Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-05 / 19. szám

A vármegyei árvaszék kórelmet intézett a törvényhatósághoz, hogy bocsásson rendelkezésére 5000 koronát kitevő összeget a községi gyámpénztárak tartalékalapjainak terhére. Ez összegből a peres ügyeknél s más előlegeknél volna szüksége az árvaszéknek a gyorsabb intézkedés érdekében. A közgyűlés meg is szavazta a rendelkezési alapot. Teljesitettók az árvaszók másik kérelmét is : az árvaszéki törzskönyvi lapok elkészítésére megszavazták a kért 2000 koronát a gyámpénztári tartalékai apból. Az alispán költségvetést terjesztett elő a vármegyei épületek ez évi javitására s fenntartására vonatkozólag, melyet több hozzászólás után elfogadtak. A megyei közkórház pótköltségvetését is, melyet az elmebetegek szaporodása folytán kellett előterjesztenie a közkórházi bizottságnak. Ugyanis 320 elmebeteg helyett 370 van ápolás alatt, kiket a régi tábolyda épületébe helyeztek el Ezeknek őrizetére ujabb nyolc ápolót kellett alkalmazni s ezeknek díjazására 4424 korona van felvéve a pótköltségvetésbe. A közkórház alapítványi tőkéje mindeddig nem volt határozottan megállapítva s a közkórházi bizottság kutatásokat rendezett a vármegye levéltárában s az alapok összegét 90,000 koronában állapította meg. A közgyűlés az ügyetlogi előkészítés végett kiadta a főügyésznek s megbíz La az alispánt, hogy annak idején 50,000 koronát ovadékképes értékpapírokban fektessen az alapból. A közkorház mult évi maradványa 26,000 kor. Tekintve azonban a behajthatatlan betegápolási dijakat, a maradvány reális értéke csupán 12,000 kor. A kórházi bizottság ugy határozott, hogy ebből 948 koronát az alkalmazottak jutalmazására fordit; a megmaradó összeggel pedig a korházi felszereléseket gyarapítja. Igy beszereznek egy írógépet, egy fertőtlenítő gépet, vas ágyakat, nyomtatványokat stb. A kórházi bizottság e határozatát is jóváhagyták. A békési járási községi közlekedési utak törzskönyveinek hitelesítését elrendelték s a további intézkedésekkel megbízták az alispánt. Bókéssámson község azt kérelmezte, hogy vétessék fel a bókéssámson—tótkomlósi vicinális ut a törvényhatósági utat hálózatába. A közgyűlés ez alkalommal nem teljesítette a község kérelmét, hanem megszavazott az uti bizottság számára évi ezer korona segélyt. A veszei—gerlai ut áthelyezése folytán Apponyi Albert gróffal kötött csereszerződést jóváhagyták. A gyulai járás főszolgabírója azzal a kérelemmel fordult a törvényhatósághoz, hogy adjon helyet e hivatalnak a vármegyeházán, miután a mostani hivatalos helyiség igen szűk Elfogadták az állandó választmány javaslatát, mely szerint a vármegyei számvevőség általhasznált három szobát átadják, de amint szűkség lesz e helyiségekre, a főszolgabírói hivatalnak távoznia kell. A vármegyei járási orvosok fizetésük felemelése végett folyamodtak a törvényhatósághoz. Kórelmüket a közgyűlés a költségvetéssel kapcsolatosan intézi el. Szintúgy anapidijasok kérelmét: vármegyei másodosztályú Írnoki állás szervezése-, illetményeik felemelóses a nyugdíjintézetbe való felvételük iránt. Bandhauer György volt vármemegyei főpónztárnok kérte, hogy a Vidaalapból eddig 16 évig élvezett 200 korona kezelési dijat ez évre is adják ki neki. Az Két halálozás. Békés vármegyének két derék munkás fiával ismét kevesebb van. A két gyászeset híre az egész megyében megrendítően hatott. Az egyik gyászeset hirtelen bekövetkeztével döbbentett meg mindenkit, a másiknál a halál korai eljötte okozott őszinte részvétet, mert a betegség jobbrafordulását várták. Csákói Geiszt Gyula. — De még mennyire ! Szeretnék is megismerkedni vele ! — Az