Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-01 / 88. szám

— v> •ívbiviij iwww. un uu. oc-auiaiiuc • TARKA KEPEK. As egyéni módszer. teüat a legszegényebb' vagyontalan házaspár is fizet egyházi és iskolai adó cimén 60 liter búzát és 2 koronát; minden mesterember azonfelül 20 litert. A földbirtokosok minden hold föld után fizetnek 0 8 liter búzát ós 6 fillért. Tehát a jobbkar, a 14,000 hold birtokosai földjük után fizetnek 112 hektolitert (83 mt. 24 klgr.) búzát ós 840 korona készpénzt. A balkar, vagyis a 800 házaspár fizet 480 hektolitert (369 mt. 60 klgr.) és 1600 koronát. Tehát a balkéz vágja a rendet, és a jobb kéz segit neki. Hogyne volna utána borzas a tarló ? hogyne volna sok a hátralék ? Lám a mezőberónyi Il-ik kerületi egyházban ez máskép'van. Ott a házaspárok 30 klgr. búzát és 2 koronát, a mesteremberek 12 koronát fizetnek, a földesgazdák minden hold föld után fizetnek 3 klgr. búzát. Ha ezt az adókulcsot alkalmazzák az I-ső kerületben is, akkor a kót karnak terhe között ez volna az arány: A jobblkéz fizetne 14,000 hold föld után 420 mt. mázsát ós a balkéz 800 házaspár után 240 métermázsát. A szentírás azt mondja: »egymás terheit hordozzátok és ugy töltsétek be a Krisztus törvényét«. (Gal. 6, 2). Ha tehát azok, akik lelkészük fizetését a szentírásra való hivatkozással akarják csonkítani; eleget akarnak tenni a szentírás fentebbi parancsának, hassanak oda, hogy egyházi adó kulcsokat, a mezőberónyi Il-ik kerületbeli egyház példája szerint módosittassók, hogy ne a szegénység viselje a nagyobb terhet, hanem a 14,000 hold földbirtok tulajdonosai vállaljanak magukra a szegények terhóből annyit, amennyit minden különösebb megerőltetés nélkül elviselhetnek. Akkor nem lesz olyan borzas a tarlójuk, nem lesz 12,000 korona hátrálék ! hanem lesz annnyi évi feleslegük, hogy abból néhány év múlva diszes uj templomot építhetnek ! Ezekben kívántam felelni ama vádakra, melyek a templomban a >papok«--ró\ elhangzottak ! Jeszenszky Károly, evang. lelkész. a község azon határozata ellen, melylyel elutasította a helyhatósági dijak elengedése iránt beadott kérvényüket. Felebbezósüket elutasították. Békésszentandrás község marhavágási szabályrendeletét jóváhagy ták. Gádoros község határozatát a községi szegényház eladása tárgyában szintén jóváhagyták. Ezzel a gyűlés 11 órakor véget ért. A motoros ós a esabai tanács. Meghallgatták azavunkat illetékes helyen. Rendkívüli meg yegyülés. Békésvármegye törvényhatósága szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehivási okául azon határozatok felülbírálása szolgált, melyeket az adómegtagadásra vonatkozólag több község hozott. Ugy látszott eleinte, hogy nagy vitára lesz kilátás, miután igen szép számban jelentek meg a bizottsági tagok s különösen függetlenségi részről voltak felszólalások várhatók. Azonban nem igy törtónt. Csupán egy felszólalás volt az egész gyűsen s ez P á n d y Istváné volt, ki a miniszteri rendelet tudomásul vétele ellen beszólt. A gyűlés lefolyása a következő volt: Lukács György főispán megnyitotta az ülést ós elsőnek előterjesztették a belügyminiszter rendeletét, amelylyel megsemmisíti a törvényhatósági bizottságnak az állami adók elfogadását megtiltó határozatát. Az állandó választmány javaslatát Daimel dr. főjegyző terjesztotte elö, mely a minissteri rendelet tudomásul vételét ajánlotta. P á n d y