozognunk. Uj iparvállalatok alakítása mellett fontos tényező a meglévők felkarolása s különösen kibővitése az üzemnek, hogy a fokozottabb igényeknek is megfelelhessen, ugy minőségileg, mint mennyiségileg az iparvállalat. Ilyen irányú akció ügyében volt Csabán kedden délelőtt a községháza termében vármegyénk főispánja, Lukács György dr. elnöklete alatt népes értekezlet. A csabai jónevü Reisz ós P o r j e e z cég bú torgyárának Jrész vény társasággá alakítása ról folyt eredményes megbeszélés. A tárgyalás alapján egy terjedelmes memorandum képezte, melyet a nevezett cég egyik beltagja, Porjesz Mihály iit meg s terjesztett még az értekezlet összehívása előtt a megjelentek elé. A memorandum általános érdeklődóst támasztott a vármegye ós Csaba vezető köreiben, ngy hogy elérkezett az ideje az értekezlet összehívásának a nézetek s vélemények tisztázására. A memorandum tüzetesen tárgyalja a gyárra vonatkozó összes érdekes adatokat, valamint a vállalat részvénytársasággá alakításának módját is. Az alábbiakat adjuk a tervezetből: Magyarország butor-ipara a termelés mennyiségét illetőleg az utolsó években rendkívüli mértékben emelkedett, sajnos — a minőség rovására s csak igy magyarázható meg az a körülmény, hogy a roppant terjeszkedés dacára Ausztriából még mindig mintegy husz millió korona értékű bútort hoznak be Magyarországba. Az Ausztriából importált bútorok között szá mos olyan cikk van, amelyet hazánkban senki sem, vagy csak elenyészően csekély mennyiségben készit, tehát elsősorban ezek pótlására van égető szükség ós ezek gyártásának lehetővé tétele lenne legelső feladata a honi bútor-iparnak. Ennek a kérdésnek érdemleges megoldására már csupán azért is felette fontos, mivel a hazai közép-bútor ipar helyzete a legutolsó esztendőben — különösen az irányadó bútorpiacon Budapesten a legalacsonyabb nivóra sülyedt, minthogy a budapesti bútoroknak mennyiségileg túlnyomó része a bútorok kidolgozását ós minőségét illetőleg a képzelhető legsilányabb, ugy, hogy a forgalomban az ismóteladás és a kivitel terén a budapesti származás : egyet jelent a minőségileg teljesen rosz, kezdetleges ós nagyon olcsó áruval, aminek következtében a vidéki bútorkereskedők kivétel nélkül — a mennyiben jobb minőségű árut egyáltalában vásárolnak — az elsőrendű bútort kizárólag és csakis Ausztriából, illetve Bécsből szerzik be. A hazai bútoriparnak móg egy rendkívüli nagy hátránya van és ez az : hogy igen sok olyan bútort, a mely a mindennapos szükséglet tárgyát képezi, Magyaror.-zágon egyáltalában senki, vagy oly csekély mértékben termel, hogy az tekintetbe sem jöhet. A mai modern követelményeknek minden irányban megfelel a R e i s z és P o r j esz cég békéscsabai bútorgyára, mely 1903- augusztus havában kezdette meg üzletét 6000 frt tőkével. Ugyanekkor indult meg a bútorgyártás hót emberrel, a mely üzemnek fokozatos fejlesztésével az áruforgalom a következő eredményt tünteti fel: 1893. évben 32 036.60 K. 1894. „ 83 160 30 „ 1895. „ 98 631.96 „ 1896. „ 132 843 62 „ 1897. „ 193 977.10 „ 1898. „ 203 794.02 „ 1899. „ 253 930.56 „ 1900. „ 324 630.19 „ 1901. „ 330 206.16 „ 1902. „ 335 635.45 „ 1903 „ 10 hónap alatt 314 292.62 „ Ennek az áruforgalomnak legnagyobb részét a magán fogyasztókkal való közvetlen összeköttetés eredményezte. A nagy. bani ós kiviteli eledást a cég már 1894. évben megkezdette s habár aránylag igen