nem lehet! — riadt fel a jámbor férfi. — Miért? — Meri, mert . . . ő inkognitóban akar maradni A leány mosolygott. — Igaza van. Igy regényesebb, költőibb is. O egy igazi lovag A magánhivatalnokok mintaképétmajdnem leszéditette a lábáról ez a nagy dicséret. Hiszen ez voltaképpen neki szólt, egyenesen neki. Büszkeség dagasztotta a mellét és mindennap ujabb és ujabb virágbokrétát rakott a hindu szent lábai elé. A leány minden alkalommal oda volt az elragadtatástól. — Oh, Nepomuk ur, ezt sohasem hittem volna. Látja, már nemcsak a könyvekben vannak regények. Mert ez regény, igazi regény. Ugy-e, Nepomuk ur ? — Oh, hogyne, hogyne ! Sokszor, amikor már a leányt di-' cséreteivel az égig magasztalta az isme- [ retlen lovagot, Winter Nepomuk közel volt ahhoz, hogy mindent bevalljon. De hama- j rosan elment a kedve az ilyen vállalkozástól, mert a lány hirtelen ezzel a gyanakodó kérdéssel fordult hozzá: — De ugy-e nem csal meg, Nepomuk ur ? — Már hogy merném ón azt tenni ? — válaszolt gyorsan Winter Nepomuk és meghunyászkodva, lemondó sóhajjal kapta le íejét a vállai közé. Ilyen veszedelmeket rejtő, kisebb alkalmaktól eltekintve, a csöpp ember boldogságát semmi sem zavarta. Sőt a kegyes csalás mellett valósággal hízásnak indult, állandó választmány a kérvény elutasítását javasolta, miután Bandhauer ez évben már nem kezeli az alapot. Kiss István megyebizottsági tag nem fogadja el az állandó választmány javaslatát, A főpénztárnok érdemekben megőszült, derék hivatalnoka volt a megyének; a méltányosság is mellette szól, hogy ez egyszer utoljára megkapja a kezelési dijat. Zöldy főügyész jogi szempontból ismertette az ügyet s elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot, melyet a közgyűlés ei is foga dott. A szászsebesi magyar kálvinisták kérvényét kiadták az alispánnak, hogy intézze el majd a szükségleti alapból. A gyulai ez évi képviselőtestületi választásokhoz elnökül K e 1 1 e r Imrét küldte ki a közgyűlés. T a f f 1 e r Jakab orosházi seprőgyáros kérelmét, az időszaki hatósági vizsgálatok felfüggesztése iránt, teljesitettók. F e u e r Márk orosházi lakos felebbezését, a vármegyei szolgaszemélyzet ruházatának beszerzése tárgyában elutasították. K u 1 y á k Károly és társai gádorosi lakosok felebbezését harmadik mezőőri állás szervezése tárgyában elutasították. Gottstág Károly volt szabadszenttornyai' jegyző, a községjegyzői nyugdijválasztmány azon határozatát felebbezte meg, mely nyugdiját 496 koronában állapította meg, a lakásdij beszámítása nélkül. A lakásdijat beszámítani s nyugdiját 620 koronában kérte megállapítani fellebbezésében, melynek helyt is adtak. Kondoros községe az elsőjegyző lakásából két szobát óhajtott elvenni a községháza kibővitósóre. K e v i c z k y László ós Erdélyi László e határozatot megfellebbezték s kérték a megyét, hogy utasítsa a községet az első jegyzői lakás teljes elfoglalására, — miután csak igy lehet rendezni a kérdést — s a jegyzőnek lakáspénz fizetésére. A közgyűlés a fellebbezés értelmében határozott. S ch lesinger Lajos ós társai tótkomlósi lakosok fellebbeztek a községnek, — a hiányként megállapított fogyasztási adó és vágatási díj megtérítése tárgyában hozott határozata ellen. A közgyűlés több felszólalás után a pénzügyigazgatósághoz tette át az ügyet, miután jövedékről van szó, oly értelemben azonban, hogy az illetékes főszolgabírói hivatalt értesítse, ha fegyelmi vizsgálatra volna ok. Békés község jegyzői kara fellebbezett azon képviselőtestületi határozat ellen, mely megtagadta M e z e y Lajos volt községi elsőjegyző temetési költségeinek kiutalásátt. A közgyűlés a határozatot