István dr. éppen olyan törvénytelennek mondja a mostani rendeletet, mint az előbbit. A vármegyének önkormányzati jogát feladni nem szabad, ha elfogadja ezt az indítványt, akkor feladja jogát, a. vármegye önkormányzati jogát tekintve, nem ismer se főispánt, se minisztert, se kormányt Inditványozz; ,hogy a rendeletet ne vegyék tudomásűl. A felszólalás után a főispán elrendelte a benyújtott névszerinti szavazást kérő ivre a névszerinti szavazást. Ennek eredménye az volt, hogy az állandó-választmány javaslata mellett szavaztak nyolcvanuyolcan, P á n d y István javaslata mellett harmincan. Igy tehát a miniszter rendeletét tudomásul vették. Gyula város, Békés ós Gádoros adómegtagadási határozatait pedig minden vita nélkül félállással való szavazás utján megsemmisítették. Ezután az Uránia tudományos egyesület kérelmére megszavaztak Rudolf trónörökös szobrára 200 koronát, Gábor Áron szobrára pedig 30 koronát A csabai orvosi szabályrendeletet a törvényhatóság megsemmisítette. A. megsemmisítés indoka az volt, hogy a szabályrendelet kifejezései nem egészen homályosak, azután az egészségügyi törvény értei mezese több helyen nem megfelelő, végül pedig a községi első orvosi és kórházi igazgatói állás oly fontos kót külön dolog, hogy egy személyben nem végezhető. A szabályrendelet M argócsy Miklós dr. felebbezése folytán került a törvényhatóság elé. Roszj ar o vszky János és Diószegi István szarvasi táncmesterek felebbeztek A csabai elöljárói tanács mult pinteken tartott ülésében részletesen tárgyalta lapunk mult számában hangoztatott ama nehézségeket, melyeknek eloszlatása a motoros forgalom lebonyolitása céljából immár imminens szükséget képez. Felszólalásunk különösen kót irányban hivta fel a közfigyelmet: a közönség jogos igényeinek szem előtt tartása mellett: haladéktalanul felállitandók a jelentősebb megállóhelyeknél a várószobák — s a M. A. V. indulóháza előtt lehetővé kell tenni az utazó közönség számára a motoros megálló helyének közvetlen megközelitósót. Csabaa község tanácsának intézkedése is. ezekre a kérdésekre terjeszkedik ki. Átiratot intéz az A. E. G. V. igazgatóságához, hogy a Zöldfa-vendéglő, a községháza éa Bárány-vendéglő elűtt még a zord időjárás beállta előtt épitse fel a várakozó szobákat. Ezzel az intézkedéssel az utazó közönségnek különösen azon része nyer jogos érdekeiben előnyös kielégitóst, mely a távolsági forgalom végállomására igyekezvén, egymásután közlekedő 3—4 helyi motormenetet kénytelen az utcán végigböjtölni. Jelentőségében azonban fontosabb a községi tanács másik határozata, melylyel kimondta, hogy a M. A. V. illetékes üzletvezetőségét. s ha ezen helyen hasztalanul kopogtatna, a közigazgatási bizottság utján a M. A. V. igazgatóságát, esetleg a kereskedelemügyi minisztert megkeresi, hogy a M. A. V indulóháza, előtt levő kertet adja vissza eredeti rendeltetésének : alakitsa át térré, hogy az indulóház előtt lebonyolításra váró kocsiforgalom akadályokba ne ütközzék. Eredetileg ezzel a céllal ajándékozta e területet a M. A. V.