Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-10 / 38. szám

Igy áll ezidőszerint az általunk felkarolt ügy s bízunk istenben, hogy eme minden salaktól mentes érzésünk diktálta tervünk sikerülni is fog. Mozgó fényképek. Vetíti: Hostar. A jó lakás. Hallgatag Gerzson ur, mint a nevéből is kitetszik, a legjámborabb férjek egyike. Neki nincs szava otthon. Az asszonv beszél mindig, még pedig sokat s ő - bár nem szívesen — de hallgat. Ezt már igy rendezte be őnagysága, a Qerzson úr hitestársa, született Kotyogó Eulália. Volt idő, mikor Qerzson úr renitenskedni próbált. Ámde inkább ne próbált volna. Hiábavaló volt biz' minden erőlködés, Eulália őnagysága rendületlenül viselte a nadrágot. Volt egy kis vagyonkájuk is. Qerzson urnák ez volt a büszkesége. És minden gondját oda fordította, hogy a vagyonka nőjjön, gyarapodjék. Es még ebbe a szép, nemes ambiciöba is belekontárkodott az asszony, aki szerette a szép ruhákat, meg a társaságot és örökké ott ült volna a vendéglőben és a kávéház nagy tükör ablaka mögött. Egyszóval ott érezte magát jól, ahol legtöbben látják. Mindezek után tisztán látható, hogy Qerzson urnák nagy oka volt az elkeseredésre. És most nem is olyan régen történt, hogy őnagysága ugy megrémítette Qerzson urat, ahogy még sohasem. Csak annyit jelentett ki röviden, velősen : — Qerzson ! vedd tudomásul, hogy megyünk Svájcba ! Szegény Qerzson ur ! Majd leszédült a székről. Micsoda drága mulatság lesz ez a Svájc. Minő hatalmas érvágás a kis vagyonkán. És ha legalább ellene szólhatna! De nem lehet! Amit Eulália őnagysága kimond, az szentencia, az ellen nem létezik apelláta. És el is utaztak. Fáradhatlanul járták a vadregényes vidékeket. Qerzson úr az elkeseredéstől még hallgatagabb lett volna, mint egyébkor, ha ez egyáltalán lehetséges lelt volna. Éppen egy nagy hegyet másztak meg. Azt mondta a vezető, hogy erről nyilik a legszebb kilátás. Hát ezt nem lehet elmulasztani, jelentette ki Eulália őnagysága. Kapaszkodtak, igyekeztek fölfelé. Elől őnagysága, nyomában Qerzson ur, akinek nem lehetett elmaradnia, mert ahogy egy kevés pihenőt tartott, Eulália őnagysága megállt és parancsszava, mint az éles borotva, ugy vágott bele a Qerzson ur bátorsági hajlamaiba : — Qerzson, előre ! Valahogy aztán felértek. És amint széjjel tekintettek, Eulália őnagysága széttárta karjait é» a legnagyobb elragadtatás hangján tört ki: — Ah, mily fönséges, mily remek. A gyönyörűségtől nem tudok szóhoz jutni! — Akkor ide jövünk lakni! — szólalt ineg hirtelen a tomboló öröm hangján Qerzson ur, és a boldogság édes sejtelme csillant meg szemeiben. Juniusi esküdtek. A folyó évben februári ülésben ülésszakra kisorsolt esküdtek oly szerencsések voltak, hogy nem kellett szolgálatot teljesíteniük, miután a törvényszéken nem volt olyan ügy, melyben az esküdtbíróság ítélkezett volna. Eddig a juniusi ülésszak sem ígérkezik terhesnek, s legjobb esetben két tárgyalásra van kilátás. A szolgálatot teljesítő esküdtek kisorsolása a törvényszék elnöki helyiségében vasárnap történt s a bizottságban Nóvák Kamill elnöklete alatt résztvettek : V. Szakmáry Arisztid táblabíró, Hubay Lajos törvényszéki biró, dr. Liszy Victor kir. ügyész, az ügyvédi kamara képviseletében dr. Berényi Ármin ügyvéd és Kálló Miklós törvényszéki jegvző. Rendes esküdt ek gyanánt kisorsoltattak : Békéscsabáról: Bajcsy Gusztáv városi állatorvos, Bárányi István kovács, Kocziszky Mátyás földbérlő, Kitka György földbirtokos, dr. Sailer Vilmos ügyvéd'. Gyuláról: ifj. Balogh József kereskedő, Szekér Gyula jószágfelügyelő. 