Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-31 / 44. szám

•flGMCiMGL a UQivoomuyjui iiufciunj u«i i »

. o&aiiianufc> ditványát, végül Haviár G-yula és 32 társa indítványát, ki a kérdésnek a napirendről való levételét ós névszerinti határozat hozatalt kér Nagy izgatottság között kezdődött a névszerinti szavazás s egy órakor hirdette ki a főispán az eredméüyt. Ladics indítványa mellett 47 en, ellene szintén 47-en szavaztak, igy a főispán döntött. Ekkor az indítványt ellenzők kétesnek mondották a szavazatok összeszámlálását, de kitűnt, hogy a jegyzők feljegyzéseivel egyezik több bizottsági tag által tett feljegyzés. Ezzel a kissé kinos incidenssel a főispán a közgyűlés folytatását d u. 3 órára halasztotta. A szavazás megkezdése előtt még egy szomorú esemény is fokozta az izgatottságot K e 1 1 e r Imre törvényhatósági tag elájult a teremben. Veje, dr. B o d o k y Zoltán és Zöldy János főorvos nyújtottak gyors segélyt. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A horvát zavargásokhoz. Budapest, május 31. (Saj. tud. távirata.) Zágrábból telefonon jelentik, hogy a szent szék utasitotta a horvát papságot, kövessenek el mindent a magyarellenes zavargások elfojtására. A Vatikánt nagyon kellemetlenül érintették a zavargások s különösen az, hogy abban a horvát papság is részt vett. Sikkasztó róm. kat. plébános. Budapest, május 30. (Saj. tud. távirata.) Turóczszentmártonban kinos feltűnést kelt Handlovai plébános eltűnése, ki hitelezői elöl gazdaszszonyával Amerikába szököt. Útravalóul 8000 koronát vitt el a templom pénztárából. A tótkomlósi ev. egyház bajai. Vasárnap Tótkomlóson volt Veres József esperes az ev. egyháznál uralkodó izgatottság, türelmetlenség lecsillapítása végett. Ez nagy áldozat volt reá nézve, mert megrendült egészségi állapota nyugalmat követelt volna, holott a gyűlés izgalmai teljesen kimerítették amúgy is gyenge testi erejét. Annyira izgatott volt a komlósi nép, hogy majdnem tetlegességre került a dolog az Isten házában s tiszteletlenül viselkedtek még az esperessel, az egyházi törvényekkel szemben is. A közgyűlés 10 órakor kezdődött; egészen megtelt a templom. Az esperes előadta, hogy azért jött Tótkomlósra, mert kívánták némelyek, hogy a békétlenkedőket megnyugtassa, s őket a törvények tiszteletére intse, előadta továbbá, hogy miután a békés kiegyenlítés e rendellenességekben nem sikerült, a fegyelmi ügy meg van indítva ; várják be tehát türelemmel az egyháztagok ennek lefolyását, ne békétlenkedjenek. Atyai jóindulattal figyelmeztette a híveket, hogy az egyház törvényét tiszteletben tartsák, ne hozzanak törvényellenes határozatokat, mint a mult közgyűlésen is, hol azt határozták, hogy a megvádolt elnökséget, ha 15 nap alatt a szabálytalanságok miatt nem igazolja magát, a közgyűlés felfüggeszti. Ehez a közgyűlésnek joga nincs ; várják be tehát a fegyelmi lefolyását; biztosítja a híveket, hogy ennek gyors megoldását sürgetni fogja s a bűnös elveszi büntetését. Erre nagy zaj támadt. Egyes ellenszenvtől elfogult egyházi tagok, különösen Szuszekár ós Pipis, mindketten büntetett előéletűek, mint a mozgalom irányitói, első sorban azt követelték, hogy az esperes beszéljen tótul, s midőn ez kijelentette, hogy ha tudna, beszélne tótul is, azt kiabálták vissza: hát miért nem tanult meg, ők egy emberért nem tanulnak (pedig tudnak) magyarul, de egy ember