Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-06 / 72. szám

meiiexiet a uekesmegyeí Közlöny 1903. évi 72. számához. zött müveket a családbau lehetőleg érté­kesíteni kell, hanem mert az ifjúsági müvek fő jellemvonása : a képzelet előtérbe helye­zése, a népnél is nagyobb és továbbtartó erejű erkölcsi tényező, mint a müveit osz­tály körében. A népkönyvtárak általános nevelő ha­tása, mint azt a társadalmi élet organikus fejlődése fel is tételezi, csak a többi nép­nevelő eszközökkel kapcsolatban lesz nagy és tartós Az egyház és iskola munkáján kívül tehát lehetőleg kapcsolatba hozandók a népkönyvtárakkal a népies előadások, társas mulatságok, magyar dalkörök, nép­ünnepek, kirándulások s más hasonló tár­sadalmi mozgalmak. A könyvolvasás terv­szerüleg s részben a font.osabb aktuális eseményekkel kapcsolatban mindig gazda­gabb termést ad, mint egyszerűen a köny­vek szeretete, mely különösen az ifjaknál könnyen fajulhat oly szenvedélylyé, mely esetleg az akaraterőt megbénítja és a kép­zeletet képzelgéssé változtatja. A népkönyvtárak, bármily megbecsül­hetlen fontosságúak legyenek önmagukban is, csak egyoldalú tényezők a tágabb érte­lemben vett népnevelés hatalmas munká­jában, oly tényezők, melyek a műveletlen néptömeg szellemi fejlődésének organikus jellegénél fogva a többi tényezőktől elkü lönitve csekély hatásúak. Régi igazság: ignoti nulla cupido ; de a tudást nem a betűk, nem is az ismeretek halmaza adják meg, hanem annak a lélek­nek felébresztése, mely már tud óhajtani és akarni, mely megérzi a közélet lüktető erejét s kiolthatlan vágyat érez ama titok­teljes boldogság iránt, melynek megpillan­tott hajnalfénye éltet, lelkesít és melegít. Halál a föld alatt Két gyermek a beomlott gödörben. Csütörtökön délután rémes szerencsét­lenség történt Csabán, amely két iskolás gyermek életét rabolta el, akik szörnyű halállal pusztultak el a föld alatt. Mint mindenütt, ugy Békéscsabán is jelölt ki az elöljáróság bizonyos területet, honnan a községi lakosok sárga földet, vagy homo­kos földet szállítanak saját szükségleteikre. Egy ilyen mélyebb gödörben lelte halálát két szerencsétlen fiu, játékközben. A rész­letek a következők : Zelenyánszky Adám földmives és özv. Erdélyi Jánosné — mindketten csabai lakosok a körgát táján laknak. A két család gyermekei össze szoktak járni játszani s ez csütörtökön délután is igy történt. Ez alkalommal a6évesZelenyánszky Adám ós a 8 éves Erdélyi Jani a felső­végi körgát mentén elterülő anyaggödrök­höz mentek ki játszani s a szülői házhoz többé ^vissza nem kerültek. Estére kelve szüleik várták a két gyermeket, de hiába. Keresésükre indultak ; beiárták a szomszé­dokat, a közeli utcákat, ismerőseiket, de a remegő szülők nyomára sem találtak gyer­mekeiknek. Reggel korán újra megkezdték a két fiu keresését, de eredménytelenül. A kétségbeesett szülők móg mindig reméltek, bár szörnyű sejtelem kerülgette őket, hogy a gyermekek nem fulladtak-e a Körözs­csatornába ? Pénteken délben Aradszky Mihály csabai földmives, ki udvarát tölti fel, ko­csival kiment a kubik-gödrökhöz, hogy földet szállítson portájára, több napszá­mossal együtt. Az egyik gödörnél meg­kezdték az ásást. Alig ástak