Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-25 / 51. szám

hogy Bánffy éppen olyan szívesen támogatott volna egy esetleg Szapárykormányt, mint amily erélyesen küzdeni szándékozik gróf Khuen kormánya ellen. Ellenszenvessé teszi a bán alakját még az is, hogy — amint látszik — nagyon is hajlik a klerikálizmus tele s igy miniszterelnök korában minden esetre kedvezne a reakciós iránynak. Klerikális voltát előtérbe helyezi egy uj hír, mely szerint a bán minisztériumában Wlassics megmaradna vallás- és közoktatásügyi miniszternek, azonban Zsilinszky Mihály drnak távoznia kellene. Helyére T i m o n Akos egyetemi tanár kerülne az államtitkári méltóságba, ki régi barátja és most a válság alatt is állandó tanácsadója a bánnak. E hir különösen a protestáns politikusok kedélyére hat ingerlően, miután szinte a klerikálizmusnak a protestánsok ellen való állásfoglalását jelenti. A protestánsok érdekeinek, erkölcsi ós anyagi kívánalmaiknak annyi szála fut össze a kultuszminisztériumban, hogy kívánatos — és méltó is — hogy a protestánsok ügyeit lehetőleg hitsorsosuk intézze. Ez azonban nem követelmény, de semmi esetre sem nézhetik ió szemmel protestáns politikusok, hogy tisztán csak azért kell mennie a protestáns Zsilinszkynek, hogy a klerikális Timon helyére ülhessen. Azonban a hir — amely erősen érdekelheti Bókésmegyót — még nincsen megerősítve. Annyi bizonyos, hogy Zsilinszky Mihály egyik külföldi gyógyfürdőről hirtelen a fővárosba utazott s néhány nap múlva ismét üdülni ment. A bán kétséges kormányalakítását még kétségesebbé teszi a függetlenségi párt állásfoglalása. Meg volt a függetlenségi párt értekezlete, melyen a bán megjelent ós előterjesztette engedményeit ós kívánalmait. Kész arra, hogy a katonai javaslatot vissza nem vonja ugyan de nem tárgyaltatja. Ennek ellenében kéri: 1. áz indem* nitát, 2. a rendes ujonclótszámot a tarackokhoz szükséges 5903 főnyi ujonctöbblettel, ezenkívül annak megengedését, hogy a most mutatkozó hiányt, melynek megszüntetését az ujonclótszámemelós célozza, a póttartalékosok behívása által fedezhesse. Minden félreértés kikerülése céljából pedig tudatta, hogy téves az a hit, mintha ő Kossuth Ferencnek határozati javaslatát elfogadná, vagy elfogadhatná. Erről szó sincs, nem is lehet. Többek hozzászólása után azonban a pártban felülkerekedett harcias elemek áramlata győzött. Egyhengulag kimondották, hogy visszautasítják a bán előterjesztéseit. Sőt Barabás Béla még azt is kijelentette, hogy a nemzeti követelések teljesítése annyira elengedhetlen. hogy azok nélkül ő és hivei még a rendes ujonclétszámot sem hajlandók megadni. Nagyon .valószínű, hogy ezen a ponton fog megtörni a bán minden reménysége ós éppen ugy mehet vissza Bécsbe, mint Tisza István gróf. Akadnak azonban, akik ugy gondolják, hogy Khuen gróf nem fog a bizalmatlanság elől meghátrálni, hanem alakítani fog egy hivatalnok minisztériumot s azután feloszlatja az országgyűlést. Ez a hir azonban olyan sötétnek festi a jövőt, hogy hinni sem szabadna benne. A gyulai iparkiállitás a gazdasági egyletben. Igazgató-választmányi ülés. Hosszú, felszólalásokban bővelkedő ülése volt vasárnap délelőtt a bókósmegyei gazdasági egylet igazgató-választmányának. A sok felszólalás