Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-07 / 46. szám

Melleklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 46. számához. mán felhangzott szűnni nem akaró taps' és éljenvihar arról tesznek tanúságot, hogy az értekezés irodalmi ós tudományos szinvonala a főváros elkényeztetett közönségének igényeit is kielégíthette vala. Főtitkári jelentés. Majd Maros György főtitkár olvasta fel évi jelentését. Mólyen lelkembe vésődtek — úgymond — azon bölcs szavak, melyeket Magyarország kultuszminisztere a békéscsabai muzeum-egyesület előtte tisztelgő küldöttségének mondott, örömét fejezve ki afelett, hogy a vidéken oly kulturális intézmények keletkeznek, melyek arra a jogos feltevésre engednek következtetni, hogy a nép az általános műveltségben való gyarapodásra törekvés mellett nemes igyekezetet tanusit a lólekfinomság elsajátítására ós a művészi szép megismerésére. Való igaz. Mert valamely népnek előrehaladását s a kulturnemzetek sorában való biztos elhelyezkedésének kérdését nemcsak a nemzetgazdasági teltételek biztosítottsága, közjogi viszonyainak, anyagi forrásainak rendezettsége mozdítja elő, hanem a közviszonyoknak olyan alakulata, melynek alapján a közismeretekben való gazdagodás, a nemesnek, szépnek ós jónak helyes megismerése, a léleknek folytonos nemesbedése s ezekkel az általános mű- I veltség elsajátítása folytán a fejlődés, az] előrehaladás összes tényezői harmonikus egységben olvadnak össze. Büszkén hivatkozhat a békéscsabai muzeum-egyesület arra, hogy a magyar kultura legfőbb őre az ö éleslátásával ezen intézményt azon tényezők közé sorozta, amelyek hasznos munkát fejtenek ki azon magasztos cél érdekében, hogy az ezer éves magyar nemzet a müveit nópcsaládok között az őt megillető helyet elfoglalhassa, s ezen helyet mindenkor megtarthassa. Kenyeret a népnek 1 halljuk a jelszót sok igazsággal mindenfelöl. De a test kívánságainak gondozása mellett a szellem-, a lélek is folytonos táplálék után kívánkozik s ezt az éhséget kielégíteni éppen olyan hazafias feladat, éppen olyan nemzeti kötelesség, mint az anyagiakbxn gyengék felsególyezése . . . Az évi jelentós során beszámol a főtitkár az egyes tisztviselők tevékenységéről különösen K r a m m e r Nándor dr. igazgató szakavatott, ügybuzgó munkásságáról emlékezvén meg nagy melegséggel. Statisztikai adatokat közöl a muzeum egyes tárlatainak anyagáról és értékéről, amelyek szerint: a ró<<iségtár 858 tételben 5298 50 k., a pénz ós óremgyüjtemény 515 tételben 1085 40 k., az ereklyetár 17 tételben 1015 k., a természetrajzi és palaeontológiai tár 176 tételben 1212"70 k. értékű, a kép-, szobor- és képzőművészeti tár 306 tételben 322'92 k., az iparművészeti tár 23 tételben 409*80 k„ a uéprajzi tár 58 tételben 409-50 k., a könyvtár 1294 kötetben 3000 k. értékű, az összes gyűjtemények 5000 drbot meghaladó mennyiségben több mint 45.000 korona értékű muzeális anyagot tartalmaznak. A mult évi zárszámadást a közgyűlés 3719-69 k. bevétellel, 275P39 k. kiadással. 