Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-28 / 52. szám

alatt előbb kellett volna a katonai javas- , latokat tárgyalni, azután a többit, Khuen ^ előbb letárgyaltatj a a többit s aztán ke­rülnek elő a vóderőjavaslatok. Mindezen felül pedig a Széli tisztességes kormánya helyett jön a bán, aki pedig bármilyen szabadelvű legyen is, — horvátországi sze­replése után sok jót nem lehet felőle gon­dolni. — Komolyabb hirek is magyarázták a függetlenségi párt egy részének elége­detlen hangulatát, sőt pártválság hire is támadt, mindezekből azonban nagyon cse­kély a való. A kabinetalakitás pedig már teljesen bevégzett ténynek mondható. A bán már a szabadelvű párt három nagy frakciójának támogatását megnyerte ós a szabadelvű párt ismét egységes lesz. Fejórváry vissza­vonulását egyrészt sajnálják a pártban, a volt nemzeti pártiak azonban ezt is siker­nek tekintik. A bán kabinete, amint isme­retes, jórészt a régi emberekből áll. Helyes felfogás, hogy a régi ügyeket intézzék el a régi emberek, akik annak minden rész­letét ismerik. Észrevehetjük móg azt is, hogy a kabinetből tulajdonképpen azok maradtak ki, akiktől a katonai javaslatok származtak, t. i. Széli, Fejórváry Széchenyi. Érdekes az is, hogy az uj emberek mind a parlamenten kivül állók sorából bukkantak fel. Az egyik: Festetich Tasziló gróf a közélettől távol állott arisz­tokrata, ki a politikában egyáltalán nem szerepelt. A honvédelmi miniszter pedig Kolozsváry Dezső vezérőrnagy, má­jus óta egy magyar királyi honvéddandár parancsnoka. Azelőtt a királynak volt szárnysegéde, majd ezredes a vezérkarban s az operatív vezérkari munkálatok osztá­lyának főnöke volt s ebben a minőségben rendkívüli kedveltsóget szerzett nagy ka­tonai képességeivel. Katonai körökben már régebben gondoltak rá, mint esetleges hon­védelmi miniszterre s már néhány hónap­pal ezelőtt áthelyezték a honvédséghez, ahol előbb ezredparancsnok, majd dandár­parancsnok lett s vezérőrnagygyá léptet­ték elő. Ujabb hirek szerint azonban Festetich gróf nem volt hajlandó elvállalni a király személye körüli tárcát. Igy Khuen­Héderváry, hogy a kabinet teljesen meg legyen, elvállalta móg a Felség szemé­lye körüli tárcát is. Egy személyben tehát miniszterelnök, belügyminiszter és a király személye körüli miniszter. Erre a magyar politikában eddigelé csupán csak egyszer űzni. E kót úr különben, a kikkel ját­szott, bizonj'ságot tehet szavaim valódisága mellett. — Igen, igen, mondá a magas úr, ez itt a kit ön vendéglősnek tart, tetőtől talpig : Schiller. Az én nevem : Goethe. — Haha, nagyszerű! persze hogy ez az úr barátom, Schiller Frigyes. Én meg Wieland vagyok. A diák legszívesebben a föld alá bujt volna. — Ébren vagyok, vagy álmodom, mor­mogá magában. Igy tehát azon rendkívüli szerencsében részesülök, hogy Németország három legnagyobb költőjót — „Az orleansi szűz", „Fauszt" ós „Oberon" alkotóját szem­től-szembe láthatom. — Ugy van, mondá Schiller — van szerencséje. Most pedig, ha már egyszer itt van, szerencséltessen bennünket és tartson velünk. Szluchovinyi, aki azt sem tudta, hová legyen örömében, nem hagyta magát soká nógatni és a többiekkel asztalhoz ült. Vigan folyt a társalgás. A kitűnő boroktól ós pezsgőtől felhevülve és neki bátorodva, felállt ós gyönyörűen csengő tenorján elénekelte a házigazda, Schiller tiszteletére ennek halhatatlan, örökbecsű költeményét, „az örömdal"-t. Nagy