Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-13 / 74. szám

Az arad-békési egyházmegye közgyűlése a mezőberényiek „módosítását" az alapitványi földekre nézve elvetette, ellenben a búzának 12 koronájával leendő megváltását „méltányossági szempontból" megengedte. Az egyház ezt megfelebbezte a 'kerülethez. A gyűlés ugy határozott, hogy a gabona megváltását megengedi, de a földet ki nem adatja, mert az papi föld, amelyet csupán a pap használ jogosan. A csabai káplánfizetés. A csabai ág. ev. egyháznak két régi lelkészi állomásán működő lelkésze hiványilag arra vannak kötelezve, hogy maguk mellett káplánokat tartsanak. Káplántartás cimén az egyháztól 800 koronát kapnak. Akkor, midőn a hivány megállapítva lett, ennyi fizetésből lehetett káplánt tartani. Ezelőtt 30 esztendővel a békéscsabai káplánok 150 —200 forint fizetést kaptak s a lelkészek 200 forintért adhattak nekik élelmet. ^.nnyi volt a teologus, hogy sokan a tanári pályára mentek közülök, mert nem kaptak kápláni állást. A c^abii egyház követeli, hogy 8)0 koronából káplánt tartsanak maguk mellett s ha ennyiért nem kapnak, — fizessenek rá a káplántartásra magukóból, esetleg másik 800 koronát. Az egyik lelkész, Korén Pál, miután igazolta azt, hogy többszöri pályázathirdetés ós miuden utánjárás dacára sem tudott káplánt kapni, — késznek nyilatkozott lemondani a 800 korona káplántartási díjról — azon feltétel alatt, ha az egyház öt felmenti a káplántartás kötelezettsége alól az egyház követeli, hogy káplánt tartson, s amennyiben olyat nem kap, — levonást eszközöl neki káplántartás cimén hiványilag biztosított lelkészi javadalmazásból. Az egyház ezen határozata ellen Korén Pál ez egyházmegyei közgyűléshez felebbezett. Az egyházmegye is elutasította őt Korén Pál nem nyugodott meg az egyhátmegye határozatában, hanem azt a kerülethoz megfelebbezte. A kerület Sze berényi Lajos, O k á 1 y i Adolf, dr. Zsilinszky Endre, Zsigmon dy Jenő hozzászólása után, elfogadta a jogügyi bizottság javaslatát, amely a sérelmes egyházmegyei határozat megváltoztatá ával a lelkészi hiványt eredeti szövegében fentartani rendeli, kimondván azt, hogy a lelkész hiványbeli káplántartási kötelezettségének megfelelni tartozik s ha nem teszi, joga az egyháznak az alk. 329. §. c) pontja alapján keresettel fellépni „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Cáfolat a minisztertanácsról. Budapest, szept. 12. (Saj. tud. táviratai A Hazánk estilap újságolta, hogy a legutóbbi minisztertanácsban a király álláspontjának tárgyalása alkalmával, ellentétek merültek fel. A félhivatalos Bud. Tud. mai híradása szerint a miniszteri tanácsban összeszólalkozások ós ellentétek nem merültek fel.fS A politikai helyzet máskülönben c-endes ; a politikai kombinációkból is kilogytak a helyzet ismerői. A pestis. Budapest, szept. 12. (Saját tud. távirata) M a r s e i 1 1 e-böl érkező távirat jelentése szerint a pestis egyre nagyobb mérveket ölt. Ujabban ismét tizenhárom halálbset történt. ha van, a szükségletet községi, vagy magán jellegű ovoda elégiti-e ki megfelelőbben. A kérdés abból az alkalomból merült fel, hogy Albrechtovics Gusztávnó, aki a megyei tanfelügyelőtől magánóvodára engedélyt kapott s az engedély alapján az erzsébethelyi ovodát már megnyitotta, a községhez állandó segélyért folyamodott. A tárgyalás során kitűnt, hogy Erzsébethelyen több mint 300 óvóköteles korban levő gyermek van összeírva ; a magánovódát 50—60 gyermek látogatja, de a szülök annyira szegények, hogy a havi 20—4i filléres tandijat sem képesek fizetni. A megindult vitában részt vettek K o r o s y László, Donner Lajos, Maros György, Korén Pál, L i n d e r Károly, Fejér Béla s beható eszmecsere után kimondta az iskolaszók, hogy Erzsóbethelyen — tekintettel az óvóköteles korban lévő gyermekek számára — ovodára mulhatlanul szükség van; állítson fel tehát a község egy ilyen intézetet, még pedig ha pénzügyi viszonyai megengedik, községi