Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-24 / 77. szám

SJ 4 A politikai helyzet. Héderváry nyilatkozatai. A polgárok közadakozásából díszes ezüst serleget szerzett be a polgári kör, amely Kossuth-kehely nevezetet kapta, s amelyet az ünnepi szónok emel meg, mig Kossuth Lajos érdemeit dicsőiti. Az első ily ünnepét szombaton este tartotta meg a csabai polgári kör. Az ünnepi szónok a kör elnöke F á b r y Károly volt. A társasvacsorán, melyre előre, ivekkel felhivták a közönség figyelmét, sajnos, nem jelentek meg annyian, amennyi résztvevő várható lett volna a nagy tórfi születése napja évfordulójának emlékén, mégis 50—60 ember volt jelen a fehér asztal körül. Kezdetben kissé nyomott hangulat uralkodott, ami, tekintve a politikai helyzetet, melyről sürü beszélgetés folyt, — nem is csodálható. Később aztán felengedett a hazafias ború s elfoglalta helyét a lelkesedós, a vidám magyar kedélyesség a felhangzó tüzes, gyújtó beszédek hallatára. F á b r y Károly, az ünnepi szónok beszólt elsőnek, egy íeldiszitett Kossuth kép alatt, kezében a Kossuth-serleggel. Hazafiasságtól duzzadó, fordulatos beszédében a nap jelentőségteljes voltát és a rá való emlékezés szükségét magyarázta. Lelkesen kifejtette, hogy maga a Kossuth név egy eszmét, egy célt jelöl ós mutat, amelyre minden magyar embernek törekednie kell : Magyarország függetlenségét. Midőn először veszem kezembe, folytatta a szónok, e nemes ércből alkotott kelyhet, mely Kossuth Lajos szent emlékének megünneplésére van hivatva, — áthatja lelkemet azon fenséges gondolat, hogy a világ teremtője által az idők mohája ellen biztosított e nemes ércnél szebb, magasztosabb ós maradandóbb az a nemes érzés, mely ezen kehelynek létrejöttét előidézte. Egyszerű polgárok önmaguktól és családjuktól megvont áldozattal, szivük nemes ós hazafiúi érzésével fokozták e nemes fém értékét, mert felemelték szentséggé, hogy azzal évről-évre, időn tuli időkig egy ugyanazon napon ünnepelhessenek ós örök időkön át áldozhassanak annak a megszületése emlékére, akit a magyar szabadság megteremtője, szülő apjaként tisztelünk és ünneplünk. Nemzedékről nemzedékre szálljon át e szimbólum és legyen e nemes gondolkozású hazafias egyletnek is összatartó örök kapcsa ós oltára a megosztos nemzeti érzés, a nem alkuvó hazaszeretet ós honfiúi kegyelet gyakorlásában. Miként a Veszta szüzek folyton élesztgették az imádás öröktüzót, ugy ápoljuk mi is Kossuth apánkért az örök lelkesedós lángját, hogy emléke úgy az egész hazában, mint e kis szigeten — örökké éljen ! A lelkesültség éljenzése tört ki a kör elnökének beszéde után. A vacsora folyamán a második szónok Varságh Zoltán dr. volt, aki a mostani politikai helyzetről beszólt s szellemesen, gyújtó hatással mondott kritikát a hadsereg szelleméről. A beszéd zajos hatást keltett, nemkülönben Rell Lajos dr. beszéde is, ki az események torlódásáról beszólt, melyek egymásután mozgatják és tartják élénk érdeklődósben a magyar közéletet. A következő szónok Pándy István dr. volt, ki szintén zajos hatást keltett a politikai helyzetről mondott tüzes beszédével. A csaba-erzsébethelyi olvasókörben is volt társasvacsora, melyen a körnek majdnem minden tagja megjelent. Ünnepi beszédet, nagy ós lelkes hatást keltve Csarejs György mondott Meggyilkolt levélhordó. Gyilkosság a fővárosban. — Távirati tudósítás. A fővárosban szerdán rémes gyilkosság törtónt: egy postai alkalmazottat ütött le baltával egy elvetemült ember, ki után a fővárosi államrendőrség megindította a legszélesebb körű nyomozást. A vakmerő gyilkosság fényes nappal, reggel