Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám
1903-11-05 / 89. szám
hogy ez ősszegből nagyobb mérvű háziipari megrendelteket tegyen, leginkább köaszükségletet képező tárgyakban. Ezen háziipari cikkeket raktározza el az egyesület addig, amig mindazokat eladhatja. — a miniszter szerint ugyanis az az egyik baja a háziipar pangásanak, hogy nem tud hitelt nyújtani és a kereskedők ezért fordulnak külföldre, miután ott hosszabb hitelre kapják meg a tárgyakat. Az igazgató-választmány nagy örömmel fogadta a miniszteri leiratot s az eluökség előterjesztette a már elkószitett terveket is, a mely szerint a megye egyes •árosaiban a megrendeléseket eszközölni fogják. A miniszterhez küldendő válaszban kifejtette azonban az egyesület, hogy előlegek adása nélkül aligha lesz sikeres az akció, miután a háziipar egyes ágaihoz szükséges nyers anyagot helyben nem tudják beszerezni. A vármegyei alispán megküldte a törvényhatósághoz érkezett baranyamegyei cselédrendszabályt, mely a cselédek költöztetési idejét április elsejére teszi. E kérdésben hossau vita indult meg, melynek eredményeképpen elfogadták az egyesület elnöksége által késaitett szabályrendeletet, amely a költözési időt január elsejére teszi. Körözstarcsa község megkeresésére elhatározták, hogy a községben háziipari tanfolyamot rendeznek, valamint felirnak a miniszterhea, hogy Körözstarcsa rendező állomáson személyforgalmat létesitsen. Pókai Rezső volt állattenyésztési felügyelő bucsuzólevelét sajnálattal vették tudomásul s ezt vele is tudatják. Végül az indítványok során elhatározta az egylet, hogy Darányi Ignác volt földmivelési miniszterhez köszönőlevelet intéznek a gazdaközönség érdekében végzett buzgó munkájáért és az egyesület támogatásáért. Koszorút a szegedi ssoborra. A szegedi megsértett saobor megkossoruzására irányuló mozgalom egyre na gyobb hullámokat vet a megyében. Mult számunkban megírtuk, hogy Mezőberóny község már elvitte koszorúját Szegedre, ujabban pedig a követkeaőkről emlékezhetünk meg. Csaba községének mozgalmát a hazaűas szellemű polgári kör vezeti, amelynek tagjaiból fog legnagyobb részben kitelni a koszorút vivő' küldöttség. A Szegedre való indulás most vasárnap fog megtörténni. A jelentkezésre vonatkozó iv a polgári kör helyiségében van kitéve s az indulás napjáig jelentkezni s csatlakozni a küldöttséghez. Amint értesülünk, a Rudolf gimnázium ifjúsága részéről is fognak többen csatlakozni a zarándoklókhoz. Tájékozás céljából kívánatos, hogy a polgári körben kitett íven feliratkozzanak a résztvenni óhajtók, hogy esetleg a.külön vasúti kocsi ós külön motoros megrendelhető legyen. Az oda és maga csinálta erkölcsei szerint él. Nem árt vele senkinek a világon, legfőlebb önmagának, de ehhez senkinek semmi köze. Es ezért rossz. Mert mi^ek alkotni valamit, ami már meg van ? aki nem fogadja el azt, amit a tömeg elfogad, aki külön válik, hógy külön életet éljen : ez a rosz. gg Tovább mentek. A csúnya egyre vidámabb in, hogy kijut ebből az ismeretlen és veszedelmes életből. A szép egyre szomorúbban, mentől messzebbre értek. Alkonyodott. A város házai, a víz, messze elmaradtak mögöttük s ők csak mentek tovább. — Mire beköszönt az éjszaka célnál leszünk — mondta a csúnya. Akkorra odajutunk a városhoz, ahol ezentúl élni fogunk. Nagyon nyugalmas, jó hely, bár kirsé örömtelen. De hiszen éppen ez kell nekank. Neked, aki elfé-adtál az örömökben, nekem, akit a szomorúság fárasztott el. Majd találunk egy kaput, azon be kell nyitnunk, és akkor otthon leszünk. — Nem ülünk le kissé pihenni ? kérdezte a szép. Titkon arra gondolt, hogy mig a társa