Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-07 / 37. szám

A szocializmus vázlatos története. Ujabban, midőn társadalmunkban oly sok szociálisztikus áramlat keletkezik, szükségesnek tartom neháuy szóval a szocializmus történetét előadni ós ismertetni azon áramlatokat, melyek a szocializmus történetének folyt' mán létrejöttek. A szocializmus oly régi, mint az emberi társadalom. Az emberi társadalom óriási körét tekintve, ezen kör keretén belül mindig volt s talán mindig is lesz egy kisebb társadalmi osztály, mely saját érdekeit teljes mértékben az igazságosság ós ethika szabályai szerint ki nem elégítheti, s ez az időről-időre megujuló tiltakozás a földi igazságtalanság ellen képezi a szocializmus forrását. Az ó-korban, midőn a megélhetést ós a szükséglet kielégítését ezen időben a föld nyújtotta az emberiségnek, a szociálisztikus törekvések főleg a földbirtok helyes megoszlására irányultak. Görögországban a jövedelemeloszlás egyenlőtlensége miatt korán terjedtek el a tömeg között szociálisztikus nézetek. Sok utcai harc, felkelés oka, mely Athén városának lakóit rettegésbe ejtette, nem volt más, mint az elégületlenek harca a birtok és gazdaság ellen. Számos görög bölcs ós tanitó szociálisztikus nézeteket vallott, mint Phaleas, Hippodamos, Zeno, Didiarchos, Pythagoras és Plató. Azonban ezen, szociálisztikus tanok legszenvedélyesebb harcosai a cinikusok voltak, kiknél már igen sok anarchikus felfogással is találkozunk, a kik a fennálló állami rendet, polgári viszonyokat, közigazgatási intézményeket, az üzleti ós társas érintkezés minden formáját elvetik. Róma, mely világtörténeti szereplését azzal kezdi meg, hogy polgára számára egy-egy darab föld területet biztosit, kezdetben szociálisztikus szervezeten áll. Azonban a vagyonkülömbsógek növekedése óriási társadalmi harcok szinterévé teszik, s e harcok az ager publikus és az ingyen gabona kiosztás miatt folynak oly elkeseredetten a plebeiusok ós patríciusok között. A szociálisztikus igazságokért küzdő tábor ólén Róma legkiválóbb fórfiai állottak, mint Spurius Cassius, Licinius Stolo, Manilius, Tiberius és Gaius Gracchus. A zsidó nép társadalmi szervezete a családi szervezeten ós vagyonközösségen alapult. Csak a későbbi korban kezdték egyesek a hatalmat s vagyont magukhoz ragadni 3 ez által a családi szervezeten ós vagyonközösségen létre jött társadalom itt is felbomlik, a vagyonegyenlőtlensóggel terjed az elógületlenség, melyet különösen a próféták táplálnak, és keletkeznek a zsidó nép között szociálisztikus szekták, mint az ebionizmus ós esszenizmus. Maga a kereszténység, mely tanainak erkölcsi részét az ebionizmus ós esszenizmus tanaiból meriti, szintén a szocializmus harcosaként szerepel. Felszóllal a vagyonkülömbsóg ellen, a szegények védelmét hirdeti, sőt a kereszténység felfogása szerint gazdag ember elválaszthatatlan fogalmak. A kereszténység alapitóinak eszménye a szegény munkás. Annyira át van hatva a kereszténység e szociálisztikus tanok által, miszerint Bebel azt mondja, hogy a kereszténység ós kommunizmus synonim kifejezések. Azonban a kereszténység szociálisztikus szempontból nagy változáson ment keresztül. Kezdetben halászok, vámszedők, a társadalmi osztályok legalja sorolta magát hivei közé. Később vagyonosabb férfiak, az állam vezetőinek kiválói is követői közé lépnek. Ezekkel kerülnek a kereszténység tanaiba individualisztikus elemek. Laikusokra nézve már nem kötelező a szegénység ós