Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-19 / 23. szám

X vasutakra felvett kölcsönök összege: vármegyei utak építésére 2.400,000 k., vicinális vasutakra 1.600,000 k., állami transversalis útra 807,368 k., közkórház kibővítésére 800,000 k. Az összes községek 1902. évi költségelőirányzatai törvényhatósági jóváhagyással el voltak látva. Az összes községi pótadóknak az összes egyenes állami adókhoz viszonyított aránya 38'33%-tólit tesz ki. A községek pótadóval túlterhelve nincse • nek Gádoros község kivételével, melynek oka abban található, hogy a községnek alig pár száz hold határa van. A községi rendészet szervezete ós működése nem kielégítő. Ennek egyrészt a vezetés hiánya, másrészt a rendőrközegek alacsony létszáma s gyakorlatlansága az oka, amely hiányok csak államosítás utján volnának eloszlathatok Körorvosi állások nincsenek a megyében, a községi orvosi állások mind betöltöttek. A községek orvosaik fizetéseit pénztáraikból akadálytalanul szolgáltatják ki. A szülészet és halottkómlés állapota általában kielégítő. A vármegye minden községének van okleveles községi bábája. A gyógyszertárak száma 1-el, a m igánorvosoké 1-el, az okleveles bábák száma pedig 17-el szaporodott. Az egészségügy javítására a községek fásítása, csatornázása, ]ó ivóvízzel való ellátása, a szegényházak, munkás és cselédlakások rendezése, a szervezett mentőszolgálat működésbe hozatala vétettek foganatba ; a felmerülő egészségügyi hiányok eloszlatására a szükséges intézkedéseket az illetékes hatóságok minden alkalommal megtették. A gyámpénztárak állapota rendben volt, a gyámi ós gondnoksági ügyek megfelelő ellátásban részesültek. A községek gyámhatósági ügyvitelének megvizsgálása foganatosítva lett s az észlelt rend teljesen kielégítőnek mondható. Nemzeti ünnep, Előttünk fekszik a jelentések egész halmaza azokról a magasztos, lelkes ünnepélyekről, melyekkel vármegyénk hazafias közönsége a magyar nemzeti történelem legdicsőbb eseményeinek emlékét ünnepelte. Ugy adjuk a száraz jelentéseket, minden cicoma nélkül, amint azokat tudósítóink, jobbára egyszerű emberek, küldöttek be szerkesztőségünknek. De aki ezen jelentéseket elolvassa, lehetetlen, hogy a megnyugvásnak jól eső érzése ne töltse be kebelét; megnyugvás abban, hogy az a nemzet, melynek polgársága oly lelkes örömmel ós felbuzdulással emlékszik meg elődeinek dicső tetteiről: az a nemzet örökké ól. Mert a megemlékezés tisztító tűz, s ennek hevében megsemmisül az emberi gyarlóság értéktelen salakja, a megemlékezés erőforrás, mely a nehéz jelen s a súlyos jövő küzdelmeiben megacélozza a lankadó önbizalmat, az alkotni vágyó, de a mindennapi életben zsibbadásnak indult munka iránti készséget. féltékeny bosszankodással az öröm e szertelen kitörését. Az asszony, mint egy macska, ugy hízelgett neki. Simogatta, csókolgatta, az urát. — Ne haragudj édes. Ne haragudj. Ugy szeretlek ! — I)e a mamát jobban szereted? — Oh nem, nem. Egyformán. — Egyformán? és újra föl tűzte az orrát. — Nem, kiáltott kacagva és Réti melléhez szorította arcát. Téged jobban szeretlek, igazán jobban . . . Este a vasútnál várták a mamát. Olga odarepült agg anyjához és ugy összecsókolta, ugy hozzá simult, mintha hosszú esztendők óta nem látta volna. . . . Vacsora alatt egyre faggatta az anyját, hogy van, , mint van, gondolt-e sokat a leányára? Es miért nem jött? O ugy várta, ugy sóvárgott utána és a mama nem akarta őt látni. Mamának hideg a szive. Az özvegy asszony alig győzte megnyugtatni. Vacsora után Olga odasimult a férjéhez. Mosolyogva élvezte a fiatal pár a kibókülés édes, meleg örömét. Minden felhő eloszlott, szerelmes szivük friss boldogságban talált egymásra. Vidámságra