jelleggel. Ha azonban az anyagi viszonyok miatt a község az ovoda költségeire fedezetet nem találna, ugy közsógileg segélyezett magánovoda is megfelelne a célnak. S miután az ovoda ez idén már fel nem állit ható, Albrechtovicsnó részére a folyó tanévi községi segélyt az iskolaszék a képviselőtestületnél javaslatba hozza. Ezután Németh Lajos terjesztette elő fontos indítványát a gyermek-menedékházak ügyében. Rövid beszédjében nyomatékkal mutatott rá azokra a szerencsétlen sógekre, melyeket a gondozás nélkül maradt gyermekek idéztek elő. A napszámból élő szegény nép — férj ós feleség — kénytelen kora reggel kenyér után látni s mire a verejtékes munkából a késő esti órákban hazatér, nem egyszer lakóházának füstölgő romjait, vagy kicsiny gyermekeinek szomorú halálát kell megsiratniok. A bezárt udvarban felügyelet nélkül maradt gyermekek vagy magukban, vagy a vagyonban tesznek kárt. Ezen szomorú s elég gyakran ismétlődő esetek elkerülése végett gyermekmenedékházak felállítását hozza javaslatba, ahol egy pár fillérért a napszámba járó szülők egész napra elhelyezhetnék kicsi nyeiket s azalatt maguk nyugodtan láthatnak dolgaik után. AZ indítványt, az iskolaszék nagy lelkesedéssel fogadta s megbízta az inditványozót, hogy a kivitelre részletes javaslatot terjesszen elö. ~ Még S a i 1 e r Vilmos dr. intézett kérdést az elnökséghez a községi mintaovoda ügyében s ezzel a gyűlés d. u. 5 órakor véget ért. Részt vettek a gyűlésen: Varságh Béla elnök, Donner Lajos, Fejér Béla, Korén Pál, Korosy László, Lin

der Károly, Maros Qyörgy, Német

hLajos^Sailer Vilmos dr. és Zsiros Ahdrás. A esabai községi iskolaszékből. A csaba-erzsébethelyi ovoda s a községi iskolák és ovodák mult évi záróazámadásának ügyében mult csütörtökön délután tanácskozásra gyűltek egybe a csabai községi iskolaszék tagjai. Pontos határozatokat hozott a gyűlés; igy a községi képviselőtestület felhívása folytán azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az erzsébethelyi részen községi ovodát állítson, s tanulmányt folytat abban az irányban, hogy mily feltételek mellett volnának a községben gyermekmenedékek felállíthatok. A gyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : L o y k o Vilmos fényesi, Podsztre1 e n Endre fürjesi tanyai tanítók 100 100, L i z s á k y Lászlónó óvónő 80 koronás korpótlékhoz való jogosultsága megállapittatott. Fejér Béla főpénztárnok bemutatta a községi iskolák és óvodák 1902./3. tanévi zárószámadását s azt az iskolaszék jóváhagyta. Donner Lajos iskolaszéki jegyző bemutatta a községi képviselőtestület fel hívását, hogy adjon véleményt az iskolaszék abban a kérdésben : mennyiben van szükség az erzsébethelyi részen ovodára s Munkástüntetés Gyulán Nagyarányú tüntetést rendeztek csütörtökön este a kőműves ós ácsmunkások Gyulán. Okúi erre elkeseredettségük szolgált. Körülbelöl kezdik belátni, hogy sztrájkolásuk hiábavaló s a kivánt sikert nem érik el. Igen sok munkásnak fogytán van a pénze, ami nyomasztólag hat kedélyükre. A sztrájkba, egyébként elhirtelenkedve ugrottak bele s már eddig is nagy kárát vallották Gyulán nem olyan sok az építkezés, hogy kifizetné magát bérharcot kezdeni. A gyulai munkások jó hirnevüek; dolgos, igyekvő emberek, kiket ennélfogva szívesen alkalmaznak mindenütt. Elég szépen is keresnek, mert nagyon sokan 3 kor. 20 fill., 3 kor. 60 fillér napibórt kapnak, sőt az lömunkások 4—5 koronát keresnek. Kitartós munkásságuk révén a koroI sabb ács és kőmives munkások némi jólétre ] tettek szert, miután legtöbbjük házzal, szőlővel, vagy földecskével bir, amellett családjukról is tisztességesen gondoskodnak. A sztrájk talán sohasem jut eszükbe, ha néhány lézengő „elvtárs

1