kilenc órakor történt. B o d a István negyvennégy éves postai kézbesítő az áldozat. Boda reggel nyolc órakor indult el a versenyutcai postahivatalból rendes járatára. Táskájában 5306 koronával indult el a 364 számú postakocsin. Az utalványok kihordását a Józsefkörut 2. számmal kezdte meg és egészen a 14-ik számig rendben ment a dolog. Ebben a házban történt a gyilkosság. A harmadik emeletről visszajövet találkozott a lépcsőházban egy feketeruhás egyénnel, aki megtámadta és baltával nyakszirten sújtotta. Bodát rögtön elöntötte a vér és lerogyott a földre. Az ismeretlen ekkor lekapta nyakából a pénzes táskát ós rohant ki a házból. A kézbesítő összeszedte erejét ós ugy kiáltozott: — Jaj a pénzem, ellopták ! A kapuban álló cselédleány hallotta a kiáltásokat és a rohanó gyilkost megállította. Ez azonban félrelökte és a szemben lévő átjáró házon keresztül elmenekült. A levólhordót haldokolva szállították kórházba, ahol meghalt. A gyilkos után az egész detektív sereg nyomoz. A gyulai sztrájk. ács és kőmives munkásoknak javasolták a sztrájk megszüntetését s a vállalkozók által felajánlott engedmények elfogadását. Erre ezek annyival szivesebben vállalkoztak, minthogy igen sokan közülök már nélkülözéssel küzdöttek. — Távirati tudósítás. — Az egész ország érdeklődése a szabadelvű párt délelőtti értekezlete felé irányult. Az érdeklődés oly nagy arányokban nyilvánult, hogy a folyósókon és a párthelyiség udvarán is óriási néptömeg tolongott. Az értekezletet 10 órakor nyitotta meg Podmaniczky Frigyes báró. A megnyitás után Héderváry bejelentette a király manifesztumát s azt, hogy este hét óráig megalakítja a kabinetet, és ekkor fog részletesen nyilatkozni. Apponyi Albert gróf szólalt fel elsőnek s kijelentette: mig Héderváry nyilatkozatát nem ismeri, nem foglalhat állást. Majd újból felszólalt a miniszterelnök és igen fontos kijelentéseket tett. Kinyilatkoztatta hogy őt a király felhatalmazta arra, hogy nevében kijelentéseket tegyen, amelyek a nyugtalankodókat megnyugtathatják. Héderoáry felolvasta a hadiparancs magyarázatát, mely a lapokban megjelent s kijelentette, hogy a legfelsőbb hadúr nem akarhatott semmit a magyar nemzet kárára és ár talmára. Felolvasta ezután még a manifesztumot is, amelyből szerinte kiviláglik, hogy a korona teljes tudatában van alkotmányos kötelességeinek. A korona és a nemzet közötti jogviszony a legfőbb kincsünk, mondta a miniszterelnök, ezt megőrizni, kötelessége minden hazafinak. Nyilatkozott Héderváry a manifesztum azon részéről is, mely a nemzeti követelések megvalósithitásáról szól. Azok az átalakítások, melyek a hadseregben keresztülvihetők, a katonai oktatásra vonatkoznak Ezek. közül a legfontosabbak olyan intézkedések volnának, amelyek biztosítanák, hogy a hadseregben a magyar elem szaporodjék. Ezt keresztülvinnék azáltal, hogy uj alapítványokat létesítenének. Azonkívül a a magyar katonai intézetekben a tantárgyak legnagyobb részét magyarul adnák elő\ mindezzel biz tositva. van a magyar elem érvényesülése. Részletesebb nyilatkozatokat a Házban elmondandó beszédében igért. Ami pedig személyét illeti,- mondta Héderváry, ő csak azért vállalta el újra a miniszterelnökséget, hogy a koronát fedezze. Kijelentette, hogy nem szándékszik kormányelnök maradni, csak most akarja a korona és a törvényhozás közt az érintkezést alkotmányosan közvetíteni. Bizonyára ezt óhajtja az egész nemzet és hiszi is, hogy a királyi manifesztum egész Európa szerte feltűnést, Magyarországon pedig megnyugvást fog kelteni. Apponyi Albert a miniszterelnök e nyilatkozatára