kaptak. Eljátszadoztak, mint a gyermekek. Réti a tenyerébe kapta a felesége fejét, össze csókolta szemét, arcát, ugy mondotta : — Cicám, édes, kicsi, drága cicám ! Az özvegy asszony fölkelt a helyéből és bement a másik szobába. Es egyszerre csak kitörő zokogás hangja ütötte meg a fiatal pár fülét. Megrémültek, berohantak a szomszéd szobába . . . Az özvegy asszony asztalra borulva sírt ós elcsukló hangon rebegte: — A férjem . . . Pista ... is igy beszólt hozzám . . . cicám . . . igy szeretett j . . . mindig az eszembe jut ha titeket látlak ... a férjem . . . szegény édes Pistám . . . Csabán Vasárnap a Vasút-utcán ós főtéren, magán és egyesületi házakon, hivatalos épületeken nemzeti zászlókat lobogtatott a tavaszi szellő. Csak arról az épületről hiányzott a magyar trikolor, amelyről a polgárság egyetemes ünnepén a háromszínű zászlónak sohasem szabadna hiányozni: a községházán. Méltán keltett általános visszatetszést ez a közönség körében. Meg vagyunk győződve arról, hogy nem a hazafiúi érzés hiánya folytán disztelenkedett a községháza erkélye; de a jövőre nézve meg kell szűnnie az olyan bürokratikus felfogásnak, mely a község autonomikus jellegéből keresve a magyarázatot, minden intézkedést, móg a nemzeti lobogó kitűzését is a képviselőtestület határozatától teszi függővé. Az ev. kistemplomban tartott istentiszteleten Korén Pál lelkész mondott megható ós magas szárnyalású alkalmi imát, Isten áldását kérve a magyar hazára és a magyar nemzetre, mely megbűnhődte már a multat s jövendőt. Délután 3 óra felé a Rudolf-főgimnázium ifjúságának ünnepélyén már zsúfolva volt a nagy tornaterem díszes közönséggel, mely lelkesülten tapsolt a hazaszeretet szent tüzétől lángoló ifjúságnak. Az ifjúsági énekkar a Hymnusszal nyitotta meg az ünnepélyt; Zsilinszky Endre VII. o. t. Tompa uj Simeon-ját szavalta szépen ós közvetlenül, zajos tapsot aratva, R e 11 Lajos dr. tanár a nemzeti önállóságra való törekvést, mint a nemzet boldogulásának egyedüli létalapját, a megalkuvást soha nem ismerő hazaszeretetet fényes ékesszólásával meggyőzően fejtegette. A zajos éljenek elhangzása után az ifjúsági zenekar játszott bús magyar dalokat, mit meg kellett ismételni. A i 1 e r Dániel, VII. o tanuló Arany : Alom ós való nehéz költeményét szavalta művésziesen s S i p o s András VI. o. t., ki Petőfi Apostolából szavalt mély érzéssel, szintén zaios tapsokat arattak. B a g y i n k a Mátyás VIII. o. t. pályadijas munkájában ügyesen, szép nyelvezettel csoportosította vármegyénk részvételét a szabadságharcban. Ugy ő, mint az énekkar, mely befejezésül a „Tavasz elmúlt" dalt énekelte szép ós lelkesítő összhangban, szintén elismerést aratott. Bukovszky János igazgató buzdította móg az ifjúságot nem szalmalángu, hanem igaz hazaszeretetre s megköszönte a közönség érdeklődését, kérve egyben, hogy a tanári karnak az ifjúságnak hazaszeretetre való nevelésében legyen támogatója. — Ezzel véget ért az igazán lélekemelő ünnepély, melyre büszke lehet a főgimná zium tanári kara és ifjúsága. Este a város utcáit, hazafias dalokat énekelve, a diáksággal nagy közönség járta be, a városháza előtt erősen leabcugoíta a „hazafias" tanácsot. A polgári kör elé is felvonultak, hol a polgárság nagy számban gyűlt egybe. A diákság énekének el hangzása után Fábry Károly, a polgári kör elnöke intézett hozzájuk szép beszédet, igaz hazaszeretetre buzdítva őket A polgári kör ünnepélyét a Daloskör szóp éneke nyitotta meg; alkalmi beszédet Majoros József tanár mondott, megkapóan ecsetelte „a márciusi ifjúság" által óhajtott és a jelenlegi Magyarország helyzetét, az iparosok helyzetének sanyarú voltát, az ujabb, teljesen fölösleges katonai terheket, végül összetartásról, hazaszere