Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-01-25 / 8. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 4. számához. az arad—csabai szövetkezés egyrészről Csabán a szinészet ügyét előbbre viszi, másrészről Aradnak, mint kiegészítő állomás hasznára válik: rövidesen meg fogjuk érni azt- az időt, amikor az eszme mai ellenzői leglelkesebb barátai és istápolói lesznek az arad-csabai szini szövetkezésnek. * — Jó szinház, jó színtársulat pedig megteremti a jó közönséget is. Be fog következni, be kell következnie, hogy az eddig sokszor tapasztalt közöny átalakul lelkes, általános pártolássá, hogy a szinház telve lesz, hogy együtt látjuk a színházban egyegy estén társadalmunk különböző rétegéből mind azokat, akik előtt nem üres jelszó, de életfeltétel: az egészséges, erős magyar kultura ! A Polgári Kör közgyűlése. Csabának ez a legrégibb társasköre jubileumra készül. A tavasszal lesz negyven éve, hogy a polgári kört megalakították. A kedden tartott évi rendes közgyűlés megbízta a kör választmányát, hogy májusban nagyobbszabású emlék-ünnepélyt rendezzen. A közgyűlés, melyen Fábry Károly elnökölt, igen népes volt s az indítványok során határozatba ment, hogy a kör Kossuth Lajos születésének évforduláját, szeptember 19-ét ezután minden évben társasvacsorával megünnepli s azon csak egy, Kossuth érdemeit méltató pohárköszöntő fog elhangzani; minden évben más-mást kérnek fel az emlékbeszód elmondására Adakozás útján értékes serlegnek megvétele is kimondatott; a felállitandó Kossuthszoborra 10Ü. koronát szavazott meg a közgyűlés. Az elnöki jelentés szerint a körnek 168 rendes, 2 tiszteletbeli tngja van; az elmúlt évben a létszám öttel fogyott. Részvétét nyilvánította B e 1 i c z e y István, Rasofszky Fülöp és Hrabovszky János elhunyta fölött. Az elmúlt évben 500 korona kölcsönt vett fel a kör és 487 korona költséggel a helyiség bútorzatát megujittatta. A pénztári jelentés szerint a Kossuthalap 814 korona, tagdíj hátralék pedig 892 korona. Ezzel és a könyvtár s leltárakkal együtt az egylet vagyona 7783 koronát tesz ki. Megállapittatott a jövő évi költségvetés és ha a hátrálókokból 500 korona befolyna : a bevétel 2192 korona lenne, mig a kiadás 1800 korona. Mindezek tudomásul vétele után, az indítványok tárgyaltattak. Dr. Pándy István terjesztette elő a Kossuth születésének évfordulójára, a választmány pedig a körnek 40 éves jubileumára rendezendő , ünnepélyre vonatkozó indítványt, mit lelkesedéssel határozattá emeltek. A Kossuth-, társasvacsorán az elsőemlékbeszédet Fábry , Károly elnök tartja. A kör helyisége részére készítendő csoportkép ügyével a választmányt bizták meg. Március Idusán tartandó ünnepély rendezését szintén a választmányra bizta a közgyűlés. Majd a tisztújításra került a sor s nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasztattak: Elnök: Fábry Károly, alelnök: Áchim Zános, közöstiszt: Galli János, ügyész: Pándy István dr. A választmány félének lejárván a megbízatása ezek helyére megválasztattak: G a u 1 i k János, M i k 1 y a Z. György, T i m k ó János, Kován Endre, Áchim László, Ulrich Győző; póttagok: Gál István, Petrányi Gyula, U h r i n Pál. Számvizsgálók: Uhrin András, Thury László ós Uhrin Károly. , A közgyűlés után társasvacsora volt A villamos világításról. A „Békésmegyei Közlöny" december 25-én megjelent számában részletesen kifejtettem az okot, mely laikus létemre arra indított, hogy a villamos világítás kérdéséhez szólják és alap álláspontját helyeselve. a, háül monopolizálására részvénytársaságot akar gründolni, az enyém pedig azzal, hogy mielőtt a kérdésről irtam volna, megnéztem Becskerek városának hasonló intézményét s az ott nyert igen kedvező benyomások hatása alatt a közérdek szempontjából tettem közzé tapasztalataimat. T. ur, midőn részvénytársulatot akar alapítani, igen élelmes s a magánérdek | szempontjából igen hasznos intézményt i propagál. Mert az ilyen részvénytársaságok ; igen szép haszonnal működnek másutt, sokkal kisebb városokban is, mint Csaba s igy minden valószínűség szerint itt is igen rentábilis vállalat lenne az. Eleinte, mint | minden uj üzletnél természetszerűleg keve; sebb lesz a haszon, sőt talán rá is kell fizetni 1 —2000 koronát, de amint megerősödik a vállalat, busás jövedelmet hajt az tulajdonosának. Az a körülmény, hogy a Forgalmi Bank „megugrott" a szerződés alul, semmit sem mond, mert ez a bank már sok helyről megugrott 03 sokat ígért, amit nem váltott be, hiszen ezt T. ur tán még jobban tudja, mint én! De annyi bizonyos, hogy ha a város a mai olcsó pónzviszonyok mellett koncessziós vállalkozót keres, féltucat fog jelentkezni annak igazolására, hogy igen is a csabai villamos világítási konceszszió kitűnő üzlet, jövedelmező vállalkozás. De ón ép ezt helyteleníteném, hogy mi ezt az elsőrendű szükségleti tényezőt a világítást, mely fontosságra csaknem ve- ' tekszik az ivóvízzel, magánvállalkozó kezébe adjuk, mikor ennek kezelését biztosithatja magának a város közönsége anélkül, hogy ez által a közterheket érezhetően növelje, sőt midőn alapos reményünk van arra, hogy ebből még hasznot is produkál- 1 hatunk a pótadó apasztására. S hogy ezt