-nak s az idők folyamán a szabad térből kertecske lett, amelyet még aM A. V. tisztikara sem használ, idegeneknek pedig egyenesen tilos a belépés. Az eredeti rendeltetésétől akként elvont terület megteremtette azt az anomáliát, amit a publikum mindeddig birkatürelemmel viselt, hogy a kert kerítése s az indulóház előtti park helyén valóságos életveszedelemmé lett a kocsiközlekedés. A bérkocsik, magánfogatok, szállodabeli társaskocsik kaotikus tömkelegéből szinte lehetetlen a kibontakozás. Ha a kertből ismét tér lesz, ugy nemcsak megszűnik ez a rendőrellenes állapot — melyet a rendőrhatóságnak sem lehet tovább csukott szemmel néznie — de egyúttal megoldást nyer az a kérdés is, hogy a motoros kocsik a M. A. V. állomásához törekvő, vagy onnan távozni igyekvő utasokat közvetlen az indulóházig, illetve az indulóházhoz szállítsák s ne legyen kénytelen a publikum valóságos felfedező körútra indulni, mig a neki legalkalmasabbnak tetsző közlekedési eszközt megtalálja. A tankerületi főigazgató vizsgálta a tanintézeteket s egy olyan városba is került, ahol hire-hamva sem volt a németnek s igy elhatározta, hogy különösen a német nyelv tanítása iránt fog érdeklődni Igy is történt. Elég tisztességesen ment a dolog, mikor megkérdezte a főigazgató : — Hát a .der — die — das" kérem, hogy megy, tudják-e jól alkalmazni a nebulók ? — Oh nagyon is. Ebben az egyben kitűnőek. Méltóztassék kérdéseket intézni hozzájuk. A főigazgató feltette a kérdéseket: — Hogy van németül a lány? — Das Mádchen. — Az erdő ? — Der Wald. — A felhő? — Die Wolke. Tovább kérdezősködött, de hiába nem tudott megfogni egy fiút sem. Mind nagyszerűen tudták. — Nagyon meg vagyok elégedve. Ilyen szép eredményt még sehol sem láttam, mondta óra után az igazgató. Nagyszerű, fényes lehet az ön tanmódszere, méltó arra, hogy általánosan alkalmazzák. Mondja kérem mi az ön módszere? — Oh az nagyon egyszerű, válaszolt szerényen a professzor, teljesen egyéni módszer, nem is igen méltó arra, hogy nyilvánosságra jusson. S hiába kérte a főigazgató, nem nyilatkozott a módszerről. A konferencián ismét szóbakerült a dolog. Felállott a főigazgató s beszélt : — Végül pedig a német nyelv tanítását kell különösen kiemelnem. Az eredmény egyszerűen mesés. És felkérem is a szaktanár urat, adja elő módszerét, hogy a kultuszminiszterhez felterjeszthessem, s hogy behozhassák azt az ország összes intézeteiben . . . A professzor mégis makacskodott. Végre mikor látta, hogy nem szabadul, kijelentette: négyszem között elmondja a titkát a főigazgatónak. Átmentek a másik szobába. — Hát, — kezdte,'— mikor én megfogom a kabátom bal hajtókáját, akkor a fiúnak der-t, mikor jobb hajtókáját fogom meg, akkor die-t, mikor pedig az orromat fogom meg, akkor das-t kell mondania. Ez az én egyéni módszerem. A főigazgató nem kérdezősködött tovább. helyre. Keresésére indultak, de már akkor híre ment, hogy az ugy nevezet gorzsási kútban holttest van, mellette m

eg egy pár papucs, meg egy levél. Oda mentek a leány szülei is s kihúzták a talált holttestet a kútból ; hát akkor látták, hogy az az ő leányuk. Az elkeseredett leány a papucsát a kút szólén hagyta, hogy ezzel az arra járók figyelmét felkeltse'Levelóben azt irja, hogy a bordó ruhájában és bordó koporsóban temessék el, mert úgyis gyászos volt az egész élete, az Isten áldja meg az egész világot. Kifogott a sárlaton. A disznó zárlat mindannyiunknak kellemetlen. De a furfangos ész talál utat és módot, hogy a hatóság intézkedésén kifogjon. Egyik szarvasi polgártársunk inult héten átrándult Szentandrásra, hogy egy pár malaccal gazdagítsa háza tájékát s télire legyen egy kevés disznósága. A malacokat szerencsésen megvette. De miután zárlat