Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-07 / 46. szám

Dezső, dr. Hajas József, Belenta Ferenc, Kociszky Mátyás ós Süle Jenő. Pótesküdtek lettek : Jankó György, Péter András. Vádlott a vizsgálat során tett vallomásának megfelelően előadta, hogy sógorával, V. Horaoky Péterrel rosz viszonyban élt, mert ez apósa hagyatékának tárgyalása alkalmával feleségét megröviditette. ígérte ugyan, hogy azokat a hordókat, melyekre igényt formált, neki átadja, de igéretót nem tartotta meg. A gyujtogatást nem előre megfontolt szándékkal követte el, hanem hirtelen elhatározásból. —Homoki feleségével: H a t i Eszterrel évek óta szerelmi viszonyt folytatott, s az nap, mikor a gyujtogatást elkövette, átment sógornójához, hogy vele találkozzék. A szobába azonban nem mert bemenni, mert otthon volt az öreg Homokiné is ; miután az asszony hosszabb várakozás után sem jött ki, pipára gyuj tott, s akkor jutott eszébe, hogy az istállót felgyújtja. Az ajtó előtt törek volt felhalmozva, ebbe dugta a tüzes taplót; aztán felment a toronyba, hol az egyház harangozóként alkalmazta. Az őrszobába lefeküdt s csakhamar elaludt Fel sem ébredt mindaddig, mig társa Nagy Gy. István fol nem költötte. Az istálló ekkor már javában égett s a tüzet nem is lehetett eloltani A káros V. Homoki Péter szintén beismerte az ellenséges viszonyt, mely közte ós sógora között vagyon kérdések miatt keletkezett. Az nap, mikor a tűz kiütött, Dóvaványán járt, honnan csak másnap tért vissza. Az istálló 200 koronára volt biztositva, de a benne levő jószágok és egyéb ingóságok, melyek mind elpusztultak, biztositva nem voltak. Ezek értéke 780 koronát tesz ki melynek megtérítésére vádlottat kötelezni kérte A tanuk mellékkörülményeket igazoltak, melyek Kóti bűnösségét minden^ kétségen kivülivé tették. A közvádló, vádlott beismerése ós a tanuk vallomása alapján kérte az esküdteket, hogy a bűnösséget állapítsák meg. Dr. B e r ó n y i Ármin védőügyvéd hosszabb beszédben próbálta a vád megerőtlenitésót. Jogászi elméletek boncolgatásával igyekezett bizonyítani, hogy védencének cselekménye nem előre megfontolt szándékból következett be s nem irányult tűzvész okozására, mely sógorának oly érzékeny károkat okozott; hanem pillanatnyi elhatározásból keletkezett. A bíróság kérdésére az esküdtek kimondották, hogy Kóti a szándékosan elkövetett gyújtogatás bűntettében bűnös ós cselekménye elbírálásánál enyhítő körülmények nem forognak fen A verdikthez képest a törvényszék vádlottat 8 évi fegyházra ítélte, azonkívül az okozott károk ós költségek megfizetésében is elmarasztalta. Az itólet jogerős. Boszuálló béres. Második nap két gyulai gyerekember ügye került tárgyalásra. Esküdtek voltak : Hercegh Géza, dr. Kincses Imre, Bajcsy Gusztáv, dr. Seiler Vilmos, Belenta Ferenc, Tóth Emil, Ailer József, Horváth István, Csuta Károly, Süle Jenő, Kocziszky Mátyás, Bohus Mihály. Pótesküdtekül: ifj. Boncos András ós dr. Kiss István sorsoltattak ki. A közvádlóTarkó Lajos ós Bujdosó István ellen azt a vádat emelte, hogy Erdős Mihály és Nagy István tanyáján bosszúból a szalmakazlakat felgyújtották Vádlottak egészen fiatalemberek ; Bujdosó úgyszólván gyerek számba megy, mert még nincs 16 éves. Az esküdtszók előtt meglehetős egybehangzóan adták elő cselekményüket. Először Tarkó lett kihallgatva Bevallotta, hogy a gyújtogatás eszméje tőle származik. Tar Péter tanyáján volt szolgálatban, hol a jószágok a hiányos takarmányozás következtében igen rosz állapotban voltak, e miatt a szomszédok sokat ganyolták. A csúfolódás miatt szógyelte magát, azért a góréből