Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-03 / 71. szám

magyar vezényleti nyelv ügyében semmiféle engedményre nem számíthat az ország. Igen érdekes egy esti lap hire, melyet bécsi értesülés alapján közöl. E szerint W e k e r 1 e Sándor jelöltségét Bécsben elejtették. Zichyéknek sikerült L i c ht e n s t e i n herceggel kijáratni azt, hogy Wekerle kiessék a jelöltségből. Ugyanaz a szövetség, mely annak idején az egyházpolitikai reformok ellen vívott ádáz harcot, most feltámadt Wekerle ellen s kongregációsok, gyóntató-atyák és a klerikálizmusnak más fajta ügynökei immár elértek annyit, hogy Wekerle a miniszterelnökök sztartjához sem áll. A király a nemzeti engedményeket nem az ő számára késziti, A p p o n y i számára se, kit a bécsi klerikálisok még feketébbre füstöltek, mint aminő valósággal. Ki következik hát ? Ha C s á k y nem, akkor Kliue n-H éderváry Károly gróf. A király neki akarja adni azt, amit adni fog ós nem másnak. A miniszterelnök nem tárgyal az ellenzékkel, A képviselőház elé terjeszti a megkapott engedményeket, a melyért cserébe csupán indemnitást kér. Ha megkapja : helyreáll a béke. Ha nem kapja meg: a miniszterelnök felbontja a király által hozzá intézett levelet, amelyben a magyar király elmondja, hogy közte és a képviselőház között vélemény eltérés keletkezett az 1867. 11. t.-c. magyarázatát illetőleg. 0 tehát, mint alkotmányos király, megegyezésre nem juthatván a képviselőházzal, e döntést a nemzetre bizza. Ez pedig annyit jelent, hogy az országgyűlést feloszlatják. A tüdőbaj és az iskola. - Tanférfiak figyelmébe. A tüdőbaj megelőzése küzdelmének meg kell kezdődnie a gyermek életének első pillanatától kezdve, amikor anyja védőszárnyai alatt a kis gyermek szervezete fejlődésének legélénkebb korát éli. A táplálkozás ós lakás, úgyszintén a bőrápolás hygiénejének kérdései tolulnak itt előtérbe. Az iskolábajárás a gyermekek első nyilvános szereplése, első esete, amikor sok-sok egykorú társával egyforma munkát, egyforma légkörben kell végeznie. Husszu éveken át kénytelen, mert a törvény parancsolja, hogy az iskola küszöbét átlépje gazdag és szegény egyaránt/És aki tovább akarja magát képezni, az a nyolcéves szorgalmi időn kivül, még sok éveken át kénytelen tanulni. Joggal lehet követelni, hogy az iskola, a melyikbe mindenkinek járnia kell, mindenképp biztositékát adja annak, hogy ott, benne és általa, a tüdőbaj épp oly kevéssé, mint más betegség terjedjen, vagy legalább is biztositékát adja annak, hogy mindenképp küzd ellenük. Ázt bajos megakadályozni, hogy tüdőbeteg tanuló ne kerüljön az iskolába, még a leggondosabb iskolaorvosi felügyelet mellett is. Nyereségnek, az összes többi tanulót érő nyereségnek kell mégis tekinteni, ha sikerült ily szegény beteget iskolától távoltartani, amelynek levegőjében ő meg nem gyógyul és amelyben társait veszélyezteti. De épp az a szomorú, hogy bár Magyarország volt az első állam, mely iskolaorvosokat alkalmazott ós eddig még; mindig az egyedüli, amely ilyeneket kiképez, az intézmény továbbfejlesztése ós kiterjesztése a népiskolákra, sajnos, nálunk is elmaradt. Ebben a külföldet fogjuk követni. Ha tehát azzal a ténynyel számolnunk kell, hogy az iskola levegőiébe a tuberkulózis baktériumok belé juthatnak, viszont az iskola építkezésének es berendezésének olyannak kell lennie, hogy