0 rosházról: Bohus Mihály kereskedő, Herczegh Géza ügyvéd, Sülé Jenő asztalos, Jankó György földmives, Kristóffi Dezső gyógyszerész. Gy o m á r ó 1: Király Ferenc uradalmi ispán, ifj. Pikó Béla urad. ispán, Ailer József földmives, dr. Kiss István ügyvéd, Nagy Lajos gazdálkodó Békésről: Csuta Károly sertéskereskedő, Belenta Ferenc könyvelő, ifj. Boncsos András sertéskereskedő. Szarvasról: dr. Hajas József ügyvéd. Vésztőről; dr. Kincses Imre nyug. török császári törzsorvos, Tóth Emil uradalmi ispán. Kétegyházáról: Hevesi Antal bádogos. P. Földvárról: Hajnal Jakab kereskedő. Endrődről: Hanec M. Mihály földmives. Dobozról: Reisz Albert kereskedő. Szeghalomról: Péter András nagybirtokos. Szentandrásról: Konstantinovics István földmives. Tótkomlósról: Horváth István kereskedő. Helyettes esküdtek lettek Gyuláról: László Antal vendéglős, ifj. Miskuca Illés földmives, Schillinger Lipót vaskereskedő, Jontz Ferenc ecetgyáros, Schütz Gusztáv vaskereskedő, Scheibert András kalapos, Sal Sebestyén községi biró, Kalocsa István lakatos, Roth József kovács. Békéscsabáról: Reisz Simon, földbirtokos. A, Rudolf-fógimnázium ünnepe. A tornakör zászlóavatása. Lelkes buzgalom ^ teremtette meg az ifjúsági torna-kört. Az ág. ev. Rudolffőgimnázium növendékei hangversennyel és saját hozzájárulássukkal hozták össze a torna kör alaptőkéjét és azt az összeget, amely egy zászló beszerzéséhez szükséges. És most már meg van a szép, díszes zászló, az együtérzés és összetartás jelvénye. Az uj zászlót jövő vasárnap ünnepélyes aktusok között avatja fel a tornakör. Az avatási ünnepély rendezősége zászlóanyául A obi m Gusztáv városi tőinérnök nejét kérte fel, mig a koszorús leányi szereplésre felkórettek : Bukovszky Jolán, Biró Mariska, Fáy Irénke, Gally Ilona, Huszka Rózsika, Kovács Terézke, Ketter Aranka, Klein Böske, Pfeiffer Mariska, Südy Böske, Szeberényi Irén, Szihelszky Emma, Taub Böske, Tyehlár Mariska, Zsilinszky Margitka. A zászló kék brokátselyem, gazdag aranyhímzéssel ; egyik oldalán Csaba címere Főgimnáziumi Tornakör, a másikon az ország címerével, Békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf-főgimnázium felirattal. A zászlóanya szallagja fehér selyem : „Ember küzdj és bizva-bizzál" jeligével. A díszes zászló a hírneves budapesti Victoria zászlógyárban készült. A szép ünnepnek — amely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot és amely az évi tornavizsgával van egybekötve, — következő a sorrendje : Délután 3 órakor a főgimnázium udvarán : 1. Hymnus. Énekli a főgimnázium ifjúsága zenekisérettel. 2. Megnyitó beszéd. Mondja Áchim Károly, a tornakör elnöke. 3. Zászlószegek beverése. 4. A zászló átadása. 5. Záró beszéd. Mondja Bukovszky János