vagyonközösség. Későbbi fejlődós eredménye, hogy á vagyonközösséget és szegénységet már az egyházi rendek sem tartják meg. Azonban a régi szociálisztikus eszmék még gyakran visszatérnek a középkori kereszténység elvei közé. Számos szocialiszti kus irányú szekta keletkezik : mint a szabad szellem testvérei, patarónusok, albigensek stb. Kik aszkezist, teljes szegénységet, egyenlőséget hirdettek. A reformáció már nem hive a szocializmusnak ós nem is csatlakozik a kereszténység szociálisztikus irányzatához. Melanchthon egyenesen a magántulaj donjog nélkülözhetetlenségét hirdeti. Luther szerint a szegényekről való gondoskodás nem az egyházat, hanem az államot iileti. Igaz ugyan, hogy az ekkor kitört szociálisztikus küzdelem, a parasztháború, nem tudja levetkőztetni vallási zománcát, de a reformált kereszténység s maga Luther is e mozgalom ellen működtek. A szocializmus történetében epokalis esemény számba megy az ipar ós kereskedelem hatalmas fellendülése ós a reneszánsz. Ennek hatása alatt irja meg Morus Tamás „Utopiá"-ját, az első könyvet, melyben a szociálisztikus tanok rendszerbe foglaltattak. Ellenzi a reformációt, mivel szerinte társadalmi haszna nincs. Beszél munkájában a bajokról, melyek Európát, de különösen Angliát sújtották. E bajok közül kiemeli | a jogbizonytalanságot. Elmélkedik a halálbüntetés haszontalanságáról. A büntetés célja a javitás volna ós ezért javító intézetek felállítását ajánlja. A nyomort kell enyhíteni, mint a legáltalánosabb serkentő indokot, mely büntetre ösztönöz. Kommunisztikus rendezkedós nagy centralizált államban nem lehetséges, épp ezért meleg szószólója az autonómiának. Itt látjuk a községi föderáció összeköttetését, mely a tö.ténelem tolyamán később is gyakran felmerült, melyet a francia „commune" álmodozásaiban is feltalálunk. E korszak nevezetesebb socialis irói Morus Tamáson kivül: Savonarola, Campanella ós Harrington. Savonarola szintén a köztársaságot ós demokráciát tartja helyes kormányzatnak, szintén a kommunisztikus föderáció alapján létrejött állam lebegett szemei előtt, mely azonban nem más mint szélsőségbe vitt demokracia. Campanella szociálisztikus eszméi nagyon hasonlítanak Morus Tamás Utópiájában taglait eszmékhez. Harrington a majoratusok és nagybirtokok ellen emel szót müveiben. Morus Tamás Utópiája három századon vezetője a szociálisztikus irányzatnak. Ekkor veszi át a vezető szerepót Rousseau Jean-Jacques. ,,Du conrat social" munkája a világirodalom legjelesebb alkotása. Az ő munkáiba lefektetett eszmékből táplálkozik a nagy francia forradalom. A francia forradalom csak a burzsoá győzelmét eredményezte, mely a proletariátus fegy verbarátságát csak addig fogadta el, mig a kiváltságos rendek ellen segitő társra volt szüksége, azontúl a kommunizmus ós szocializmus -gátlójaként szerepel. A kommunisztikus program keresztülvitelére tervezett Baboeuf-.óle összeesküvés kitörése előtt felfedeztetett s a burzsoá volt elnyomásában is részes. Németh István. A leány nyomon kísérte. Olyan érzéketlenül, mint azelőtt. De most már a szomorúságában volt valami megnyugvás is, hogy elmondhatta ez embernek, amit akart. Jól esett neki, hogy most már nem csak ő érez fájdalmat a bűne miatt, hanem az is, akinek már régen kellett volna amiatt bánkódnia. A szava is megjött most már lassan. — Van valakije? — kérdezte. Egykedvűen mondta az ember. — Van. — A feleségöm . . . A lány megriadt. — Hát megnősült ? — Mög . . . — Mögfeledközött