a baktériumok csakhamar elpusztuljanak. Sarkalatos tételek e tekintetben a jó levegő, a nap besütése és a porképzés megakadályozása, illetőleg a por eltávolítása ártalmatlan módon. Az már más kérdés, hogy az iskolák tényleg megfelelhetnek-e ezen föladatuknak, meg vannak-e bennük a föntemlitett fontos kellékek. Habár e tekintetben a haladás fölötte nagy, mégis messze vagyunk a kellő eredménytől. Folyton emelkednek iskolák, amelyek egyik-másik irányban hibásak, folyton van alkalom meggyőződni, hogy az ablakok kinyitásától óraközben félnek ós hogy a por eltávolitása nem történik okszerűen. Ezen negatív irányú munka mellett az iskola feladata pozitiv irányban is küzdeni. Kétségtelen, hogy a gyönge szervezet hamarább esik tüdővészbe, mint az erős, jól fejlett. A szülői házzal versenyezve, a tanulók testi nevelésére mentől nagyobb súlyt kell helyezni. Rég elmúlt az az idő, amidőn az iskola egyedüli löladata volt az ismeretek közlése. Azzal, hogy maga nem törődött a testi nevelés kérdésével, lassankint a szülők sem törődtek vele, sőt városokban az alkalom a testi fejlődésre mindinkább veszendőbe ment. A játékok teljesen kivesztek, segített ebben a német iskolatorna is. Ez irányban kedvező fordulat állott be. Anglia példáján megindult Németország ós ennek nyomán Magyarország. A kilencvenes évek elején az országos közegészségi egyesület kebelében heteken át folytak tanácskozások a játék behozatala tárgyában. Az {előadók, az eredményeket egy tartalmas füzetben tették közé. Az iskolákban mindenekelőtt a játékot megengedték a torna mellett és a legutóbbi tantérv-revizió alkalmával sikerült a játék számára hetenkint egy délutánt biztosítani. Ezzel ismét az európai kontinens minden országát megelőztük. A középiskolák példáját az elemi iskolák követni fogják. Mindennemű sport megérdemli a fejlesztést, úgyszintén egyéb intézkedéseket i is lehetne tenni (csak az iskolafürdőkre emlékezzünk). A két főirány, a fertőzés lehetőségének kizárása ós a testi ellenállóképesség fokozása mellett hátramarad azon kérdés érintése, vájjon az iskola nem cselekszik-e helyesen, ha magáról a gümőkórról, főleg terjedése ós leküzdése módjáról fölvilágosítja tanítványait, kik ismereteiket részint azonnal elviszik a szülői házba, részint későbbi életkorukban fölhasználhatják. Ott, ahol fejlettebb ifjakkal van dolgunk, a középiskolák magasabb osztályaiban, föltétlenül szükséges a fölvilágositás, nemcsupán a gümökórt illetőleg, hanem az összes fertőző bajokra vonatkozólag. Kimondhatatlanul fontos, hogy azok, akik mint az intelligencia emberei egykoron polgártársaikat vezetni fogják, tiszta fogalmakkal bírjanak ezen bajokról. A középiskolában — a közép kereskedelmi iskolák kivételével — az egészségtan rendkívüli tantárgy. Arra kell törekednünk, hogy rendes tantárgygyá nőjje ki magát. Másképpen áll a dolog a népiskola tanulóival, ahová minden gyermek köteles járni Hasznos ismeretek ezúton sokkal nagyobb körre hatnak, csakhogy mindezeket, még az egészségre és betegségre vonatkozókat is, csak a tanitó van hivatva megadni. Betegségek tárgyalásába bocsátkozni a népiskola keretében nem lehet, teljesen elégséges, ha az egészséges életmódról és a legkirívóbb ártalmakról, kapnak a gyermekek némi útbaigazítást. Sokat lendíthet e téren a tanitó saját jó példája, mert minden gyermek akaratlanul