968'30 k. maradványnyal jóváhagyta s a számadóknak Fábry Géza pénztárnoknak ós Haraszti Sándor ellenőrnek a szokásos felmentvényt megadta; majd megállapította az 1903. évi költségvetést ,319530 k. bevétellel s ugyanannyi kiadással Az egyesületi ház kérdéséről is beszámol a jelentés, bejelentve azon intézkedéseket, melyeket az elnökség ós igazgatóválasztmány az elmúlt óv folyamán tett; az ügy eddigi állása azzal a jóremónységgel biztat, hogy a kir. kormány, mely annyiszor és oly bőkezűen adta tanújelét jóindulatának, ezen nagy jelentőségű kórdósben sem fogja megvonni az egyesülettől támogatását. Az egyesület ez idő szerint 127 tagot számlál, akik közül tiszteletbeli 1, (özv. Batihányi Ferencnó grófnő) alapító 6, (Almásy Dénes gróf, Békéscsabai Kaszinó, Békéscsabai takarékpénztár-egyesület, bókésmegyei gazdasági egylet, Tarján Tibor, Zsilinszky Mihály dr.) rendes 101, pártoló 19. A főtitkár minden részletre kiterjedő jelentését a közgyűlés éljenzóssel jutalmazta. Igazgatói beszámoló. Altalános figyelmet keltett K r a nini e r Nándor dr. igazgató nagyszabású beszámolója. A kultúrintézmények száma, népessége ós színvonala a közlekedési vonalak szaporodásával a vidéknek mindinkább Csabára való gravitálása oly érdekkörök, melyek Csabára nézve koncentrikusok ós ma már több ós magasabb igényeket támasztanak. A muzeum-egyesület gondos vezetősége ennélfogva minden alkalmat ós eszközt, a kormány támogatásától kezdve az egyéni támogatásig megragadott, hogy a fokozódott követelményeket tőle telhetőleg kielégíthesse. A kormány áldozatkészsége iránti kötelezettség, párosulva nemes ambícióval, elkövetett mindent, ami a muzeum és a többi érdekkörök közötti kölcsönhatást előmozdíthatta. Ezáltal a muzeum főképpen a többi kulturális tényezőkkel bizonyos korrelációba került ós igy a társadalom minden rétegének, de különösen a fiatalabb generációnak a kötelezőleg előirt ismeretszerzési módokon kivül mindazt bemutatni kívánja, ami a legrégibb időktől kezdve mai napig szintén a lót kellékei közé tartozik. A mostanit, mely mint a réginek, az elmúltnak szakadatlan folytatása belőle természetes módon alakult ki, a régi előzmények nélkül megérteni nem lehet; a muzeum tehát egyik legfontosabb feladatául azt tűzte ki, hogy a megmaradt emlékek nyomán a folytonosságot lehetőleg megszakitás nélkül mutathassa be. Megemlékezik az igazgatói jtsleatós az egyes adakozókról, akik közül adományaik értékénél fogva kiemeli a vallás- ós közök tatásügyi minisztériumot, Zsilinszky Mihály drt, Molnár Bélát, Pete i Józsefet. M. Szabó Istvánt ós Tarján Tibort, akiknek 5J9 tárgyat köszönhet az egylet 23154 40 korona értékben. Vétel utján 61-10 koronáért 206 korona értékű 45 drb tárgyat szerzett az egyesület. Ásatásra 924-22 korona fordíttatott s ezzel 758 tárgygyal gyarapodott a gyűjtemény 239010 korona értékben ugy, hogy az utolsó évben az összes tárak 1342 drb tárgygyal 25750-50 korona értékben szaporodtak. A tanúságos beszámolót a közgyűlés lelkes óljenzéssel fogadta. Tisztújítás. A napirend ezzíl kimerittetvón, Varságh Béla elnök megköszönve az igazgató-választmány a tisztikar, a közönség három évre terjedő szakadatlan támogatását, a maga és tiszttársai és az igazgató-választmány nevében lemondott. A tisztújítást Zsilinszky Mihály dr. védnök vezette, nagy elismeréssel emlékezve meg a lemondott tisztikar ós választmány három éves tevékenységéről; s miután ugy van meggyőződve, hogy az egylet ügyei az ő kezeikben a legjobban vannak elhelyezve, azt indítványozza, hogy a lemondott tisztikar ós választmány a következő három éves ciklusra újra választassák meg. A lelkes éljenzés, melylyel az illusztris védnök szavait követte, bizonyította, hogy az indítvány eltalálta a közhangulatot. A közgyűlés ezután egyhangúlag a lemondott tisztviselőket újból megválasztotta a következő eredmónynyel: elnök Varságh Béla, alelnök Reisz Miksa dr., főtitkár Maros György, titkár Re 11 Lajos dr , igazgató Krammer Nándor dr., könyvtárnok K a b ó s Bálint, pénztárnok Fábry Géza, ellenőr Harasz.ti Sándor, ügyész U r s z i n y János dr.; igazgató-választmányi rendes tagok: id. Rosenthal Ignác, Urszinyi Dezső, Donner Lajos, Áchim Gusztáv, Bukovszky János, Wagner Dániel, Réthy Béla, Sztraka Ernő, Korosy László, Zsilinszky Endre dr. ; — póttagok Láng Gusztáv, id. Such János. Varságh Béla a tőle megszokott ékesszólással köszönte meg a bizalmat s a közönség további támogatását kérve, a gyűlést szűnni nem akaró éljenzés közben d. u. y

