Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-23 / 33. szám

amelyek a tagok általános érdeklődésére számíthattak. Impozáns volt az az egyetértelmüség, az az általános lelkesedés, melylyel Wenckheim Dénes grófot, a dobozi nagybirtokost, messze földön ismert mintagazdát, a mezőgazdasági munkások és cselédek atyai gondosságu jótevőjót az egyesület elnöki székébe emelték. Nem hírlapírói rabulisztika, amikor a választásnak ezt az eredményét szerencsésnek mondjuk a gazdasági egyletre; mert a nemes gróf eddigi közgazdasági tevékenysége leghathatósabb bizonyíték amellett, hogy a gazdasági egylet felvirágoztatása a legilletékesebb kezekbe lett téve. Az alapszabályok módosítását a viszonyok változása tette szükségessé. Egy-két uj intézkedés azonban, mely az alapszabályokba illesztetett, szintén nagy hatással lesz a gazdasági egylet jövő fejlődésére ; ilyenek : hogy titkár csak az óvári akadémiát végzett s legalább egy esztendei gyakorlattal biró egyén lehet, — hogy azon községek, melyek az egyletnek alapító tagjai, az igazgató-választmányban egy-egy taggal képviseltethetik magukat, — hogy az igazgató-választmány minden egyleti tag indítványát tárgyalni köteles s hogy az igazgató-választmány határozatai a közgyűléshez megfelebbezlietők. Alig mult 9 óra, amikor Zsilinszky Endre dr. igazgató elnök, a zsúfolásig megtelt kaszinói nagyteremben, a rendkívüli közgyűlést eszmékben gazdag, nagyszabású beszéddel megnyitotta. A legutóbbi összejövetel óta — úgymond — sokainkon rés üttetett; alig egy esztendeje vesztettük el Beliczey Istvánt, most ismét gyász érte az egyletet: az élet és halálnak ura Gr e i s z t Gyulát szólította el sorainkból. Nem volt váratlan a hir, mégis általános részvétet keltett az a fájdalmas tudat, hogy az erőtlen test nem tudta a gyilkos kórt leküzdeni. Anynyival nagyobb a fájdalom, mert a lefolyt rövid idő alatt nem nyílhatott ^alkalom a megboldogultnak gazdag tudását, az egylet javát célzó akaratát érvényesíthetni. Ismertük szép jellemtulajdonságait, általános közgazdasági tájékozottságát, melyek a csákói gazdaságban nyertek kifejezést ; ezek a tulajdonságok predesztinálták arra a korán elköltözöttet, hogy vezére legyen a megyei gazda társadalomnak, amelynek érdekében nagy buzgalommal tevékenykedett. Indítványozza, hogy a megboldogult emléke örökittessók meg az egylet jegyzőkönyvében. Az egylet tagjait a szokottnál korábban kellett gyűlésre egybehívni; egyrészt, hogy részvétet fejezzen ki az egylet, másrészt hogy az ügyek élére uj erőt állítson. Sohasem volt talán nagyobb szükség a közös együttműködésre ; az alapszabályok módosítást igényelnek már csak azért is, hogy a gazdasági erők tömörülése előmozdittassók. Súlyos közgazdasági nelyzet kényszeríti a gazdákat összetartásra, mert hiszen csak egyesült erővel lehet a léptennyomon felbukkanó akadályokat leküzdeni. A társadalom minden rétegében látjuk az erők egyesülését; minden társadalmi osztály egyesül, hogy közös erővel, vállvetve munkálkodjon azon,amiben az egyes gyenge. Látjuk, hogy a tőke trüsztöket, kartelleket alkot érdekeinek érvényesülésére ; a szellemi munkások, az ^ ...mi, megyei, községi tisztviselők, a gazdasági munkások ós cselédek társadalmi létük s anyagi megélhetésük biztosítására tömörülnek. Amikor tehát azt látjuk, hogy a társadalom minden osztálya egyesíti az erőket saját érdekei megóvása végett: lehetetlen, hogy a kornak ezt az intő szavát a gazdaközönsóg meg ne értse. Hiszen nem történhet törvényhozási, törvényhatósági, községi alkotás a gazdák áldozatkészsége nélkül; a gazda szívesen vesz részt ezen mozgalmakban s szívesen vesz részt a teher viselésében. Egyesülniük kell a mezőgazdáknak egymás megértésével nem mások ellen, hanem saját érdekeik megvédésére. A világban a gazdasági érdekek dominálnak; ha azt látjuk, hogy másutt mily nagy eredményeket ér el a tömörülés, bűnt követnénk el, ha a példán nem