is utánozza a felnőttet, akivel érintkezik ós ha több van, azt, aki neki jobban imponál. Hiába prédikál a tanitó a szesz ellen, ha maga is felönt a garatra. Szépen beszélhet a jó lakásról, a magas ablakokról, a melyek nyithatók is, ha a saját háza csak olyan mint a többié, kútjához a szemétdomb, pöcegödör, istálló stb. csak olyan közel van, mint más parasztember házában. Egészségtani ismeretek tanítása népiskolában megfelelő példaadás nélkül keveset ér. Röviden jelezték e sorok, hogy az iskolában mily módon lehet dolgozni a tüdővész ellen. Valóban ugy ezen kérdés, mint a megelőző kérdések általában, megérdemelnék, hogy egész terjedelemben legapróbb részletekig kidolgoztassanak a szükséges intézkedések foganatosítása érdekében A Féfcöntözési akció folytatása. Gyulavárii értekezlet. Szakférfiak régen tanulmányozzák azt a kérdést, hogy hazánknak, különösen az Alföldnek a talaj szikes tartalma folytán nagy kiterjedésű terméketlen vidékeit minő eljárás utján lehetne megszerezni a mezőgazdasági kulturának ? A nagy aparátussal folytatott kisérletek az öntözési eljárást találták olyannak, mely fokozatos és rendszeres müvelés mellett a sziknek termóketlenitő hatását nem csak közönbösiti, de az öntöző vízben rejlő trágyatartalomnál fogva a föld termőképességét fokozza. Jöttek is, mentek is, a jó szomszédok, mindenyiknek volt valami jó tanácsa. Hogy éjfélkor tegyék ki a beteget az udvarra, fejjel a hold felé, kiszívja az a betegséget, ha még annyi van is. A Lidi ura, a Gábris, szinte igy volt, most semmi baja . . . De bizony nem használt ott semmi. Ott feküdt Márton gazda lázban égve, a puha ágyon. Homályos szemeit esdöleg emelte a gerendás menyezetre, mintha csak onnan várna könyörületet. Az öreg doktort is elhivatták a harmadik faluból, de nem használt a patika sem. Egyszer csak megfogja Balázs Márton a felesége kezét. — Anyjuk, kigongoltam valamit. Tudom már, hogyan segítünk a bajon . . Nagy sor, de megteszem . . . Már csak nem is magamór' hanem az egész faluór' is . . . Hogy örül majd a Bogár szomszéd, meg az Ambrus, a Gábor, a Csapó sógor, meg aztán sorba mind, mind . . . Csak készítsd anyjuk szaporán az ünneplőt elő . . . Csak igy nem mehetek talán ? . . . Az uj dolmányt, a kéket . . . Meg a magasszáru csizmát . . . Majd a Bogárók Jancsija kitisztitja szépen ... Jó gyerek az is . . . Aztán megyek ... A két sárgát is meg kell majd etetni, meg abrakot is a kocsira rakni, mert hosszú lesz az utam . . . hosszú . . . Balázs Mártonnó nem tudta, mitévő legyen, odatette a jeges ruhát az ura fejére, aztán halkan, mintha nem is neki beszélne, megkérdezte : — Hová akar, apjukom ? . . . — Hová, hová ? ... hát az Isten elébe, panaszra . . . Elpanaszolni a szegény ember baját . . . Ennyi csapás mégis sok egy embernek . . . Ha okosan beszól az ember, hát még jóra fordulhat minden . . . Utóbb talán még a szegény Marcit is . . . De hát azt majd csak ott lehet eligazítani . . . Az asszony csendesítette az urát s csak sirt, sirt csendes zokogással. — Aztán tudod, ha megyek, hát majd a Marci fog vezetni . . . Az már tudja ott a járást . . . Már az is valami, hogy a gyereket megláthatom . . . Hogy örül majd, talán sir is örömibe ... A kis Biczó Annuskát szinte idehívod, megkérdezzük, hogy mit izen a Marcinak . . . Aztán csak vigyázva mondjátok meg neki, hogy