4 nem vetődik Nagyváradról Gyulára. Ezek ugy találták, hogy a munkaadók nagyon is kihasználják munkásaikat ós ezek „zsírján" híznak. a jámbor sváb-iparosok kezdetben idegenül hallgatták az izgató beszédeket, mert józan eszük megsúgta nekik, hogyha másutt I van is alapja a jogosut felháborodásnak a munkások kíméletlen kiszipolyozása miatt, , azonban Gyulán erről nem lehet szó, miután a vállalkozók legtöbbje szegény ember, kiknek ugyancsak kell izzadni, fáradni ós dolgozni, hogy maguk, családjuk és munkásaik fentartására szükséges összegeket megkereshessék. A titkos bujtogatok azonban nem pihentek s addig izgatták a hiszékeny embereket, mig hajlottak szavukra. Azzal hitegették őket, hogy most jelentékeny béremeléshez juthatnak, ha kitartók lesznek. A gimnázium ós a pénzügyi palota építése képezte volna azt az aranycsatornát, melynek révén reményen felüli jövedelemre lett volna kilátásuk. Azoknak a tanácsára, kiknek nincs mit veszteni s dolgozni sem szeretnek, teljesithetlen követelésekkel léplek fel. Az a néhány vállalkozó, ki a mostani nehéz viszonyok között némi munkához jutott, saját existentiális érdekéből kény| telen volt a túlzott kívánságokat visszautasítani. A munkások erre sztrájkoltak, j Gondjuk volt rá, hogy a folyamatban levő építkezési munkálatok az egész városban fennakadjanak. Áki a kimondott sztrájk dacára dolgozni merészelt, azt megfenyegették. Egy P i 1 1 i n g e r nevü kőmivest, mert az utcai betonburkolat simítását beakarta fejezni, elverték, egy M ü 1 1 e r nevűt pedig tégladarabokkal dobáltak meg. A szomszédos uradalmak építkezések alkalmával állandóan gyulai munkásokat alkalmaznak. A vidéken dolgozók mit sem tudtak a sztrájkról, azért gyanutlanul hazatértek. Ezt kárukra cselekedték, mert az otthoniak nem engedték ki őket többet a városból. A vasúti állomáson, a Doboz, Kígyós, Gyulavári, Kótegyháza felé ágazó utakon mindenütt munkácsoportok állottak ós szigorúan ellenőrizték, nehogy valaki munkába mehessen. Az erőszakos eljárásnak az lett a következése, hogy az uradalmak az elmaradt munkások helyett másokat, főleg csabaiakat alkalmaztak ós a gyulaiak elvesztették keresetüket. Mióta a sztrájk tart, körülbelöl 12 ezer koronára tehető az az összeg, melyet munkabérben vesztettek. Ezt pedig a bujtogatok nem fogják nekik megtéríteni, miután ezek csak ugy játszhatnak szerepet, ha a zavarosban halásznak. A gimnázium építése Gyulán azért folyik, sőt a gyulai iparosok szövetkezetére még előnyösebb, hogy az alapozási munkákra közönséges napszámosokat alkalmaznak, mert ez jóval kevesebbe kerül, mintha tanult kőmivesek készítenék. Ez a körülmény meghökkentette a sztrájkolókat. Hajlandónak nyilatkoztak a munkaadókkal tárgyalásokba bocsátkozni. A f. hó 10-ón, délután a Göndöcs-kerti pavillonban lett volna az összejövetel és a tárgyalások vezetésére D u t k a y Béla polgármestert kérték fel. A polgármester azonban nem jelent meg az értekezleten s igy az meghiusult. A munkásokat Dutkay részvétlensége nagyon felingerelte s hamarosan elhatározták, hogy tüntetni fognak ellene. Mintegy 570 munkás gyűlt össze ; zárt tömegekben tódultak a városháza elé, hol elkeseredésüknek hangos szitkokban ós abcugolással adtak kifejezést. Az utcákon azonban semmi garázdaságot sem követtek el. Béremelésre nincs kilátásuk, mert nem olyanok a viszonyok, hogy ez kivihető volna. Rájuk nézve pedig égetően szükséges, hogy mielőbb munkába álljanak, mert még 7—8 hót a munkaidő s azután bekövetkeznek az esőzések, melyek véget vetnek a külső munkának és kenyér nélkül mennek a télnek. Szeptemberi hangulatok. I. Melankólia. Őszi nótát zeng a dalnok, Hogyha eljő hűs szeptember, Amikor már minden este Felöltőben jár az ember. Már tudnillik csak az járhat, Akinek van felöltője; Bár az ily ruhadarabnak Békéscsabán nincs jövője. Nem lehet kamatoztatni S nyárára is megmaradnak: Mert Csabán a zálogházban Ruhanéműre — nem adnak! II Epedés. Epedve, lázzal vártuk, hogy mikor jössz, Ezernyi vágyó sóhaj szállt feléd. S a szívünk, lelkünk édes, színes álma Mind oda röpült, óh csak te eléd. Ha szállt a szó az ajkunkról a légbe, Csupán te Rólad szólt az énekünk: Óh jöjj el édes, jöjj körünkbe