tetszést aratott. A hölgyek ós urak elvoltak ragadtatva. — Szlu-Szlu stb ur ! mondá Goethe, hisz magának fenomenális tenor hangja van, miért nem megyen operaénekesnek ? — 0 exellenciás uram, ez sajnos, nem lehet, mondá a diák. Az ösztöndijat csak ugy kapom, ha később mint tanitó válok hazámnak hasznára. Csak késő éjjel tért a mi boldog diákunk haza és soká, nagyon soká nem tudta a hihetetlen kalandot feledni. Szluchovinyi Bandi később a pozso­nyi iskola igazgatója lett s kalandját mindig nagy örömmel mesélte el bizalmas körökben. volt eset, Tisza Kálmán miniszterelnök­sége idején. 0 viselt egy izben három tár­cát egyszerre. Pénzügyminiszternek meg­maradt Lukács László, Széli Kálmán kapacitálta erre. Megemlitósre méltó móg, hogy az osztrák lapokban nagy az ijedelem a békekötés miatt, valósággal konsternálva vannak. Valamennyien túltesz egy bécsi politikai tudósitó, az „Information," mely a követ­kezőket irja : „Junius 24 a szerencsétlenségnek első­rangú napja a monarchiára nézve. Az 1859. óv junius 24-én Solferinonál legyőzte had­seregünket az egyesült franko-szardiniai hadsereg ós e napon kezdődött a monarchia hanyatlása. Az 1903. óv junius 24-ón pedig megtörtónt a birodalom (!) kapitulációja a magyar obstrukciónizmus, vagyis a rosszul leplezett forradalom előtt." Azután pedig igy folytatja: „És ha legalább megvásároltuk volna a bókét ezen a drága áron ! De még ezt se! Ősszel, a vóderőjavaslatok tárgyalása­kor jönnek majd a „nemzeti" követelések ós ezeket meg fogják adni, mert elvesztet­ték az erkölcsi ós materiális erőt arraj hogy megtagadhassák azokat. A végleges véderőtörvény tárgyalásakor a magyar éket bele fogják verni a hadseregbe ós ha ezt ketté osztják, mi marad móg egyéb, mint a gazdasági különválás is lassan, de biz­tosan közeleg." Rendkívüli közgyűlés a megyén vették móg ez ülésre a K e 1 1 e r Imre halálával megüresedett közigazgatási bi­zottsági tagság betöltését. Miután ez volt a tárgysorozat első pontja, a főispán el­rendelte a törvényszerű titkos szavazást. A szavazatszedő küldöttség elnöke László Elek dr., tagjai pedig S c h r ő­d e r Kornél és R i c s e k Józs ;f voltak. A szavazás hamar megtörtént és László Elek dr. beszámolt az eredménynyel. Be­adtak összesen 53 szavazatot, ebből Márki János drra esett 42, B e r ó n y i Ármin drra 11. A főispán ezek alapján Márki Jánost megválasztott közigazgatási bizott­sági tagnak jelentette ki. A tárgysorozat második pontja volt Gyula város tisztujitásához a helyettes el­nök kijelölése. A közgyűlés egyhangúlag D a i m e 1 Sándor dr. vármegyei főjegy­zőt jelölte ki. A közgyűlés utolsó pontja egy kis korrigáció volt. A veszei kitérőnél A p­p o n y i Albert grót tulajdonából egy kes­keny földdarab a vármegye tulajdonába ment át. Azonban a miniszterhez felkerült iratokban a földterület nagysága kétféle­képpen volt megállapítva. A miniszter a terület helyes térmértékének megállapítása végett visszaküldte az iratokat. Az állandó választmány javaslata szerint az állam­építészeti hivatal által megállapított terü­letnagyság a helyes s igy ez veendő fel a szerződéshez egy pótnyilatkozatban. K. Schriffert József felszólalt ós sajnálatosnak tartja, hogy a mérnöki hivatal hibázhat. Haviár Lajos kitejtette, hogy hi­báról szó sincs, csupán a régi telekkönyvi adat és az uj felmérés eredménye állott szemben egymással ós természetesen az utóbbi