a Marcihoz megyek az üzenettel, mert félek, hogy örömiben meghasad a szive . . . Hát még ha tudná, hogy visszahozom, vissza, ide... közónk . . . Aztán a lakodalmat is hamarjában megtartjuk . . . Mert tudom én jól, hogy nem szabad a szerelmes fiatalokat soká megváratni. . . Megárt nekik az epekedés . . . No hát nincs igazam, anyjuk?... Az asszony csak ráhagyta. — Meg aztán azt is csak meg kell beszélni, hogy minek is az a jég . . . Minek az most, minek . . . Nem marad meg attul a jószág! . . Talán két forduló szalma az egész ... Az meg nem kell . . . Nem azért dolgozik az ember, mint a barom... Ott van az is, vigyék! . . Igy hajtogatta Márton gazda már hetek óta. Aztán a lassan fejlődő rettenetes kór kitört rajta. Kiabálni, dühöngeni kezdett. Mindenáron ki akart az ágyból szabadulni. Sikerült is kiszabadítani magát az erős kezekből, s törött, zúzott mindent, ami eléje került. Csak mikor egészen kimerült, tudták ismét az ágyba visszahelyezni. Aztán jött megint az öreg doktor, meg egy másik is, meg a harmadik. Hamar kimondták, hogy Márton gazda elméje elborult, el kell vitetni, föl a nagy városba, a tóbolydába. Hamar hire ment a faluba, hogy Márton gazda megbolondult, elvette az eszét a jégverés. Most majd viszik Márton gazdát a bolondok házába .... oda . . . Könyes szemű szomszédok állták körül Márton gazdát, amint felesége segített neki az öltözködésben. Az öreget nagyon megviselte az ágy, beesett, sápadt arcára kiült a rettenetes betegség. Megtört szemeiből mintha kialudt volna minden élet. De azért csak mosolyog a körülállókra s | beszól is. Hogy igy, hogy ugy . . . csak ne busuljanak, majd helyreigazit ő mindent. S beszólt tovább szaporán : — Nem lesz ez igy többet ... Ha jég, akkor legyen télen, mikor hó is van . ., meg nincs kint a sok szép jószág . . . Hát igaz is, ki hallott már nyáron, a melegben jeget ? . . . Nem lesz ez igy töbet .... Nem, ha mondom . . . Meg aztán mellettem lesz a Marci is ... Én majd fogom neki e kézit . . mint amikor a főtanitóhoz vittem beíratni . .. Aztán már el sem eresztem többet . . . Odaállok az Isten elébe, hogy ón vagyok a Marci apja . . . Hogy öregszem ón is, az anyjuk is ! . . . Megkövetelem, hogy eressze haza öregségünkre . . . Mintha már látnám is, jóságos aroát, amint rám néz ós azt mondja: vihetem a Marcit, csak vigyázzak rá, mert nagyon jó a gyerek . . . Talán meg is simogatja neki a haját ... a szép bogárhaját . . . Micsoda lakodalmat csapunk . . . Marci meg az Annus . . . Egymásnak lett teremtve ... Itt lesz az egész falu . . A cigány meg húzza a Marci szép nótáját. ., Még mindig beszólni akart, de már fölsegítették a kocsira s kimerülve dült hátra az ülésben. A felesége, meg a bátyja ültek melléje. Majd elkísérik egy darabig, azt mondták neki. Aztán lassú döcögéssel megindult a szekér, ki a kapun, s rákanyarodott a hosszu-utcára. Minden kapuban állt valaki, mert tudták, hogy most viszik a Márton gazdát. Ugy vonult el a falu során, mint a halottas menet . . . Márton gazda meg kiegyenesedett az ülésben, nézett jobbra is : balra is s büszkén, önérzetesen mosolygott, mintha csak mondaná: — Megyek már emberek, megyek már, i mindnyájunk nevében . . . Gyenge, reggeli szellő kapaszkodott az ákácfasor lombjaira, s zizegett tőle a sárguló falevél. A faluvégen, a kis toronyban megkondult a