Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-22 / 85. szám

„Khuen grófnak a cselekedete, hogy a felemelt ujoncjutalók törvényjavaslatát visszavonta, valóságos Solterino volt, ha pedig a császár most nem ragaszkodik rendületlenül az 1867. évi XII. t. c 11. §-ához, akkor az egy gyalázatos villafrancai békekötés lesz. Ennek nem szabad megtörténnie, de ha mégis megtörténnék, a válasz nem lehet más, mint a Magyarországgal fennálló közösség teljes felbontása. A hadsereget azonnal ketté kell választani s a magyar kontingenst a magyar parlament fennhatósága alá kell helyezni." A dualizmus — folytatja — elvesztette politikai célját, amely miatt mi németek harminc évig eltürtük azt az alkotmányt. A famózus cikket megmutatták Bécsben Khuen-Héderváry grófnak, aki csak vállát vonogatta rá, de nem szólott semmit, Függetlenségi párti körökben az a hir járja, hogy a király azért nem döntött, mert megakarja hallgatni Körber véleményét, aki Triesztben tartózkodik. Ez a hir azonban aligha felel meg a valóságnak, miután akkor a király nem kérte volna Lukácsot, hogy maradjon Bécsben. Nagyobb kórdós az, hogy meg lesz-e hamarosan a kabinet. Ezt csak akkor lehet megmondani, ha a katonai programm teljesen tisztázva lesz. Ilyen körülmények közt a szabadelvű pártnak az a meggyőződése, hogy a hót folyamán a kabinetalakitásban nem lesz döntés Csaba közgyűlése. Az adómegtagadás elutasitása. Szürke, rövid tárgysorozattal kedveskedett a keddi képviselőtestületi közgyűlés. Szürke, ködös volt az időjárás. E kettős körülmény volt talán inditó oka annak, hogy városatyáink csak immel-ámmal cihelődtek fel a közgyűlési terembe, s csak nagynehezen, ide-oda lótás-futással sikerült rövid pár pillanatra a jelenvoltak létszámában olyan arányokat előidézni, hogy névszerinti -szavazáshoz szükséges abszolút többség létre jöjjön. Maga a közgyűlési napirend s a később kibocsájtott póttárgysorozat egyébiránt rendes keretek között mozgott, csupán a Békési Mátyás ós társai által benyújtott adómegtagadás iránti ismeretes indítvány kölcsönzött némi pikantériát a tárgyalás rendjének. Elmondtuk már nem egyszer őszinte nézetünket az adómegtagadás kérdéséről s különös hangsulylyal emeltük ki, hogy az ellenállás ezen ultima raciójának alkalmazásához nem érkezett meg az utolsó pillanat. De a Békésiek indítványa ezen kivül más specialitással is bir. Elvégre az adó— Szőke haja a magáé, Anna, de az orrát, mint látom, tőlem örökölte. Éppen az orrát. Az asszonyt figyelmesen nézte a kis fiu, majd Gutman orrát ós felbigygyesztette az ajkát. A férfi a kalapot forgatta kezében ! — Csinos, — mormogta, — jöl öltözteti Jóskát. — Helmeczi jó mostohaapa, felelt az asszony. Erre kinos csend lett. Gutman a fejét rázogatta, aztán halkan, sebesen kezdett beszélni, mintha valami régen kezdett mondókát folytatna: — Szeretnék Jóskával beszélni. Kikérdezném őt tanulmányai felől. Már elég nagy fiu, hogy megismerhetné az apját, akinek a nevét viseli. Nem mondhatja, hogy eddig tolakodó voltam, most azonban szeretném, ha a szünidő alatt egyszer-kétszer elküldhetné hozzám ... A bolt ott van, hol azelőtt volt. Ao asszony a gyermekre nézett: — No majd meglássuk . . . Hát maga hogy éli világát ? Nem akar újra megnősülni ? Magának nem való asszony, Gutman ; a foglalkozása borzalmas. Gutman elvörösödött. — Azért mégis, ha akarnám, kapnék asszonyt. Sőt, — itt nagyot fujt, — meg is