okulnánk. Előttünk áll az Ausztriával való gazdasági szövetség s a külállamokkal való szerződések nagyfontosságú kérdése; a nemzet súlyos kilátásokkal várja a helyzet tisztulását. Arra kell törekednünk, hogy a beifogyasztást fejlesszük, amivel a mezőgazdaság fejlődésének alapjait vetjük meg. Nem akar politizálni, de el kell ítélnie azt a gyakran tapasztalható jelenséget, mely a kereskedelmet és ipart a mezőgazdasággal kívánja szembeállítani. A gazdasági egylet nem kívánja a szövetkezeti eszmének a kereskedelem és ipar rovására való érvényesülését, de kívánja a szövetkezeti tömörülést a mezőgazdasági termelés és értékesítés azon részében, amely sem a kereskedelemnek, sem az iparnak ellensége nem lehet, mert ezzel csak a belfogyasztás biztosíttatik. Á hazai ipar pártolása elsőrendű nemzeti érdek, bár erre eddig nem sok gondot fordítottak ; pedig a magyar mezőgazdasági ipar igen fejlett, sőt a külföldön is erősen megvetette a lábát. Támogatni kell a magyar ipart, mert minden külföldre került fillér nemzeti veszteséget jelent; támogatni kell a magyar iparost és kereskedőt, mert hisz ezek jövedelmük után a magyar nemzet javára fizetik terhes adóikat, magyar munkáskezeknek nyitnak munkaalkalmat, magyar munkásnak adnak kenyeret, akik viszont magyar fogyasztók. De támogatnia kell a gazdasági egyletnek a gazdasági cselédeket ós munkásokat is, akik amikor saját helyzetökön kívánnak segíteni, egyúttal a mezőgazdaság javítását célozzák. A gazdaságnak, de a nemzetnek is valóságos kincse a megelégedett, egészséges munkás. A gazdasági egylet eddig is támogatott minden olyan törekvést, bárhonnét is jött az, mely a gazdasági cselédek és munkások jólétét kívánta előmozdítani ; megnyugvással fogadta, sőt előmozdította Békésvármegye törvényhatóságának azt az intézkedését, mely egészséges cselédlakások építésével a gazdákra jelentékeny terhet hárított. De nem csak azt teszi meg a gazda, amit a törvény rendel, de amit saját jó szive diktál; nem riad vissza áldozatoktól, amikor pusztító betegségek leküzdéséről van szó. Szivetfacs?ró a gazdára, amikor egy-egy járvány, majorról-majorra, lakásról-lakásra szedi áldozatait a gyermekek között, megfosztva a nemzetet egy-egy munkásalanytól; megrendítő, amikor a gyilkos tüdő vész életök delén ragadja el a magyar munkásokat. A bókésmegyei gazdasági egylet nem csak tudja, de teljesíteni is kivánja egyesült erővel az e téren reája háramló kötelességeket. Abban a reményben, hogy az elmondott beszédben a közfelfogást tolmácsolta, megnyitja a gyűlést. Zugó éljenzés bizonyította, hogy az elnök minden egyes gazdának szivéből beszélt. Miután az elhunyt elnök, G e i s z t Gyula érdemeit a jegyzőkönyvben megörökítették, az elnök felhívta a közgyűlést, hogy a megüresedett elnöki állásra nevezze meg jelöltjeit. Beliczey Rezső, a gazdasági egylet vezető fórfiaiból alakult értekezlet megállapodásából, ahol a nézetek szerencsés egyértelműséggel nyertek kifejezést, elnökül rövid ajánló beszéd kíséretében Wenckheim Dénes grófot hozza javaslatba. Szűnni nem akaró éljenzés fogadta az előterjesztést, mire az igazgatóelnök a jelöltet egyhangúlag megválasztott elnökül enunciálta. A közgyűlés Beliczey Géza, Sztoj anovics Gyula, L é d e r e r Rudolf, Sztraka György, Dérczy Péter és Bakos Mátyás tagokból álló küldöttséget menesztett, hogy a megválasztást hozza a gróf tudomására s hívja meg a gyűlésbe. Lelkes óljenzóssel fogadta a közgyűlés a küldöttség kíséretében rövid idő múlva megjelent uj elnököt, akit Zsilinszky Endre dr. tartalmas szavakban üdvözölt. Őrömmel s egyhangú lelkesedéssel választotta meg az egylet elnökül, mint olyant, aki eddig is együtt erezett a gazdákkal s azok érdekeivel mindig azonosította magát; örömmel választotta meg nemcsak tr»dicióból, mert hisz Wenckheim Béla ós László bárók áldásos működése maradandó emlékű az egylet történetében, de kiváló egyéni tulajdonai iolytán