lélekharang, szomorúan, panaszosan csilingelt ... A falu népe keresztet vetett magára. Haldoklik valaki.. • ... És vitték a Márton gazdát, vitték az Isten elébe . . . Amikor az öntözési eljárásnak ezen nagyszerű s a mezőgazdaságra nagyhorderejű hatása a gyakorlati életben igazolva lett, vármegyénk alispánja, F á b r y Sándor dr. — ha jól tudjuk, mintegy hét évvel ezelőtt — indítványt terjesztett a törvényhatósági bizottság elé, hogy tekintettel arra, hogy Bókósvármegyónek még jelentékeny része a szik elhatalmasodása folytán a mezőgazdálkodásra értéktelenül parlagon hever: kóressék fel a főldmivelósügyi kormány, hogy szakközegei által készíttesse el Bókésvármegye öntözési tervezetét. Amikor e tervek elkészültek, az alispán, ismert agilitásával fogott hozzá a nagyszabású terv végrehajtásához. Az öntözés céljaira a csabai borjurót látszott legalkalmasabbnak ; ennek berendezésére indultak meg az alispán vezetése alatt a tárgyalások, amelyek a minden tényező részéről tapasztalt jóindulat s áldozatkészség folytán kedvező eredményre vezettek. Az öntöző mű az állam jelentékeny hozzájárulása mellett létesült s ma az egész országban mintatelepül szolgál, melyet az egész országból számosan, egyesek ós testületek, keresnek fel tanulmányozás céljából. Hogy az öntözési eljárás minő eredményt produkál a 4 évvel ezelőtt teljesen értéktelen kopár, szikes borjuróten, azt e lapok hasábjain nem egy izben volt alkalmunk számszerűleg kimutatni ; most csak annyit: hogy mig a régi borjurót legkedvezőbb esetben alig hozott 1600 koronánál nagyobb évi bért, addig a folyó évi bizton remélhető bruttó bevétel előreláthatólag megközelíti a 16000 koronát. Ez a fényes eredmény arra az elhatározásra birta F á b r y Sándor dr. alispánt, bogy a gazdaságosan bevált öntözési eljárást a megye egy másik vidékére is kiterjessze. Érre legalkalmasabbnak látszik a gyulavárii zsellérgazdák legelője. Az alispán a tervezet megbeszélése végett mult vasárnap a gyulavárii községházán népgyűlést hivott egybe, amelyen részt vettek Lukács Endre főszolgabíró, L e i t n e r István királyi kultúrmérnök, s a községi lakosok közül igen sokan, különösen a gyulavárii zsellérgazdák. Az értekezleten Fábry Sándor dr. alispán elnökölt; nagyszabású beszédjében részletes adatokkal tette érthetővé a rétöntözós előnyeit, nyomatókkal mutatott azokra a nagyfontosságú mezőgazdasági változásokra, melyeket az öntözési eljárás előidéz s e tekintetben a csabai példára hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy első sorban a legszegényebb elemek, a zsellórgazdáknak sorsán kiván segíteni a tervbevett akcióval s meleg szavakkal ajánlotta figyelmébe a jelenvoltaknak a szervezkedést. A népgyűlés nagy lelkesedéssel, tn ÚJDONSÁGOK. Megsemmisített obstrukció-ellenes határozat. Bókésvármegye májusi közgyűlésén viharos jelenetek játszódtak le a megyei székház nagytermében. A szokatlanul nagy számban összegyűlt törvényhatósági bizottsági tagok figyelme különösen Ladics László dr. indítványa körül összpontosult. Az indítvány arra kérte a törvényhatósági közgyűlést, hogy a képviselőházhoz intézendő feliratban helytelenítse azt, hogy azindemnitási törvényjavaslat ellen obstrukciót indítottak s ennek folytán az országot törvényen kivüli állapotba helyezték. A vármegyei ellenzék nagy apparatussal kelt ki az indítvány ellen;