részben a gyulai kiállitás sikere, részben pedig a jól tejelő nyugoti tehenek beszerzési módozatainak megállapítása körül forgott. Az újonnan választott igazgató-választmánynak ez volt az első ülése s azon a tagok, ha nem is nagy, de meglehetős számban jelentek meg. Gróf' Wenckheim Dénes és dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt jelen voltak : Ursziny Dezső, Vidovszky Károly, Szalay József, Beliczey Rezső és Tibor, Banner Béla, br. Drechsel Gyula dr., Morvái Mihály, Bajcsy Gusztáv, Haraszti Sándor, Vidovszky László, Frank Ferenc, Reisz Simon, Kraft Viktor, Szabó János, Seiler Elek, Áchim Gusztáv, Fejér Béla, Wagner Ferenc, Badics Elek, Makai István és Pfeiffer István titkár, t Zsilinszky Endre dr. megnyitotta - az ülést és beszédében sajnálatát fejezte - ki, hogy az újonnan választott választmányi tagok nem jelentek meg teljes számban az alakuló ülésen. ' Kaposvári tanulmányut. Majd előterjesztést tett a gazdasági egylet által a tagok részére rendezendő tanulmányútra vonatkozólag. Az egylet elnöksége még a mult évben tervbe vette egy dunántuli mintagazdaság megszemlélését s Frigyes főherceg magyaróvári uradalmának intézősógét, továbbá a kaposvári mezőgazdasági ós iparrószvénytársaság igazgatóságát azon kérelemmel kereste fel, hogy az uradalmi, illetve a részvénytársasági mintagazdaságnak megtekintését tegyék lehetővé a bókósmegyei gazdák számára. A kaposvári mezőgazdasági részvénytársaság átiratban tudatta az elnökséggel, hogy a bókósmegyei gazdákat bármily számban és bármikor szívesen látják. Előterjesztését az igazgató-elnök azzal a kérdéssel végezte : most történjék-e a kirándulás az aratás előtt, vagy ősszel; most inkább a terménymüveíést és állattenyész tést, mig őszszel a mezőgazdasági gyáripart, cukorgyárat tekinthetnék meg. Szalay József örömét fejezi ki afelett, hogy az egyletet Kaposvárra meghívták, azonban az idő rövidsége miatt a tanulmányi kirándulást ne most, hanem őszszel rendezzék. A választmány is ezen a nézeten volt s igy elhatározták, hogy az elnökség értesítse,, a mezőgazdasági részvénytársaságot az őszi tanulmányútról, a megyebeli gazdákat pedig hivja fel, hogy augusztus végéig jelentsók be részvételüket. A gyulai kiállítás. A gyulai iparos ifjak önképző köre, az egylet jubileuma alkalmából az önálló iparosok, segédek ós tanoncok munkáiból augusztus 13—25-ig terjedő időszakban az Erkel-sziijkörben kiállítást rendez. Az egylet közgyűlésén Lukács György főispán felszólalására kimondatott, hogy a gazdasági egylet az iparkiállitás érdekességének fokozására rendezzen állatkiállitást ós díjazást. A gyulai kiállítást rendező végrehajtó-bizottság ezen átirata került most tárgyalás alá. Az elnökség megbízásából Pfeiffer István titkár a napokban tárgyalt az iparkiállitás intózősógével s ennek óhaja az volna, hogy az egylet rendezzen szarvasmarha-, ló- és baromfi kiállítást ós díjazást, gép- ós termény kiállítást ós lóversenyt, melyek megfelelő helyéről gondoskodna. A gyümölcs ós termónykiállitás a Göndöcskerti pavillonban, vagy a városháza ter- ; móben lenne, az állatkiállitás a vásártéren. Az igazgató-elnök az állat ós baromfi kiállítást ós díjazást, gazdasági gépek és i eszközök kiállítását ajánlja; a gyümölcs- ] ós