feloldotta s uj határozathozatalra utasította a községet. A megyei tisztviselők flzeté rendezése. Vármegyei tisztviselők értekezlete. Az állami tisztviselők fizetésének javítása arra indította a vármegyék alkalmazottait, hogy ők is sürgetöleg kérjék helyzetüknek és első sorban az állami tisztviselőkénél is sokkal rosszabb fizetéseiknek javítását. Hontvármegye tisztikara köriratban szólította fel a vármegyéket az országos szervezkedésre és e célból március 25-én Budapesten egy országos értekezlet tartására. A körirat vétele folytán Fábry Sándor dr. alispán február 28-ára tiszti értekezletre hívta össze vármegyénk alkalainiben nagy része volt azoknak a dicséreteknek is, amelyek az ismeretlen lovagnak szóltak, de amelyeket Winter Nepomuk magának könyvelt el. A nyár vége felé azonban újra beborult Nepomuk ur fölött a boldogság ege Imádottja, a hindu szent egyre türelmetlenebb lett és napról-napra lázasabban faggatta Nepomuk urat az ismeretlen lovag kiléte iránt. A magánhivatalnok mintaképe izzadott-szurkolt s végre is, hogy 'gyanút ne keltsen maga iránt, egy napon Isten nevében megkockáztatott egy ujabb hazugságot. Nevet mondott. Egyik hivatali kartársának a nevét emiitette a leány előtt s bár érezte, hogy ez az eljárás hasonló már a szélhámossághoz, azzal vigasztalta magát, hogy hiszen semmi baj sem származhatik ebből, mert a leány ugy sem ismeri azt az embert. Es nem is törtónt semmi baj. Winter Nepomuk továbbra is ugy járt a leányhoz, mint azelőtt, buzgalommal vitte a virágokat s csak néha esett meg, hogy a leány egyszer-másszor már nem fogadta őt. Winter Nepomuk nem tulajdonított ennek jelentőségét, sőt mikor a leány egy késő őszi napon ezzel a kijelentéssel fogadta : „No, Nepomuk ur, egy fontom, életreszóló dologról akarom önt most értesíteni !" — Winter Nepomuk szentül tudta, hogy a hindu szent most szerelmet fog vallani neki. Boldogan mosolyogva ereszkedett le hát elhízott kis testével egy karosszékbe és várta a vallomást. A leány pedig szemérmes elpirul ássál sütötte le a szemét ós remegve mondta : — Kedves Nepomuk ur, az ön figyelmes barátja, Wolf Péter ur ós ón jegyesek vagyunk ! A vármegye gazdatársadalmának gyásza van : a békósvármegyei gazdasági egyesület elnöke, csákói Geiszt Gyula Budapesten elhunyt. Családján ós ez egyesületen kivül gyászolja egész Bókésvármegye, mert a közélet mezejéről egy tevékeny férfiú tűnt le. Geiszt Gyula tagja volt a törvényhatósági, közigazgatási bizottságoknak s a beléje helyezett bizalomnak mindenkor legjobb tehetsége ós tudása szerint felelt meg. Azonkívül ismerték mint kitűnő, modern gazdát, mint nemes gondolkozású, jótékony embert. E tulajdonságaival hódított meg mindenkit s igy nem csodálható, ha abban a nagy körben, hol ismerték : tisztelet, szeretet környezte. Közéleti munkassága királyi elismerésre is talált: a csákói előnevet s a magyar nemességet kapta. Geiszt Gyula már hosszabb ideje betegeskedett, súlyos szívbaja volt, mig kedden reggel Budapesten neje, családja körében meghalt 47 éves korában. Temetése a fővárosban szerdán délután ment végbe. A gazdasági egyesület értesülvén az egyletet ért nagy gyászesetről, az igazgató-elnökség külön gyászjelentésben tudatta- az igazgató-választmánnyal Geiszt Gyula elhunytát. Áz egyesület gyászlapja a következő: A békósvármegyei gazdasági egyesület vesztesége nagyságának tudatában fájdalommal jelenti, hogy szeretett elnöke: csákói Geiszt Gyula ur életének 47-ik évében, hosszas szenvedés után, f. hó 2-án éjjeli 11 órakor Budapesten elhunyt. A megboldogultnak hült teteme f. hó 4 ón, Budapesten d. u. 3 órakor fog a r. kath. egyház