a helyes. E felvilágosítás utánL u k á c s György dr. főispán a közgyűlést bezárta. okvetlenül szükséges. Az iskolának kiváló hasznossága már régen bebizonyodott s a földmives iskolát végzett kisgazda birtokát sokkal célszerűbben ós gazdaságosabban tudja most már művelni, mint azelőtt. A tanultak hatása mindenben meglátszik s a célt, hogy a föld a helyes gazdasági ismeretek szerint való kezeléssel jövedelmezőbb le­gyen : elérte az iskola a volt tanulóknál. Bókésmegyóben, Csabán van ilyen földmives iskola, mely a törvényhatóság kezeléséből az állam kezelésébe ment át. Mint minden intézetnél, testületek vagy községek ez iskolánál is több alapítványt tettek, melynek évi 240 korona kamatjából egy-egy szegény földmivelő fia jutott be az iskola padjaira. Alapítványt tett a csabai földmives iskolánál Csaba városa és a békésmegyei gazdasági egyesület is. Csaba az alapitványt hat évre tette, móg akkor midőn az iskola törvényhatósági jellegű volt. Az alapitvány hat éve lejárt s a íöldmivesiskola igazgatósága kérelmet intézett a községhez, hogy ujitsa meg az alapitványt s egyszersmind emelje azt fel 240 koronáról 300 koronára, miután a mi­niszter ennyiben állapította meg egy-egy tanuló ellátásának költségét, A község kép­viselőtestülete azonban legutóbbi ülésén nemhogy felemelte volna az alapítványi összeget, de még kimondotta, hogy újból nem tesz alapitványt. Amit ezelőtt hat esztendővel jónak, helyesnek és hasznosnak itólt, most nem tartja annak. Nem pedig azért, mert akkor az iskola törvényható­sági volt, most pedig állami. Az államnak pedig nem teszünk alapítványokat, mondta a határozat tarthatatlan megokolás. Akkor sem a törvényhatóságnak tették az ala­pitványt, most szintén nem az államnak tennék. Tennék a földmivelós érdekének, egy-egy szegény tanuló javára, akit tőle telhető módon segitenie kell a községnek is. E határozat pedig éppen annál feltűnőbb, mert hiszen a földmivesiskola létesítésénél Csaba nagy áldozatkészséget tanusitott, mely nélkül az iskola létre sem jött volna. Akkor, nagyobb értékű földet adományozott az iskolának, most pedig 300 koronát sajnál tőle, olyan célra, mely nem más, mint a földmives osztály segítése. A gazdasági egylettől a földmives is­kola pedig csupán azt kérte, hogy egé­szítse ki a 240 koronás alapitványt 300 koronára: és itt is elutasításra talált. Hir­telenében nem is lehet eldönteni, hogy melyik a nagyobb szükmarkiiság ? A köz­ség eljárása, vagy pedig az, hogy a gaz­Békósvármegye törvényhatósága pén­teken délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek összehívására főképpen a szom­bati gyulai tisztújítás adott okot. Felvet­tek azonkívül móg néhány sürgősebb ügyet is a tárgysorozatba. A közgyűlési terem külső képén meg­látszott, hogy rendkívüli ülés van. A meg­jelent megyebizottsági tagok száma kicsi volt, csupán a közel környék érdeklődött a tárgysorozatban levő közigazgatási bi­zottsági tagválasztás iránt. A messzebb községekből nem volt benn senki, — móg Csabát is visszatartotta a vásár. A tíz órakor kezdődő gyűlést Lukács György dr. főispán megnyitván, kifejtette a rendkívüli közgyűlés szükségességének okait. A törvény szerint ugyanis Gyula városának általános tisztujitásán a vár­megye első tisztviselőjének kell elnökölni.; Az alispán azonban szabadságon van s ez i esetben a tötvényhatósági közgyűlés köte­lessége helyettest kijelölni. Azonkívül