le néhány lábnyira a porhanyó földben, midőn M a­koviczky Mihály ásójára egy gyermek kalap akadt. Nem nagy jelentőséget tulaj­donítottak a dolognak s tovább munkál­kodtak. Néhány ujabb ásónyomás után egy meztelen gyermekkar emelkedett ki a föld­ből. Borzadva hátráltak az emberek s összekiabálva a körgát kérnyékén tartóz­kodókat, lassan tovább ásták. Nemsokára előkerült két gyermekholtest, guggoló hely­zetben a föld alól. A két eltűnt fiu volt. Rögtön értesítették a szerencsétlen­ségről a rendőrséget, a főszolgabíró hiva­talt, honnan K o r m o s s tb. szolgabíró, Bohus jegyzőkönyvvezető és Wall fisch dr. községi orvos mentek ki helyszíni szem­lét tartani. Wallfisch dr. megállapította, hogy a két gyermek körülbelől 20 óra óta van a föld alatt s hogy halálukat a rájuk omlott földtömeg fulladással okozta. A két holttestet beszállították boncolás végett a csabai kórházba. A nyomok szerint a szerencsétlenség ugy történhetett, hogy a két fiu lemászott a gödörbe játszani. Mint az elöljáróság meggyőződött róla, a gödrök legnagyobb része ugy van ásva, hogy csak néhány lábnyira függőlegesen, azután befelé a gödör falába. Ilyen befelé ásott gödörbe ment bele a két szerencsétlen fiu s hely­zetükből ítélve, ülve játszadoztak, midőn az óriási földtömeg rájuk szakadt s néhány pillanat alatt megfojtotta őket. Az elöljáróság eddig rendszertelenül, összevisszaságban hagyta a gödrök ásását s azon környékre a felügyelet is kevés volt. Amint értesülünk, most szigorú rendszabály fog életbe lépni, mely szerint csak rend­szeresen s csak függőlegesen le szabad ásni, azonkívül a felügyelet is nagyobb lesz, különösen gyermekeket nem ereszte­nek a tájókra. A két szomorú véget ért fiút pénteken délután temették el nagy részvét mellett. INNEN-ONNAN Fizetni készpénzzel kell. A kávéház kártyaszobájában egy asztalnál ket­ten kaszinóztak. Egy ügyvédjelölt és egy kereskedő. A jelölt vesztett, a kereskedő nyert. A játék végén számoltak. Az ügyvédjelölt kotorászott a zsebén, de csengő érc vagy ezüst pénz helyett, csak zöld koronás ok­mánybélyegekkel fizethetett. — Én ezt nem fogadom el, — mondja a ke­reskedő. — Miért kérem, hiszen ez érték, ha bélyeg is. Elvégre én ügyvédjelölt vagyok, s ebben van a pénzem. — Jó, jó, de viszont mit szólna ön, ha én huszonöt piócával fizetném ki önnek az esetleges vesztesegemet. Elvégre én meg piócakereskedő vagyok. Az ujságiró. Az ujságiró meghalt és a másvilágra érvén, csak természetes, hogy bekopogott a menyországba. — Ki az ? - kérdé belülről Szent Péter. — Nincs hely! - volt a felelet. Szegény ujságiró erre a pokol ajtaján kopog­tatott. — Ki van ott? - kérdi Belzebub. — Egy ujságiró. — Újságírók számára itt nincs hely. Mit volt tennie szegény kiüldözött léleknek. Visszavonult egy magányos csillagra, ott lapot ala­pított és egy hét múlva már volt szabadjegye a menyországba és a pokolba is. A költő. Kohn Mór régóta nem látta kebelbarátját, érthető örömmel borul hát a nyakába. Rövidesen letárgyalják azt az időt, mikor még együtt dolgoz­tak a bűróban, ahonnan a világhódító utjukra indul­tak. Aztán a családjukról beszélnek. — Hát a te fiad micsoda professziont válasz­otta, kérdi Kohn. — Az én fiam ? Oz Elemér? Az van edj kültű. — Mi az egy kültü ? — Ed kültü ? Ed kültü oz, omi sinál rimt. — Mi van az a rim ? — Az a rim ? Például; vázolok, mázolok, ez ed rim. — Vázolok, mázolok ... és a te fiad ebbül él ? Nem hazudik. Tegnap délután koldulás miatt bekísértek egy lengyel zsidót. Remegve áll meg a biztos előtt, ki megkérdi nevét, szülőhelyét, foglalkozását. A bácsi megfelel mindenre készségesen. — Aztán igaz amiket itt elmondott ? - kérdi a biztos. A lengyel zsidó erre szanakozón réz a kérde­zőre és természetes hangon mondja : — Csak nem hazudok, ha nincs belőle hasz­nom. Becsületes ember vagyok én, ki haszon nélkül nem hazudik. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A politikai helyzet. Budapest, szept. 5. (Saj. tud. távirata.) Ma délelőtt azt a hirt, mintha Héder­oáry miniszterelnöknek kihallgatása előtt tudomása lett volna arról, hogy kiket hallgat meg a király visszajö­vetele után, félhivatalosan megcáfolták. lisza István grófot, ki a gyulai vasúti szerencsétlenség miatt az audien­ciáról lekésett, ma délelőtt fogadta a király. A gróf igen hosszú ideig volt benn a királynál: teljes negyven percig. A kihallgatás után Tisza a pénzügy­minisztériumba akart hajtani, azonban a miniszterelnöki palota előtt talál­kozott Héderuáryoal, akinek rög­tön elreferálta a kihallgatást. Majd pedig Lukács Lászlót látogatta meg, akivel hosszabban tanácskozott Lukács nem lesz miniszterelnök. Budapest, szept. 5. (Saj. tud. távratai.) A tegnap és a ma hirei szerint még mindig Lukács Lászlót emlegették, mint aki teljes bizonyossággal bele­kerül a miniszterelnöki székbe. E hir ma délután egy órakor teljesen szét­oszlott. Ugyanis egy órakor a király ki­hallgatáson fogadta Lukács Lászlót. A pénzügyminiszter, mint saját maga elmondta, tudomására hozta a király­nak, hogy nem vállalkozik kabinet­alakitására. ő felsége méltányolva Lukács előterjesztett okait, bejelenté­sét tudomásul vette. Lázongó katonák. Budapest, szept. 5. (Saj. tud. távirata.) A hadügyminiszter rendelete, mely szerint a katonáknak október elsején tul is benn kell maradniok, egyre nagyobb forrongást okoz Budapesten. A térparancsnokságon nagy izgatottság uralkodik. A törzstisztek egyre jönnek-mennek a parancsnokságon s hozzák a jelentéseket a legénység hangulatáról. A ma délben meg­jelent Magyar Estilap híre szerint a teg­napi gyakorlaton éles lövések történtek. Egy 42-ik ezredbeli kapitány éles töltényü lö­véstől veszélyesen megsérült, egy vezérkari századost pedig halálosan talált a golyó. Az eseteket titkolják. Ugyanezen forrás szerint az ezredek börtönei zsúfolva vannak elégedetlenkedő emberekkel. Öreg bakák nyíltan izgatnak a hadügyminiszter rendelete ellen. A vár tüzéreknél az altisztek már tanácskozást is tartottak, hogy mit tegyenek a közelgő eseményekkel szemben. — Inkább közlegények leszünk, mon­dották feljebbvalóiknak, de életünket nem veszélyeztetjük, mert a legénység biztosan fellázad. A kaszárnyákban el is tiltották az új­ságolvasást, mindazonáltal dugva hoznak be lapokat. A térparancsnokság Bécscsel állandó telefonösszeköttetésben van s ma a következő jelentést küldte a hadügyminisz­ternek : VA fegyelem a rendelet kiosztása