kukoricát lopott a lovaknak. Erdős Mihálynó ezt egy alkalommal észrevette és sietett gazdájának beárulni. Tar nagyon leszidta s ez a bosszú érzetét keltette fel benne. A szomszéd tanyán lakott Bujdosó István, kivel meghitt barátságban ólt. Elpanaszolta neki megszógyenittetósót, s mint jó cimboráját arra kérte, hogy közös elhatározásból gyújtsák fel az Erdősók szalmakazlát. Bujdosó erre ráállott, de oly feltétel [ felnőtt fia: András és Mihály gazdálkodmellett, hogy együtt követik el a cselek- tak. Ezek közül őt Mihály támadta meg ményt ós Tarkó még külön 4 koronát is s kötéllel meg is verte. Később elkerült fizet neki. A kazlat a f. évi január 18-án Sárkányóktől a Maginyec tanyára szoltényleg fölgyújtották, mely porig égett s j gálni. Itt egyszer füstölt hust kapott s mia közelben levő tanya épület is majd ki- I után a tanyán egyedül hagyták s a hust gyulladt. Mikor látták, hogy a láng a kazalba belekapott, elszaladtak. Nagy Istvánra azért haragudott meg, mert folyton csúfolta s azt híresztelte róla, hogy olyan „híres béres," kinek kezei alatt a lovak nemcsak hogy rosszak, de el is vetélnek. Ennek szalma boglyáját f. évi február 23-án este gyújtották fel. A gyufát Bujdosó hozta, s először ő vetett csóvát a boglyába. Nehogy ott érjék őket, az ój sötétében elfutottak, de másnap lábnyomaikról rájuk akadtak, s igy bűnük kiderült. Bujdosó hasonlóan beismerte a gyujtogatást, de hangoztatta, hogy Tarkó biztatására vállalkozott rá, miután ez 4 koronát ígért neki, ha segítségére lesz. A károsultak közül Erdős Mihály a tűz következtében szenvedett kárát 2! !0 koronára, mig Nagy István 60 koronára értékelte, ez utóbbi móg azt is előadta, hogy csakis a szomszédok segítségének köszönhette, amiért a tüzet sikerült elnyomni. A tettesekre ugy akadt rá, hogy a szántóföldeken mindenütt meglátszott csizmájuk nyoma s a nyomok egyenesen a Tar-féle tanyára vezettek. A kir. ügyész vádlottak beismerése alapján teljesen bizonyítottnak találta vádját, súlyosító körülményül hozta fel ellenök, hogy előzetes megbeszélés után, oly időben gyújtották fel a kazlakat, mikor a tüz eloltása alig volt lehetséges és cselekményük a tanyabeliek életét is nagy mórtékben veszélyeztette; miután az égő kazlak a tanyaópületek közelében voltak s csupán a kedvező véletlennek köszönhető, hogy azok ki nem gyulladtak. A hivatalból kirendelt védő : dr. L ad i c s László, Tarkó alacsony szellemi nem tudta megfőzni, — elszaladt édes ap jához, aki három dűlővel tovább szolgált. Az apja azonban visszakergette. Visszamenet közben, midőn Sárkányók tányája mellett haladt el, meggyújtotta a kazlat s hazament lefeküdni. — Tudta azt, hogy nem szabad gyújtogatni ? — Tudtam, de azt hittem, hogy nem tudódik ki a dolog. — Körül volt kerítve a tanya. — Nem volt egészen. A kazlak felől nem volt kerítés. Az elnök kérdésére elmondja móg, hogy a meggyújtott kazalban 10—13 kocsi szalma lehetett, amiből 2—3 kocsira való égett le. A vádlott után a tanukat hallgatták ki. Id. Sárkány András, 60 éves, ág. ev. földmivelő. Nála szolgált a fin s ő ugy tudja, hogy jól viselte magát, nem is bántotta soha. Elég okos gyerek volt, nem tudja, hogy miképpen követhette el a gyujtogatást. Mikor a tüz kiütött, nem volt a tanyán. Helyette a fia vezette a gazdaságot. A kára körülbelöl 20 korona; de sem kártérítést nem kér, sem a vádlott megbüntetését nem kívánja. Sárkány Mihály 29 éves. Előbbi tanúnak fia. Beismeri, hogy ráütött egyszer Medvegyre, mert rosszul bánt a kis lányával. Máskülönben is sokat feleselt. A tüzet hamar észrevették s igy nem lett nagy a