fel­K földmives iskolai alapítványok. A mezőgazdasági ismeretek terjesztése egyike hazánkban a legfontosabb felada­toknak, miután a mezőgazdasági termelés csak ugy lehet jövedelmezőbb, ha a nép között a helyes gazdasági ismeretek minél inkább el vannak terjedve. E feladatot kót részre lehet osztani. Gondoskodni kell a mezőgazdasági szakképzésről és gondoskodni kell nálunk — mint kiválóan földmives országban — a gazdasági ismereteknek legszélesebb körben való népszerűsítéséről. Ezt az alsóbbfoku gazdasági szakok­tatást a földmives iskolák végzik. Feladatukat általában ugy lehet jellemezni, hogy a középbirtokok vezetéséhez szükséges gaz­dákat ós cselédeket képezzék ki. Éppen ezért a tanítás iránya a legnagyobb mértékben gyakorlati, elméleti oktatást csak annyiban nyújt az iskola, amennyire ez a cél elérésére Tudományos apróságok Villamos foghúzás. Nem hiába mondják a kortörtén eszek, hogy ezt a századot a villamosság jellemzi. Mindent ez a csodálatos láthatatlan, hatal­mas erő mozgat. Főz, világit, szállít, masszí­roz, öl, melegít — legújabban pedig móg fogat is huz. ^Lzaz hogy nem magát az operatív munkát végzi, csak az órzóktele­nitóst. Azt azonban pompásan és veszély­telenül. Eddig a fogoperációknál kéjgázt, kokaint vagy pedig más narkotikus sze­reket alkalmaztak, amelyek azonban igen sok esetben káros hatással voltak a pacien­sek egészségi állapotára, sőt megtörtónt az is, hogy az operációk az alkalmazott nar­kotikus érzéktelenitő szerek következtében szerencsétlenül is végződtek. Ez a villamos érzéktelenitő eljárás mellett teljesen ki van zárva. Erre a célra a d'Arsouval-fóle vál­tóáramot alkalmazzák ós pedig másodper­cenkénti 300.000-szeres változással. Ha ez a villamos áram 3—5 percig hat a fog­idegekre, olyan tökéletes érzéketlenséget idéz elő, amely lehetővé teszi az operatív beavatkozásnak fájdalom nélkül való alkal­mazását. Igen valószinü, hogy ha az eljá­rást tökéletesíteni fogják, azt az általános sebészetben is nagy sikerrel lehet alkal­mazni. Étvágy és egészség. Pawlow pótervári orvostanár az emósz­tömirigyekröl nem rég közzétett könyvé­ben különösnek mondja, hogy a fiziolo­gusok olyan keveset foglalkoztak eddig az étvágy kérdésével. A fiziologusok eddig csak az egyes éte­lek tápértékét kutatták, azzal azonban, hogy mennyire idézik, ingerlik az izlés szer­vét ós hogy mennyire idézik elő vagy fokoz­zák az étvágyat, azzal nem törődtek. Paw­low nagyon helytelennek mondja ezt az elhanyagolást, mert az étvágy nagy szerepet játszik az emésztésben ós az emésztési zavarokat elhárítja. Az ótvágygyal tehát többet kellene foglalkozniok a tudósoknak ós főképpen félre kell tenni azt a helytelen nézetet, hogy az étvágytalanság szubjektív tünet, a melynek nincs jelentősége. Tapasz­talásból eddig is tudtuk, hogy nem elég a tápláló koszt, hanem előbb az ételeknek ízleteseknek is kell lenni. A mesterséges, Ízetlen, preparátumok, akármilyen nagy is a tápértékük, Ízletes falatokat nem pótolhatnak. Legfőbb ideje tehát, hogy azok a tudósok, kik az élettan kérdéseit kutatják, azétvágy kérdésére több gondot fordítsanak. Zöld napsugarak. Ez a csodálatosan hangzó dolog való­ság, mert nem kisebb tudományos testület áll jót érte, mint a trancia tudományos aka­démia. Piotbey észlelte a Vöröstengeren ós közölte az Institut halhatatlanjaival egy fel­olvasáson. A zöld napsugarak napkeletkor ós nyugtakor