óta megdöbbentően lazult, ami előrelátható ve­szedelmet okozhat". Az Obrenovics-párti tisztek. Budapest, szeptember 5. (Saj. tud. táv) Egy bécsi távirat jelentése szerint a Szerbiá­ban jVÁS-ben letartóztatott tisztek száma 46. Proklamációjukban a királygyilkolásban részt vett tisztek vád alá helyezését követelik. Rákóczi-esztendejében kellenne megmoz­dulni a községek, várasoknak, törvény­hatóságoknak, hogy követeljék eltörlését a fekete törvénynek, mely nem méltó a többi közé. S az lesz majd csak az ünnep, mi­kor nemcsak az ereklyékhez, de az erek­lyékért zarándokol a magyar a Boszpo­ruszhoz, mikor hozzuk haza a szent tete­meket, hogy pihenjenek a magyar föld­ben, amelyért éltek és haltak. Iskolai beiratások. A beiratások részben már befejezést nyertek a csabai tanintézetekben s a város is élénkebb az utcákon siető tanulók ra­jával. A békéscsabai ev. Rudolf-főgimnázium­ban tegnap, szombaton nyitották meg az 1903/4-ik iskolai évet. A tanári kar és tanuló-ifjuság délelőtt 9 órakor összegyűlt a tornacsarnokban, a hol Bukovszky János igazgató fölolvasta s megmagya­rázta a tanulóknak az iskolai szabályokat, kitartó munkára, jó magaviseletre és test­véri kölosönös szeretetre buzdítván őket. A beiratkozás a főgimnáziumban móg nem végződött be egészen, mert e hónap köze­péig folyton fognak móg egyes tanulók je­lentkezni. Osztályonkint eddig beiratkoztak; I. osztályba 60 H. III. IV. V. VI. VII. VIII. összesan I—VIII. 44 59 46 48 40 29 24 345 tanuló, elő van ]e­ta­344 U J DON SACtO KL. Rákóczi. A mai napon e hazafias szép vár­megyében két helyen ünneplik meg nagy Rákóczink múlhatatlan emlékét: Szarva­son és Orosházán. Valóban, ez az esz­tendő Rákóczié, amely esztendőben régóta szunnyadozó nagy érzések rezdülnek uj életre. Ami most benne van a levegőben, ami most felbuzdulásra készteti a meg alkuvás gerincteleneit is, — minden, amit szóban, tettben napról-napra ére­zünk és amit a nemzeti önérzet ujjá­ébredésének lehet neveznünk : Rákóczi sírjából jutott el mihozzánk. Csodálatos sírdomb, amely enyészet helyett az éle­tet, mulandóság helyett az örök ifjúsá­got, megsemmisülés helyett az erőt le­helli. Igaz nemzeti érzés tölti el megint a magyart. A türelem politikája helyett úrrá lett a meg nem hajlás politikája, mely sokkalta méltóbb a magyar jellem­hez. Es ebben a helyzetben, amint há­lás utódokhoz illő, kegyelettel fordulunk vissza nemzeti érzéseink örök kutforrá­sához: Rákóczi emlékéhez. Az ünnepek áhítata még ég a szivünkben, amikor igaz örömmel adhatunk hirt arról a moz­galomról, amely koronája lesz a dicső­séges ünnepsorozatnak. Kiváló férfiak, a tudomány ós a közélet előkelőségei szö­vetkeztek arra, hogy nemzeti zarándok­latot vezessenek Konstantinápolyba, Rá­kóczi sírjához. A képviselőház elnöke Kassán el­mondott beszédében fogadalmat adott a magyar képviselőház nevében arra, hogy a szégyenparagrafust, mely Rákóczi Fe­rencet hontalanná teszi, rövid idő alatt eltörlik. Ez az első lépés a szent erek­lyék hazahozatala felé, mely immár sür­gős, égető kötelességünk. Rövid idő alatt bizonyára sikerülni fog birtokába jutni ereklyéinknek, melyeket a konstantiná­polyi sir tulajdonosai, szent életű