fogok, házasodni. — És kit vesz el gúnyolódott az asszony. — Egy szép fiatal leányzót. Csak fiatalt, akit kedvem szerint nevelhetek. Nem ugy, mint hajdanában kegyedet . . . — Mert utáltam a koporsó-szagot. Szőke, vagy barna a választottja ? — Fekete haja vau és kék szeme. — Ej, haj — kiáltotta az asszony és élesen felkaacagott. Hátradőlt ós hintázta magát a bőrülésen, Gutman az éjbe nézett és miután a városhoz közeledtek, felállt, hogy leszálljon. megtagadás politikai célszerűsége, vagy célszerütlensége felett kiki pártpolitikai hitvallása szerint foglal állást. De az, hogy váljon a községek döntőállást foglalhatnak e kérdésben, még csak diskusszió tárgyát sem képezheti. Ha az indítvány politikai oldalát tekintjük, ugy nyilvánvaló a felelet: — nem, mert politikai kérdésekben a községek nem nyilatkozhatnak; ha, mint közigazgatási kérdés kerül diskusszió alá, akkor is csak ez lehet a felelet, mert a község, mint végrehajtó szerv, egyszerűen felsőbb hatósági rendeletek végrehajtására, nem pedig kezdeményezésére van hivatva. Meg is látszott a tárgyalás menetén ez a folytonos cirkulus viciózus; a tanácsi javaslat egyetlen ellenzője, a csabai függetlenségi párt tiszteletben álló elnöke sem volt képes törvényes támpontokra hivatkozni állásfoglalása mellett, összes érvei csak az érzelmi momentumokat emelték ki. De legjellemzőbb volt ama kijelentése, amikor az adómegtagadást formai szükségnek deklarálta, hogy ezzel Bécs ellen tiltakozzunk ! — Ez kell a magyarnak! — hangzott fel egy maliciozus megjegyzés — forma, és nem lényeg ! Hintsünk port a nemzet szemébe ! A képviselőtestület józan önmórsókleletének világos tanújele, hogy csaknem egyhangúlag — összes szavazataival kettő ellen — napirendre tért a Békési-féle indítvány felett. Egyébként a gyűlés lefolyásáról következőkben számol be tudósitónk: A közgyűlés 9 órakor kezdődött meg. K o r o s y első jegyző előterjesztette a havi jelentéseket, amelyekből kitűnt, hogy a községnek 68,750 koroaa adókövetelése van kinn. El is határozták az erélyes behajtást. A pénztárban van 22 ezer korona készpénz; kiadás volt a mult hóban 983 ezer korona. A kórházban augusztus végén volt 62 beteg, szeptember folyamán felvettek 51 egyént; a szegényházban volt 32, felvettek hármat. A jelentések felolvasása után L ő v y Mina illetőségét elismerték, M e d v e g y Gáborét azonban nem. Az alvégi tehénlegelő-társulat a katonai kincstárral végrevalahára egyezséget kötött. Az ügy 16 éve húzódik már; az egyezséget a képviselőtestület tudomásul is vette. Jóváhagyták a Rudolf-gimnázium számadását és költségvetését, valamint az ovodák és a tanyai iskolák számadását. Elfogadták a kémények összeírást is, mely szerint Csabán van 2833 nyitott kémény és 2050 zárt, a kimutatás alapján megállapították a kéményseprési díj akat. A Vandlik-féle porta eladását nóvszerint megszavazták, Juhász Mihály ingatlana ügyében pedig 30 nap múlva tartandó közgyűlésre tűzték a szavazást. Az adó meg

