Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-24 / 77. szám

— A Körözs halottja. Tóth Mihály körözstarcsai gazdasági munkás a Körözsön akart átgázolni. A folyó közepetáján azonban elesett s a viz mélyebb helyre sodorta. Úszni nem tudott s igy néhány segélykiáltás után elmerült a vizben. Tagja volt a munkássegitő pénztárnak, amely özvegy édes anyjának 100 koronát utalványozott ki temetési költségekre. — Uj postajárat. A békési kamutkerti lakosok kamutkerten postajárat létesitése végett folyamodtak a nagyváradi postaigazgatósághoz. A postaigazgatóság pedig a községhez fordult, hogy mennyivel járulna hozzá a postajárat költségeihez. A községi képviselőtestület tekintettel a község anyagi helyzetére 200 koronát ajánlott meg. — Csőd. P o 11 á k Mór orosházi kereskedő ellen hitelezői csődöt kértek, minthogy tartozásait nem tudta rendezni. A gyulai törvényszék a kérelemnek helyt adott s a csődöt elrendelte. Csődbiztosul dr. N y i s z to r Adorján, tömeggondnokul dr. Berthóty Károly orosházi ügyvéd lett elrendelve. A felszámolási tárgyalás megejtésére f. óvi december 14-íke tüzetett ki. TANÜGY. — A békéscsabai gazdasági_ ismétlőiskolába a beiratások e hó 20—27-ig d. e. 8—10 óráig eszközöltetnek az állami népiskola helyiségében. Köteles ezen iskolába minden szülő — felekezeti különbség nélkül — beíratni azon fiú vagy leánygyermekét, aki 12—15 év között van ós felsőbb iskolába jár. Aki ezen iskolába a kellő időbe a gyermekét be nem Íratja, a törvényszabta pénzbüntetés alá esik. Tájékozásul felemiitjük, hogy ez az iskola az, mely az életre készít elő, itt tanulja meg a gyermek azon dolgokat, me lyekre, mint földmivelőnek, mint ügyes, takarékos, munkás gazdasszonynak szüksége leend . . . Itt tanulja meg a serdülő gyermek az okszerű talajmüvelést, t.rágyakezelést, a hasznos- és igásállatokkal való bánásmódot, a helyes takarmányozást, az állati betegségek felismerését, házi gyógyítását, továbbá a növények termelésének helyes irányát, a kisgazda jövedelmének fokozását stb. Különös súlyt helyez ez iskola a szőlő helyes művelésére, ennek oltására; egész évi munkájának elsajátítására. Á gyümölcsfa-nevelés-, ápolás- és oltásmódokra. Mindezek csak ösztönözhetik népünket arra, hogy saját jól felfogott érdekükben sietve és örömmel adják fel gyermekeiket e sokoldalú, hasznos dolgokat nynjtó iskolába. A leányok itt megtanulják: miként lehet a legkisebb helyet is értékesíteni, jövedelmet hozó konyhakertté alakítani ; megtanulják a baromfitenyésztést, a sertés a tehén gondozását, a tej és tejtermékek feldolgozását; a gazdasszony egyéb teendőit, minő: a főzés, sütés, szappan- és tarhonyakészités, mosás, mángorlás, vasalás, csecsemő gondozás, betegekkel való bánásmód stb. Ezeken kivül a nőknek annyira szükséges kézimunka, varrás, foltozás ós szabásban is nyernek oktatást. Végül felemlítjük, hogy a gazdasági ism. iskola tanulói a téli időkben a fúrásfaragásban, egyes famunkák előállításával, továbbá a cirokseprükötés és kosárfonásban is gyakoroltatnak ; egyébkor minden kerti ós mezőgazdasági munkát gyakorlatilag tanulnak. Újból csak ajánljuk az érdeklettek figyelmébe e közhasznú intézményt, annál inkább s ezt hangsúlyozzuk : mivel ezen iskolába való járás minden 12—15 éves fiú vagy leányra kötelező. TORVENYKEZES. Óratolvaj. F aj ó János csabai legény Konkoly Jenő békési ügyvédnél szolgált s a f. év április havában a tanyán tartózkodott. A szomszédos Czira-féle tanyán lakó Szálkái Jánossal barátságot tartott, miért is átjárogattak egymáshoz. Egy alkalommal észre vette, hogy a tanyaépület szobájában egy zsebóra van a szegre felakasztva Erős vágy támadt benne azt megszerezni. Erre csakhamar kínálkozott alkalom. Czira Ferenc fia Szalkaival együtt megakarta látogatni, ezt ő még jókor észrevette s elosont hazulról. A Czira-tanyán senki sem volt, ugy gondolta, most észrevétlenül ellophatja az órát. Az ablak egyik üvegtáblája el volt hasadva, ezt könnyedón kivette, az ütközőt elfordította s az ablakszárny kinyitása után