kár. A szomszédos tanyából jöttek segítségül s egy kis vizi puska is volt. Elégett 4—5 kocsi szalma. Közelben még több szalma, széna ós törek volt lerakva. A lakóház 20 lépésre van a meggyújtott kazaltól. Ifj. Sárkány Mihály 32 éves. Ö is kinn volt a tanyán, mikor a gyújtogatás törtónt. A tüzet először a bóres-gyerek szinvonalat, hiányos erkölcsi érzékét ós vette észre, ez lármázta fel őket. A csendfiatalságát hozta fel mentő okul, melyek örök a hóban látszó nyomok után fogták mind hozzájárultak ahhoz, hogy cselekményének horderejót kellőképen mérlegelhesse. Schrőder Kornél ügyvéd Bujdosó érdekében emelt szót. Kiemelte, hogy ez teljesen Tarkó befolyása alatt állott, annak biztatására vállalkozott a kazlak felgyújtására s cselekménye büntetőjogi szemel Medvegyet, aki mindjárt be is vallotta tettét. Id. M e d v e g y János, a vádlott atyja elmondja, hogy akkor este a fia hozzájött, hogy főzze meg neki a füstölt hust, ö azonban visszakergette. A fiu mig Sárkányéknál szolgált, nem panaszkodott, csak pontból is enyhe elbírálás alá esik, miután később mondta el, hogy Sárkány Mihály úgyszólván gyerek, mert móg 16 éven alul megverte. van. Mindketten kérték az esküdteket, hogy A szakértők Szlovák Pál dr. és az itólet meghozatalánál mérlegeljék a Déri Henrik dr. egyértelműen ugy nyifenforgó enyhítő körülményeket. Az esküdtszék határozatát dr. S ailer Vilmos hirdette meg. Tarkó Lajost a szándékosan elkövetett ós előre megfontolt gyújtogatás bűntettében, mig Bujdosó Istvánt a gyujtogatásnál való segódkezósben találták bűnösnek. A törvényszék ez alapon I. r. vádlottat egy évi, II. r. vádlottat pedig 9 havi fogházra itólte. Gyújtogató fiu. Csütörtökön tárgyalta az esküdtszók a ciklusra utolsónak kitűzött bürügyet, amely szintén gyújtogatás volt. Ifj. M e dv e g y János volt a vádlott, ki egyik régi gazdájának szalmakazlát gyújtotta fel. A tárgyalást V. Szakmáry Arisztid táblai biró vezette ; itélő bírák voltak Tholt ós Huba y. A vádat Tóth Ferenc alügyósz képviselte, a védő ifj. Jantsovits Emil ügyédjelölt volt. Esküdteknek kisorsoltattak : Eiler József, Sailer Vilmos dr., Reisz Albert, Nagy Lajos, Király Ferenc, Kitka György, Kocziszky Mátyás, Bajcsy Gusztáv, Jankó György, Herczeg Géza, Szekér Gyula, Belenta Ferenc. Pótesküdtek: Csutak Károly, Bárányi István. A vádlott alacsony termetű fiu, 1887. decemberében született, irni, olvasni tud, vagyontalan. A vádirat szerint ez óv jan. 18. felgyújtotta volt id Sárkány András szalmakazlát, mely a nevezettnek tanyaépülete ós más kazlai mellett teküdt. Az elnök elmagyarázza neki a vádat, mire Medvegy beismeri bűnös voltát. Elmondja, hogy gazdájának egyik fia megtámadta, — mert felesége mondta neki — hogy rosszul bánt a kis leánynyal, amit nem cselekedett. Az öreg Medvegy ugyanis nem sokszor járt ki tanyára, helyette két latkoztak, hogy a vádlott teljesen józaneszü fiu, kinek korához ós társadalmi állásához képest megvan a kívánható tudása. A tett elkövetése idejében sem lehetett semmi oly behatás, ami cselekvő képességét gátolta volna. A tanuk kihallgatása után a bíróság visszavonult az esküdtek eló terjesztendő kérdések megállapítása végett. Majd a kir. ügyész mondta el vádbeszédót, melyben megbüntetését kérte a vádlottnak. Ifj. Jantsovits Emil ügyes beszédben csoportosította azon körülményeket, melyek a bűnösség megállapításánál lehetővé tették az enyhe beszámítást. A beszédek után S ailer Vilmos olvasta fel az esküdtek igazmondását, melynek alapján a törvényszék ifj. Medvegy Jánost három havi fogházra itólte. Gabona árak. Békéscsaba, junius 6. Budapesti gabonapiacunk irányzata csendes, kisebb áringadozással. Az időjárás móst már mégis kedvezőbbre vált, mert a hűvös, esős időt verőfényes váltotta fel és igy a növényzet nyugodt fejlődése inkább várható Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat mellett a következő árakban vettek : I-sö rendű piros expor t-búza 7-30—7-40 I-ső „ sárgás búza . . . 