tanuljon meg sokakért, ha azokkal tárgyalni akar. (Ennek a dolognak szálait Nagylakon kellene keresni, hol most 21-én ünnepelte az ág. ev. egyház százéves fennállását, mikor is tót dalkar énekelt tót dalokat s tót színmüvet adtak elő. Ez ünnepélyre Tótkomlósról is számosan elmentek tanulni ! Meg kellene tudni, ki volt ennek főrendezője, s miért adtak elő éppen tót színmüvet a magyar protestáns egyház nagyobb dicsőségére). Végül nagy kiáltozás, dübörgés támadt s padokon ugrálva követelték, hogy az egyházi elnökséget azonnal függeszszék fel. Hiába figyelmeztette őket az esperes, hogy kivánságuk törvénytelen, azzal fenyegetőztek, hogy bezárják a templomot, s a lelkészeket nem engedik be. A gyűlés végre minden érdemleges határozat hozatal nélkül végződött, nem akarták az esperes kijelentését tudomásul venni, sőt a tömeg egy része az egyik lelkészlak felé tódult s követelte a templom kulcsokat s a lelkész távozását; alig sikerült őket az esperesnek onnan eltávolítani. Egy órai lármázás után a ^rendőrbiztos figyelmeztette s felszóllitotta a tömeget oszlásra, kinek azt felelték, hogy ő kis ur ahhoz, s majd ha az egyháznál elvégzik a dolgukat, majd a községházán következik a tisztogatás. Ilyen fokra hágott már az izgatottság Tótkomlóson ; igaz, hogy a felpálinkázott bujtogatok után megy nagy része a türelmetlen híveknek, kik nem akarnak ismerni semmi egyházi törvényt ! Igaz, hogy e sajnos állapotnak mélyreható okai vannak, de hogy ez a hajdan csendes, béketűrő nép, igy megfeledkezik magáról, szinte megfoghatatlan, ezt nem cselekszi magától, — bujtogatják őket. * Az audiatur et altéra pars elvénél fogva közöljük az alábbi sorokat: Lapunk legutóbbi számában megjelent „Tótkomlós" cimü közleményre vonatkozólag a következő sorok közlésére kértek fel bennünket: A „Békésmegyei Közlöny" f. hó 24 iki számában „Tótkomlós" cim alatt Sz. aláírással megjelent cikknek az a része, amelyben annak írója a községről tesz említést, nagyon alkalmas arra, hogy a község vezetéséről — habár nem is rosszakarattal — a lap olvasóközönségét kedvezőtlenül informálja. a cikkíró feljajdulása, hogy: „De nemcsak az egyháznál, a községnél is van baj elég!" merőben alaptalan, mert a község folytonos hatósági ellenőrzés alatt áll s az ellenőrzés gyakorlására hivatalos hatóságnak sincs arról tudomása, hogy a községnél nemcsak, hogy elég, de bármily kevés baj is volna. űz igaz, hogy a község képviselőtestülete a leégett s újból berendezett gőzmalomba törvényhatósági jóváhagyással egy Diesel-féle hőmotort szerzett be, de az már nem igaz, hogy 35000 koronáért, mert annak beszerzési ára 16590 korona. Az sem igaz, hogy a gép ára községi pótadóba van ^kivetve, mert a gép árát a malompénztár — s nem a közpénztár — 5 óv alatt fizeti ki a szállító cégnek a malom keresményéből. A 30% községi pótadó azért van kivetve, mert a község vagyonának jövedelme a kiadásokat már nem fedezi, pedig a költségelőirányzatba csak az elkerülhetetlen kiadások vannak felvéve. Arról, hogy a beszerzett motor beválik-e, a cikkíró „úgy látszik" alapján mond bírálatot; nos hát az ő „úgy 1 á t s z i k"-jának éppen az ellenkezője áll, mert a motor üzembentartása az eddigi tapasztalatok szerint a gőzgép üzemköltségének Vs részébe kerül s a malom ezzel a kisebb költséggel másfélszer annyit képes feldolgozni, mint azelőtt. Arra kérem tehát az igen