terménykiállitást azért nem, mert akkorra i a kiállitás időpontjára alig van még mit Í kiállítani. A szarvasmarha díjazásra van < az államtól az egyletnek 600 koronája, a < lódij.izásra 500 kor., mig a baromfi kiálli- i tására az egylet elnöke, Wenckheim í ablaknál meglátott egy paraszt gyereket, aki tudatlan képpel bámult be a szobába. A leány kinyitotta az ablakot. — Tessék kisasszony, szólt be a gyerek, Rózsi küldi ezt a levelet Balázsnak, aki huszár valahol külsöországba, rá is van írva. Á postamester átvette a levelet ós recepiszt irt róla, finom, hosszúkás betűkkel : Varga Balázsnak, Przemysl. S alá a a saját nevét, a hivatalosat: Bessenyődy. A bélyegzőt rányomta a recepiszre, aztán barátságosan kiadta az ablakon a fiúnak. — Hát huszár a Balázs ? No majd megörül a szeretője levelének, szegény ott a messze idegen földön ! Becsukta az ablakot és mosolyogva felém fordult. — Ha ugyan a Balázz becsületesebb ember, mint a nagyságos felügyelő ur . . . * A jegyző gondolkozóan elhallgatott Szótlanul merengve néztünk alá a fiadaricskáról, le a gortai postára. Vártam hogy még mond valamit, de aztán, hogy a némaság soká tartott, hirtelen.szóltam oda hozzá: — Jegyző ur, ha ón önnek volnék! Abból a leányból igazi derék feleség lenne. A jegyző rámnózett, minden meglepetés vagy csodálkozás nélkül s nagyot sóhajtott. — Igenis — szólt csendesen. — Hiszen ugy tudnám szeretni. — Nos, hát akkor ? . . . — Azt mondta, hogy várjunk, idő kell ahhoz. Talán, majd, ha Varga Balázs Przemyslből hazajön, a Rózsijához . . . Olyan kedvem lett volna megszorítani, melegen, szeretettel a kezét ennek az egyszerű, becsületes nótáriusnak, üzenetül Varga Balázsnak, hogy jöjjön, siessen már haza Przemyslből a Rózsijához! De fent, a Hadaricska erős ormán, a fenséges menynyei tisztaságú levegő szilaj fuvalom mai csapott az arcomba ós mint a pelyhet, széjjelfujt a fejemből minden órzelgést. Hát csak azt mondtam : — Egy szóval, jegyző ur, derül már, ugy-e, derül a vihar után ? Dénes gróf ajánlt fel 400 koronát. A választmány zajosan megéljenezte "Wenckheim Dénes grófot. Szalay József határozottan ugy óhajtja, hogy az egyletnek a gyulai kiállításon való részvétele ne csak itthon, hanem a szomszéd vármegyékben is imponáljon. Elfogadja az előterjesztést, de terménykiállitást is, lóversenyt is rendezzen az egylet. Termény, igaz, hogy akkorra nem lesz ^móg sok, — de legyen abból kiállitás, ami van. Bizottság kiküldését ajánlja, mely az iparkiállitás rendezőségével a módozatokat megállapíthatná. Vidovszky Károly nem tartja lehetségesnek a terménykiállitást, a gyümölcskiállitás augusztusban meg majdnem lehetetlen. Fejér Bóla utal arra a nehézségekre, melylyel a termónykiállitás rendezése jár a legnagyobb munkaidőben. Tízszer is meg kell majd keresni a gazdát a kiállítandó terményért. Lóversenyt azonban rendezzen az egylet. M o r v a y Mihályt még az állatkiállitás sikere is aggasztja a nagy munkaidőben, későbbre halaszianá azt. Vidovszky László, — tekintve azt a szánalmas képet, mely t az ezelőtti lóversenyek nyújtottak, mikor alig 3—4 megye eli gazda lova jelent meg a gyepen, s a dijakat idegenek vitték el, — ellene van a lóversenynek, már azért is, mert államsegélyt sem kap az egylet