igen gyakran észlelhetők, kü­lönösen az alsó-egyiptomi partvidékeken. A jelenség rövid ideig tart ugyan, de azért nagyon feltűnő intenzív smaragdzöld színe­zést ad a környezetnek. Este valamivel huzamosabban látható e tünemény mint hajnalhasadáskor. Néha kékes árnyalata van e sugaraknak. Megállapították, hogy a tü­nemény észlelése feltétlenül objektív ós, hogy a tenger színének reflexével semmi­féle összefüggésben nincs. A. zöld sugarakról már régebben is történt emlitós egy pár­szor. 1893-ban Groff angol tudós közölte, a memphisi romok mellett naplemente al­kalmával látott zöld sugárakat ós hogy erről már a régi egyiptomi töljegyzósek is ta­núskodnak. A természet órája. A vadásznak, ki órát nem visz magá­val éjjeli vándorlásaiban, a természet szolgál órával. A fülemile után, mely csaknem az egész éjszaka énekel, legkoraibb madár a pintyőke, mely jóval napfeljötte előtt Y 2 '—2 óráig hallatja hangját. Pont 2-kor az u. n. fekete fejű szöcske kezdi rá a cirpelóst s ez eltart fél 3-ig, fél 3-tól 3-ig a fürj rövid „pitypalattya" veri fel a csen­det s 3-tól pedig fól 4-ig a vöröshasu tücsök melodikus trillái vegyülnek bele az erdőzugásba, fól 4-től 4-ig a tenorista fe­fcete rigó produkálja magát, 4-től 5-ig pedig a cinege óles hangja üdvözli a nap feljöttót. Öttől aztán a közönséges vere­bek a szárnyas utcagyerek kezd csiripelni. A púder. A szópitőszerek között nagy szerepet játszik a púder. Használatára az a jelenség vezette az embereket, hogy arcmosás után a csípős, szabad levegő durvává teszi a bőrt; férfiak is ez okból használják a púdert beretválkozás után. Hölgyeink azonban arc­bőrük fehérítésére vagy egyéb szépséghibáik eltüntetésére használják a púdert. A púder csak teljesen ártalmatlan, minden mérgező szertől mentesen használható s ilyen is csak csekély mennyiségben. Sajnos, napjainkban rizspor, poudre de riz nóv alatt óriási meny­nyisógben kerülnek ártalmas púderek for­galomba. Ilyenek a busmuth fehérrel készí­tett porok, amelyek jól tapadnak, az arc­nak tetszetős külsőt adnak, de idővel ront­ják az arc szinót. Gyakori alkotórésze a púdernek a kréta, kénsavas magnézia, a kénsavas baryt, a talcum, ezeknek közvet­len káros hatásuk ugyan nincsen, de hosz­szabb használat után pattanásokat okoznak. Határozottan veszedelmesnek mondható a fehér púderek közül ólomtartalma miatt a plumban carbonikummal ólomfehérrel ké­szített púder; veszedelmesek továbbá higany­tartalmuknál fogva a veres higanykóneggel készített rózsaszínű pederek, mig a karmin­nal, aloxannal készítettek kevébbé ártal­masak. Tolszár rágás. Nagyon sok népiskolában, de meg né­mely középiskolában is elharapódzott az a csúnya szokás, hogy a tanuló egész szenve dólylyel rágicsálja a ceruza ós tolszárát. Ez a szokás nemcsak rut, hanem veszedelmes is, mert sok gyermeknek testi ós szellemi visszamaradottsága egyenesen a tolszár­rágásnak tudható be. Némely gyermeknél kezdetben a hányás ingerei jelentkeznek, sőt oly rosszul lesz, hogy az iskolából haza kell mennie. A gyermek rendszerint gyomor­ós fejfájásról panaszkodik. Ennek oka majdnem kizárólagosan a tolszárrágásra vezethető vissza. A tollszár ugyanis zöld festékkel van befestve, ez arzénikumot tartalmaz, ami nagy méreg. Figyelmeztetjük a szülőket, hogy gyermekeiknek mindig csak olyan tolszárát vásároljanak, amely semmiféle festékkel nincs befestve.

Next

/
Thumbnails
Contents