rólam ? — Mit töttem volna ? Előbb csak gondolkoztam, hánytam, vetöttem a dolgot. De aztán hogy értőd jöttek a zsandárok, szógyöltem magam én is. — Leszóltak ugy-e ? — Le. De magam se mentögethettelek. Tudod jól. — Tudom. — Aztán ón is jól bírtam móg akkor magam. Oszt megnősültem. Feleségül' vöttem . . . — Kovács Katicát ? — Azt . . . Haladtak tovább. A leány szemei villogtak, ha látta volna az ember, megijedt volna tőlük. — Oszt' hogy vannak együtt? Szomorúan mondta az ember is. — Mögvagyunk. — Csak? , — Csak. Éppen. — Rossz, céda az asszony ? — Legónyös . . . Most is azért megyek haza. Mert féltöm. Bolond vagyok. De olyan az asszony. Héj, mögver az Isten engöm . . . Többet nem szóltak. Ott is voltak már a falu alatt. A házak az éjszakában is kisötétedtek rájuk lomhán, álmosan. Egy-egy kutya rájuk vakkantott, de azután az is elhallgatott nagy álmosan. És amint beljebb-beljebb haladtak a faluba, az ember annál izgatottabb lőn. — Félők, hogy baj lesz . . . — Ki a legénye ? — Szénás Pista . , . — Mit csinál vele, ha itt lészön ? Haragosan mondta az ember : — Megfojtom. Leütöm, mint a kutyát. Odaértek a lakáshoz. A szobában világosság volt. De csakhamar kialudt, amint az ablak allatt megállottak. Aztán nesz hallatszott az udvaron keresztül a végső kerítés felé. Mintha futott volna arra valaki. És hirtelen egy sötét alak mozdult meg a kerítésen Azután gyorsan leugrott. Balog Ambrus nagyott ordított, hara-' gosan. fájdalmasan, mintha kés tört volna a szivébe. Kezében majd összeroppant a ' bot. Fölemelte ütésre és nagyot ugrott. Utána annak a futó, sötét alaknak. Megöli, leüti, mint a kutyát. De megbotlott egy kőben. És elesett. És ott maradt élettelenül, kínosan hörögve. A feje vérzett, az ajka tajtékzott. És mozdulni nem tudott. A lány ijedten futott hozzá. Rémülve kapta föl fejét az embernek. Törölgette róla lassan kötőjével, kendőjével a szivárgó vért, az ajkáról meg lecsókolta a tajtékot. Mos t érezte csak, mennyire szereti ezt az embert, habár az annyi fájdalmat okozott is neki. Vizórt szaladt ós életre keltette az öreget. Aztán megfogta a kezét és ugy mondta : — Gyerünk, gyerünk innen. És az, ember most már nem vonta ki a kezét. És az ember most már ment a leánynyal. — Menjünk. El innen . . . És rá se nézett a házára, mikor amellett elhaladt. Ám a lány kezét többé el nem eresztette . . . Juhász Sándor. A munkásmozgalom. A békési munkásgyiilés. A mult héten megemlékeztünk arról a forongásról, mely a békési földmivelő munkások közt tört ki. A forrongás akkor lecsillapodott, de a kedélyek azért nem nyugodtak meg teljesen ós vasárnap a munkások a főtéren, a bérház előtt nagy gyűlést tartottak, amelyen három-négyszáz ember jelent meg. A gyűlést Polgár János elnök nyitotta meg ós szólván a munkások szomorú helyzetéről, kijelentette, hogy a gyűlés napirendjéhez csak helybeliek szólhatnak. Utána P o p o v i c s Szilveszter főszolgabíró beszólt, azt fejtegetvén, hogy a munkásnép helytelenül cselekedett, amikor a múltkor zavargásban tört ki 0 meghallgatta a munkások kórósét ós jóindulatának már is van eredménye : lesz hídépítés 80,000 korona költséggel, a kosárfonó-gyárt kibővítik ós száz munkást alkalmaznak benne. Ajánlja, hogy addig is, mig többet kereshetnek. elégedjenek meg 35 krajcár napszámmal. Polgár János megköszönte a főszolgabíró igyekezetét, de hangsúlyozta, hogy a munka igy is kevés. Ezután Lász ló Péter ós Polgár körvonalazták a munkások óhajtásait. Ezek közt van, hogy a nagybirtokosok az eddiginél több tőidet adjanak ki felesbe és haszonbérbe, a mezei munkát szabályozzák, a munkást szombaton rendesen kifizessék, a feles és harmados földek után való uzsorát töröljék el, a vasárnapi munkaszünetet tartsák meg, stb. Kétegyházán. Napokon át tartó vizsgálat után dr. Nyisztor Adorján központi vizsgálóbírónak csak fél eredményt sikerült elérni, miután a mozgalomban részt vett emberek vallomásai annyira fogyatékosak, hogy

