Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-15 / 83. szám

sürgősen kívánná a környék gazdasági és közlekedési érdeke. Elhatározták, hogy a nagylaposi állomás ügyében is felirnak s hogy gyorsabban menjen a dolog, küldöttséget is inditanak a fővárosba a miniszterhez. A jövő évi költségelőirányzatot a közgyűlés elfogadta változtatás nélkül, valamint a hiány fedezésére szóló l°/o

_o

s pótadót is névszerinti szavazással. A tiszti nyugdíjintézet igazgató-választmánya az alapnál mutatkozó hiánynak 7,%-os pótadóval való fedezését kérte. Ugyanis a tőkéhez nyúlni nem szabad, a kamatösszeg pedig nem elegendő a kiadásokra. Haviár Gyula dr. azt indítványozta, hogy ne Y2) hanem csak 1/t°/

0-ot szavazzanak meg, miután ez is elegendő. Fábry Sándor alispán ezután kifejtette, hogy a hiánynak fedezésére a megye köteles. Inditványozza azonban, hogy V»% pótadót szavazzon meg a közgyűlés, mert 1/4% nem elég. A névszerinti szavazás alkalmával az alispán inditványa mellett 62, ellene 25 bizottsági tag szavazott s igy az uj pótadó 78%-os lesz. Ezután tudomásul vették a közigazgatási bizottság jelentésót az év első feléről, valamint a számonkórö szók jegyzőkönyvét a tiszti kar tevékenységéről. Majd a vármegyei állandó választmányba beválasztották Kiss István drt; az állandó biráló választmányba nagy lelkesedéssel Berényi Ármin drt a hivatalosan jelölt Ladics László dr. ellenében ; a közegészségügyi bizottságba Gróh Ferenc ós Névery Albertet; a központi választmányba 48 szavazattal Berényi Ármin drt, az igazoló választmányba Ladics László drt. A mátra-körözsvidóki egyesült helyi érdekű vasút igazgatóságában geller Imre halálával egy tagsági hely megüresedett. Erre az állandó választmány Bodoky Zoltán drt jelölte, mig a felkiáltások Jantsovits Emil nevét hangoztatták. A főispán elrendelte a szavazást, melyben Bodoky Zoltán dr. orsz. képviselő 25 szavazata ellen )antsovits Emil 62 szavazatával győzött. Tudomásul vették ezután a belügyminiszter leiratát, amelyben megsemmisiti a képviselőházi obstrukció helytelenítése ügyében hozott közgyűlési határozatot. Az indok az, hegy az indítványt nem iktatták be teljes 24 órával a közgyűlés előtt. Khuen rendelete. Megkezdődött végre a közgyűlés legpuskaporosabb pontjának a tárgyalása. Khuen rendelete volt ez, amely előre jelenti az adómegtagadási határozatok megsemmisítését. A rendelet tényleg nem helyeselhető, miután kiadása nélkül is megsemmisítheti a belügyminiszter az ilyen határozatokat, minek tehát azt előre megmondani, s a vármegyéket az ily határozattól szinte eltiltani. Az állandó választmány javaslatában elmondja, hogy a mostani alkalommal az adóknak csak a behajtása szünetel. A községet pedig a törvényhatóság nem utasíthatja, mert azok kötelesek a kormány rendelkezéseit végrehajtani. Az önként befizetett adók elfogadásának eltiltása nemcsak törvénybe ütköző, de államellenes cselekedet, amely anarhikus állapotot teremt. Ajánlotta végül az állandó választmány Khuen rendeletének tudomásul vételét és ezzel kapcsolatban a hevesi és a szatmárnémeti átirat tárgyalását is. A hevesmegyei átiratot felolvasták ; ez magában foglalja a nemzeti követeléseket, tiltakozik a hároméves katonák viszszatartása ellen, megemlékezik Chlopyról, a királyi kéziratról, röviden: magában foglalja az összes sérelmeket, melyek a válság alatt a nemzetet érték. Már az állandó válás tmány javaslatának olvasása alatt is kezdett mutatkozni a forrongó hangulat. Röpködtek a közbekiáltások, midőn