van, át nem hajthatta őket Szarvasra. Mi tévő legyen . . . Egy gondolat és meg van ! Visszajött Szarvasra s K o n[r á d n á 1 a csolnakosnál váltott egy társas csolnakot, és szépen áthajókázott Szentandrásra. Összepakolta malacait s vizén — kevés vész és viszontagság között áthozta őket Szarvasra. íme a magyar ember esze nem csak a fináncon, de a zárlaton is kifog. A beosületes utas. Egy utas, akinek becsületessége valóban túllép minden határt, mulatságos jelenetre adott alkalmat a csaba budapesti vonalon. Egy másodosztályú szakaszban egy idős és érdemes külsejű ur foglalt helyet, kicsiny, kilenc esztendős unokájával. A nagyapa az előirás szerint féláru jegyet váltott unokájának. A robogó vonat egyszerre csak a nyilt pályán megáll, mert az öregúr megrántotta a vészféket. Amikor a kalauz megállapította, hogy melyik szakaszban hozták mozgásba a féket s kérdést intézett az öregúrhoz, hogy miért állította meg a vonatot, ez a legnagyobb nyugalommal igy felt: — Az unokám épp az imént lett tízesztendős. Csak meg akarom fizetni a teljes viteldijat s azért állíttattam meg a vonatot, nehogy egy fillérrel is megkárosítsam a vasutat. A tüzkút titka. Kót nap múlva a fenti eset után ujabb öngyilkosság törtéut. F ü 1 e k i Erzsébet, 19 éves cselédleány szintén a szülei lakásáról tünt el éjszakának idején. Reggel|a kútra járók egy cédulát találtak a harmadik tizedben levő „ttzkut" mellett. Elolvasták s ekkor kitűnt, hogy Füleki Erzsébet jelenti be öngyilkossági szándékát. Nyomban a rendőrségre futottak s meg is jelent kót rendőr s egy kötél segélyével kihúzták a holttestet a kútból, melyben csakugyan az eltűnt Fileki Erzsébet hullájára ösmertek. Ez a szerencsétlen leány, mint leveléből kitűnik, csekélyes okokért vált meg az élettől, mert indokul csak annyit ír „Meguntam már az életemet, mert akármit csinálok is, Julis néném egy hónap óta mindig „dúr-fúr rám". A kihúzott holttesteta halottkém megvizsgálta s ugy találta, hogy a leány nyaka körül egy kö tél be nyomatának megfelelő kék esik van. A rendőrök, kik a holttestet a kútból kihúzták, azt mondják, hogy az onnan származott, hogy ők oda erősítették a kőtelet, mikor a holttestet kihúzták. Minden esetre különös formája a mentésnek, hogy a rendőrök idézzenek elő oly jelenséget, amely esetleg a gyilkosságra is alapos gyanút szolgáltathatna. Szerelmi dráma Körözsladányban. Öngyilkos leányok. Motoros és a csabai vásár. Az az előrelátható nagyobb forgalom, mely a csabai imént lezajlott őszi vásárral kapcsolatban volt várható, az A. E. G. V. igazgatóságát különleges intézkedésekre késztette: a motormenetek számát naponként tízzel szaporította. Ennek az intézkedésnek meg volt az üdvös hatása, mert, mint as alábbi számadatokból kitttnik, a rendkívüli személy-forgalom lebonyolitása körül nem volt semmi fennakadás. Utazott: a csaba-kovácsházi vonalon 900 személy „ „ békési „ 657 „ „ helyi menetekben 377 ,, összesen: i634 „ ami 1154-80 k. bevételt eredményezett. Ez a kis statisztika fényesen igazolja a motoros nagy közgasd isáj;i h tEgy sajátságos járvány pusztít a vármegye egyik virágzó községében: Füzesgyarmaton. Ez a járvány, mely különösen a fiatal leányok között pusztit: az ö n g y i 1k o s s á g. Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amikor fiatal gyermek lányok könnyelműen dobják el maguktól az életet, sokszor kicsinyes okokért, sokszor tudj' Isten miért. Különösen a kútba-ugrás kedvelt öngyilkossági mód nálluk. A tavaszon egy fiatal leány a vásártéri kútba ugrott, a nyáron egy másik fiatal leány az anyakönyvi hivatal pamlagán lőtte agyon magát ; a héten ismét kót leány ugrott a kútba, s mindkettőt holtan találták meg másnap kereső hozzátartozói. A gorzsási kút halottja. Dadai Oláh Julianna, 16 éves lüzesgyarmati leány kedden , este szülei házától eltávozott. Szülei azt hitték, hogy valamelyik testvéréhez ment aludni. Reggel azonban hiába várták a leányt, nem jött többé vissza Öngyilkosságra nem is gondoltak, mert soha sem emlegette senki előtt; a napokban állott el a füzesgyarmati számtartóhoz cselédnek, csak még nem ment Szokatlan eset verte fel csütörtökön reggel Körözsladány csöndjót. Egy elkeseredett leány akarta kioltani hűtlen kedvese életét, hogy ne vehesse feleségül azt a „másikat", akiért őt cserbenhagyta. Nagy István csizmadiasegéd mintegy kót éve udvarolni kezdett egy csinos 17 éves körözsladányi leánynak Búzás Eszternek, ki szívesen fogadta Nagy István udvarlását s csakhamar benső szerelmi viszony fejlődött ki közöttük. A viszony — mint számtalan más esetben — itt sem maradt következmények nélkül. A leány szégyenével visszahúzódott az atyja házába, hova azonban Nagy István már nem látogatott el s lassanként teljesen elhidegült régi szerelmesétől s feléje sem nézett sem elhagyott kedvesének, sem gyermekének. Az elkeseredett anya akként vélt segíteni a dolgon, hogy beperelte Nagy Istvánt a szeghalmi járásbíróságnál gyermeke részére tartásdijjért, gondolván, hogy ha majd fizetésre szorítják, majd csak meggondolja a dolgot s jóvá teszi hibáját. A járásbíróság meg is itólt a gyermek részére havi 8 korona tartásdijat, de aki nem fizetett, az Nagy István volt, lóvén ö kiskorú s önálló vagyonnal sem rendelkezett. Végre Búzás Eszter szégyenében atyjával együtt a rossz nyelvek elől Karcagra menekült, hol beállott cselédnek. Gondolata azonbin mindig Körözsladányban volt — a hűtlennél, s amikor a posta megvitte neki a hirt, hogy Nagy István más leányt jegyzett el s novemberben lesz a lakodalmuk, kikérte bérét s vásárolt egy forgópisztolyt s elutazott Körösladányba, felelősségre vonni a hűtelent. Hogy megérkezése fel ne tűnjön, Szeghalomig vonattal ment, onnan pedig este gyalog Körözsladányba. Útközben megpróbálta a forgópisztolyt, jól hord-e|? s egy pár próbalövóst tett vele. Késő este érkezett meg Körözsladányba, hol nénjéhez Búzás Julcsihoz szállott meg. Másnap reggel hallotta nénjétől, hogy Nagy István egy barátja lakodalmába hivatalos s arra fog elmenni a ház előtt; Búzás Eszter megtöltvén a forgó pisztolyt, s kiállott a kapuba. Nem sokáig kellett várnia; csakugyan arra jött a hűtlen kedves, legényesen s midőn a lány mellett'elhaladt, még a fejét is elfordította régi szerelme tárgyától. Ekkor a leány kikapta a köténye alatt rejtegetett forgó pisatolyt s a legényre három lövést tett, ki azonban az első lövés után futásnak eredt s a másik kót lövés nem talált. Ezután a leány nyugodtan felment a községházához s feljelentette önmagát, mire a csendőrség letartóztatta s átkísérte Szeghalomra a járásbírósághoz. A járásbíróság azonban, miután a leánynak rendes lakhelye Van s kis gyermekét is gondoznia keli, megszökésétől ilyen körülmények között tartani nem lehet, nyomban szabadlábra helyezte.