e célra. Baj c s y Gusztáv szintén a lóverseny elejtése mellett érvelt. Állatvédelmi szem pontból a lóversenyző mezőgazdákat nem díjazni, hanem büntetni kellene, mert azt akarják, hogy igás lovuk legyen versenyparipa — Ez érv hatott s a választmány a lóverseny megtartásáról lemondott. M a k a y István méhészeti kiállitás rendezését ajánlotta, ezt az állam is támogatná. — Indítványát el is fogadták. Wenckheim Dénes gróf ajánlotta, hogy amennyiben az egylet bonyhádvidóki teheneket szerez be, azokat állítsa ki az egylet Gyulán s ott adja el. E kiállítást lehetne még tejelőtehenek fej esi versenyével is összekapcsolni. Végre összegezte az elnök az elmondottakat : az egylet a gyulai iparkiállitás alkalmával szarvasmarha, ló és baromfi, méz és méhészeti kiállítást ós díjazást, gép ós gazdasági eszközök kiállítást rendez ; a tej szövetkezeti ügy előmozdítására a bonyhádvidékéről hozatott teheneket szintén kiállítja ós ott elárverezteti; azonkívül tejelő versenyt is tart. A kiállitás rendezésére végrehajtó-bizottságot küldtek ki, melynek elnökéül megválasztották Lukács György dr. főispánt; a bizottság tagjai lettek : Szekér Gyula, D a i m e 1 Lajos, Gerlein Reinhard, Havi ár Lajos, L a d i c s László, K. Schriffert József, Hoffmann Mihály, Makai István, Pfeiffer István titkár. A bizottság a szükséghez képest kiegészítheti magát. Seiler Elek az állatkiállitás díjazására nem pénzt fordítana, hanem vegyen az egylet kiváló egyedü üszőket ós bikákat s ezeket adja díjul a gazdáknak. Zsilinszky Endre dr. igazgatóelnök ezzel kapcsolatosan felemlíti, hogy Wenckheim Dénes gróf indítványozza: keresse meg az egylet a földmivelósügyi kormányt, hogy jövőre pénzsegély helyett ily díjazásokra kiváló tenyészállat egyedeket adjon. Banner Béla már most ily célra fordítaná a rendelkezésre álló 600 koronát, mig a választmány Vidovszky László, Szalay József felszólalásai után, kik es,t az összeget ily célra kevésnek tartják, kimondotta, hogy pénzdijat, érmet ós oklevelet fog adni a gyulai kiállításon dijakul. Az igazgató-elnök indítványára a tejelőtehenek fejési versenydijaihoz az egylet 600 koronával járul. A tejelő tehenek beszerzése. Most hosszú, két órán át tartó vitatkozás következett a tejelőtehenek beszerzése ós az órtókesités módozatainak megállapitása fölött. Ily tehenek beszerzésére 12,006 kor. alapja van az egyletnek. Az elnökség indítványozza, hogy több gazdasági egylet példájára kérjen a bókósmegyei gazdasági egylet is a löldmivelósügyi kormánytól nagyobb, 50,000 koronás kölcsönt tejelő tehenek beszerzésére, mert az eddigi

; alappal nem lehet az óhajtandó eredményt elérni. Az indítványt elfogadták. A hosszú vita akörül forgott, vegyen-e i az egylet a 12 ezer koronáért Bonyhádon [ tejelő teheneket s miután 29 drb átvételére , már jelentkeztek gazdák, árverés vagy sorsolás utján adják-e az állatokat át, Dsabán-e vagy Gyulán ? Végre kimondotta a választmány, hogy i 29 jelentkezőnek hozat teheneket s azok vásárlására Bajcsy Gusztávot és Pfeiffer Istvánt küldi ki. Az állatokat sorshúzás ltján adják át az átvételre kötelezetteknek, mg a gyulai kiállításra, — remélhető, hogy iddig ujabb jelentkezés történik, — máiodik szállítmányt szerez be s abból tíz iarabot árverés utján eladnak Egyleti tag > tehenek árának felét tartozik lefizetni, nig a vételár másik felét 6 hónap alatt )°/