j igazg.itó. 6. Kivonulás a vásártéri versenypályára. A Torna-ünnep sorrendje: 1. Felvonulás és szabadgyakorlatok. (I-VIII. o.) 2. Síkfutás. (III.-IV. oszt. 80 m., V.-VHI. oszt. 100 m.) 3. Játékok. (I. oszt. l^bdahajsza. II. oszt. Futva ütő. III. oszt. Üsd a harmadikat! IV. oszt. Labdagergető. Qúlák. (V.-VIII. oszt.) 4. Csapattornázás alacsony korláton és magas nyújtón, 5. Magasugrás. (V.-VIII. oszt.) Foot-ball. (A III. és IV. oszt. csapata között.) 6. Füleslabdajáték. (VII.-VIII. oszt.) 7. Felállás oszlopokba s dijosztás. Belépti-díj a torna-ünnepre 40 fillér. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepet a tornateremben tartják meg. A szegek beverésének sorrendjét az ünnep kezdetén állapítják meg. A debreceni kerületi tornaversenyen ifjaink e diszes zászló alatt fognak büszkén felvonulni. A esabai múzeum vendégei. Rövid három év alatt a csabai muzeum gyűjteményei oly nagy arányban megszaporodtak, hogy a Rudolf-főgimnázium kormányzó-bizottsága által a muzeum céljaira átengedett helyiségek a tárgyak elhelyezésére nem elegendők, de meg erre az átenge lett helyiségekre a főgimnáziumnak rövid időn belül szintén szüksége lévén, a muzeum-egyesület elnökségének megfelelő épület biztosítása a legégetőbb kérdését képezi. Mint már irtuk, az egyesület kérvényt nyújtott küldöttség utján, a muzeum lelkes védnökével Zsi linszky Mihály államtitkárral, a város orsz. képviselőjével az élén, W 1 a s s i c s Gyula kultuszminiszternek át, melyben muzeumi épület emeléséremegfelelőállamsegélyt kért. A kultuszminiszter, éppen a kérvényből kifolyólag, meggyőződést óhajtván szerezni, hogy tényleg oly gazdag-e a csabai muzeum gyűjteménye, kiküldötte S z a 1 a y Imre miniszteri tanácsost, a Nemzeti Muzeum igazgatóját, a muzeumok és könyvtárak orsz. felügyelőjének helyettesét, továbbá Schönherr Gyulát, a Nemzeti Muzeum őre és a muzeumok ós könyvtárak orsz. főfelügyelőjének előadó titkárát. A csabai muzeum e két illusztris vendégének fogadására, kik a délelőtti gyorsvonattal érkeztek Budapestről, kocsin átjött Lukács György dr. főispán is. Megjelentek a vasútnál V a r s á g h Béla vezetése alatt az egylet igazgató választmánya, S z t r a k a György főbíró a járás, K o r o s y László a község nevében. A szívélyes Isten hozott után a vendégek és megjelentek nyolc kocsin az elnök lakására hajtattak, honnan rövid villásreggeli után a gimnáziumba mentek, ahol Reisz Miksa dr. alelnök, Maros György főtitkár, K r a m m e r Nándor dr. igazgató várták a vendégeket, kiket a lépcsőházban Bukovszky János gimnáziumi igazgató üdvözölt szívélyesen. Majd kezdetét vette a szemle: a könyvtári osztályban Kabós Bálint, a többi tárlatnál K r a m m e r Nándor, mig az etnografia gyűjteménynél Maros György kalauzolta a társaságot. S z a 1 a y főigazgató helyettes figyelmét különösen azon gyűjtemények kötötték le, melyek helyi vonatkozásúak, igy a Tarján-féle madártojás kollekció, az ipartestület által adott céhlevelek, a Koncsek-féle gyűjtemény ós a gazdag gyulavarsándi lelet. Dicsérték a muzeum szakszerű és példás elrendezését, dacára a helyiség szük voltának. Nagy meglepetést és lelkesedést okozott a csabai nép szőttesei, ezekből a kereskedelmi miniszter által adott 500 koronáért Bartókyné állított ügyesen a „csinovatni" (párnahéj céljaira szőtt vászon), „vlnanyica" (szines, szőrnetnü takaró), mely ma már kiveszőben van. Ezek közül Szalay tanácsos mindjárt meg is rendelt 3 drabot a Nemzeti Muzeum etnográfiái gyűjteménye számára. E jellegzetes szép szőttestől mindketten, a vármegye főispánja is el voltak ragadtatva s