tétről szólt, hogy hazánk viruljon ós független legyen. A zajos éljenzést aratott beszéd után ifj. Horváth Mihály szavalta el R a d ó Antal „Talpra magyar!" cimü költeményét, a dalárda pedig énekelt. A társas vacsora alatt F á b r y Károly a márciusi eszmék teljesülésére ürítette poharát, R e 1 1 Lajos dr. a 48 iki honvédeket, ezek között S z t r a k a Györgyöt éltette. Az agg honvéd lendületes beszédben ifjúi hévvel mondotta el, hogy ez alkalommal ötvenötödször ünnepli március Idusát, lelkesen emlékezett meg a főgimnázium ünnepélyéről, mert megnyugvással azt tapasztalta, hogy a mai fiatalságot igaz hazaszeretetben nevelik, s meg van a biz tositék arra, hogy a szabadság ós hazaszeretet soha sem fog az emberek szivéből kiveszni. A tanári kart éltette. P á n d y István dr., mint népszónok mutatkozott be. Beszéde elején megrovásban részesítette a zászló ki nem tűzése miatt a város elöljáróságát, majd azon kórdóst intézte a polgársághoz, hogy nem akar-e állást foglalni a katonai javaslatok ellen ? tartsanak népgyűlést ós a hozandó határozatot küldöttség vigye a képviselőházba, megmutatva ezzel, hogy Békéscsaba is hazafiasan érez. Áchim János a tanítói ós tanári kart éltette, mig Majoros József Kossuth Lajos és a névtelen hősök emlókeórt ürített poharat s felhivta a jelenlevőket a Kossuthserlegre való adakozásra. Hamarosan 66 korona 60 fillér gyűlt egybe. Az iparos ifjak művelődési egyletének tagjai is szép számmal gyűltek egybe. A vacsora alatt Ursziny János dr. elnök mondott hazaszeretettől átérzett beszédet. Lélekemelő ünnepély folyt le délután 3 órakor az iparos tanonciskolában is ; az iskola összes tanulói, hatalmas énekkarrá alakulva, K 1 i m e n t Endre harmónium kísérete mellett, meglepő szépen énekelték el a Szózatot; B u t y László tanító olvasott fel a hazaszeretetről, kérve a tanulókat, hogy soha, semmi körülmények között se feledkezzenek meg hazájukról; azután G á s pár András tanonc, az iskola ön kópzőkörónektagja, olvasta föl saját munkáját az 1848-iki eseményekről; ezt követte Gerendai György bádogos tanonc szavalása, ki Illyés „1848 március 15" költeményét adta elő. Debreceni Lajos tanonc felolvasása után Horváth János cipész tanonc következett, ki Pósa „Máciusi Ifjúság" c. költeményét adta elő, az előadók fáradságát a tanulók harsány éljenekkel jutalmazták. Végül Láng Gusztáv igazgató szép beszédben hívta fel a tanulók figyelmét arra, hogy most, a mai viszonyok között a haza már nem kívánja | ugyan, hogy vérüket ontsák érte, hanem annál inkább kívánja azt, hogy magukat ugy iparukban, mint műveltségűkben erői sitsék, hogy majdan kitűnő iparosaivá váljanak hazájuknak. Mire a „Hymnusz" éneklése következett s a valóban szép ünnepély véget ért. Sajnálnunk kell, hogy különösen az iparosok közül oly kevesen jelentek meg az iparos ifjúság ez ünnepén. Az Iparos Olvasókörben is szép ünnepély előzte meg az esteli vacsorát; Z v a r a t k ó Pál elnök hosszabb beszédben méltatta az 1848-iki eseményeket s felhivta a jelenlevőket arra, hogy mivel mi ugy sem vehettünk részt az akkori eseményekben, legalább hazaűui lelkesedésünket oltsuk gyermekeink, unokáink szivébe. Azután Zlehovszky János, a kör jegyzője szavalt el lelkesedéssel ós érzéssel egy Petőfi-verset. Vacsora alatt beszéltek még Zvaratkó Pál, Áchim László, dr. U r s z i n y János, Kiszely Pál, Porj e s z Mihály ós megjelenvén a daloskör, hazafias dalok éneklésével szórakoztatta a késő éji órákban is együtt levő nagyszámú társaságot. Nagy lelkesedéssel ünnepelte meg március 15-ét az erzsébethelyi olvasókör is. Az ünnepélyt Törzs Kálmán nj'itotta meg tartalmas beszéddel, melyben a nap jelentőségét méltatta. Majd L a c z