bemászott a szobába. Az órát szépen zsebretette s odább állott. Szálkái Jánosnak szokása volt, hogy ha hazatért, mindig megnószte hány óra. Az óra eltűnését tehát hamar észrevette. Gyanúja rögtön Fajó Jánosra irányult, mert különösnek tünt fel előtte, hogy nem találták otthon. Bemondása alapján a rendőrség kutatást tartott a Konkoly tanyán, s a hidlás fája alól előkerítették az egyszerű zsebórát, melyre nézve Fajó beismerte, hogy az ő rejtette oda. Lopás miatt a törvényszók elé került, hol szintén beismerésben volt. A bíróság figyelembe vette töredelmes bünbánatát s azt, hogy kár nincsen, azért 2 heti fogházra ítélte. Féltékeny férj. Folyó óvi január 1-ón u] évet köszönteni járt Nagy Gy. Sándor, s mikor este haza került, meglehetősen mámoros volt. Anyósától: özv. Kolcónótól kérdezte : — Hol van a feleségem ? — Elment Kovácsókhoz c u h é r b a ! A hir kellemetlenül lepte meg, szó nélkül megfordult ós ment az asszony után. Kovácséknál zárva volt a kapu. Kegyetlenül megdöngette, mire a háziak siettek kinyitni. A szobában egyenesen feleségéhez tartott, ki az asztal mellett vidámann beszélgetett a háziakkal. Udvözlósképen háromszor jól nyakon teremtette, s azután erős hangon rákiabált: — Hát te itt csavarogsz Szép mákvirág, lódulsz rögtön haza. Az asszony egyik gavallérja: P a p Sándor íelháborodott a férj durvaságán, hogy a menyecskét a további tettlegességtől meg óvja, jól mellbe lökte Nagy Gy. Sándort, s egyben korholva mondotta : — Nem szégyeled magad, miért bántod a feleséged ? A féltékeny ember erre csúf szidalmakban tört ki, s kópenteremtette a pártfogót, ki hasonlóan feldühödve, nem nagyon nézte hol éri ellenfelét az ütleg, hanem irgalmatlanul felpofozta s ugy tarkón csapta hogy kalapja az ágy alá gurult. A pofozást nem állhatta tovább, azért Nagy Gy. Sándor megfutott. Egyenesen haza tartott, hol hajadon fővel, feldagadt arccal azzal állított be : — Baj van. Anyósa és bátyja Nagy Gy. István megdöbbenve meredtek rá; s a dühtől fojtott hangon beszélte el, hogy Kovácséknál elverték, a felesége pedig nem jön haza. Mindnyájan felkerekedtek, a két testvér ólmos botokat vitt magával, hogy maguknak elégtételt szerezzenek. A kaput újból zárva találták. Zörgetésükre a házigazda Kovács István megkérdezte: — Ki van ott ? — adjátok ki a kalapomat, ott maradt a szobában. — Majd megkeressük és reggel hazaküldjük, most menj innen dolgodra. Nagy Gy. Sándor azonban nem ment, hanem döngetni kezdte a kaput. A lármára kiszaladtak a házban levők, kik közül K o v á c s József ós itj. K i s István harcias hangulatba jöttek s azt indítványozták, hogy egyesült erővel kergessék el az alkalmatlankodott. Az indítvány tetszéssel találkozott, mire az ajtót felnyitották ós rárohantak Nagy Sándorra. Kovács István kétszer arcul ütötte, de ez a kezében levő fütykössel ugy fejbevágta, hogy azonnal felbukott. A Nagy testvérek azután Kovács Józsefnek estek, a földrenyomták és Nagy Gy. István rutul helybehagyta. Kis István sem szabadult meg ütlegek nélkül. A nagy kavarodásnak a gyulai rendőrség közbelépése vetett véget s a verekedőket szétválasztották. A dolognak azonban ezzel nem lett vége, mert Kovács István ós József sérülései oly súlyosak voltak, hogy előbbi-ó 32, az utóbbi-ó 29 nap alatt gyógyult meg, mig a Kis István fej sebe 12 nap alatt hegedt be Súlyos és könnyütestisórtós vétsége miatt jelentették fel bántalmazóikat. Vádlottak azzal védekeztek a törvényszéken, hogy jogos önvédelemből követték el cselekedetüket, mivel erre panaszosok támadása kényszeritette őket. A bíróság nem fogadta el érvelésüket, hanem sulyostestisértésben bűnösnek mondotta ki a két testvért és 1—1 havi fogházra s 10 — 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy'az ellenőr zési szemlék (közös^hadseregbeliek) a békéscsabai sorozó járás területén tartózkodó cs. és kir. hadseregbeli tartósan szabadságolt, póttartalékos ós tartalékos katonákkal BékÓ3csakán a gyalogsági laktanyában — mindenkor reggel 8 órakor a következő sorrendben fognak megtartatni: F. évi október hó 12-én csupán a 101 sz. gyalogezredhez tartozó gyalogosok közöl az 1893 , 1894. és 1895. F. évi október lió 13-án az 1896., 1897., 1898., 1899. ós 1900. F. évi október hó 14-én az 1901., 1902. F- évi október hó 15-én a különböző ezredhez s csapatnemhez tartozók közöl az 1893. és 1894. F. évi október hó 16-án az 1895.1896 F. évi október hó 17-én az 1897., 1898., 1899, 19u0., 1901. é