tisztelt cikkiró urat, hogy ha valamit a nyilvánosság elé visz, ne felületes értesülés vagy „úgy látszik", hanem alapos információ alapján tegye azt. Németh Kálmán, közs. jegyző. A jegyzői egyesület rendkívüli közgyűlése A békésmegyei községi jegyzők egyesülete szombaton délelőtt tartotta rendkívüli közgyűlését a gyulai városháza tanácskozó termében. Azonban a méltó módon nem jelentkezett a községi jegyzők érdeklődése: alig tizenöt ember vett részt a rendkívüli közgyűlésen. A gyűlés a törvényhatósági gyűlést megelőzve 8 órakor kezdődött meg. Petneházy Ferenc köröstarcsai jegyző, az egyesület elnöke megnyitotta az ülést s beszámolt a legutóbbi közgyűlés óta történt eseményekről E beszámoló azonban negatív volt. Elmondta P e t neh ázy, hogy a Szeghalmon történt közgyűlés óta semmi nevezetes esemény nem történt az egyesület életében. A hozott kisebb jelentőségű határozatokat az egyesület elnöksége végrehajtotta. E gyűlés összehívására pedig az adott okot, hogy az egyesület felterjesztett alapszabályait a belügyminiszter visszaküldte, több szakaszt kifogásolván s igy a közgyűlés feladata módosítani az alapszabályokat. Bejelentette még az elnök, hogy az egyesület által kitűzött pályázat meddő maradt; a kitűzött három tétel közül egyre sem érkezett be pályamunka. Ezt azonban nem annyira a jegyzők nemtörődésének, mint inkább elfoglaltságuknak rójja fel. Ezután Kolozsi Endre, az egyesület I főjegyzője felolvasta a belügyminiszter I leiratát, melyben az egyes paragrafusokat kifogásolja. A közgyűlés sorra vette a jóvá nem hagyott részeket s határozatot hozott azoknak megváltoztatására. Igy az 5. és 6. §-ból törölték azon megállapítást, hogy minden községi jegyzőnek tagjának kell lennie az egyesületnek. ^ 7. §. a tagok kilépését korlátozta erősen, ezt is megváltoztatták ; hasonlóan a miniszter kívánatára módosították a 8. §-t: 10 tagnak áll jogában ezentúl a rendkívüli közgyűlés összehívását kérni s nem ötnek, mint a régi megállapítás mondja. Ezzel az alapszabály módosítás véget ért. A folyóügyek között a közgyűlés újra kitűzte a tavalyi pályatételeket, a legjobb munka dija 20 -2é korona, az egylet pénztárából. A pályaművek az őszi rendes közgyűlésig az egyleti elnöknél nyújtandók be jeligés levél kíséretében s azok az egylet tulajdonát fogják képezni, akár dijaztatnak, akár nem s azokkal szabadon rendelkezhet az egyesület. Pályázhat minden egyesületi tag, a pályakérdések a következők : 1. Milyen törvényhozási vagy közhatósági intézkedésekkel lehetne vármegyénk lakosságán közgazdaságilag leghathatósabban segiteni ? 2. Miféle társadalmi intézkedésekkel ! lehetne a közjólót ós szellemi haladás terén ' vármegyénk lakosságának az érdekét előmozdítani ? 3. Milyen közhatósági vagy törvényhozási intézkedés volna legszükségesebb a jegyzők érdekében, amely által nevezetteknek nem csak anyagi érdeke, hanem hivatali joguk és tekintélyük, úgyszintén társadalmi állásuk is erősbittessék ? Ezek után Petneházy Ferenc elnök megköszönte a jelenlevők megjelenését s a rendkívüli közgyűlést bezárta. INNEN-ONNAN Rákóezi-ünnep Békósesabán. Örvendetes eseményről adunk hírt az alábbi sorokban lapunk hazafias olvasóinak. Most, a nagy Rákóczi esztendejében, amikor az egész magyarságot — a politikai mozgalmaktól eltekintve is — bizonyos hazafias láz lepte meg, hogy az ország fővárosában, Kassán, Kolozsvárt, Debrecenben