ezen szőttesek továbbfejlesztésére, gyűjtésére hivták fel a csabai muzeum figyelmét, utalva arra. hogy a vidéki muzeumok egyik legfőbb célja legyen éppen a megye ós a szomszédmegyék etnográfiái, háziipar tárgyainak gyűjtése. Egyórára járt már az idő, midőn a vendégek őszinte elragadtatással a látottak felett, távoztak a muzeumból s a casinóba mentek a tiszteletükre rendezett társasebédre, melyen negyvenen vettek részt. A kedélyes hangulatban lefolyt ebéd alatt Lukács György, (ki még a két órakor induló vonattal Vásárhelyre, a szanatórium javára rendezett hangversenyre utazott) mondotta az első pohárköszöntőt, az európai látkörü tudóst, Szalay Imrét éltetve. V a r s á g h Béla piros betűs ünnepnek tartja, ha a muzeumnak vendége van. Az egyesület megalakulásakor is már igy volt, akkor Hampelt, Jankó dr., Hubayt Jászayt, Kozmát, Szendyt tisztelhette az egyesület vendégekül, ma is elfogódás vesz rajta erőt, mert magas areopág, a 100 éves Nemzeti Muzeum igazgatója mond bírálatot a csabai muzeumról, s reméli, üogy az nem lesz kedvezőtlen, mert a jogcíme meg van a csabai muzeumnak, van munkakedv is ós biztató az a jóindulat, amelylyel ezen kulturális intézményt a muzeumi igazgató eddig is támogatta. Szalay Imrét éltette. Szalay Imre hosszabb pohárköszöntájében kiemelte, hogy egészséges az az ut, biztató a remény, melyen a csabai muzeum fejlődése halad. A vidéki muzeumok főcélja bemutatni a vidéket: ebben a multat, mi a földből kerül elő, a termé szetrajzi és etnográfiái, helyi emlékeket. A múzeum ma már nem ritkaság gyűjtemény. Ha a csabai [muzeum a fősúlyt a háziipari tárgyak gyűjtésére fekteti, lesz annak jövője s igórf nyilvánosan, hogy a mit hivatalos összeköttetéseinél fogva a csabai muzeum érdekében tehet, arra számithatnak. Dr. R e 1 1 Lajos szellemes beszédben Schönherr Gyulát éltette, ki szintén felszólat s azt tartja, hogy a pohárköszöntő legyen minél rövidebb, de fakadjon a szívből. Ezt a receptet alkalmaaza s azt mondja, hogy nekik éppen akkor van pirosbetüs ünnepjük, ha lerándúlhatnak a lelkes vidékre. Kívánja, hogy az egyesület fáradhatlan védnöke: Zsilinszky Mihály sokáig pártfogolhassa az egyesületet. K o r o s y a város közönsége nevében igérte, hogy az etnográfiái tárgyak összegyűjtésében lelkesen támogatni fogják az egyesületet. Szalay Imre ujabb felszólalásában a főispánt éltette. Délután hosszabb tanácskozás folyt a muzeum miként való elhelyezése ügyében. Széli Kálmán felelt a felszólalásra. Kijelenti, hogy az adókivető bizottságok működése az ex-lex alatt is jogos és ami az adóbehajtásokat illeti, csupán a meg nem szavazott adókat nem lehet behajtani. Molnár Jenő a kvóta-bizottság kiküldése ellen emelt szót A kérvények tárgyalása során a gabona határüzletnél S i m o n y i Semandan szólalt fel. Interpelláció öt volt bejegyezve, ezek közt R u t k a y é Rákóczy hamvainak hazaszállítása ügyében ós Rákosi Viktoré a horvát zavargások tárgyában. A fonógépek ügye. Budapest, május 9. (Saj. tud. távirata.) A Szterényi-Györfy féle fonógóp-pör mai tárgyalásán M a g y a r i iparfelügyelőt ós P a 1 o t a y hirlapirót hallgatták ki. Mindkettő jelelentéktelen vallomást tett Elfogott betörök. Budapest, május 9. (Sai. tud. távirata.) A fővárosi rendőrség pénteken nagyszerű fogást tett: elfogta