25 órakor berekesztette. Közgyűlés után a közönség megtekintette a múzeum tárlatait s a gyűjtemények gazdagsága, tetszetős elhelyezése s a lelkiismeretes rend felett élénk megelégedésének adott hangos kifejezést. Iparos tanoneotthon Csabán. A kereskedelemügyi miniszter leirata. Köztudomásu az a törekvés, melynek célja az, hogy a modern iparos képzésnek, a fejlett ipari szakoktatásnak Csabán állandó otthon emeltessék. A munkálatok, tervelgetések immár megértek a kivitelre, s miután a szükséges tőke együtt van, remélhetjük, hogy Csaba már a közel jövőben egy ujabb, nagy jelentőségű intézettel szaporodik. Jól esik olvasnunk az alábbi miniszteri leiratból, hogy a kormány elismeréssel nyilatkozik arról a tevékenységről, melyet Csaba közönsége az iparoktatás érdekében jelentős áldozatok árán is kifejt; s ebből az elismerésből joggal következtettünk arra, hogy a miniszter támogatása, jó tanácsok adása végett főmérnök kiküldésén kivül, anyagi segélyezésben is meg fog nyilatkozni. Mert a tanoncotthon szük keretei között mozgó terv az idők folyamán nagyszabású intézménnyé nőtte ki magát; a közönség a tervezett épület létesitósóvel nemcsak az iparos-képzés érdekeinek kiván hasznos áldozatot hozni, hanem az által, hogy az épületben ipari termékek állandó kiállítására, szakelőadások tartására helyet biztosit, az iparos osztály haladásához nólkülözhetlen erkölcsi tényezőket gondoz. * A kereskedelemügyi miniszter rendeletét egész terjedelmében közöljük: Békéscsaba közönségének. Folyó évi február hó 25-éu 47. szám alatt kelt jelentésével a közönség javaslatot terjesztett elém a hatósága területén emelendő ipariskolai épületre nézve. Ez ügyben a következőkről órtesitem a közönséget. Az intézmény céljaira kijelölt három telek közül a csatolt „átnézeti térképen" I. jellel ellátott Kistabáni-utca óz Sugár-ut sarkán levő 1823, 1824. számú 1.469 m. területű telket találtam legalkalmasabbnak, részint azon okból, mert a központban van, részint azért, mert szabályos alakjánál ós sarok elhelyezésénél fogva az iskola szem pontjából szükséges helyiségek legkedvezőbben lesznek elhelyezhetők. A közönség azon törekvéséről, hogy oly épületet szándékozik emelni, amelyben nem csupán az iparos tanonc-iskolai osztályok, a továbbképző ipari tanfolyamok és tanoncotthon, hanem ezenfelül ipari termékek állandó kiállítási céljaira,népesebb előadások tartására egy nagyobb terem is elhelyeztessék, elismeréssel vettem tudomást és megelégedéssel látom a közönség jelentéséből, hogy a tervezett épület létesítésével nemcsak az iparos képzés érdekeinek, de a helyi iparosság összességének kiván áldozni akkor, mikor oly épületet emel, melyben az iparos osztály haladásához nélkülözhetetlen erkölcsi tényezők gondoztatnak. A bemutatott vázlatterveket csupán építési program szempontjából vehetvén figyelembe, azoknak műszaki elbírálásába nem bocsájtkozhattam. Hogy azonban utólagos nehézségek a tervezési munkálatok során kiküszöböltessenek, szükségét látom fennforogni annak, hogy a közönség azon