4ennek alapján a felbujtók kinyomozása alig lehetséges. Móg azt sem sikerült kétségtelen bizonyossággal kideríteni, hogy Dregán rendőrt bottal ki ütötte le ? Maga a rendőr sem akar emlékezni bántalmazójára s azt hangoztatja, hogy hátulról támadtak rá. A tanuként kihallgatott községi tisztviselők sem tudnak pozitív dolgot, vallomásaik csak általános keretekben mozognak. Egy dolog azonban nagy határozottsággal domborodott ki: a népnek Szerb Miklós jegyző elleni gyűlölete, kinek feltótlen eltávolítását követelik, miután állásával ós hivatalos hatalmával nagy mértékben ólt vissza s az ő eljárása nem csekély mórtékben hozzájárult ahhoz, hogy a nép elkeseredése fenyegető módon nyilatkozzék meg. Ha más fogja betölteni helyét, az izgalom jelentékenyen alább hagy. — Kedden délelőtt a kirendelt katonai karhatalom is visszautazott Csabára. ÚJDONSÁGOK. — Dandár parancsnok Gyulán. A szokásos felügyeleti vizsgálat megtartása végett, a napokban Gyulára érkezett R u pr e c h t Henrik tábornok, dandár-parancsnők. A tisztikar a magasrangu katona üdvözlésére a Komló szállodában gyűlt össze, majd Schnörch Gyula ezredes kíséretében a csapatokat tekintette meg, s azoknak gyakorlati kiképzését vette beható szemle alá. A tisztikar által elért eredmény fölött megelégedésének adott kifejezést. — Világi elnök választás. A csabai róm. kat. egyháztanács vasárnap délelőtt töltötte be választás útján a világi elnöki állást. Beliczey R=>z3Ő, Zvaratkó Pal, 0 s z 1 á c s János és Petrovszky S. Mihály tagokból álló kandidáló bizottság az elnöki állásra Beliczey Géza, B o d ó József ós dr. P á n d y Istvánt jelölte. Beliczey Géza arra hivatkozással, hogy az év legtöbb idejét Csabától távol tölti, kérte az egyháztanácsot, hogy személyétől tekintsen el, mig B o d ó József fiatalságára, meg érdemesebb egyházi tagokra hivatkozva, szintén ezt kérte. Az elnöklő Nemeskey Andor plébános elrendelve a titkos szavazást, P á n d y István dr. 22, Beliczey Géza 18 szavazatot kapott. Az uj elnök megköszönve a bizalmat, ígérte, hogy mindig egyháza ós a haza javát fogja szolgálni. — Vármegyei szabályrendeletek. A közigazgatást egyszerűsítő törvény folytán szükségessé vált szabályrendelet-módosítások ügyében kiküldött bizottság javaslatára kimondta a megye-bizottság ma egyheti közgyűlése, hogy a főszolgabirák a járás községeiben havonként egyszer tárgyalási napokat kötelesek tartani s ezenkívül ott ós annyiszor tartoznak a helyszínen megjelenni, ahol és akányszor a községek érdeke megkívánja. pénztári teendőket a kir. adóhivatalok, a számvevői teendőket a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé beosztott számvevők s a járási kir. számvevők teljesitik. A jegyzői magánmunkálatokról szóló szabályrendelet kimondja, hogy minden jegyző foglalkozhat magánmunkálatokkal, olyan helyeken azonban, ahol a jegyzők fizetése akként lett megállapítva, hogy abba a magánmunkálatokból befolyó jövedelem megváltása benntfoglaltátik, a jegyzők a magánmunkálatoktól