szertartásai szerint az örök nyugalomnak átadatni. Békéscsabán, 1903. március 3-án. Legyen áldott emléke. Zsilinszky Endre igazgató-elnök ósPfeiffer István titkár a temetésre utaztak s az egylet nevében koszorút helyeztek a ravatalra. Kondoros községe, mely sokat köszönhet az elhunyt jóságának ós nemes gondolkozásának, küldöttségileg képviseltette magát a temetésen. A küldöttség tagjai voltak : Erdélyi László bíró, Keviczky László, B e d á k Mátyás, Fejér Imre, F ü l'ö p p József, Bakos István, kik a község koszorúját helyezték a ravatalra. Kiss László K i s s László csabai nagybirtokos hunyt el hirtelen vasárnap. A megboldogult, mig a csabai járásbíróság bírája volt, ritka szorgalammal élt hivatalának. Majd leköszönt állásáról, s mint kiváló gazda foglalkozott birtokával. Senki sem hitte, hogy a javakorabeli, erős férfiút ily hamar érje az elmúlás szellője. Már a télen panaszkodott szívfájdalmakról s orvosi tanácsok szerint ólt is. Vasárnap reggel a F r a n c s e k-fóle gőzfürdőbe ment, hol fürdós közben rosszul lett ós elalélt. Gyorsan értesítették a családot ós Reisz Miksa drt. Sikerült is eszméletre hozni Kiss Lászlót, azonban félóra múlva ujabb szívszélhűdés érte, s mely elhunytát okozta. A, haláleset nagy részvétet keltett, miután általános tiszteletnek ós szeretetnek örvendett. ^ mólyen sújtott családnak a jó családfő, a kiváló kartárs elhunyta fölött érzett őszinte részvétét tolmácsolta a csabai i járásbíróság bírói karai is. A ravatalt igen sok koszorú borította s temetése a nagyközönség hatalmas részvétele mellett ment végbe. Ott volt Csaba egész intelligenciája, Gyula ós a szomszédos községekből is számosan, kik lesújtva kisérték utolsó útjára a hirtelen elhunytat. Halálhírére Gyulán a törvényszék ós járásbíróság, értesülve elhunytáról, kitűzte a gyászlobogót. A család a következő gyászjelentést adta ki : uzv. Kiss Lászlónó szül. Lubinszky Vilma ós gyermekei: Béla, László ós Sárika, édes anyja özv. Kiss Póterné szül. Gorove Anna, anyósa özv. Lubinszky Edónó szül. Lázár Róza, testvérei: özv. Laczay Józsefnó szül. Kiss Mária ós Kis Vilma, úgyszintén az összes rokonság nevében mólyen megszomorodott szívvel jelentik a szeretett férj, legjobb apa, testvér ós rokonnak, Kiss László földbirtokosnak, élete 53-ik évében Békéscsabán folyó hó 1-ón, reggel 8 órakor a halotti szentségek felvétele után törtónt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 3-án délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászháznál beszenteltetni ós a Széchenyi-kert melletti róm. mazottait, akik nagy számmal gyűltek össze közös érdekeik megvitatására. Az értekezleten, melyen Fábry Sándo dr. alispáu elnökölt, a tisztviselők közli többen hozzászóltak a kérdéshez, maga ai elnök megnyitó beszédében reá mutatoti arra a mostoha helyzetre, melyben a vár megyei alkalmazottak vannak és előterjesz tette, hogy a vármegyei alkalmazottak sorsának végleges rendezése csak a közigaz gatás államosításától várható, ezért sürgetn kívánja az államosítást, de annak behoza táláig is a fizetéseknek az állami alkalma zottak javadalmazásával egyenlőre valc megállapítását. Feltétlen szükségesnek véli hogy a vármegyéknél a korpótlók-rendszei behozassák, mert a vármegyék elkülöníteti helyzetében az előhaladás igen nehéz. Egy idejüleg sürgetni kívánja az állam, valamim a törvényhatóságok között fel tótlen nyugdíj viszonosság kimondását. Berthóty István tb. főjegyző ab ból indulva ki, hogy a mozgalomtól sikei csak ugy várható, ha a vármegyei tisztvi selők az államiakkal egyenlő elbánást kérnek ; részletes munkálatot dolgozott ki arra hogy minő fizetési osztályokba volnának a vármegyei alkalmazottak sorozandók Ismertetve e munkálatot, előterjeszti, hogj az egész országra vonatkozólag ez alapor kiszámította, mily összeget igényelne s fizetósrendezés ós azt kereken 3y