kijelentette, hogy ha Khuen azt, amit itt mondott, a képviselőházban a felség megbízásából ismétli, akkor nem tesz semmiféle javaslatot. Beszéltek ezután még Hieronymi, Tisza és Kubinyi és óhajtották, hogy a szabadelvüpárt a chlopy-i hadiparancs ügyében még ma foglaljon állást. Apponyinak, Hédervárynak nem volt kifogása ez ellen ós Podmaniczky hat órára összehívta az értekezletet. Kossuth-ünnepély. Szeptember 19-ike ünnepnapja a magyarnak: ezen a napon született Kossuth Lajos, aki felébresztette a nemzetet a halálos álomból, mely vógmegsémmisülóshez vezetett volna. Tavaly ültük hatalmas ós nagy ünnepét a százados évfordulónak országszerte. Es ekkor hozta ünnepies gyűlésén a csabai polgári kör azt a határozatát, hogy szeptember 19-ikót minden évben a megemlékezésnek, a hazafias felbuzdulásnak szenteli. A kőmives és ácsok bérharca megszűnt. Majd három heti munkátlanság után a gyulai kőmives és ácsmunkások a sztrájkot abbahagyták, miután a munkaadókkal sikerült megállapodásra jutniok. Túlzott követeléseiket redukálták, viszont a vállalkozók nem zárkóztak el méltányos kérelmeik teljesitésótől. A hosszas sztrájk nagy anyagi veszteséggel járt a munkásokra, kik ebben az évben még javított munkabérek mellett sem lesznek képesek kipótolni azt, amit 3 hót alatt vesztettek. A bérharc azért tartott olyan hosszas ideig, mert budapesti agitátorok jártak Gyulán, kik kitartásra buzdították a munkásokat. A központból kiküldött ágensek tényleg kivitték, hogy á gyulai épitő vállalkozók bárhova fordultak is munkásokért, mindenütt kosarat kaptak ; mert ugy a csabai, mint a mezőberónyi, nagyváradi, budapesti, hódmezővásárhelyi munkások kijelentették, hogy a bérharc tartama alatt Gyulán munkát nem vállalnak. A kényszerhelyzet végre is némi engedékenységre birta a vállalkozókat, kik hajlandóknak nyilatkoztak a munkások móltányos kívánságait teljesíteni. A kompromisszum létre is jött, s a munkások elmondhatják, hogy fólsikert arattak. Mielőtt a megegyezés létesült volna, egy G y u r i c s nevü budapesti socialista, erős hangú pamflettet szerkesztett, melyet a gyulai munkások bizottsága a magáévá tett. A kíméletlen modorban megirt kiáltvány nem éppen hízelgő módon emlékezik meg a munka dókról ós a hatóságok magatartásáról, kik mindenütt a munkások ellenségének mutatták magukat. A közvádló kir. ügyész szükségesnek is találta, hogy a pamflet példányai elkoboztassanak. Megkereste a törvényszék vizsgálóbiráját, intézkednék a lefoglalás gyors keresztülvitele tárgyában, mivel a munkások kiáltványából osztály elleni izgatás és hatóság elleni rágalmazás állapitható meg. G á 1 b o r y József h. vizsgálóbíró eleget tett a kir. ügyész megkeresésének. Elrendelte a közkézen forgó példányok lefoglalását. A pamflet 2000 példányban lett kinyomatva a Vértesi nyomdában, de a rendőrség csupán 3 példányt talált, miután a többit a munkás bizottság már előzőleg szótosztotta a városban. A pamflet szerzői ellen sajtópert fognak indítani s a tárgyalás a nagyváradi törvényszék sajtóbirósága előtt fog megtartatni. Az építőipari munkások leszerelése folytán csupán a gyufagyári munkások folytatják a sztrájkot. A gyár vezetősége ellen súlyos vádakat hoznak fel a pamfletben, melyek abban az alakban aligha felelnek meg a valóságnak, a hogyan azt megírták. Eeisner Emánuel gyártulajdonos nem hajlandó munkásai követelését teljesíteni, igy a sztrájkolok el lehetnek rá készülve, hogy hosszabb időn át nem jutnak keresethez. A munkások magatartására a vasárnap délután megtartott gyűlés volt elhatározó befolyással. A vezetők közül többen felszólaltak