1 nemcsak ón mondom, bizonyíthatom azzal í is, hogy Magyar Mérnök-ós Epitósz-Egye- j sületben legutóbb H o ó r Mór dr. műegyetemi tanár, a magy. tud. akadémia tagja, előadást tartott: az elektromos központi telepdk közgazdasági szerepéről, különös tekintettel városaink háztartására Gyakorlati tapasztalatok és statiszkai adatok alapján kimutatta, hogy az ujabb időben létesített erőátviteli és világító célokat szolgáló elektromos telepek, kellő műszaki szolgálatot ós kereskedelmi ügyességet föltételezve, okvetlenül jövedelmező vállalatok. E tényből, valamint az elektromos munkaátvitel hatalmas iparfejlesztő behatásából az következik, hogy az ilyen köztelepeket a városoknak saját számlájukra kell megépiteuiök és nem szabid ezt a megbízható jövedelmi forrást kezükből kiengedniök. T. ur számokkal is beigazolta, hogy igen is van reményünk arra, hogy a villamos telep hasznot is hajthat a városnak. De ne vegye rosz néven T. ur, ha ón nem tartom egészen competensnek az ő számítását, mivel, mint előbb mondtam, ő sem ért a dolognak ezen részéhez s a közönség bizton jobban elhiszi ezt nekem, ha állitásom igazolására a hektowattok helyett egy könnyebben érthető, összehasonlító számítást állítok elé Engedje meg T. ur, hogy ismét a nagybecskereki példával álljak elő, de ez az intézmény rendkívül megnyerte tetszésemet s ón a konkrét bizonyításnak vagyok híve. T. ur azt állítja, hogy Nagybecskereken könyr.yü volt 8200 lámpát elhelyezni, [ mivel ott megvan a hozzávaló közönség, vagyis az intelligencia, ami nálunk hiányzik. Ezt ón határozottan tagadom s ennek ellenkezőjét azonnal bizonyítom is. Nagybecskerekről a következő adatokat közölték velem : Nagybecskerek 27,000 lakója következőkép osztályozható: a lakosság 6%-a intelligencia ; 20°/

0-a kereskedő, 27°/

0-a iparos ós 47%-a földmivelő. Ha a mi 37,000 lakosunkból 10,000 földmivest számításon kírül hagyunk s az igy maradt 27,000 embert a fenti négy csoportba osztjuk, csaknem ugyanazt a százalékos arányt fogjuk elérni, mint amelyet Nagybecskerekről közöltek velünk. De még n>' irtak nekünk onnan, azt * elektromos áram ' intellhr<y~