szólásra jelentkezett Berényi Ármin s tőle megszokott ékesszólással, hódító logikával, törhetlen érvekkel beszélni kezdett. Kijelenti, kezdette, hogy a miniszteri leiratot nem veszi tudomásul, a hevesi átiratot pedig hasonló szellemű átirattal óhajtja támogatni. A főispán ékes szavakban hivatkozott Deák működésére, hivatkozik ö is arra, mert kell hogy az például szolgáljon az utókornak. Méltóbban nem ünnepelhetjük Deák Ferenc emlékét, mintha a magyar alkotmány sarkalatos alapelveit minden támadással szemben megvédjük. Igy meg kell tartani az 1867. évi ll-ik törvénycikket, amely alkotmányos garanciát rejt magában és kimondja, hogy meg nem állapított költségvetés alapján adót kivetni és behajtani nem lehet. Kérdi, hogy lehet-e olyan adót, mely kivetve nincsen, beszedni ? Jogi nonszensz az, hogy nem létező követelésre részletfizetést lehet elfogadni. Első sorban azt a követelést kell lefizetni, amely lejárt, de amely le nem járt, arra nem lehet pénzt bevenni közpénztárba. De ne nézzük a dolgot ilyen egyszerű pénzkezelési szempontból. Szomorú időkre mutat az, hogy bekövetkezhetett, hogy egy magyar alaptörvénnyel szemben adókezelósi szabályra hivatkoznak. Hiszen joga a parlamentnek, hogy amikor kormányt akar buktatni, rendszert akar változtatni, megtagadja a költségvetést. Ezt a jogot az 1867. évi 10. törvénycikk adja meg. Es most mi történik ? Ezzel az alaptörvónynyel szemben azt mondja a falusi adószedő : de én megadom ! Hiszen ha ez az elv megállana, akkor mire való a törvény, ha nem élünk vele? .azt mondja a javaslat, hogy az adók elfogadásának eltiltása anarkiára vezet ! Az vezet anarkiára, ha felforgatják az alkotmányt, ha rendeletben akarnak törvényt alkotni, alaptörvényt lerontani. A vármegye az alkotmány védbástyája. Ezt nekünk eljátszani nem lehet. A főispán ékes szavaihoz sok tekintetben lehetne hozzá szólni, de csak arra reflektál, hogy nem az alkotmány tisztelő király ellen fordul a küzdelem, hanem annak rossz tanácsadói ellen. Mikor látható a nagy felbuzdulás és hogy minden téren érvényesülni akar a nemzeti eszme, erről a királynak is tudomást kell szerezni, mint a nemzet kívánságairól. — Azt mondják, hogy 36 óv eltelte óta még korai dolog felvetni a követeléseket. Nem 36 év óta, de 400 óv óta küzdünk már ezekért. Es a mostani harcot sem a nemzet kezdte, maga a militárizmus idézte elő, ők kértek ujonctöbbletet, ez ellen szólalt fel a uemzet. Majd hosszabb fejtegetések után azzal fejezte beszédjót: ugy van meggyőződve, hogy ha most ismét feladjuk a jogokat, az ujabb kapituláció lesz. Lelkes éljenzés tört ki a beszéd után, majd felállott Pándy István dr. Röviden akar beszólni, mondotta s előre kijelenti, hogy az állandó választmány javaslatát nem teszi magáévá Helyteleníti a szerencsétlen, Khuen végső elkeseredésében született torz rendeletét, amely törvénytelen. Elfogadásával azt ismernénk el, hogy az alkotmányt meg lehet támadni. Fimon disztinkcióval akarjuk kimagyarázni, hogy a behajtás különbözik a beszedéstől. Amig tartozás nincs, részletet se lehet beszedni. A bárgyú agyból született rendelettel szemben az ország alkotmányát védi és mint magyar ember sem fogadhatja el ós a megye sem fog olyan bakot lőni, hogy elfogadja. Az a magyar ember, aki az ország alkotmányát nem védi, az nem magyar és közibünk nem való. Utána Ladics László dr , majd B 0d 0 k y Zoltán dr. beszólt az állandó választmány javaslata mellett néhány szót. K ó h n Dávid közvetítő indítványt tett, hogy a községek