ó Endre olvasta fel mély tanulmányra valló dolgozatát 1848. március 15-ének történetéről ós eszméiről. A nagy tetszéssel fogadott telolvasás után B u t h y László szavalta el nagy hatással Törzs Kálmánnak „Március 15" cimü szép költeményét. Az ünnepély után társasvacsora volt. Békésen. A hazafias ünnepélyt a község közönsége ezúttal együtt ülte meg. A különféle egyesületeket ugyanis a „Kossuth Társaság" közös ünneplésben való részvételre nyerte meg, mely a következőleg folyt le : Reggel 5 ós 6 óra között a fuvó zenekar ébresztője hirdette a nagy nap felvirradását. Délelőtt 8 órakor a különféle egyesületek gyülekeztek a városháza udvarán, honnan —- megosztva -- a templomokba vonultak. Délután 8 órára az egyesületek ismét összegyülekezvén, saját zászlóik alatt, zeneszó mellett ünnepélyes menetben a bérház elé vonultak. A bérház előtt felállított emel vényen az iparos dalkör elénekelte a Szózatot, majd a Talpra magyart szavalta ifj. Borbély G íbor. Ezután Kossuth apánkat énekelte az iparos dalkör, mely után Kecskeméti Ferenc orsz. képviselő mondott ünnepi beszédet. A beszéd után A bujdosó búcsúját énekelte a dalkör, végül ünnepi ódát szavalt N y á r á d y László. Este 7 órakor a bérház dísztermében az ünnepélyt megkezdte az iparos dalkör éneke, mely után „Részlet a szabadságharcból" cimen K ö r b e r Tivadar olvasott fel. Végül a Riadót szavalta N y á r á d y László s a Himnuszt énekelte az iparos dalkör. Ezután következett a társas vacsora, ! mely közben Haraszti Sándor dr. em lókezett Kossuth Lajosról ós ünnepi felköszöntőt mondott Szathmáry Gábor. Vacsora után tánc következett. A békési izr. hitközség is a márciusi nagy események emlékezetére vasárnap délelőtt templomában a hatóság ós egyletek képviselőinek jelenlétében ünnepélyes istentiszteletet rendezett, mely alkalommal A d 1 e r Lázár izr. tanitó ós hit- j oktató hazafias beszédet ós a király ós ha- j záért szép imát mondott. A Szózat eléneklésével az istentisztelet befejezést nyert. A nagy napot megünnepelték az iskolák is. A főgimnázium ifjúsága nagy műsorral délután 2 órakor szép ünnepélyt tartott, melyen számosan jelentek meg. A polgári leányiskolában is volt ünnepi beszód, több szavalat s néhány hazafias dal a növendékek által előadva. — Ezankivül a malomvógi II. függetlenségi és 48-as olvasó kör saját helyiségében szombaton este külön is ünnepelt; itt ünnepi beszédet Szentgyörgyi György elnök tartott, Jámbor Lajos egyesületi jegyző pedig i szavalt ós felolvasott. Endrődön. En'drőd a vármegyének az az egyetlen j községe, ahol március 15-ike éppen olyan j nap, mint bármely másik. Hogy ez nemzeti i ünnep lenne, arról a népnek alig van fo j galma. Itt tehát nem is volt ünnepély, a | megemlékezést csupán hat zászló hirdette. Az endrődi katholikus kör e napra közgyűlést hivott egybe, amely gyűlésen tárgyalták az egylet folyó ügyeit: mint lapmegrendelést, tagok felvételét, választmány kiegószitésót stb. E gyűlésen felállott Kovács Márton káplán és azt az indítványt tette, hogy mivel ez a nap a szabadság ünnepe: illik, hogy megemlékezzünk róla és hogy e megemlékezésnek maradandó nyoma is legyen, kéri, hogy ez az egylet jegyzökönyvébenmegörökittessók. Erre Z e 1 i n k a János plébános megköszönve Kovács Mártonnak indítványát, hazafias kis beszédet mondott, méltatva a nap jelentőségét; megemlékezve egyben arról is, hogy az ilyenkor szokásos áldomás elmarad most, mert március 15-ike böjtre esik. Hanem majd megtartják a közvacsorát más alkalommal. Este az uri kaszinó kedélyes közvacsorát adott, amelyen reggeli 4 óráig mulatott a nem nagy számú közönség a legnagyobb jókedvvel ; hazafias pohárköszöntőkben nem volt hiány. Orosházán. Orosházán