1 nem tagadás. Ezután került sorra a iö-fő tárgy : Békési Mátyás és társainak az adóbe szedés eltiltása végett beadott kérvénye. Nevezettek népgyűlést rendeztek Csabán s ennek határozatából fordnltak a képviselőtestülethez kérelmükkel. Az előterjesztett javaslai ugy szólt, hogy mivel a község hatásköréhez nem tartozik az adóbeszedés eltiltása s mivel a vármegye már a kórvény értelmében határozott is, — a kórelmet a képviselőtestület nem teljesítheti. F á b r y Károly mondott rövid beszédet. Kötelességének tartja, hogy az adómegtagadás mellett szólaljon fél, amelyet jogi szempontból igen szélesen meg lehet vitatni. Nemseti szempontból nézi ő is a kórdóst, nem jogi szempontból s igy bizo nyos, hogy nemcsak helyes, de szükséges a mostani időkben ez a törvény által biztosított nemzeti ellenállás. Nem tartaná Csabára nézve kellemesnek, ha kitenné magát a kritikának a határozati javaslat elfogadásával. Nincs egyéb fegyverünk az idegen befolyás ellen, használjuk is tehát az adó és ujoncmegtagadás fegyverét. K o r o s y László szerint a községnek politikával foglalkozni nem lehet, S z e b er é n y i Zs. Lajos pedig erkölcsi szempontból egyenesen ártamasnak mondta az adómegtagadást. Ezután felállással szavazásra került a dolog s a javaslat ellen csupán ketten szavaztak, F á b r y Károly ós Bakos Mátyás. Botyánszki János és társai a sopronyi tanyákon Norton kut furatását kérelmezték, amit a község megtagadott ; a fúráshoz való eszközöket azonban szívesen ad. S a g u 1 y József segély iránti kérelmét, özv. Monszpart Istvánné nyugdíj iránti felebbezését elutasították. A csabai jótékony nőegyletnek elszámolás kötelezettsége mellett megszavazott a képviselőtestület 500 koronát a szegény iskolás gyermekek segítésének céljaira. Tóth László községi könyvelőnek megszavaztak 200 korona fizetési előleget, Pesti Béla irodai gyakornoknak óvi 120 korona segélyt. Juhos Imre békési lakosnak megengedték, hogy a kaszárnya melletti ártézi kútból naponta vizet vihessen egy 500 literes hordóban. Bors Mihály haszonbérleti szerződését 1907-től kezdve meghosszabbították 6 évre, miután az Arany Kakas udvarát parkiroztatja s a folyosót beüvegezteti. Az ipariskola építése ügyében megbízták az elöljáróságot, hogy valamely jónevü fővárosi ópitószszel készítesse el a terveket. Megsemmisített megyei határozat, A vármegye közgyűlése a f. hó 12-ón hozta meg abbeli határozatát, hogy a parlament által törvényesen meg nem szavazott ós szabályszerűen elő nem irt állami adókat a községek pénztárai még önkéntes fizetés esetén se fogadhassák el. Lukács György dr. főispán akkor felebbezóst jelentett be s egyben kimondotta, hogy miután felebbezóse halasztó joghatálylyal bir, a vármegye határozata a belügyminiszter döntésóig végre nem hajtható. K b u e n-H é de r v á r y ügyvezető-miniszterelnök-belügyminiszter, a hozzá felküldött ügyben gyorsan intézkedett, s a miként Hajdú vármegye határozatával tette, megsemmisítette Békósvármegye határozatát is, igy tehát nem került alkalom rá, hogy az végrehajtassák. A miniszter rendelete a következőképpen hangzik : A vármegye közönségének. Folyó óvi október hó 12-ón tartott törvényhatósági közgyűlésben 496. sz. alatt hozott és a vármegye főispánja által az 1886. óvi XXI t.-c 57. § a k) pontja alapján adott utasítás folytán ide felterjesztett azon határozatot, melylyel a törvényhatóság a területén levő rendezett tanácsú városokat ós községeket utasította, hogy a költségvetésen kívüli állapot tartama alatt az önként befizetett állami adókat el ne fogadják, illetőleg azok beszedését önként befizetett állami adókat el ne fogadják, illetőleg ezek beszedését megtiltja, jogos alap nélküli törvény magyarázatáv al egyfelől azon tévhit terjedésének nyújt t ápot, hogy az adók tényleges behajtása ós az azoknak önként való befizetése egy ós