is. Dobozi minta gazdaságával példát statuált az okszerű gazdálkodásra, munkásaival és cselédjeivel való humánus bánásmódja s atyai gondossága jó szivéről tesz tanúságot. A bizalom olyan egyénben ösazpontosult, akinek vezetése mellett az egylet felvirágzásának uj korszaka nyílik. A nagy, jelentős munkához Isten áldását kéri. (Altalános lelkes éljenzés.) Wenckheim Dénes gróf látható meghatottsággal fogadta az ovációt; rövid beszédben megköszönte a bizalmat s örömmel veszi át az elnökséget. Nehéz idők járnak a gazdákra; de minél nagyobb feladattal kell megküzdenie, annál kitartóbb ügybuzgalommal vesz részt a közös küzdelemben. Örül, hogy alkalma nyílik az egyletnek, s ezzel a megyei gazda-társadalomnak tőle telhető hasznos szolgálatokat tehetni. (Taps és éljenzés.) Lukács György dr. főispán üdvözli ezután a grófot, ugy is, mint az egylet tagja, ugy is, mint a vármegye közfunkcionáríussa. Azt hiszi, hogy a gazdasági egylet az előrehaladásra a legjobb utat választotta a gróf választásában, aki mint gyakorlati gazda, első helyen áll az országban. Nem egyoldalú nagybirtokos, hanem egyaránt ismeri a közép ós kisbirtokos érdekeit, a gazdasági cselédeknek és munkásoknak gondos pártfogója, aki munkaalkalmak teremtésére sok előrelátó intézkedéseket tett. Kéri, hogy tanácsaival támogassa a közhatóságokat, viszont ígéri a maga részéről, hogy mindenkor készséggel fog közreműködni az egylet felvirágoztatására. (Éljenzés.) Ezután az alapszabályok tárgyalására került a sor ; módosító indítványokat tettek Lukács György dr. főispán, D érc zy Péter, Beliczey Rezső, dr. D r e x 1 e r Gyula báró. A hatvanas években készült \ eredeti alapszabályoktól a közgyűlés által elfogadott módosítások során következőkben törtónt eltérés : az egyesületi kis pecsét kizárólag a titkár levelezéseinél használandó ; — a szövetkezeti eszme a termelési ós értékesítési ágban felkarolandó; — az összetartozandóság érzete ápolandó ós fejlesztendő; az egyesület közgazdasági kérdésekben állástfoglalni s véleményét alkalmas módon kifejezni köteles; — az egyesületi tőkék pénzintézetileg kezelendők, a pénzintézet, melyben az egyesületi tőkék gyümölcsöző elhelyezést nyernek, az igazg.választmány által jelölendő meg; —rendkivüli gyűlések az elnök, igazgató-elnök, igazgató választmány, meg 10 tag Írásos kérelmére egybehivandók ;:— a tisztikar két alelnökkel nyer kiegészítést; — a magyaróvári akadémiai kópesitóssel, s legalább egy évi gyakorlattal biró egyleti titkárt az igazgató-választmány választja ; — az igazgató választmány gyűlésén az egyleti tagok indítványokat tehetnek ; — a szakosztályok elnökeit maguk a szakosztályok választják ; — a választmány határozatai 8 nap alatt a közgyűléshez felebbezhetők. Lukács György dr. főispán, a napirend letárgyalása után indítványozta, hogy abból az alkalomból, hogy a gyulai iparosok a f. óv augusztus havában Szt-István nap körül kiállítást terveznek, ugyanazon időben rendezzen Gyulán a gazdasági egylet díjazással egybekötött állatkiállitást, amit a közgyűlés egyhangúlag elhatározott. D é r c z y Péter kórdóst intézett az elnökhöz, hogy mennyire haladt az egylet házépítésének ügye, mert a vidéki tagok saját otthonukban kívánnak tanácskozni Zsilinszky Endre dr. megadja a választ, hogy a házépítés kérdését pénzügyi tekintetek alterálják, mert még eddig nem találtak olyan megoldási módot, mely ez épületbe fektetendő tőke kellő jövedelmezőségét biztosítaná. Déli harangszó mellett, — az elnök lelkes éltetése közben — a gyűlés véget ért. Rendkívüli megyei közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósága jövő csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, melynek összehívását a vármegyei közkórházi elmebetegosztály épület fedéiszerke zetónek átépítési ügye tette szükségessé. A mult közgyűlésből a vármegye alispánja megbízatott, hogy az elmebetegosztály másodemeleti mennyezetének