a község képviselőtestülete is ünnepelt a nagy nap emlékére. A község tulajdonát képező színkörben díszközgyűlést tartott. A gyűlésen elhatározták, hogy az ág hitv. ev. templomban reggel 10 órakor tartandó istentiszteleten testületileg jelennek meg. Emlékbeszédet Kovács Andor képviselő tartott, majd régi cselédeknek jutalmat osztottak ki, kikhez B i k á d i Antal intézett buzdító beszédet. Végül iskolás gyermekeknek adtak jutalomkönyvet. Az orosházi állami polgári fiúiskola „Eötvös" köro d. e. 9 órákor szép ünnepéllyel ülte meg a nagy napot, mely alkalommal a Hymnust énekelte a fiúiskola énekkara, megnyitó és március 15-ikót méltató beszédet mondott P á 1 Ernő tanár, felolvasott G. Szabó Gyula tanuló, a I Talpra magyart énekelte a fiúiskola óneki kara, Bajza József Ébresztőjét szavalta Fekete Ferenc tanuló. Jakab Ödön Március 15 ón cimü költeményét szavalta Szász Imre tanuló. A szép lefolyású ünnepélyt a fiúiskola énekkarának összhangzatos éneke rekesztette be. Tótkomlóson. A tótkomlósi polgári társaskör ezúttal ünnepelte első ízben március 15-ikót. Hogy az ünnepély minél fényesebben sikerüljön, a vezetőség nagyszerű bankettet rendezett, melyen mintegy 200 főből álló közönség vett részt. A dalárda a bankett alkalmával hazafias dalokat énekelt és számos lelkes és lelkesítő beszéd hangzott el. Mezöberényben. Mezöberény község közönsége szintén lelkesen vett részt a nagy nap hazafias emlékünnepén. A házakon, különösen a piactéren zászlók lobogtak. A község mindegyik köre, egylete külön tartott társasvacsorát, igy a kaszinó, a nemzeti kör, a társadalmi olvasókör, a polgári kör stb. A kaszinó társasvacsorája a Magyar király szállóban volt s nem hiányoztak a hazafias felköszöntők. A polgári iskola is szép ünnepélyt rendezett a községháza dísztermében. Nagy Sándor tanár mondott hazafias és magvas ünnepi beszédet, majd a növendékek énekeltek és szavaltak. A nemzeti körben egyéb ünnepélylyel is összekötötték a nagy napot, egyszersmind leleplezték Jeszenszky Károly ev. lelkésznek, a kör elnökének arcképét. Vésztőn. Vésztő községben az idén is nagy lelkesedéssel ülték meg a sz badság napját. Délelőtt a templomban hazafias isteni tisztelet volt, melyre az összes egyletek és testületek zászlóikkal vonultak fel. Délután a különböző egyletek helyiségeiben dalokkal, szavalatokkal ós felolvasással egybekötött ünnepélyek voltak, melyeket este társasvacsora követett. A kaszinó az idén nagyobbszabásu ünnepet ült: Csák Aladár felolvasást tartott a nagy időkből; a felolvasás után szavalatok következtek. Az ünnepélyt egy erre az alkalomra szervezett dalárda tette kellemessé, mely az ünnepély előtt, alatt ós után hazafias dalokat énekelt. A dalárdát Szabó kántor vezette. Este fényes társasvacsora volt, melyen ugy férfiak, mint nők számosan vettek részt. Vacsora után a fiatalság hazafias ropogós csárdásra kerekedett. Kondoroson A szabadság ünnepét Kondoros község lelkes közönsége — a szokásos módon, de a polgároknak az előbbi évekhez képest fokozottabb érdeklődése és részvétele mellett ünnepelte. A csárda tágas nagy termében rendezett egyszerű társasvacsorához annyian gyülekeztek, hogy a terem zsúfolásig megtelt. Az ünneplés a Hymnusz elóneklósóvel vette kezdetét. K e v i c z k y László ev. lelkész vázolta azon történeti eseményeket, melyek előkészítették a magyar nemzetet a hatalmas uj korszakhoz. F ü 1 ö p p József jegyző megemlékezett a szabadságharc nagy dalnokáról, Petőfiről s beszéde után közkívánatra elszavalta a „Talpra magyar"-t. Ozirbusz Endre ev. tanitó a nemzet vértanúinak emlékezetét idézte fel. Ezután az 1848-ik évi „Népbarátja" cimü folyóiratból Vas Gerebennek az Egyenlősóg-röl irt érdekes és