ugyanazon elbírálás alá esik ós hogy azo k között különbség nincs, másfelől önkényes és illetéktelen határozatával több jogot gyakorol, mint amennyire a törvény felhatalmazza. Meg kellett tehát semmisíteni a határozatot, mert illetéktelen rendelkezésósóvel törvénybe ütközik. Erről a vármegye közönségét ©ly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletem a vármegyei szabályrendeletben körül írt módon közhírré teendő, és ennek megtörténtéről hozzám jelentós teendő. Kelt stb. Miniszter helyett Olvashatatlan aláírás. Itt említjük meg, hogy Gyula város képviselőtestületének az adók befizetésének el nem fogadása tárgyában hozott határozata a főispán erélyes fellépése következtében, dacára annak, hogy a képviselőtestület azt csak birtokon kivül felebbezhetőnek mondotta ki, nem kerül végrehajtás alá, mivel a tanács, a kilátásba helyezett szigorú intézkedések miatt jobbnak látta annak végrehajtásától elállani, s igy a városi pénztár az önkéntes állami adóbefizetéseket akadálytalanul elfogadja. Egyébként előre látható, hogy a belügyminiszter Gyula városának határozatával épp oly röviden végez, mint a vármegyével, ós a hazafias felbudulásból keletkezett adó megtagadás komolyabb következményeket nem von maga után. tiltotta, — vizsgálat alá vevém és azt az 1886. óvi XXI. t.-c. alapján, mint illetéktelen volta miatt törvénybe ütközőt, megsemmisítettem. Mert: a törvényhatóságok jogait ós kötelességeit az 1886 óvi XXL t.-c állapítja meg, 96. §-ban kimondván, hogyannak életbeléptetésétől kezdve hatályukat vesztik az 1870. évi 42. és az 1874. óvi 39. t.-c., valamint egyéb törvényeknek ezen törvónynyel ellenkező rendelkezései, miért is az idézett határozat elbírálásánál az volt megállapítandó, vájjon az 1886. óvi XXI. t.-c. nyújt e jogalapot a határozatban kifejtett álláspont elfoglalására. az 1886. évi XXI. t.-c. 18—20. §-ai azok, amelyek a kormány rendeleteknek a törvényhatóságok által való végrehajtási kötelezettségét körül irják és megjelölték a végrehajtás kötelezettsége alóli kivételeket. Nevezetesen az emiitett törvény 18. §-a a törvények végrehajtását a törvényhatóságoknak feltétlenül kötelességévé teszi; a 19. §. körül irja a törvényhatóságok felirati jogát s megállapítja, hogy a felirati jog kimerítése után minden kormányhatósági intézkedés végrehajtandó ; a 20. §. határozza meg, irja körül félremagyarázhatatlanul azt, hogy a végrehajtás kötelezettsége alól a törvényhatóságok mikor mentetnek fél, mondván : az országgyűlés által meg nem szavazott adók tényleges behajtására vagy meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó kormány rendeletek azok, amelyek a 16 és 19-ik §-okban foglalt általános szabály alól kivételt képeznek. Világos tehát, hogy a törvény 20-ik §-ában statuált kivételekből csak az esetben kelbet életre a kormány rendelet megtagadása, ha vagy az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó kormányrendelet létezik. Kétségbe nem von-! ható, hogy a törvény 20-ik §-a a törvényhatóságoknak csupán arra nyújt jogalapot, i hogy az abban körülirt célokból kibocsájtott kormányrendelet végrehajtását tagadhatják meg. Ezekben van megvonva azon határ, amelyeken belől a törvényhatóságok az országgyülésileg meg nem szavazott adók vagy meg nem ajánlott ujjoncok kérdésében határozni jogosítva vannak. Kormány rendelet azonban, amely akár az egyik, akár a másik irányban rendelkezést tartalma