Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-01-25 / 8. szám

Elhaltak Csabán. Január 4-től 10-ig. Miklyi András, földmives fia, 13 napos, vele­született gyengeség. Duna Jánosné, földmives neje, 61 éves, szervi szivbaj. Uhrin János, földmives, 53 éves, cukor betegség. Kovalik Andrásné, napszámos neje, 67 éves, tüdőgyuladás. Preskin Ilona, napszámos leánya, 21 éves, szervi szivbaj. Tyetyák Mihály, föld­mives fia, 1 éves, hörggyuladás. Özv. Petrovszki Jakabné, földmives özvegye, 72 éves, veselob. Málik János, napszámos, 31 éves, tüdőgyuladás. Kovács Zodorák Márton, földmives, 87 éves, aggkori vég elgyengülés. Korcsok Mihályné, dohánykertész neje, 25 éves tűdőgűmőkór. Bartos Jánosné, napszámos neje, 45 éves, szervi szivbaj. Vidovenyecz András, napszámos fia, 4 éves, vörheny Salamon Dorottya, földmives leánya, 7 éves, vörheny. Paulik Pál, nap­számos fia, 6 hónapos, gyermekaszály. Csiáki Mária, földmives leánya, 10 éves, vörheny. Kovács Fiszkus Mihály, csizmadia fia, 4 éves, torokgyik. Hrusz Jánosné, csizmadia neje, 31 éves, idült hashártyalob. Popola Ádám, napszámos fia, 16 napos, gyermek­algörcse. Briesnyik Mátyás, béres fia, 2 éves, agy­hártyalob. Legjobban bebizonyult táplálék ss '.gyomor­belbetag gyermekeknek Hirdetmény. Békéscsabán, az I-ső korosztálybeli hadkötelesek sershúzása f. évi január 13-án, azaz kedden fog megtartatni a községháza elöljárói tanácstermében. A sorshúzás reggel 8 órakor veszi kezdetét. Békéscsaba, 1903. január 9. Elöljáróság. Csabán, a Yasut-utcán, a Reiner­féle emeletes házban május elsejére kiadó. Bővebbet ugyanott a házmesternél. Kiadó lakás. Békéscsabán, házban Főtér 11-ik szám alatti Szerkesztői Czenetek Többeknek. Karaszy Ödön karácsonyra igért kötetei, a közigazgatás egyszerűsítése miatt beállt nyomdai hivatalos munka következtében kés­tek, de már szedés alatt vannak s február elején okvetetlenül megjelennek. lilirdetiiivny. A IV-ed oszt. ker. adó alá tartozó jöve­delmek bevallása tárágyban. 1903-ik óvt január havában az állan­dó fizetés, nyűg, kegy vagy tiszteletd'jat húzó állami, törvényhatósági, alapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztvise­lők, hivatalnok, közegei, nyűg- vagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelók, könyvelők, pénztárnokok s általában 40 írtnál több havi dijt huzó segédek, segédmunások, állandó fize­tést élvező lelkészek, tanárok, íanitók, nevelők, irók, müvészek,hivatalszolgák stb., a kereset­negyedik osztálya alá tartozó keresményüket, az alább emHtendők kivételével, részükre in­gyen kiszolgáltatandó vallomási iveken beval­lani tartoznak,, azonkívül a vállalatok és in'é­zetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, föld­birtokos, V3gy üzlettulajdonos, a kilói, vagy a melytói az fdókötehs fizetését húzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üz'etében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető hatóság­nak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyűg-, kegy vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, me­lyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztméuyekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi vagy ha az a folyó évre meg állapitható nem volna, az előző évi álla­pot szerint a vaFomá^ba felvenni tar­toznak. Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, a melyek adóztatás tárgyát nem képezik, mert annak elbírálására : vájjon valamely készpénzbeli vagy termesztménybelí já randóság, avagy egyéb járulék a kere­setadó negyedik osztálya aláesik e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illeté kes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár meg­rövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása vagv be nem val lása (1875 : XXIX. t. cz'ikk 31. szak.) jö­vedéki kihágá.>t képei,, melynek birsága 1—8-annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkáro-ittatott. Kar­összegnek vétetik az az összeg, melyet ' ö-adők kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tis'/í'" " két szobás utcai lakás mellékhelyiségekkel azonnal bérbe kiadó­Bővebbet ugyanott CSANÁDY JÁNOS tulajdonosnál. & la<16 4 drb igen jó fejős, hasas bonyhádi tehén, 1 drb telivér simmenthali bikaborjii és ugyanilyen fajú ü s^őkt Huk Dezső Békéscsaba. c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítvá­nyokból : d) külföldön fekvő föld vagy házbirtokok­ból ipari, kereskedelmi, s bármi nevezett alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsájtott, kütön törvények által adómentesség kedvez menyben nem részesített kötvényokból húz ; végre : g) a hitelüzlettel foglalkozó, s alapsza bályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogo si ott pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztá­raknál és mindazon intézetebnél, melyekkel taka.