2 millic koronára teszi, ami körülbelül aránybar áll a vármegyei ós állami alkalmazottak száma és az utóbbiak fizetésének rendezésére szükséges összeggel, vagy ha valamivel nagyobb, ez éppen azt bizonyítja, hogy a vármegyei fizetések rendezése még sürgősebb teendő volna. Utal azokra a részletkérdésekre, amelyek e dologban tisztázandók. A fizetéseknek osztályok szerint való rendezésén kivül ós emellett ő is kívánja a korpótlók-rendszer behozat lát. valamint a vármegye által ismételten sürgetett nyugdijviszonosság rendezését. E mellett javasolja, hogy a tisztikar kivánja a szolgálati pragmatika megalkotását és független fegyelmi bíróságot. Ambrus Sándor szerint a fizetések megállapitása a törvényhatóság autonom jogkörébe tartozik, ő tehát első sorban a vármegyétől kérné a fizetés rendezését ós az forduljon azután az országgyűléshez ós kormányhoz a dotáció felemelése iráut. A vármegyei tisztviselők szerinte az államiakhoz hasonlóan osztályokba nem sorozhatok, azért csak a korpótlók rendszer behozatala volna helyes. D a i m e 1 Sándor dr. a mozgalmat teljesen külön kivánja választani az államosítástól, melynek behozatala talán r, messze jövő kérdése és igy a fizetósrendezés is könnyen elodáztatnók. Csatlakozik az alispán ós Berthóty által előterjesztett javaslatokhoz, de szerinte a kívánalmakkal az államhoz kell fordulni, amely a megyék közigazgatási kiadásait dotáció alakjában fedezi. Berthóty István Ambrus Sándor véleményével szemben kifejti, hogy a korpótlók rendszer önmagában nem vezet a a kérdés megoldására, mert az egyes vármegyék között az állások javadalmazása tekintetében oly körülmények vannak, a mit csak általános rendezéssel lehet eloszlatni, erre pedig legalkalmasabb az állami tisztviselők javadalmazását irányadóul venni. Fábry Sándor dr. alispán az ügy érdekében eláll azon óhajtásától, hogy az államosítás sürgetése a kérdésbe bevonassék. Az országos szervezkedés mellett indokoltnak tartja, hogy a megállapodásokat a törvényhatóság eió terjesszék, hogy az is feliratilag sürgesse a tisztviselők helyzetének javítását. A részletekhez még többen szólottak hozzá ós a tanácskozás eredményeképp ar, értekezlet a következőket határozta el : Örömmel csatlakozik az országos mozgalomhoz ós a kezdeményezésért Hontvármegye tisztikarát köszönettel üdvözli. Fábry Sárdor dr. alispán elnöklete alatt D a i m e 1 Sándor dr., Berthóty István, Zöldy Géza dr., Jantsovi ts Péter, Ambrus Sándor, C s á n k i Jenő, Baross Dezső, B e k e Géza ós S á r o s y Gyula tagokból álló bizottságot küld ki a kérdés részleteinek kidolgozására; a március 25-ón Budapesten tartandó országos értekezleten több taggal képviselteti magát ós a vármógyei alkalmazottak helyzetének javítására a következő intézkedések törvényben való biztosítását sürgeti: 1. A vármegyei alkalmazottaknak a hasonállásu állami alkalmazottakkal egyenlően fizetési osztályokba való beosztását; 2. a korpótlókok biztosítását; 3. a szolgálati pragmatika megalkotását és ebben független fegyelmi biró ságot ós 4. az állam és a törvényhatóságok között a feltótlen nyugdijviszonosság kimondását. Megbízta végül a kiküldött bizottságot, hogy az országos értekezlet megállapodásait a törvényhatóság elé is terjessze be ós kérje, hogy a közgyűlés is feliratilag sürgesse az ügy rendezését. Fábry Sándor dr. alispán ezután köszönetet mondott a megjelenteknek ós az érte kezletet berekesztette.