na, nemcsak hogy nem létezik, de sőt a pénzügyminiszter ur folyó óvi 1887 számú körrendeletével a költségvetés nélküli állapotra való tekintettel az összes állami adók és az azok módjára behajtandó kincstári ós egyéb tartozások behajtását beszüntette fvmidön tehát a törvényhatóság közgyűlése az 1886. óvi XXI. t:-c 20. §-a félre nem érthető rendelkezésén tulmenőleg, abból olyan következtetéseket von le, hogy a megye területén levő rendezett tanácsú városokat és községeket utasítja, hogy az 9 Állami építkezés Békésen. A napokban érkezett meg Békés város elöljáróságához a gyulai törvényszék elnökének átirata, melyben az igazságűgyminiszter megbízásából tudatja, hogy méltányolva a fennforgó vitzonyokat, a miniszter hajlandó a járásbíróság elhelyezésére egy olyan épületet emeltetni, mely a városnak is díszére szolgál, ha az elöljáróság teljesiti azokat a feltételeket, melyeket az építkezés megkezdése előtt kíván tisztába hozatni. Amint velünk Békésről közlik, ez a rég vajúdó kérdés már sokszor megfordult a képviselőtestület előtt s bár a tanács jelentékeny áldozatokat ajánlott fel, megoldásra mindeddig nem jutott, mivel az igazságügyminiszter különféle kifogásokat emelt a javaslatba hozott telkek ellen. A város tekintélyes területet szándékozott az állam tulajdonába átbocsájtani, ha az uj járásbirósági épület a vasúti állomás felőli oldalon, vagy a vásártér szomszédságában építtetik fel. Az itt megjelölt telkek azonban nem nyerték meg az igazságügyminiszter tetszését egyrészt azért, mert az építkezés nagyon költséges lett volna; másrészt a bíróság tekintélyével nem találta összeegyeztethetőnek, hogy komédiás bódék ós vásári lárma zaja zavarja a tárgyalások komolyságát. A képviselőtestület ekkor a város középpontján fekvő egyik jegyzői lakot ajánlotta fel, mint a melynek telke építkezésre alkalmas. Ezt az ajánlatot a miniszter csak végszükség esetén hajlandó elfogadni; mert sokkal jobban szeretné, ha a járásbíróság céljaira az a telek engedtetnék át, melyen most a mértékhitelesítő hivatal ós a járásbíróság talál elhelyezést. Ez ugy formájánál, mint területi nagyságánál fogva kiválóan alkalmas lenne egy diszes épület emelésére. Békés város érdekében helyén levőnek látnók, ha a képviselőtestület teljesítené az igazságügyminiszter kívánságát, mert igy a járási székhely kérdése végleges megoldási nyerne. Tudvalevő, hogy Mezőberény községben pár évvel ezelőtt mozgalom indult meg, hogy az uj járásbirósági épület ott építtetnék fel, s e célból hajlandó volt a község nemcsak egy szép telket ingyen átengedni, hanem az épitési költségekhez is tekintélyes mérvben hozzájárulni. Békésre nézve életkérdés, hogy az ott összpontosított hivatalok továbbra is otthagyassanak. Már pedig ha Mezőberény község ajánlatát megújítja, nincs kizárva annak lehetősége, hogy az igazságügyminiszter azt komoly megfontolás tárgyává teszi. A földrajzi helyzet mindenesetre Mezőberény mellett szól, mert a járás központján fekszik, s mindenfelől könnyen megközelíthető, azonkívül igen nagy előnye az, hogy az ország egyik főforgalmú vasúti vonala mellett fűt el. Ha tehát a békési képviselőtestület nehézségeket gördítene az ügy kedvező megoldása elé, ugy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy előnyösebb ajánlattétel esetén az igazságügyminiszter nem Békésen, hanem Mezőberény községében építtetné fel az uj járásbirósági helyiségeket.