szedjék be az adót, de ne szállítsák be. Erre Berényi Ármin dr. felelt néhány szóval ; mindez már nagy zajban, kiáltozások között törtónt, a távozni akarók követelték a szavazást. Végre Lukács főispán ezt el is rendelte, kétfelé választván a szavasást. Először arra szavaztak, hogy Khuen rendeletét tudomásul veszik-e vagy nem. Egyhangúlag nem vették tudomásul. Dörgő éljenzés volt rá a felelet. Másodszor feltette a kórdóst a főispán, hogy elfogadják-e a hevesi átiratot, vagyis megtiltják-e az önként befizetett adók elfogadását ós az önként jelentkező újoncok bevonulása körüli munkálatokat. Erre felállással szavazták és 36 igen szavazat győzött 27 nem felett. Rögtön be is jelentette a főispán, hogy a határozatot megfellebbezi s mindaddig mig miniszteri határozat nem érkezik reá, az végre nem hajtható. Egyébb ügyek. Endrőd község kérelmét intézett a vármegyéhez a mezőtur-endrődi vicinális útnak a törvényhatósági utak hálózatába leendő felvétele ós a komphoz vezető útnak kikövezóse iránt. A kérelmet ez alkalommal nem vélték teljesíthetőnek, de a komphoz vezető ut fenntartási költségeire évi 1000 koronát megszavaztak. Megsemmisítették ezután Orosháza határozatát, amely az önkéntes adófizetések el nem fogadásáról szól, azon indokból, hogy ily határozatot község nem, csupán csak a megye hozhat. Hasonló sors érte a csabai orvosválasztást is, amelyen Reisz Miksa dr. ós Wallfisch Ferenc drt választották meg. Az állandó választmány javaslatára megsemmisítették a választást, miután a képviselőtestület nem hallgatta meg a közegészségügyi bizottságot ós felállással szavazott. Előkerült a Q-óza megállóhelytől Tótkomlósig építendő uj vonal ügye is. Megszavazott a közgyűlés kilomóterenkint 4000 korona segélyt azon feltétellel, hogy az uj vonal 3 éven belül egészen Sámsonig építendő ki. Füzesgyarmat község határozatát építkezésekre felveendő 200 ezer koronás kölcsön ügyében jóváhagyták. Valamint a békési munkásházak építésére vonatkozó szabályrendeletet is, amely most másodszor került a közgyűlés elé. A bizottságba a közgyűlés a saját részéről Drechsler Gyula br. drt, ós Konkoly Jenőt küldte ki. Debrecen város hazafias átiratára elhatározták, hogy Rákóczi Ferenc hamvai nek hazaszállítása végett felírnak a képviselőházhoz. Egyéb tárgyakról jövő számunkban. Kereskedők egyesülete UJ egylet Csabán. Uj egyesület alakult vasárnap Csabán, melyről el lehet mondani, hogy hézagot pótol; mert az ipar minden ágának van már szervezete, egyesülete, egyedül a kereskedők 3 azok alkalmazottai nélkülözték a társaialmi tömörülésnek ezt a formáját. Az uj egyesület erejét és életképességét nagyban emeli azon körülmény, hogy a kereskedő ifjakat is belevonták az érdekkörbe. Nagy volt az érdeklődés az egyesület alakítása iránt; most már csak az volnajkivánatos, hogy ez a nagyfokú érdeklődés az alapszabályokban előirott célok megvalósítása iránt fokozottan öregbüljön ; mert a legáldásosabb törekvést is megsemmisiti: a közöny. D é c s ey József, a kereskedő ifjak egyesületének elnöke nyitotta meg a városháza termében a közgyűlést, melyen mintegy husz önálló ós 50 kereskedő ifjú volt jelen. Megnyitó beszédében visszapillantott ama időre, amikor még a kereskedelmi eszméket csak az ifjúk egyesülete ápolta ; már akkor is szükségét érezték egy általános kereskedelmi egyesület alakitásának, annál inkább most, amikor minden kereseti ág tömörül ; nem maradhatnak tétlen a csabai kereskedők sem A nagyszámban megjelentek órdeklődósóből ugy látja, hogy