eltiltatnak. A szabályrendelet megállapítja, hogy a községi jegyzők mily magánmunkálatokkal foglalkozhantak s a teljesített magánmunkálatokórt minő dijakat számithatnak fel. Megalkották a vármegyei tisztviselőket, kezelő- és szolgaszemélyzetet illető napidijakat, utazási költségeket ós átköltözködési illetményeket. — A szanatórium-egyesület estélye. A vásárhelyi szanatórium-egyesület Lukács György dr. főispán és neje, P e r ó n y i Madoly bárónő védnöksége alatt, a Hódmezővásárhelyen emelendő tüdővész-szanatórium javára vasárnap a városi színkörben és a népkerti vigadóban hangversenynyel összekötött táncvigalmat rendez. A hangverseny műsora a következő : 1. Szavalat. Előadja Bihari Ákos, a szegedi színház tagja. 2. Beethoven „Presto." Zongorán előadja B e r e c z k Margit. 3. Magánjelenet. Előadja B. Lenkei Hedvig, a Vígszínház tagja. 4. a) Weber „Bűvös vadász" cimü operájából Agatha nagy áriája, b) Oolomark „A forrás" cimü dala. Előadja Ambrus Zoltánné, az Operaház tagja. 5. Trió. Előadják B o b ó Zoltánné zongoraművésznő, Meá k Gyula és Arany János. 6. Szavalat. Előadja B. Lenkei Hedvig. 7. a) Leoncavallo „Bohémek" cimü operájából Mimi Pínson dala. b) Mihalovich kurucdalaiból „Édes szivem." Előadja Ambrus Zoltánné. — Uj albiró- ő felsége Jankovich Tihamért, a nagyváradi kir. Ítélőtábla jegyzőjót a gyulai kir. törvényszékhez albirónak nevezte ki. — Májusi csillaghullás. A májusi előléptetések alkalmából a gyulai honvéd tisztikarból Borbás Sándor ós Dombi Lajos hadnagyok főhadnagyokká léptek elő. — A 10l-ik gyalogezred Csabán állomásozó második zászlóaljnál a májusi előléptetések alkalmával nemes mirabergi Oschtzadal Maxmilian hadnagy főhadnagynak lépett elő. — Színészet Csabán. Idestova egy hónapja már, hogy Monory ó k eltávoztak Csabáról, egy csonka sziniidénynek jóval ós rosszal változatos emlékét hagyván maguk után. A hat heti tavaszi színi szezon hoz szokott csabai közönségnek most alkalma nyilik kárpótolni magát az elmulasztottakért ; a városi szinügyi bizottság D o m b a y Mihály ós nejének 6 előadásra engedélyt adott Dombayék részére a belügyminiszter ugyanis kivételes engedélyt adott arra, hogy az országban 4—5 személyt foglalkoztató szinielőadásokat tarthassanak. A művészpár, akikét a csabai közönség régebbi ittszereplésükből előnyösen ismer s akiknek művészi játékáról a hazai sajtó nagy elismeréssel nyilatkozik, országos kőrútjában Mezőtúr, Gyoma ós Berényben tartott előadások után szombaton kezdi meg játékát a csabai színházban, amikor szinrekerül „Egy csésze thea" Quiter és Derby egyfelvonásos vígjátéka ós Szigeti Józsefnek „Kolostorból" cimü darabja, melylyel a jeles művész ós színműíró a tudományos akadémiában foglalta el szókét. A további előadások következő sorrendben folynak le: vasárnap, kedden, csütörtökön, szombaton ós vasárnap, amikor magyar, francia, olasz ós német szerzők legkiválóbb darabjai kerülnek szinre. A művészpár e hat előadásra bérletet hirdet ós pedig: pá • holy 30 korona, körszók, ós páholyülós 8 korona ; a napiárak mérsékelve páholy 6 korona, körszók ós páholyülós l-60 korona, elsőrendű zártszék 1*40 korona, másodrendű zártszók 1-20 korona. A sok művészeti élvezetet ígérő előadásokat ajánljuk a csabai közönség figyelmébe. Vasárnap az „Elkényeztetett férj", „Házasság politikája" ós „Az egérke" kerülnek szinre. — Kinevezés- P a p p Endre békésmegyei számgyakornokot a pénzügyminiszter pénzügyi számgyakornokká nevezte ki.