elalsaik, ő megsaökik tőle és visszamegy, ahonnan jött. — Minek ? mondta a csúnya, aki megsejtette a másik gondolátát. — Mentől fáradtabban érkezünk a városba, annál jobban esik majd a pihenés. Csak menjünk. Eb mentek, és leszállt az éjszaka, mire a város elé értek. Ott állt előttük a kapa, de nem merték megzörgetni. — # Te kopogj be előbb — mondta a szép. En addig várok. — Te vagy erősebb — mondta a csúnya. Néked kell bezörgetned. Mialatt igy tanakodtak, arra megy egy férfi, szép nyúlánk, fiatal, kezében egy kis lámpással. Bizonyára nem tartozott a város lakóihoz, a falakon kivül kalandra lesett. Hogy a lámpa világánál jól meguézte őket: félre fordította fejét ós tovább ment szó nélkül. A másik kettő erre lehorgasztott fővel megindult ós bezörgetett az Öregség kapuján. visszautazás 6 koronába kerül, mert az utazás Ill-ik osztályon történik. Indulás vasárnap reggel 4 óra 44 perckor, csatlakozhatni ott, bejelentés nélkül a helyszínén is lehet. — Szeged város tanácsa és a szegedi függetlenségi kőr már értesítést nyert a csabaiak jöveteléről. A polgári körben minden délután 6 —7 óráig lehet értekezhetni a vezetőkkel. Orosháza községében még a mult héten előkészítő bizottság alakult, melynek elnökéül B i k á d i Antalt választották meg. Bikádi felhívást bocsátott ki, melyet eddig is oly számosan írtak alá, hogy az orosházi lesz a megyéből, -számra nézve a legnagyobb küldöttség. A koszorúra is megindulta köradakozás s szép összeg gyűlt össze. A deputáció szintén vasárnap, hajnalban utazik Szegedre. Szarvas községéből az eperjesi jogakadémia ifjúságával együtt ment Szegedre a szarvasi jogász ifjúság öt tagu küldöttsége. Hódmezővásárhelyig vasúton, onnan pedig Szentesen át gyalog mentek be Szegedre. Kossuth szobrára Silberstein Dezső joghallgató hazafias, lendületes beszéd kíséretében tette le a szarvasi ifjúság koszorúját. Este Szeged város a „Kas" vendéglőben vendégelte meg a zarándok ifjakat. Másnap indultak haza Szegedről az ifjak s utjokat Szentesen át gyalog téve megérkeztek Szarvasra a debreceni collegium azon tizenhárom tagjával, a kik még egyszer visszajöttek Szarvasra, hogy megköszönjék azt a szives fogadtatást, amelyideórkezésükkor fogadták őket. A Deák Ferenc ós Kossuth Lajos utcák sarkán foglalt állást a debreceni tizenhárom ifjú, a kikhez a szarvasi ifjúság nagyrésze s nagy néptömeg is csatlakozott s csendbe várták, hogy a tánciskolából jövő po^áriiskolai hölgyek hozzájuk érjenek. Dörgő éljen fogadta az ifjú hölgyeket s majd Erdélyi Zoltán köszönte meg a szarvasi hölgyeknek azt a lelkes, meleg fogadtatást, azt a sok, sok illatos virágot, a mit a gyöngéd női kezek zarándok utjokra hintettek, s a melyet ők szent ereklye gyanánt tettek le a szarvasi magyar hölgyek nevében a Kossuth szoborra. A riadó éljennel fogadott beszéd után a Kossuth-nóta mellett az Arp:'d szállóba vonultak a debreceniek, honnan, miután a város megvendégelte őket, az esti vonattal Mezőtúr fele elutaztak. A szarvasi függetlenségi párt képviseletében, mint értesülünk, 100 tagu küldöttség készül Szegedre utazni, hogy Ott Kossuth Lajos szobrára letegyék a szarvasi függetlenségi ós 48-as párt koszorúját. Öcsöd község is kivette részét a mozgalomból. A koszorút vivő debreceni ifjak szegedi zarándok utjokban Öcsödön is töltöttek néhány órát, s midőn útra keltek, az öcsödiek közül is hozzájuk csatlakoztak tizenketten, hogy ők is elvigyék a község koszorúját a szegedi Kossuth szoborra. Az öcsödi küldöttség vezetője Oláh Antal dr. ügyvéd volt, ki a koszorút, a többi küldöttségekkel együtt, hazafias beszéd keretében helyezte a koszorúk