ily egyesület létesítése megfelel a közhangulatnak. Az egyesület szervezésére kiküldött választmány elkészítette az egyesület alapszabályait s az elnök telkérte S i n g e r Lajos id. főtitkárt, hogy az alapszabálytervezetet ismertesse. A közgyűlés az alapszabályokat némi stiláris módosítással elfogadta. Lényegesebb változtatás csupánfaz volt, hogy mindazon választmányi tag, ki három ülésről indokolatlanul elmarad, olyanul vétetik, mint aki e tisztségről lemondott s helyére póttagot hiv be a választmány. Az egyesület rendes,kül- ós pártoló tagokból áll. A rendes tag évi járuléka, amennyiben önálló foglalkozással bir, 20 korona, ha alkalmazásban van és a kiskereskedők, 12 korona, kültagoké 10 korona és a pártoló tagoké legalább 10 korona. Az egyesület keretében egyes kereskedelmi ágakra szakosztályok szerveztetnek. Körülírja az alapszabály a helyeszközlós módozatait, sőt békéltető-bizottság által vitás ügyeket is elintéz. Az egylet tagjai részéről hozzá intézett kereskedelmi kérdésekben felvilágosítással ós szükség esetén tanácsosai szolgál ; felmerülő fizetésképtelenségeknél, vagy csődeseteknól peren kívüli kiegyezések keresztülvitelére ós azok lebonyolítására vállalkozik, mely esetekben az egyesület tagjainak érdekeit képviseli ós azoknak érvényt szerez. Az alapszabályok elfogadása után megállapította a közgyűlés a költségvetést 3000 korona bevétel, 2800 korona kiadással. A költségvetés tóteleinek magasságát azon körülmény okozza, hogy az egyesületnek a helyiség modern bebútorozásáról már most kell gondoskodnia. Az egyesület tisztikara ós a választmány megválasztása következett ezután. Rosenthal Ignác, F r i e d Lipót R e i s z Hermann, B e r g e r Mór, D e d e Zsigmond tagokból álló jelölő bizottság lett kiküld ve. Rövidesen megejtetett a jelölés s ennek alapján a közgyűlés a választást a következő eredménnyel egyhangúlag ejtette meg: Elnök : D é c s e y József, igazgatóelnök S a i 1 e r Gyula, alelnök Klein Gusztáv, főtitkár S i n g e r Lajos, titkár E n g e 1 Jenő, ügyész T a r d o s Dezső dr., pénztárnok D e u t s c h Mór, főkönyv-! uj tárnok Weisz Gyula, könyvtárnok Kaufm a n n Ármin, gondnok D e d e Zsigmond. Választmányi tagok: Csillag Ignác, Berger Mór, Fried Lipót, Gutmann József, Fischer Salamon, Kohn Sámuel, Kun Ede, Márton Ödön, Porjesz Mihály, Reisz Hermann, Rasofszky Emil, Szihelszky József, Silberstein Izidor, Schwartz Miksa, Fuchs Gyula, Román Pál, Tevan Adolf, Weisz Miksa, Wallerstein Samu. Póttagok: Petrányi Gyula, Fischer Ignác, Richtseit Fábián, Goldfinger Samu, Bujdos András, Fogl József, Fogl Dezső, Klein Jakab, Fischer Jakab, Engel Fülöp. A választás befejeztével az elnök Isten áldását kéri az ügyesületre ; a közgyűlés végül D ó c s e y József elnöknek eddigi fáradhatlan buzgalmáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Miután még az igazgatóelnökhöz a tisztség elfogadására bizottság küldetett ki, a közgyűlés lelkes hangulatban véget ért. kihallgatásra megy, melyen programpontjait fejti ki a király előtt. Kabinetlisták. Mialatt Lukács még csak Bécs felé utazott és maga sem tudta, hogy lesz e miniszterelnök, vagy sem, idehaza vigan korpoltálnak kész miniszterlistákat; persze kiki a maga szája ize szerint. Hallottunk olyan listát, melyben csupa óliberalis és olyat, melyben vegyesen vannak nemzetiekkel ós egyebekkel; hallottunk | erős és gyenge listát, de egyetlen egyet sem regisztrálunk, mert pozitív tudomásunk van arról, hogy Lnkács László tárcák vállalása