ékpünztári üzlet van összekötve, utalvá­nyok, betétikönyvek és egyéb ketéti okmá­nyok vagy folyószámla mellett gyümőlcsözés I végeit elhelyezett tőkékből folyó jövedetem. Az adózók a vallomás beadásának köte­lezettsége alól a következő tőkékből folyó jö­vtdelmekre nézve felmentettek : a) a feütebb emiitett magyar államköt­vények, b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai, c) nyilvános számadásra kötelezett válla­latok és egyletek által felvett és jelzálogilag bizt silott tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkeka­mat-adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélve^őnek rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt emiitett tőkékből folyó jövedelmet ezen lükék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamat jövedelem és pedig : Csabán, a főtér közelében Szt.-G-yörgy napra' 2-3 szobás látás kerestetik több évi bérbevételre. Ki? Megmondja a kiadóhivatal. Hirdetmény* A tökekamat és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1903. január 15-ig a tökekamat- és jár. alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyen vagy erkölcsi személy bevallani köteles­Tőkekamat és jár.-adó tárgyát mindazon vagyon képezi, mely a föld-, ház- és kereset adó, valamint a nyilvános számadásra kötele zett vállalatok és egyletek adója álial közvetve vagy közvetlenül nem érintetik : képezik jele­sül : mindazon kamatok, osztalékok és jutalé­kok, melyaket az ország valamely lakosa a> következő jövedelemtnrrásokból, úgymint: a) bel- vagy küllőidről folyó életjáradé­kokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bármi­nemű kö vényekre, bel- vagy külföldön köl­csönadott, továbbá hitbizományi, családi s ala­pítványi tőkékből; a) a kifizetett kamatok összegét évne­gyedenként, minden év márczius ju-ius, szép; tember és deczeiuber havának utolsó napjáu ; b) a trkésiáett kamatok összegét féléven­ként, minden óv jan. ós julins havának utolsó napján a kir adóhivatalnak kimutatni és az dzen Kamatok után járó adót egyidejűleg be nzolgáltalatni, jogosítva vannak azonban arra hogy azt az adót a kifizetett, vagy a tökéhez irt kacatokból visszatartassék. A tőkekamat-Ó8 járadókadó az adó évet megelőző évben élvezett kamat és járadékjövedelem után léién kivetendj, az 1902 évj adóztatás alá az 1901. év­ben élvezett kamat (járadék) jövedelem vállandó be. A tőkekamat ós járadékadó az adó­köteles fél állandó tartózkodási helyén vettetik ki. Mindazon adózók, kik a tőkekamat­ós járadékadó alá tartozó jövedelemfor­rásukat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és tárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltitkolá­sával elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t czík 100 § a értel­mében büntettetnek. Békéscsaba, 1902. dec. 27. Csaba köszég Elöljárói. Hirdetmény. A III. osztályú kereset adó alá tartózó jövedelmek bevallása tárgyában. Az adózók kötelesek 1903 évi január hó 20-ig üzletük, vállalatuk vagy egyéb haszonló foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalko­zás annyi év óta még Dem állana, az annak megkezdésétói számítandó, illetőleg fennállása idejére >'ső kereseti vagy üzleti tiszta nyere­ményt bevallani. Evi tiszta nyereménynek vétetik az üzlet­ből vagy foglalkozásból eredő összes jövedel­mének az a része, mely az ü/.let vagy foglal­kozás folytatásához szükséges kiadások kivo­nása után fenmarad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezetnek oly ki­adásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkovással járnak, hanem akár magának akár p°dig családjának és hozzá tartózóinak fenntartására szolgálnak, a jöv< delem!.ól, ke­resményből le nem vonhatók. A ki több ilyen vállalatból, kere?et ille­tőleg jövedelem forrásból húz jövedelmet, kö­teles minden egyes vállalatról, vagy kéresetról külön vallomást adni. Azok az adó ötelesek, kik segédekkel dol­goznék, tartoznak a vallomáshoz segédmun­kásaik jegyzékét esatjlni, mely jegyzékben a segédek nevei az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésök pontosan kiteendő Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adótárgyak össszeirása után lép a kereset adó harmadik osztályába tartozók sorába, adókö­teles üzletének meguyrtása napjától két hó alatt köteles vallomást adni. A III. oszt- kereset adó alá eső jövede­emnek bevallására, valamint az üzletben al kalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrla­pok az adózóknak a községi elöljárók (város adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A beválló az űrlap egyes rovatait betöl­teni s annak bizonyításul, hogy az adózókat saját tudomásához képest pontosan és lelkiis­meretesen közölte, eskü helyet nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás nap­ját és helyét előírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál uyujtandó be. Mindazok az adózzók, kik üzletüket, vállalatukat, keresetüket vagy jövedelem­forrásukat az államkincstar magrövidi­tésére irányított szándékból az adókö­telezettek és adótárgyak összeírása alkal­mából akár szóval, akár írásban valót­lanul mondják be vagy eltitkolják, az adótárgynak egészben vagy részben tönt eltitkolásával elkövetett jöv° kihágás miatt az 1883. évi XLP'. 100. szakasza értelmében bü^ Békéscsaba, 1902. dec. o r" Csaba kr H Farsangi váü»ár f Telefon-szám: 31. M Ú bú cc m D C Van szerencsém a mélyen tisztelt hölgyközörr hogy az idei farsang-ra árúliíiy* ban raktáron vanr francia batisztok, ponop>

Next

/
Thumbnails
Contents