és hosszabb beszédben fejtették kj álláspontjukat. A budapesti kiküldöttek az ÚJDONSÁGOK. Az ősz. Beköszöntött már hűvös idejével és a hideg szelek sodorják le a faleveleket. Dór lepi be már nemsokára a fűt, a bokrot, midőn elérkezik október, első hava az év utolsó negyedének. S amilyen az ősz a természetben : hűvös és szomorú, ugy a magyar politika is most ősz idején sivár, vigasztalan. Az újságok, a közönség hűséges értesítői, a közüangulat tolmácsai, egyre nagyobb feladatokkal küzdenek meg. A gyors és pontos hírszolgálat mellett, a biztos és hiteles politikai hírszolgálat, a törhetetlen nemzeti irány, a demokrácia jegyében is egyre fokozottabb erővel kell harcolniok, hogy eljöjjön már egyszer a nagy és szabad Magyarország. A Békésmegyei Közlöny is érzi az idők változását, a helyzet fontosságát, érzi, hogy még fokozottabb erővel kell megfelelnie kötelességeinek és a közönség szeretetteljes bizalmának, mely már harminc éve veszi körül és Békésvármegye első, legelterjedtebb lapjává tette. A közönség bizalmát ígéretekkel megszerezni nem lehet; a Békésmegyei Közlöny becsületes törekvéssel, közérdekű lelkes munkával szerezte meg és tartja fenn a bizalmat, s hogy az a jövendőben se csökkenjen, de erősödjék: arról gondoskodik maga az újság tartalma. A Békesmegyei Közlöny a forduló negyedévvel ismét erősödve, tartalmában bővülve jelenik meg. A megyei hírszolgálatot a tudósítók szorgalmas, nagy serege teszi pontossá és gyorssá, a hírrovat élénkítésére. Az országos eseményekről az újság bő távirati rovata ad hírt a közönségnek, valamint a politikai élet hullámzásait az eddiginél nagyobb mórtékben fogják fővárosi munkatársaink ismertetni a lap olvasóival, megelőzve az újság megjelenése napján az összes fővárosi ós vidéki lapokat. Azonkívül a Békésmegyei Közlöny a mai válságos időkben ós azután is, a fontosabb eseményeket külön kiadásokban adja tudtára távirati tudósítások alapján a közönségnek. Mint eddig, szószólója, képviselője lesz 'a vármegye minden érdekének s minden törekvésnek buzgó, lelkes támogatója, amely a vármegye javára szolgál. Ilyen munkássággal ós nem ígéretekkel reméli az uj negyedévben is a közönség bizalmának megtartását és fokozódását A Békésmegyei Közlöny. — Jegyző választás. üSzerb Miklós kétegyházi jegyző nyugalomba vonulásával megüresedett első jegyzői állást mult csütörtökön töltötték be. Kótegyháza község első jegyzőjének tizenkét pályázó közül egyhangúlag Popovics M. Aurél eddigi másodjegyzőt választotta meg a képviselőtestület. Az ekként megürült másodjegyzői állásra a választást vezető Lukács Endre gyulai főszolgabíró hat pályázó közül ötöt kandidált ós pedig a következő sorrendben : Toperczer Gyula, Unger Tibor, Hesz Lajos, Jankó Pál, Szilágyi Pál. A szavazás alkalmával Szilágyi Pál kapott 27 szavazatot, Unger Tibor tizennégyet, s igy a másodjegyzői állást szótöbbséggel Síilágyi Pál gyulai születósü mondorlaki segédjegyző nyerte el. A szavazás eredményének kihirdetését a községháza udvarán összegyűlt nép, nagyobbára asszonyok és gyermekek, zajongó tiltakozással fogadta, de azután a főszolgabíró higgadt és tapintatos szavaira rendzavarás nélkül szétoszlottak. Komolyabb incidens, a mitől a szocialista bujtogatások folytán sokan tartottak, sem a választások tartama alatt, sem azok után nem következett be. A lakosságnak az a része, mely a választásoktól más eredményt várt, eleintén duzzogott csalódása miatt, ma már azonban a nép minden rétegében belenyugodtak a választásokba, a józanabb rósz pedig teljes bizalommal tekint a megválasztottak működése eló.