és az egész országban a nagy nemzeti hős 200 év előtti nevezetes és dicsőséges szerepléséhez méltóan ünneplik a kurucvezért és a kurucvilágot: a mi acólifjuságunk, amelynek mindig meg volt az az Istentől adott finom érzéke, hogy a legjobban megérzi és követi az idők jelét, a legbiztatóbb remények közt készíti elő a Csabán rendezendő Rákóczi-ünnepet. Egyelőre csak az ünnep rendezéséről s annak keretéről akarjuk tájékoztatni a város ós a megye közönségét. A rendezést a Kolozsvárt megalakult „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre" vállalta magára, hogy a megalakulasáról ós életképes működéséről első hatalmas bizonyságot nyújtson a/vármegye közönsége előtt. A rendezőség mégis két részből fog állani, t. i. a polgárságból ós a megyei ifjúságból választott tagokból. S ez azért történik igy, mert az ifjúság közelebb férkőzik a közönség szivéhez, mig a polgárság nagyobb sulylyal bir a város előtt. Az ünnepet terv szerint julius hónap elején tartják meg, amikor a kiválasztott napot a maga egészében ünnepi nappá avatják. Kezdődik pedig az ünnep reggeli istentisztelettel. Utána a város képviselőtestülete ünnepi rendkívüli közgyűlést tartana, a melyen Rákóczi érdemeit jegyzőkönyvbe fogják iktatni. Ez ügyben a rendezőség — mint értesülünk — az illetékes faktorokhoz már a napokban hazafias kérést fog intézni s nincs kétségünk aziránt, hogy a méltányos kérés kedvező elintézésre talál. Este tartják a Szócheny-ligeti pavillonban a nagyszabású K u r u c-e s t é l y t, a melyre a szereplőket már nagyobbrészt megnyerték. Igy az ünnepi beszéd megtartására biztos lejövetelét várják Rákosi Viktornak. A csabai közönség előtt kedvezően ismert tehetségek : M e 1 c z e r Tibor műegyetemi tanársegéd és Zerkovitz Emil mérnök is biztos szereplői az estélynek. Úgyszintén Farkas Jenő műegyetemi hallgató, ki a budapesti ifjak közt a legügyesebben, valóságos művészettel kezeli a régi kuruc-hangszert, a csodás hatású tárogatót. A műsort valamelyik művésznő éneke, illetőleg szavalata ós egy-két csabai műkedvelő fogja még igazán vonzóvá tenni. Az estélyt tánc követi, a melyet, ha sikerül a csapatot össze hozni, a télen elmaradt palotással fogják megkezdeni. Egy szóval oly szép hazafias ünnepre van kilátásunk, hogy azt nemcsak Békéscsaba közönsége, de az egész vármegye méltó érdeklődéssel kisórheti s bizonyára fogja is kísérni. Zivatar előtt. Egy fiatal férj a napokban reggel tájba vetődött haza, természetesen roppant óvatosan nyitotta ki az előszoba ajtaját és lábujhegyen lopódzott be a hálószobába. A fiatal asszonyka az első neszre felnyitotta szemét és egyelőre csak egy pár lesújtó tekintetet vetett férjére. A felkelő nap már bevilágított a szobába és szemrehányóan legeltette sugarait a bűnös férjen, ki a késő hajnali órákban vetődöt; haza. Mint mondám, a nap bevilágított, - ám a férj uram hidegvérrel szedi elő a sarokból az esőérnyőjét és kinyitva maga fölé tartja. - Hát ez mit jelent, megbolondultál? — kérdi ingerülten az asszonyka. - Nem, csak várom a zivatart; — feleli flegmatikusán a férj. A művész előlege. Kallós Ede, a zseniális szobrász, ki a gyulai Erkel-szobrot is készítette, mielőtt belékezdett volna a hódmezővásárhelyi Kossuth-szobor munkálataiba, egy kis előleget kért a tanácstól. Rendes szokás ez, mert hát ilyen munka rengeteg költséggel jár, a szobrászoknak pedig nagyon ritkán hever parlagon a pén/.