0 kamattal. Egyéb ügyek. K o lozsváry műszaki tanácsos és Cserháty Sándor gazdasági akadémiai tanár julíus 19-ón Csabán az öntözésről előadást fognak tartani. — E tanulságos előadásra az egylet meghívta az aradi ós csanádmegyei gazdasági egylet tagjait. A csabai földmives iskolánál tett örökös alapítványt a választmány 240 koronáról, mivel ezt elégségesnek tartja, nem emelte fel 300 koronára. Schwarcz Adolf harisnyagyáros, az egylet telkén gyárihelyisóg ópitósót kérte a választmányról. Kérvényét kiadták a házépitő-bizotts ágnak. Gyoma községe megvette a csudaballai 1000 holdas birtokot 364 ezer koronáért. E vételt a képviselőtestület néhány tagja megfelebbezte a törvényhatósághoz, mely mielőtt ez ügyben döntött volna, a gazdasági egylet véleményét kéri a vétel előnyös vagy hátrányos voltáról. Javaslattételre a kórdóst a közgazdasági szakosztálynak adta ki a választmány. A „Békósmegyei Közlöny" táviratai. A kormányválság. Tegnap kétséges volt, hogy KhuenHéderváry bánnak sikerülni fog-e a parlamenti békét helyreállítania. A függetlenségi párt tagjaival folytatott tanácskozás után a bán ujabb engedmények megadhatása iránt sürgönyzött Bécsbe s ugy látszik arra felhatalmazást nyert, mert a függetlenségi párt ma megkötötte a békét. A bán mai tárgyalásairól fővárosi tudósítónk a következőket sürgönyzi : A békekötés. Khuen-Héderváry bán reggel másfél órán át Tisza Istvánnál konferált. Tíz órakor Kossuth Ferenc lakására ment, hol a függetlenségi párt kiküldött bizottsága együtt volt. Itt a bán kijelentette, hogy a póttartalékosok és taracklegénységre vonatkozó feltételeit visszavonja, csak a rendes újoncokat kéri. Polonyi Géza beleegyezik a békekötésbe, hogy az ország a válságból kiszabaduljon, de a párt követeléseit fenntartja a véderő törvény revíziójára. Kéri a bánt, igy informálja erről a királyt. Tóth János megnyugtatást kért arra nézve, hogy aratáskor nem fognak sorozni. A bán ezt megígérte. Kossuth Ferenc megköszönte a bánnak, hogy nemcsak a kormánypárttal, hanem az ellenzékkel is tárgyalt. A király is láthatja az ellenzék békés szándékát, esik azt követeli, amitől el nem állhat: a nemzet jogait. Jl békekötést a függetlenségi pirt tagjai vegyes érzelemmel fogadták. Kh uen-Héderváry bán este Bécsbe utazott s beszámol küldetéséről a kirá'ynak, s biztosra veszik, hogy mint deszignált kormányeluök jön vissza csütörtökön Budapestre, hogy a kabinetet megalakítsa. Rákóczi-ünnepély. A csabai Rákóczi ünnepély hatalmas falragaszai nemsokára megjelennek a megyebeli községek házain s különösen Csaba utcáin. A rendezőség szombaton a meghívókat is széjjel küldi, melyen már a véglegesen megállapított műsor fog szerepelni. A nagy szabadsághős emlékezetének megünneplése szerte a megyében a legteljesebb érdeklődést, keltette fel s mindenfelől Fejérváry — lemondott. Budapest, junius 24. (Saj. tud. távirata.) A mai napnak, a békekötésen kivül meg van a másik szenzációja is. Fejéroáry Géza báró, honvédelmi miniszter Bécsbe utazott, hogy a kii álynak átadja lemondását, mert a póttartalékosokra vonatkozó ja oaslata elbukott. Utóda Jekelfalusy lenne.