által elhalmozott Kossuth szoborra. „Botrányok a templomban" cim alatt a mezőberónyi I. ker. ág. ev. h. ev. egyház mult vasárnap tartott közgyűlésére vona'kozó mult vasárnapi közlemény nem felel meg mindenben a valónak. Minthogy azt tartom, hogy nem tesz szolgálatot az ügy bókós megoldásának, ha az ellentétek élesittetnek s az események szükségtelenül nagyittatnak, s ha a kedélyek csillapítása helyett valaki olajat önt a tűzre, szűkségesnek tartom az ügy érdekében a téves közleményt helyreigazítani. Nem felel meg a valónak, hogy a dr. Zsilinszky Endre arad-bókósi egyházmegyei felügyelő, és Jeszenszky Károly s mezőberónyi lelkész elnöklete alatt tartott közgyűlés oly mérvben lett volna viharos, mint azt a közlemény mondja. Annál kevésbbé volt botrányos. Mert a hivek elejétől végig a legnagyobb nyugalommal és tisztelettel, csendben hallgatták meg az elnökségnek előterjesztéseit. A gyűlésnek célja az volt: az egész egyházzal tudatni, hogy a papválasztásra, illetőleg a hiványmődositásra nézve a kerület, mint ez ügy ben legfőbb fórum ugy döntött, hogy a lelkészfizetést leszállítani nem engedi. Ezt a közgyűlés tudomásul is vette, minden különösebb izgalom nélkül. Különösen figyele-nmel ós csendben hallgatták az egyházp 'gyei felügyelőnek azon fejtegetéseit, n elyekkel igazolta, hogy az egyház teljesen jogosan és törvényesen járt el, a mikor a lelkószfizetóst módosítani igyekezett; ós a midőn az egyházmegye az egyház ez irányú törekvésére kedvezőtlen határozatot hozott, szintén jogosan és törvényesen járt el, mikor azt a kerülethez megfelebbezte. De miután e kérdésben a kerület az egyházalkotmány szerint végérvényesen döntött, többé ez ellen jogorvoslattal élni nem lehet; s a ki a kerületi határozat ellen akar tenni, s a ki a hiveket ellenállásra bizgatja, az letér a törvény útjáról ; azért kéri 'a közgyűlést, nyugodjanak meg a változhatatlanba, s igyekezzenek inkább a lelkész mielőbbi megválasztásával a rendet az egyházban helyreállítani s igyekezzenek a sok — 28 — kiváló pályázó közül oly lelkészt választani, a ki a népnek igazi atyja lesz, s a ki szellemi és erkölosi tutásával bőven kárpótolni fogja azt az aránylag csekély anyagi előnyt, a mit egyesek a lelkészi fizetés lejebb szállításával véltek elérni. Nagyobb nyugtalanság csak azután volt a közgyűlésen észlelhető, a midőn az egyházmegyei felügyelő a kerületi határozat, illetve a végleg megállapított hivány megösmertetóse után arra hívta fel a hiveket, hogy ha netán valakinek van meg jegyzése, vagy bármily irányban felvilágosítást kiván, nyilvánítsa azt, hogy a felügyelőnek módjában legyen a jogos ós törvényes kívánságoknak eleget tenni, s továbbá alkalma legyen a netáni tévedéseket a törvény megösmertetésóvel helyreigazítani, vagy a törvényellenes kívánságok törvényellenes voltát kimutatni. Erre a felhívásra történtek hevesebb, de éppen nem tiszteletlen felszólalások. Igy kifogásolták, hogy a hivány szerint a paplak tatarozása is az f „*yház kötelességévé van téve, holott a papjakot a lelkész használja ; hogy a lelkésznek adandó föld után az adót az egyháznak kell fizetnie, holott a föld jövedelme a lelkészé; hogy végre a megváltani engedélyezett buza köble 95 kg.-ban van megállapítva, holott az egyház azt 92 kg.