:ennek harmadát sem tudták elérni, mint ezt a következő zombori levél igazolja : Tisztelt Uram! ^Becses soraira válaszolva, van szerencsém értesíteni, hogy az itteni villamos világítás ügyének tárgyalásával kapcsolatban a magánlámpáknak előzetes megállapítására eszközölt öszszeirás igen kedvezőtlen eredmónynyel járt, mivel a közönség igen tartózkodó az ilyen bevallásokkal szemben s azt mondia, hogy ha meg lesz a telep, akkor bevezeti a világítást, de előre nem ir alá semmit. Igy törtónt meg azután, hogy az előzetes öszszeirásnál 250 lámpát jelentettek be, ami nevetségesen csekély szám. De ez nem lesz befolyással a telep tervének megvalósításra. A villamos mü a városi közgyűlés határozata alapján tavaszszal épülni fog, mintegy 5000 magánlámpára berendezve és pedig a közönségre nézve egyetlen helyes és észszerű módon, — házi kezelésben. Kiváló tisztelettel Donoszlovits Vilmos dr., BácsBodrog vármegye tb. főorvosa, a „Zombor és Vidéke" felelős szerkesztője. Mindezeket azért adom elő, hogy ugy a magam, mint a Békésmegyei Közlönynek a házi kezelés mellett kifejtett álláspontját igazoljam s azért nem rösteltem megkérdezni másokat is, adatokat kérve onnan, hol ilyenekkel rendelkeznek s reménylem, hogy ezek az adatok figyelembe fognak vétetni a villamos világítás kérdésének végleges eldöntósónel, annyival is inkább, mivel az ügy intézőinek módjában áll állításaim helyességéről bármikor meggyőződést szerezniök. Ezek után pedig természetesnek fogja találni T. ur, hogy az általa kieszelt mozgalmat, mely az amúgy is elég terhet viselő közönség rovására a villamosság révén egyesek anyagi hasznára spekulál, nemcsak, hogy nem támogatom, hanem a leghatározottabban ellenzem. Egy városatya. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, jan. 10. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén a bevándorlási törvényjavaslatot tárgyalták. Elsőbben V i s o n t a i Soma, emelkedett szólásra s a törvényjavaslatot jogi szempontból bírálta hosszasan, végül kijelentette, hogy elfogadja. A tárgyhoz szóllottak még rövidebb beszédben U r a y Imre ós Z b o r a y Miklós. Majd Széli miniszterelnök beszólt s kijelentette, hogy a törvényjavaslat különösen a romániai ós galíciai bevándorlás ellen irányul. Magyarázta, hogy ezen bevándorlás megakadályozása a magyar zsidóságnak is érdeke. A törvényjavaslatot általánosságban elfogadták. Ülés végén Csávolszky Lajos interpellált. Kérdést intézett a miniszterelnökhöz Lambsdorfgr. orosz külügyminiszter utazása tekintetében. Széli Kálmán a kérdésre nem válaszolt. A közszükségleti alap. Kivetés a községekre. Nemrégen megemlékeztünk arról, hogy a belügyminiszter több fellebbezés elvetésével jóváhagyta Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatát, hogy közszükségleti alap letesitóse végegy százalékos pótadót vet ki. A várm" számvevőségnek valószínűleg az utolsó hivatalos munkája, hoc gekre nézve megállapított ságát. A kivetés - * be a közr' pénztár * te^ 1" Dal a hétről. Immáron régi nóta nálunk, Hogy mikor tél van, hó esik. Mert - állítólag - télbe járunk, Mégis a havat keresik. Fehér szin nincs tetőn, a földön, Bármerre nézzen is a szem. S ha száz naptárcsináló szól is, Hogy tart a tél még — nem hiszem. Ha még a fáknak lombja nincs is, Elpusztult régen már a tél. A nap süt - szó szerint — az égen És langyos szellő árja kél. A s z á n (> k régen elpihentek, A kocsi lőcsig sárba jár, S a sártengerl.en minden ember Sóhajt, hogy mért nem is madár. A fák rügyeznek egyre-másra, A többi közt a fűzfa is, Ez magyarázza, hogy kilóval Jött a rossz költemény ma is S a kritikus mit is csináljon A sok rossz verssel, mely lehiit? Ha jön talán hideg idő még, A csomagokkal - majd béfűt. A közügyek terén pediglen A villamosfény, az vezet; A városatya és a „T". úr Harcát olvasni élvezet. Vitatkozásuk arra térül Az alapítás, mint megyen . . . Pedig talán csak az a fő, hogy A villamosfény meglegyen. A vármegyét is elsiratnám, Hogy ujabb része is lehullt. Egy összecsonkitott tetemre Bámulhat a régi mult. Hatalma fénye egyre múlik : A sirját nem is ássa más, Mint az agyondicsért remekmű : Egyszerű közigazgatás. S a bálák? Már megírtam egyszer Hogy folyton-folyvást mulatunk, A színes bálák idejében Egy éjszakát sem alhatunk. Csak rajta vígan, szép a farsang S nincs szebb teremtés, mint a lány . .. Találjon is hát hódolóra A szőke, barna, mindahány 1 Barang-ó. ÚJDONSÁGOK. — Elmaradt közigazg. bizottsági ülés. Lukács György dr. főispán holnapra tűzte ki a közigazgatási bizottság ülését, mely azonban a főispán más hivatalos elfoglaltsága miatt elmarad jövő hétfőre, január 19-ikére. — Egyhazak községi javadalma. vármegye törvényhatósági bizottsf cemberi közgyűlésében jóváhagyta csaba község képviselőtestületének határozatát, melylyel az egyházakm kor. 96 fillér évi segélyt megszavaz feltétellel — mint ahogy a köz 1900. évben el is határozta, segély az egyházak között lányában lesz megosztandó s az egyházak kizárólagos?.

1 fordíthatják s a felha?bályszerüen leszátr— Uj népk*legközelebb ^ rülni, a • váro^* tári r