vázlattervet mutassa be, melynek alapján a kiviteli tervet fogja elkészíteni. Tájékozásul órtesitem, hogy a vázlattervek a szükséges helyiségeket, a mennyiben az ezúttal elbírálható, magukban foglalják, a további munkálatok során azonban figye lem volna fordítandó arra, hogy a nagy forgalomra számitható épületben az összes helyiségek, ideértve a bejáratokat, folyosókat ós egyéb mellékhelyiségeket, valamint lépcsőket is, a szükógelt méretűek legyenek ós a világítási, valamintszellőztetósi viszonyok is célszerűek legyenek. Méltányolván azon jelentékeny áldozatokat, melyeket a közönség ezen épület emelésével a hazai ipari szakoktatás fejlesztése érdekében hoz, támogatni kívánom a közönség törekvéseit az által, hogy a tervezési, illetve a terv beszerzésére vonatkozó munkálatok megindítása előtt a szükségesnek mutatkozó szakszerű utmutatások megadása céljából egyidejűleg Bierbauer István kir. főmérnököt küldöm ki azzal az utasítással, hogy a helyszínére mielőbb kiszállván, a közönséggel egyértőleg állapítsa meg a tervek elkészítésére nézve követendő eljárást. Igen természetes, hogy a közönség saját költségein emelvén az épületet, nevezett közegem kiküldetésével nem kívánom a közönség elhatározását korlátozni, hanem támogatni abban, hogy a részletek tüzetes megvitatásával az egész építkezés minél célirányosabban legyen megvalósítható. A közönség azon kérelmére nézve, hogy a vallás ós közoktatásügyi miniszter urat az iparos tanonciskola eddigi állami segélyeinek felemelésére kérjem fel, értesítem, hogy utalva azon áldozatokra, a melyeket a közönség ezen intézmény fejlesztése érdekében hozni szándékozik, a tisztelt miniszter urat egyidejűleg megfelelően megkerestem. Egyúttal felhívom még a közönséget arra, hogy mindaddig, mig az uj épület el nem készül, az iparostanonciskola és általam segélyezett ipari tanfolyamoknak elhelyezéséről, az iparoktatási főigazgatóm jelentése szerint a folyó évben elég kedvezőnek bizonyult módon, illetve a jelenlegi épületben gondoskodni szíveskedjék. Végül felhívom a közönséget, hogy előlnevezett szakközegemmel történendő megállapodások eredményeit nálam bejelenteni szíveskedjék. Budapest, l903. május 23-án. A miniszter helyett: gróf Wickenburg, államtitkár. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bánffy Dezső manifesztuma. Budapest, junius 6. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház folyósóján ma rendkívül érdekes és fontos politikai hirt tárgyaltak, mely állítólag P o 1 o n y i Gézától származik. Az igen komoly hir szerint Bánffy Dezső báró nyíltan pártot fog alakítani. Elsőbben lemond főudvarmesteri és titkos tanácsosi állásáról, azután e hó L5-én manifesztumot fog intézni a nemzethez az ónnálló vámterület érdekében. A képviselőházból. Budapest, junius 6. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésére volt kitűzve a jegyzőválasztás. A Lázár Árpád helyére megválasztották H e rt e 1 e n d y Lászlót, azután betöltötték a bizottságokban megüresedett helyeket. Félegy órakor rátértek az interpellációkra. A helyzet nagyon aggasztó, a kormányválság aligha lesz kikerülhető, vagy a katonai javaslatokat kell előbb-utóbb visszavonni. Micsinay elfogatása. Budapest, junius 6. (Saj. tud. távirata.) Mint ismeretes Micsinay fővárosi postakocsis, mig kísérője a hernádutcai postahivatalban volt elfogalva, megszökött s 95 ezer koronát lopott el a kocsiból. Ma reggel a főkapitánysághoz Isa szegről a következő távirat érkezett: — „Micsinayt itten elfogták. Intézkedést