bará­tok, féltékenyen őriznek. Az orosházi képviselőtestület mai ünnepén példát ad az egész megye köz­ségi képviselőtestületeinek, midőn elha­tározza, hogy felír a képviselőházhoz a Rákóczit s a szabadsághősöket megbé­lyegző törvénv eltörlése -rAo^tt iVí<->«f gyezve 10 tanuló, összesen tehát 355 nuló (mult iskolai évben a főösszeg volt). Tekintve, kogy évközben rendesen meg szokott növekedni az óv elején fel­; tüntetett szám, biztos kilátás van rá, hogy az idén legalább 360—370 tanulója lesz a üókéscsabai Rudolf-főgimnáziumnak. A polgári leányiskolába 179 tanuló iratkozott be. Ezek közül 30 a kézimunka tanfolyamra, 9 pedig magántanulónak. Az I. osztályba 53, a II-ba 40, a III-ba 30, a IV-be 17 iratkozott be. az iskola első két osztályában már a tantervet felső leányiskolái alapon módosították. A polgári fiúiskolába 109 tanuló irat­kozott be. Az I-ső osztályba 44, a Il-ba I 33, a III-ba 32 tanuló. Az állami elemi iskolába 220 fiu, 290 leány iratkozott be ; a létszám sokkal na­gyobb, mint amennyi a mult tanév végén volt. Az ötödik ós hatodik osztályt Pau lö­vi c s József tanitó kinevezése folytán összevonják s valószínűleg ugy a fiuk, mint a leányoknál uj tanerővel párhuzamos első osztályt kell felállítani. — A megyei tisztviselők fizetése. A vármegyei alkalmazottak javadalmának ren­dezése ügyében közgyűlési határozattal alkotott szabályrendeletet a belügyminisz­nem hagyta jóvá. Azért, mert a vármegye közönségét e címen fedezet hiánya miatt állami pótjovadalmazásban nem részesét­heti és mert a vármegye közönsége szerinte jogkörét túllépte akkor, amidőn a törvény­hozás által adandó állami javadalmazás ter­hére tisztviselői ós egyéb alkalmazottai részére szabályrendeletileg korpótlókot álla­pított meg. — Felsőleányiskola Csabán. A vallás és közoktatásügyi miniszter a békéscsabai ál­lami polgári leányiskolának felső-leányis­kolává leendő fokozatos átalakítását el­rendelte ; ezen rendelet folytán az átalakítás munkáját már a folyó tanévben megkezdték. — Felolvasás a rétöntözészöl- K o­1 o z s v á r y Ödön műszaki tanácsos és Cserháti Sándor, a magyaróvári gazda­sági akadémia igazgatója a csabai rétön­tözésről ma délelőtt 3/4l0 órakor a v i­gadó nagy termében (nem pedig a községházán) felolvasást fognak tartani a rétöntözésről s felolvasás után az öntözött rétre vonul ki a hallgatóság. Felhívjuk a gazdatársadalom figyelmét e tanulságos felolvasásra. — Büntető tárgyalások a törvényszéken. A szabadságidők leteltével ismét megélén­külnek a törvényszók tágas helyiségei. A birák nagyobb része vissza érkezezett, s újra megkezdődtek a büntető főtárgyaiások. — Egyelőre hetenként csak egyszer vannak beidézve felek, mivel V. Szakmáry Arisztid táblabíró megrendült egészségi állapotának helyreállítása végett hosszabb ideig távol lesz, s helyette a tanácselnöki teendőket Hubay Lajos törvényzóki biró látja el, ki ezenfelül teendők végzésével is igen el van foglalva, e miatt az ügy­menet csak később fog rendes kerékvá­gásba jönni. — Lemondás. Köröstarcsa község birája B. Nagy Sándor, állásáról lemondott. A lemondás oka az, hogy a bírót szeghalmi birtokán egy bika megtaposta és súlyos -„.u- '

Next

/
Thumbnails
Contents