ük, A tanács mindazáltal összeült, hogy mitévők legyenek mostan. Az egyik, aki már felekezeti viszonyainál fogva is a merkantil felfogás hive, fölemelkedet és emigyen szólott: - Én azt mondom, hogy ne adjuk meg azt az előleget. Majd ha készen lesz a szobor, akkor fizetünk, de addig ne adjunk pénzt a kezébe. Elvégre, mit lehet tudni ? Hátha meghal addig, akkor aztán fuccs az előleg ! Egy másik tanácsos azonban megcsóválta a fe. és eképen szónokolt: - Már én csak ammondó vagyok, hogy adjuk meg azt az előleget. Mert ha — ne adj Isten! meghalna a mi szobrászunk, az olyan nagy szomorúság volna nekünk, hogy olyankor meg se kottyan az a pár száz forint ! Ez az indokolás hatott és megadták az előleget. Ok az elválásra. Nagy patáliát csapott a rendőrségen a héten egy ember és egy asszony, a kik egymás között sehogysem tudták a bajukat eligazítani. A patáliának pedig az volt az oka, hogy annak idején, mikor megszerették egymást, elfeledtek a paphoz menni, hogy rájuk adja áldását. És mert az ifjúkori szerelem elmúlt, épen mint a szappanbuborék, az egyik fél minden áron szabadulni akart a házaság nyűgétől. A panaszos természetesen az asszony volt, aki elő adta a rendőrtiszviselőnek, hogy 17 év óta él vadházasságban az urával, a k( azonban most elakarja erővel zavarni magától. - Hát bizony, ez baj, — mondja a rendőrbiztos. — Miért nem mentek annak idején a paphoz ? - Hiszen akartam én, — fakadt el sirva az asszony, — de ő akkor azt mondta, hogy fölösleges ott a papi áldás, a hol a szerelem lakik, mert úgyis csak az ásó és a kapa választ majd el egymástól. A rendőrbiztost annyira meghatotta az asszony siránkozó elő;idása, hogy haragosan rárivalt a hütelen emberre : - Nem szégyenli magát ? Hát illik az, hogy 17 évi együttélés után elhagyja ezt az asszonyt ? Az ember meglóbázta egy kicsikét a fejét s azt mondta : - Nem nagyon illik, kérem, de muszáj. - Muszáj ? Hál miért volna muszáj ? - Merhogy, tetszik is látni, az asszony azuta nagyon — megvénült! . . . A esabai muzeam-egyletből. Igazgató-választmány gyűlése. A békéscsabai muzeum-egyesület igazgató-választmánya szerdán délután a községháza közgyűlési termében V a r s á g h Béla elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen részt vettek : Reisz Miksa dr alelnök, K r a m m e r Nándor dr. igazgató, K ab ó s Bálint könyvtárnok, Fábry Géza pénztárnok, D o n n e r Lajos, K o r o s y László, Rosenthal Ignác, S z t r a k a Ernő választmányi tagok és Maros György főtitkár. Az igazgató-választmányi gyűlésnek főfeladata volt a holnapi közgyűlés előkószitóse, a zárószámadás felülvizsgálása, az 1903. évi költségvetés egybeállítása ; ezenkívül az egyes szakosztályok jelentései, a házi szövőipari tárgyak vásárlása ügyében működött közös bizottság beszámolója s egyéb folyóügyek teljesen lekötötték az igazgató-választmány figyelmét, ugy hogy a tanácskozás csak délután 6 órakor érhetett véget. Az igazgató-választmány gyűléséről következőkben számolunk be : A március 18-án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvének tudomásul végett lett felolvasása után Maros György főtitkár jelentést tett az aradi kereskedelmi és iparkamara kiküldötteivel a csabai szövőttesekből leendő vásárlás céljából engedélyezett 500 kor. állami javadalom mikénti felhasználása tárgyában tartott közös tanácskozás eredményéről.