kérünk". Krecsányi Kálmán kapitány, detektivfőnök azonnal kiküldött hat detektívet Isaszegre, kiktől még jelentés nem érkezett. Csapatszemle. Bécs, junius 6. (Saját tud. távirata.) A király ma korán reggel csapatszemlét tartott a helyőrségen. Hitelszövetkezetek a Sárréten. A kisemberek felsegitósére ós olcsó kölcsönök nyújtására a szeghalmi járás főszolgabírójának : C s á n k i Jenőnek buzgólkodása folytán a Sárrét két községében alakult ujabban hitelszövetkezet. A kezdeményezésre az a szép siker adta meg az impulzust, melyet a körösladányi hitelszövetkezet ért el, mely ma már nagyobb forgalmat csinál, mint az ottani takarékpénztár. A szövetkezett ólén álló férfiak kitartó fáradozása bizalmat öntött a népbe, s ma már ott tartanak, hogy a ki csak teheti, igyekszik a szövetkezetbe tagul belépni. Lukács György dr. főispán élénk figyelemmel kisór minden mozgalmat, mely a nép javát van hivatva előmozdítani s értesülve a főszolgabíró kezdeményezóséróről, készségesen megígérte ugy erkölcsi, mint hivatali támogatását, hogy a szövetkezetek eszméje minél szélesebb körben nópszerüsittessók. C s á n k i főszolgabíró eddig Vésztön és Szeghalmon létesített szövetkezetet, melyek közül az előbbi reményen felüli eredménnyel működik. Ebben elvitázhatatlanul nagy érdeme van Pardy Lajos községi főjegyzőnek, ki becsvágyó tetterővel van azon, hogy a lakosság hitelszükségletét a szövetkezeti pénztár elégítse KÍ. AZ üzleti haszon, mely a fellendült forgalom folytán tekintélyes összegre fog emelkedni, lehetővé teszi, hogy a vésztői közbirtokosság hitel igényei a kornádi takarékpénztár mellőzésével elégitessenek. Szeghalmon már nem ily népszerű a szövetkezet eszméje ; bár elég tekintélyes férfiak vannak az igazgatóságban ós szép számmal jegyeztek részvényeket, ennek dacára a forgalom annyira csekély, hogy ha az igazgatósági tagok társadalmi uton nem igyekeznek a szövetkezet eszméjét ós céljait a népnek megmagyarázni, ugy aligha fog felvirágozni. Akadályaul szolgál ennek a szeghalomvideki takarékpénztár is, mely egyike a vidék legjobban vezetett pénzintóntózeteinek, s melynek igazgatósága, hogy a versenyt megnehezítse, határozatilag kimondotta, miként a kölcsönök után semmiféle kezelési illetéket nem szed, s kamatban éppen annyit fog számítani, mint a hitelszövetkezet. A sárréti községek közül egyedül Füzesgyarmaton nem történtek még lépések, hogy a szegényebb néposztálynak az olcsó pénz szerzése lehetővé tétessék ; azonban Csánki főszolgabíró rövidesen itt is megindítja a mozgalmat, hogy a takarékpénztárak működését alacsonyabb percentek ' szedésére szorítsa. INNEN-ONNAN A pörnyerten atyafi. K i t k a csabai községi albiró előtt történt meg ! a napokban, hogy egy tanyai ember megnyervén valami kisebb pört, bélyeget kellett vigyen a felvett jegyzőkönyvre. Mikor a bélyeggel felérkezett F ek e t é t ő 1, odanyújtotta illedelmesen a bírónak, — Ehun van a billog, ragassza hát rá. — Ragassza rá kend ! — szólt az albiró. — Én meg soh'se próbáltam ilyent, válaszolt az atyafi. — Épen azért, hát tanuljon kend, próbálja meg most. Nyalja meg kend a bélyeget, aztán tegye ide, a hová mutatom. A polgártárs egész ünnepélyesen a mutató es hüvelyk ujja közzé fogta a bélyeg egyik szélét és a nyelvét a lehetőségig kinyújtván, reá illesztette a bélyeget s aztán a nyelvét hirtelen berántva a szájába, ott annyira forgatta, hogy nagy, bozontos bajusza is csuk ugy hajladozott jobbra és balra. — Meg van kérem, szól egy kis idő mnlva, — Hoev-ho<Tv ?