-bau állapította meg. Ezek, és csak is ezek a kifogások tétettek a közgyűlésen. De midőn ezekre is az elnökség megadta a kellő felvilágosítást, nevezetesen : hogy a tatarozás és az adó az egyház kötelességóvó tétetett, az a zsinati törvényen alapszik (Egybázalkotmány rendelete) ós az ide vonatkozó §-t felolvastatta ; továbbá, hogy a gabonasuly megállapítása az egyházmegyének egy régebbi, a mezőberónyi pap választási ós hivány ügyétől függetlenül, — azt jóval megelőzőleg az összes egyházakra nézve jogórvényesen megállapított határozata alapján történt, — észrevehető volt a közgyűlés többségének megnyugvása Csak kót felszólalás ós e közben néhány közbekiáltás volt ingerült. Ezek közül az egyik azt találta moidani, hogy a szentírás azt mondja, hogy meg kell osztani a vagyort a szegényekkel s itt pedig ellenkezőleg, az egyház terhére a pap zsebeit akarják megtömni ; a . ásik felszólaló pedig éppen azzal fenyegetőzött, hogy ha a hi\ány kifogásolt hároin tételén nem változtatnak, akkor ő és mások is kilépnek az egyházból. De ezekre aztán az'ogyházmegyei felügyelő igen erélyes hangon megfelelt. Azt, aki a zsebek megtöméséről beizólt. rendre utasította, a másiknak szavaira kimutatta egyfelől micsoda jelentéktelen, pénzben vajmi csekély összegben kifejezhető kflönbségek azok, am'ket a hiví .y kifogásolt tételeiben a felszóllalók hangoztattak s ilyen csekélységekkel szemben milyen könnyelmű ós lelkiismeretlen az olyan nyilatkozat, hogy e miatt a felszóllalók kilépnek az egyházból. Szemébe nézett a fölügyelő annak a veszedelemnek is, ha csakugyan kilépnének e miatt (a meszelés, a 3 kg.-nyi sulykülömbözet ós papiföld adója). Felhozta a szent em'ékeket, amelyek az egyháztagokat ehhez ai> egyházhoz fűzik gyermekségük óta, amióta az oltárnál megkeresztelték őket s azokat a kötelékeket oly könnyen, a garas miatt széttépni nem lehet; idézte az ősöket, akik még a legnagyobb üldöztetés idején, amikor templomaikat, harangjaikat, temetőiket erőszakkal elvették, amikor meggyőződésökórt szenvedni, sőt egyeseknek halált jszenvedniök is kellett, akkor sem hagyták el vallásukat, most pedig egyesek a garas miatt fenyegetőznek azzal, hogy kilépnek az egyházból., No hát ettől az egyházi felsősóg nem fél. És ha mégis akadnának egyesek, akik az egyházból való kilépésre a felhozott okok miatt határoznák el magukat, akkor ám lépjenek ki, de mielőbb, mert meggyőződós nélküli hívekre az egyháznak szüksége nincs; csakhogy ilyen léha gondol kozásnak más egyház sem fog örülni, az ilyenek más egyháznak sem kellenek. Az egyházmegyei felügyelő beszéde után mély csend következett s ugy látszott, hogy az ellennózetüek elhallgatnak ; de egy egyháztagnak, aki a helyi pártok közül azokhoz tartozik, akik megnyugodtak a felsőbbség döntésében, heves, a bókótelenkedőket támadó felszóllalása ingerült közbekiáltásokat provokált s ekkor tényleg zaj keletkezett, de amint az elnökségnek sikerült a heveskedő felszóllalót elhallgattatni, ^helyreállt a csend. S miután az elnökség felhívására, hogy van-e még valakinek óhaja, vagy kérdése, több felszóllaló nem jelentkezett, a gyűlés bezáratott s a hívek békésen eloszlottak. Eyy J*l*nvolt. Gyermekgyilkos nagyanya. Esküdt-biráskodás. A novemberi ülésszak igen rövid ideig tartott, mindössze egyetlen ügy került tárgyalásra, melylyel gyorsan végeztek az esküdtek. A biróság V. Szakmáry Arisztid táblabíró elnöklete alatt a következőleg alakult: itólőbirák voltak H ub a y Lajos és dr. T h o 1 t István, esküdtbirákul kisorsoltattak: Kovács J. János, Spitz Rudolf, Jávorcsik György, Braun Vilmos, Hrabovszky Lejos, Krschmayer Lajos, Cs. Nagy Gábor, Hacker Gyula, Niederhauser Gyula, Bakos Mátyás, Nagy Pál, Kun Ede. Pótesküdtekkónt Böhm Miklós és Sal István szerepeltek. A vádhatóságot Tóth Ferenc kir. alügyész képviselte, mig a védői tisztet dr. K o h n Mór ügyvéd töltötte be. Vádlottként egy szegény csabai mosóné állott a biróság előtt, özv. C s e tn e g i Mihályné