iránt senkivel egyetlen szót sem váltott ós nem vitt magával semmiféle listát. Elhatározása az, hogy a kabinetalakitás vállalása esetén holnap mindenekelőtt a kigondoló bizottsággal tisztázza a helyzetet és a programmhoz mérten alakítja meg az uj kabinetet, melyet — ha lehet — kót nap alatt szándékozik összehozni, ugy hogy a vasárnapi hivatalos lap közölhetné a kinevezéseket ós hétfőn volna a bemutatkozás a Házban. Ezeknek alapföltétele persze mindig az, hogy magából a megbizatásból legyen valami. Lukács és az ellenzék. Lukács hivei azt mesélik, hogy Luk ács ha a megbízatást vállalja, az elledzékkel előzetesen nem fog tárgyalni ; némelyek oly nagyra vannak, hogy azt mondják, hogy a kormánypárt annyira felül lesz, hogy nincs is szüksége az ellenzékkel való akár előleges, akár utólagos tárgyalásokra. Szóval, Lukács az ellenzék felfogására való tekintet nélkül meg fogja alakítani kabinetjót és be fog mutatkozni a Házban a meglepetésnek szánt „kigondolt" programmal. Hát ez nagyon jól van igy. Az ellenzékkel való előleges tárgyalásnak csakugyan kevés célja van. Ha a programm megfelel a nemzet óhajainak, az ellenzék szívesen fogja fogadni; ha nem felel meg, akkor hiábavaló a tárgyalás ós az obstrukció Lukács ellen csak ugy fog folyni, mint elődjei ellen. Az bizonyos, hogy az ellenzék beéri azzal, ha a vezényleti nyelvre vonatkozólag elismerik a népképviselet rendelkezési jogát es magának a vezényleti nyelvnek behozatalát oly időpontra tűzik ki, mikor a szükséges előfeltételek meglesznek. Egyebekben csak ezeknek az előfeltételeknek megteremtését kívánják. Személyes harcot Lukács ellen nem folytatnak, valamint Khuenen kivül senki ellen. A fő a nemzet igényeinek kielégítése ; a személy mellékes. Khuen ellen is csak azért folynék személyes harc is, mert a vesztegetési ügyben tanúsított magatartásával meggyalázta a magyar parlamentet. A katonai program. Budapest, október 14. (Saját tud. táv.) Beavatottak ugy tudják, hogy a kigondoló bizottság hirtelen megállapodott a program elvi részében ; ma délben csak revideálták az anyagot és azután csak a formábaöntés, a szerkesztés marad hátra, melyet már az kormányelnökkel együtt akarnak végezni. A vérmes politikusok mondják azt is, hogy a program körül nincsen eltérés a különböző árnyalatok között és hogy még gróf Apponyi Albert is belenyugszik a tervbe, mert — és ez a legérdekesebb a dologban — tervezet nagyon közel jár egészében és rószleteíban Apponyi felfogásához. És Lukács László, akivel az egészet közölték, magáévá tette ezt az Apponyinak is tetsző programot ós előre kijejentette, hogy csak arra az esetre vállalja a felsőbb megbízást, ha a korona előzetesen approbeálja ezt a programot. Igy megeshetik, hogy a programm fogja okozni, hogy a válság személyes része ismét megakad. Nem hisszük ugyanis, hogy a korona hozzájárul a programmhoz, ha abban tényleges és a nemzetet kielégítő engedmények vannak ós igy fel kellene tételeznünk, hogy Lukács miniszterelnökségéből és a várt kibontakozásból nem lesz semmi. Ha pedig a korona igy első hallásra ezt a programmot elfogadja, akkor ez nem egyéb üres frázisoknál ós lehet, hogy Lukácsnak jó arra, hogy kabinetalakitást vállaljon, de nem lesz jó a kibontakozás alapjául. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Lukács László a királynál. Budapest, október 14. (Saj. tud. táv.) Lukács László, a dezignálandó miniszterelnököt a király nem két, hanem három órakor fogadta. Kihallgatása nem volt hossza s holnap újra