szép sikert ért el: a budapesti bútor piacnak közbejött folytonos delvalvátiója és az árak nagymérvű és állandó hanyatlása folytán jobb minőségű és drágább áruival tovább tórt hódítani nem tudott; a bécsi származású bútorokat helyettesítő cikkeket pedig kézmű-ipar utján előállitani nem volt képes. A cégnek régi gyártelepe tudvalevőleg 1901. március hó 1 ón leégett; az uj telepet a modern irány követelméryeinek megfelelően építették fel és a már visszafejlődésnek induló kézmű-ipart gőz-üzemre alakították át. A gópüzemre átalakított gyári vállalat a nyugot Európából kiindult ós immár az egész művelt világon elfogadott modern irányhoz alkalmazkodott, ahhoz az irányhoz, amely a művészetben szecesszióval kezdődik. Ez a modern irányzat — és nem az ultra-szecessziónak a nevetségesig túlhajtott kacskaringós cikornyái — a hagyományok meghatározott formákhoz kötött szabályainak békóit lerázván magáról: rohamos és teljes hódítást ért el a műipar, a belsőarhitektura és a bútor-berendezés terén. Szakítva az ósdi stílusok szűk keretbe szorított hagyományaival ós visszatérve a klaszszikus régi görög formák nemes egyszerü| ségü vonalaihoz : a modern lakás berendezésénél az egyéni felfogás, a képzelet, az egyéni ízlés és tehetség szabadon érvényesül ; a külső vonalak a végtelenségig menő változata mellett hozzásimul a környezet sajátos Ízléséhez és egyéniségéhez. Közgazdasági és social politikai szempontból egy tiz esztendő óta természetes fejlődós utján lótrejöt nagyobbszabásu iparvállalat — a hazai általános ipar, de különösen a magyar faipar jelenlegi helyzeténél fogva felette fontos tényező. Ha pedig Csaba község közgazdasági fejlődését és munkás-viszonyait vesszük tekintetbe : beláthatatlan hordereje ran egy minden izóbeu egészséges, folyton-folyvást elsőrendű szakmunkásokat nevelő és már ezidőszerint is 185 embert foglalkoztató gyártelep tovább fejlesztésének. A Reisz és Porjesz gyár a lefolyt tiz esztendő alatt szerény kezdetből emberies bánásmóddal, igazságos eljárással, az érdem megjutalmazásával, megelégedett szorgalmas józan es ' megbizhaté munkásgárdát nevelt. A gyárban 1893. évben 7 munkás 3768.72 kor. 1894. „ 15 „ 15871.12 1895. „ 22 „ 24185.94 „ 1896. „ 30 „ 25542.58 „ 189/. „ 54 „ 38399.94 „ 1:98. „ 69 „ 43529.14 „ I8«,9. „ 78 „ 45753.54 » 1900. „ 94 „ 50787.43 „ 1901. „ 112 „ 65036,32 „ 1902. „ 153 .. 89362.02 „ 1903. „10hól68 „ 90657.- „ munkadijat kapott. A terjedelmes memorandum az alakítandó részvénytársaság alaptőkéjét 400.000 koronában véli megállapítani, mely mellett 600.000 korona évi áruforgalom feltétlenül elérhető. Az eddigi eredmény tanúsága szerint biztosan számithatni átlagos 30% Vajda István dr., F á y Samu dr. az aradi Iparés Népbank igazgatósága képviseletében, Székely Ignác, Fábry Károly ügyvéd, Porjesz Mihály. Az értekezleten a főispán elnököl. R os e n t h a 1 Ignác nyitotta meg az eszmecserét s kifejtette, hogy mennyire szükséges hazánkban az életre való vállalatok támogatása ós fejlesztése. A mostani értekezletet is e célbői hivták össze s ajánlja is, hogy a tervet megfontolás alá vegyék, melynek eredménye a részvénytársaság megalakulása lenne. Azt pedig ugy vél legcélszerűbben keresztülvinni, ha a Reisz és Porjesz cég a meglevő aktívumokért törzsrészvényeket vesz át, melyek öt éven keresztül nem kamatoznak, mig a jegyzésre kibocsájtandó 200 ezer korona rósz-