drága, Hisz' te vagy minden ábrándunk nekünk. De ám a sors ármánykodott setéten, S vágyó szivünkbe bánat költözött. És ringtunk mint a csónak a hab árján Sokáig kétség és remény között. — De végre jött a gyönyörűség napja, És minden arc az üdvtől bíboros, Hogy itt vagy végre, itt vagy valahára, Óh édes, kedves, drága motoros ! III. Levélhullás. Hullnak a levelek, Bánatosan hullnak. Langyos nyári esték Egyre jobban múlnak. A hold sárga képe Az se olyan fényes, A Széchenyi-liget: Az sem oly regényes. Ezelőtt, ezelőtt Víg volt ott az élet. Aki csak arra járt Szíve, lelke éledt. Most lehet már benne Óraszámra járni-kelni: Mégse lehet a hidegben — Összebúvó párra lelni. IV. Levél a kaszárnyából. „Édes rózsám, szép galambom, Szivein párja. Minálunk most bús, szomorú Nóta járja. Elrendelte a sok osztrák Generális, Tovább szolgál a baka is, A huszár is." „Tudom, hogy a búbánatod Alig bírod, Piros selyem keszkenődet Tele sírod. Hejh, de mégse mehetek én Haza kincsem : Hogyha mennék, elhoznának Vasbilincsen." fíAki ezt a cudarságot Kifundálta, A pokolig ne lehessen Hejh, megállta. Jusson oda elevenen Minden osztrák generális: Ezt kivánja a baka is, A huszár is I" Barangó. A esabai földmives iskola. Hatodszor adta ki ez alkalommal K á 1 1 a y Ödön igazgató az iskoláról szóló rendes évi jelentését Az iskola, mint a jelentésből kitűnik, ismét fejlődött s teljesen megfelel fontos közgazdasági hivatásának, mely abban áll, hogy értelmes, szakképzett kisgazdákat ós gazdasági cselédeket képezzen. Jelen tanév az iskola 6-ik tanéve volt. Az iskolát alapította Bókósvármegye a millennium emlékére 1896 ban. Létesítése megkezdetett 1896 szeptember elsején. Megnyittatott 1897 október elsején. Állami kezelésbe vétetett 1900 évi szeptember 8-án. A folyó tanévben létesített vízmű, mely nemcsak a háztartási és istállói vízszükségletet látja el, hanem a park, majorudvar, dohánykisórleti fiókállomási udvar és az egész kertészet öntözését is lehetővé teszi: ismét közelebb vitte az iskolát teljes kifejlődéséhez. Az iskola 1902—1903-ik tanévére beiratkozott összesen 31 tanuló; ezek közül első évesnek 18, másodévesnek 13. A 31 tanulóból bentlakó volt 29, bejáró 2. A beiratkozott 31 tanulóból: 2 gazdatisztnek, 22 földmivesnek, 1 iparosnak, 4 gazdasági cselédnek, 1 tanítónak és 1 lelkésznek a gyermeke. Vallás szerint: 15 róm. kath., 1 görög kath., 11 ev. ref. ós 4 ág. evang. tanulója volt az iskolának. a szülők vagyoni viszonyait illetőleg: 1—20 holdig terjedő földbirtokkal birt 5, 20-30 „ 30-40 „ 40-80 „ földbirtokkal egyáltalán nem birt . Évközben eltávozott az iskolából 4 tanuló. Súlyosabb beszámítás alá eső vétséget csupán egy tanuló követett el, ki is az igazgatóság előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter által a hazai összes földmives iskolákból kizáratott. Veszélyes természetű megbetegedés nem fordult elő, valamint baleset sem. A mult tanévben 6 végzett tanuló hagyta el az iskolát. Ezek közül uradalmakban alkalmazásban van ez idő szerint 3, a szülői birtokon gazdálkodik 1 és katonai szolgálatot teljesít 2. Az alkalmazásban lévő 3 tanulót az iskola helyezte el és pedig egyiket Thuránszky Tivadar baranyai gazdaságában, a másikat Pfeiffer Antal bólmegyeri bérletén, a harmadikat Bartha György bokszegi gazdaságában. Elhelyezett továbbá az iskola egy 1901-ben végzett tanulót is Szulkovszky herceg pankotai uradalmában. Az igazgatóság az alkalmazásban lévő tanulókról kérdezősködvén, általában kedvező értesüléseket kapott. Ezek szerint az alkalmazók az elhelyezettek mindenikével igen meg vannak elégedve. A szülői birtokon gazdálkodó tanulókról is igen kedvező értesülései vannak az iskolának. A négy hetes tanítói gazdasági tanfolyamra 20 néptanító vétetett tel. A tanfolyam 1902 évi julius hó 15-től augusztus 10-ig tartott. A tanfolyamot valamennyi tanító igen jó eredmény nyel végezte. A hallgatók valamennyien az e célra épült 2, 2, 8, 14.