s

> 1902. sorozó évfolyambeliek Békéscsabáról és F. évi október hó 19-én az összes Ujkigyósiak és az ott tartózkodó idegenek. Az idegenek sorozási évfolyamuknak megfelelőleg tartoznak jelentkezni. Felhivatnak tehát a Békéscsaba és Újkígyós területén tartózkodó szabadságosok, póttartalékosok ós tartalékosok, hogy a részükre előirt ellenőrzési szemlén a kitűzött helyen és időben annál inkább jelenjenek meg, mert az elkésettek vagy meg nem jelentek az utószemlóre utasíttatnak, ahol igazolatlan elmaradásukért kérdőre vonatnak; az elmaradottak katonailag és szigorúan fognak büntettetni. Az utóellenőrzósi szemle Békéscsabán f. évi november hó 11-ón fog megtartatni. Kelt Békéscsabán, 1903. szept 17. Sztraka György főszolgabiró. Atnatcii?-féttyWszgl| az összes s legkiválóbb fényképészeti kellékeket a legjutányosabban szerezhetik be Bayer Lajos divatüzletében Békéscsabán, Főtér. KÓZGAZDASAG. — A békési vásár. Békésen a SzentMihálynapi országos vásár a következő sorrendben fog megtartatni: F. hó 25-ón szarvasmarha és juh, 26-án a ló, 27-én pedig a kirakodó vásár. Békésen a szarvasmarha ós sertés állományban, nagy mérvű száj- ós körömfájás lépett föl: miért is szarvasmarha, juh, kecske és sertés a békési országos vásárra nem haj ható, sőt miután zárlat alá helyeztettek a hasított körmű állatok, a nyájnak, a csordának, avagy gulyának még a legelőre kimenni sem szabad. Igy tehát Békésen csak a ló és a kirakodó vásár fog megtartatni. Gabona árak. Békéscsaba, szeptember 23. A mai csabai hetipiacon nagy volt a kínálat különösen csöves tengeriben. Az izraeliták újévi ünnepe miatt azonban alig fejlődött ki üzlet. Az árak a következők : I-ső rendű piros export buza. 7-20—7'30 „ „ sárgás buza . . . 7-00—7'10 Kozópminősógü buza .... 6 50—6.90 Árpa 4-90—5-00 Zab 4-90—5 00 Csöves tengeri 2"90—3-00 E mindennemű börtisztátalanság és bőrkiütés, továbbá Mitesser, bőr- és arcvörösség stb. Bergmann kátrányszappana naponkénti használata által. Bergmann &Comp e,;*.

1 Drezda é.Teschen mellett. = Kapható Csabán drbja 60 fillérért : Sas gyógyszertárban, Gencsi József, Silberstein Ignác utóda és Blau Béla dioatüzletében. Szépítsd arczodat == — ha nem akarsz pónzt hiába kidobni — a világhírű ===== HlJÓS-féle Ibolya-Crémmel. A bőr által rögtön felszívódik. Eemek hatású, többször kitüntetett s a hölgyközönség által legjobbnak elismertkószitmóny.Eltüntetrövid idő alattszeplőt, májfoltot, bibircset, bőrvörössóget és mindennemű arctisztátalanságot. ====== Eg-y tégely ára 1 korona. = Ibolya-créme szappan 70 fillér. Ibolya-hölgypor fehér, rózsa és crém színben I doboz I K. 20 f. Ibolya-tej nappali használatra I kor. Bevásárlásnál csakis HAJÓ S-fóle készitményéket tessék elfogadni. Kapható a készítő feltalálónál: Hajós Árpád gyógyszertára és gyógyvegyészeti laboratóriumában A R A D, Andrássy-tér 22., a megyeházzal szemben. Budapesten: Török József gyógyszertárában Király-utca. = Békéscsabán: Réthy Béla „Sas" gyógyszertárában. — Mar i koronáért 50.000 korona nyerhető sorsjáték Budapest, IV., Váci-tü 7 |a. l«r 1 koronáért 50.000 korona nyerhető Főnyeremény 50.000 kor. ért. Egy sorsjegy ára I korona. Miután a húzást már október elején megtartjuk és a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek, ennélfogva tisztelettel kérjük, hogy a sorsjegyek bevásárlásává! ne tessék késni, hanem nagybeesű megrendelését szíveskedjék lehetőleg azonnal elintézni, mert a liiizá* mar f. évi október lO-éii lesz QrVos-sorsjátíK Központi irodája: Budapest, IV, Váci-utca 17/a. Sorsjecji[ek kaphatók heli[ben minden dohám[tözsdéberi és minden vidéki városban.