Pardi Rebeka, alacsony, gyenge szervezetű asszony, kit a bánat, a lelki nyugtalanság ós a fogházban eltöltött idő igen megviselt. Őszintén, keresetlen szavakban mondotta el a vétkét, amelylyel a szánalmat maga iránt a legnagyobb mértékben felkeltette. Ilona nevü 16 éves leányának viszonya volt egy csabai asztalos legónynyel, ki a tapasztalatlan, fiatal teremtésnek házasságot igért. Ez hitt a szép szavaknak és vele is megtörtént az, ,ami annyi sok leánnyal, hogy elbukott. Édes anyja nem igen ért rá, hogy a szerelmeseket ellenőrizze, mert napszámba kellett járnia, hogy maga ós családja részére a mindennapi kenyeret megkereshesse. Mikor a dologról tudomást nyert, már késő vol±. A szógyen nagyon leverte, iólt gyermekei haragjától is, azért leánya állapotát titkolni igyekezett. Kecskeméti Mátyásnó szülésznőt megkérte, vizsgálná meg gyermekét, vájjon móhmagzata életkópes-e. A szülésznő ugy nyilatkozott, hogy a magzat halott. Wagner Dániel dr. orvos, ki a fiatal leányt néhány nap múlva ismét megvizsgálta, a szülésznővel ellentétesen azt jelentette ki, hogy e méhmagzat életképes. A szülés váratlanul következett be, ami Csetneginót teljesen megzavarta. Lelki felindultságában a kisdedet a hideg kamrába vitte ki, ott hideg vízben megmosta s miután sirt, ujját torkára nyomta ós mindaddig ott tartotta, mig az meg nem fult. A kis holttestet rongyokba csavarva ládikába tette, s a kertben 'akarta elásni. Mielőtt azonban ezt tette volna, leányának elbeszélte, mit tett az ártatlan aprósággal. Az alélt nő mit sem szólt anyja szavaira. A szégyent eltitkolnia még sem sÍKerült, mert a szomszédok észrevették ós a rendőrséget figyelmeztették, hogy Csetnegiék aligha el nem pusztították az újszülött kisdedet. Á gyilkosságot Valentinyi rendőrbiztos előtt bevallotta, mentségül azt hozta fel, hogy a tett elkövetésekor majdnem öntudatlan lelki állapotban volt, végtelenül bántotta az a tudat, hogy a leánya oly fiatalon elbukott, mardosó szégyenérzete, gyermekeitől való félelme s az a kilátás, hogy leánya soha férjhez nem mehet, ha tudni fogják szerencsétlenségét, mind közrejátszott abban, hogy a siró kis porontyot megfojtsa. Tanúképpen csupán leánya volt beidéeve ki azt vallotta, hogy magzatának megöletését nem akadályozhatta meg, mivel a szülés után aléltan feküdt ágyán. A kihallgatott orvos szakértők dr. Z ö 1 d y János ós dr. Pándy Kálmán igazolták, hogy vádlott teljesen épelméjű, ki tudatában van cselekménye következményeinek. Tóth Ferenc közvádló röviden beszólt és kérte az esküdteket, hogy a gyermekgyilkos nagyanyát, ki oly szívtelen módon fojtotta meg kis unokáját, mondják ki bűnösnek. Dr. K o h n Mór védő ügyvéd meleg szavakban kelt a boldogtalan asszony védelmére, megkapó közvetlenséggel ecsetelte azt a lelkiállapotot, mely a szerencsétlen nöt leánya ballépése folytán elfogta, miután ez kényszeritette arra, hogy a koraszülött kisdedet megölje. Az esküdtek irgalmára apellált ós kérte őket, hogy védence cselekményei enyhén bírálják el. A biróság kérdésére az esküdtek Csetneginót bűnösnek mondották ugyan a gyermekgyilkosság bűntettében, azonban ugy találták, hogy cselekménye elkövetésekor elmetehetsége annyira meg volt zavarva, hogy emiatt nem bírt szabad akarat elhatározással. A verdiktet Hrabovszky Lajos hirdette meg, mire a biróság f e 1mentő Ítéletet hozott ós rögtön elrendelte vádlottnő szabadon bocsátását, ki f. évi julius 26-óta a törvényszék fogházában vizsgálati fogságban ült. ÚJDONSÁGOK. Zsilinszky Mihály marad. Országszerte bizonyára osztatlan örömet fog kelteni, hogy Zsilinszky i mezőberényi lelkész-választás.