710—7-20 Középminőségü búza. . . . 7 00—7-10 Tengeri 6'40-6-50 Cinquantin 6-4Q—6-50 Budapest, junius 6. (Saj. tud. távirata.) Készbúza változatlan, őszi buza 7-58—59, tengeri 6-22—24. szántóföld Biharmegyében, holdja 75 f Pt, e 1 a ú ú. Bővebbet FSosenbaum Sománál Csabán, Benkő-utca 1092. sz. a. Adóüg-yi értesítés. A gyulai m. kir. pónzügyigazgatóság 14459/III. 1903. sz. rendeletével az 1903. évre szóló III, oszt. kereseti adót valamint annak általános jövedelmi pótadóját magában foglaló lajstromot megerősítvén, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a rendelkezéséhez képest Békéscsaba községházánál — adóügyi osztály — 1903. juuius junius 8—16-ig nyolc napi közszemlére kitétetik. Felkéretnek tehát az érdekeltek, hogy ezen lajstromot a kitett határidő alatt megtekinteni szíveskedjenek, hogy esetleges észrevételeiket megtehessék, mert a határidőn túl beadott észrevételek különben figyelembe vétetni nem fognak. Békéscsaba, 1903. junius 5. Gallt jegyző Zsíros András biró. szőlő \\\\ perottoszjwája yaltí védekezéshez általánosul elismert legjobb anyag a Dr. ASCHENBRANDT-féle c73ordói~&or. Ára Budapesten: 50 kilogrammos zsákokban á klgr. 66 fillér, 10 és 5 kilogrammos zsákokban, valamint 2 kilogrammos dobozokban á klgr. 70 fillér. Használata olcsóbb, biztosahb, előállítása gyorsabb, a levélhez jobban tapad, mint a rézgálicz, a permetezőt sohasem dugítja. A ruagyar-óvari m. kir. gazdasági akadémia növényélettani állomása kísérletének fényes erod* niénye, a legkitűnúbb külföldi szaktudósok véle» ménye, számos magyar gazda bizonyítványa bárkinek d i j t a 1 a n ú 1 megküldetik. A bordói por ezenkívül kitűnő eredménynyel használható a burgonyavész ellen, gyümölesfák permetezésére, gabonacsávázásra és baromfiólak fertőtlenítésére. Megrendeléseket elfogad a = .Magyar Mezőgazdák Szövetkezete' Budapest, V., Alkotmány-ntca 31. sz. = A por kapható és megrendelhető : Stark A és Fiánál Békéscsabán. Tokaji Gyulánál Békésen. Weiszbrunn Farkasnál Köröstarcsán. Adóügyi értesítés. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság a 11947/1903. III. számú rendeletével az 1903 iik évre szóló hadmentességi dij kivetési lajstromot megerősítve, kiküldvén az 1883. évi LXIV. t.-cz. 16. §-a alapján, azt Békéscsaba községházánál — adóügyi osztály — 1903. junius 8-tól 16-ig nyolc napi közszemlére kitesszük. Az éroekeltek felhivatnak a lajstromban foglalt kivetések megtekintésére és esetleges sérelmes kivetés elleni felszólamlásra azon figyelmeztetéssel, hogy a határidőtől beadott felszólamlás tigyelembe vétetni nem fog. Békéscsa 1903. junius hó 5-ón. Ga Ii, Zsíros András, jegyző. biró. 5 -a> 03 U3 <n •CC _ = o •rt ^ O) c 03 ai > — c2 cö o-.C A magyar királyi államvasutak gépgyárának vezérügynöksége ===== RiidapesL, V. kernlet, Vác/i-körúí - Ajánlja a magyar királyi államvasutak gépgyárában készült 4, 6, 8, 10 és 12 lóerejű gőzcséplőkészleteit; 14, 16 ó? 20 lóerejű Compound-lokomobiljait és végre " M

yy legujabl' szerkezetű fűkaszáló-, marok^ rakó- és kévekötő - aratógépeit, továbbá ILLEN iu aezélöntésű ekeíővel ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit. Kizárólagos kepviselö; MÁIIKU8 JÓZSEF Orosháza,