a mult év április óta működő kasszafúró betörőket, kik tizenöt esetben operáltak sikerrel, nagy összeg 1 pénzt ós ékszert lopva el. A rendőrséget a nagyszerű fogásra egy zálogcódula vezette. A betörő banda egyik tagja akarta azt értékesíteni. A betörők géplakatosok s fejük S a 1 z e r Antal, ki alkalmazva volt az államvasutí gépgyárban. Az elfogott betörő-bandát Krecsányi detektiv-főnök éjjel háromig hallgatta ki. Fábián, az egyik betörő elmondta, hogy a megtalált betörő-szerszámokat, melyeket oly nagy sikerrel használtak, már négy év előtt egy angol lakótársa külföldi betörőktől rajzolta le s ő megcsinálta. Eleinte öcscsével végezte a betörósekeíi majd szervezte a bandát s az tizenhattagu. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Budapest, május 9. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén a napirend előtt N e s s i Pál szólalt tel a törvónyenkivüli állapot alatti adóbehajtások ellen. Az adókivető bizottságok működnek, holott ennek nem volna saabad megtörténnie és még az önkéntes adóbefizetéseket sem volna szabad elfogadni. ÚJDONSÁGOK. A vármegyei nyugdijigazoló választmány tegnap délután F á b r y Sándor dr. alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen tárgyalta Blazekovics Hugó szentandrási jegyző nyugdíjaztatása ügyét. A választmány Blazekovics Hugót nyugdíjazta ós nyugdiját 580 koronában állapította meg. Ozv. B 1 a h ó Józsefné nyugdija megállapítását kérte; a bizottság évi 272 koronát állapított meg. Got tstág Sándor jegyző nyugdija folyósítását kérte s az 260 koroná an megállapítva, teljesítve lett. Hegedűs Gyula ós V e r t a n Emil gyulavári községi jegyzőknek a nyugdíjintézetbe való felvétele iránti kérelmüket teljesítette, nyugdíj igényüket megállapította. P a i n Károly kigyósi jegyzőnek nyugdíj jogosultsága fizetése arányában kiigazittatott. Nagy Ödön volt bucsatelepi jegyzőnek kérelmét, hogy a nyugdíjintézetbe befizetett dijait fizesse vissza az intézet, a választmány elutasította, úgyszintén özv. P o p o v i c s Elekné,volt kétegyházi jegyző özvegye azon kérelmét, hogy a nyugdíjintézet tanuló fiának segélyt nyújtson ; özv. H a d y Károlyné ós L ó z s a Károly nyugdíjazott köröstarcsai jegyző segély iránti kérelmét a választmány áttette a községhez, mert az iutózet külön segélyt is, nem adhat. — Kenyeret, munkát! A megyénkben keletkezett munkásmozgalom s a lelketlen bujtogatok aknamunkája a különben csendes Szeghalmot sem hagyta érintetlenül, a mult vasárnap délelőtt összegyűltek a munkások mintegy 2—300-an a piactéren s onnan a községháza elé vonultak ós épp ugy mint másutt, kenyeret vagy munkát követeltek. Ugy látszik, a munkások vezetői egy helyről kapják az utasításokat, mert bár nem olyan kétségbeejtő helyzetben vannak a munkások, némely részének kis háza, jószága van, mégis mind kenyeret és munkát követel. Az elöljáróság természetesen nem tehetett semmit az érdekükben, mert sem olyan munka nincs, amivel annyi embert állandóan elláthatna, sem segélyforrása nincs. Nagy zajjal és fenyegetéssel vonultak el aztán a munkások s elhatározták, hogy ezt a felvonulást mindaddig megismétlik, mig az elöljáróság nem segit rajtuk. Nagy baja az nemcsak a szeghalmi, hanem általában mindenütt a munkásoknak, hogy a mások segélyére várnak, ők maguk