csapos gerendázatában mutatkozó vörös korhadás folytán szükségessé vált átépítés iránt tegyen javaslatot s amennyiben a vállalkozóval egyezség jön létre, az erre vonatkozó, valamint a költségek fedezetéről szóló jelentését terjessze be. E tárgyban a közgyűlést megelőzőleg a kórházi bizottság is fog határozni s határozatát mint javaslatot terjeszti a közgyűlés elé. Ugyancsak a kórházi bizottság tesz még előterjesztést a kórház tartaléktőkéjének megállapítása iránt. A vármegyei közkórház évenkénti maradvány összegei ugyanis évről-évre — amennyiben rendkívüli szükségletre fel nem használtattak — a kórházi pénztárba vételezlettek be, ugy hogy jelenleg a kórházi pénztárban állandóan 80000 korona tőke kezeltetik, a kórház rendes bevételein kivül. Ezen összegből tartalékalap létesítését tervezi a kórház, hogy aztán az célszerűen felhasználható s előre nem látható rendkívüli kiadásokra legyen forditható. A kórházi bizottság javasolja továbbá, hogy az elmegyógyintózeti cellák, mint a melyek a mai modern gyógymód mellett céljuknak egyáltalán meg nem felelnek, kórszobákká alakíttassanak át. Ezen kivül tárgyalás alá kerül a kereskedelmi miniszter felhívása a III. tranz verzális ut költségeihez való hozzájárulásra, a mely szerint Bókésvármegyóre 370000 korona hozzájárulási összeg jut Ezzel kapcsolatban tárgyaltatik Csaba község képviselőtestületének azon kórelme, hogy a III. tranzverzális ut békóscsaba —apácai szakaszától az úgynevezett Kluka kitérőig terjedő vonal az 1904-ik évben soronkivül kiépíttessék. Ez építkezés mintegy 120000 koronányi költséget Csaba község előlegként felajánlja olyképen, hogy az előleg az útnak államkezelésbe való vétele után az állampénztár által a községnek visszatórittessók. Ez összeg esetleg időközi kamatainak fedezésére a község a vármegyét kéri, tekintettel arra, hogy az útvonal az állam által való átvételóig megyei ut jellegével bir s mint ilyennek fenntartása, a vármegye feladatát képezi. Barsvármegye átiratára a magyar iskolahajó költségeihez való hozzájárulásként a vármegye alispánja a katona beszáll^solási alapból 500 korona megszavazását hozza javaslatba. —• Kolozsvár városnak a honi ipartermékek pártolása, s Kassa SÍ. kir. városnak a 30 koronát meg nem haladó zálogkölcsönök bélyegmeatessége tárgyában kelt átiratának támogatása javasoltatik. — A többi vármegyék átiratai tudomásul szolgálnak. Az egyszerűsítési törvény s ezt óletbelóptető rendeletek alapján a vármegye szervezési szabályrendeletének átdolgozása, a napi dijak és átköltözködósi illetmények megállapítása s a jegyző magánmunkálatokról szóló szabályrendeletnek az uj ügyviteli szabályzatokkal leendő összhangba hozatala céljából kiküldött bizottság munkálataival elkészülvén, javaslatát beterjeszti a közgyűléshez. A szeghalmi ós gyomai főszolgabírói lakokra nézve a vármegye alispánja, miután az ott elhelyezett hivatali helyiségek a szükségnek meg nem felelnek s elégtelenek, azok kibővítése iránt tesz előterjesztést. A vármegye tulajdonában lévő főjegyzői lak most már véglegesen átadatván az államkincstárnak, az értől felvett jegyzőkönyv bemutattatik. A szeghalmi második gyógyszertár engedélyezése ügyében a vármegye közegészségügyi bizottsága terjeszt elő határozati javaslatot. A Békés község községháza oly szük, hogy az a helyes administratió céljaira immár nem alkalmas. A község még 1895-ben felvett e célra 20000 frtot, 1896-ban el is határozta az építést, a határozatai jóvá is hagyattak a vármegye által s felebbezós folytán a belügyminiszter által is. Időközben azonban folyamodott a község a törvényhatósághoz ós mivel a község megfelelő fedezete az építkezésre kevés volt s a péuzviszonyok drágasága miatt ujabb kölcsön felvételére az időpont nem volt alkalmas, kérte a törvényhatósági közgyűlést, hogy a pénzviszonyok kedvezőbbre fordultáig az építkezésre halasztás adassék. E halasztás meg is adatott azzal, hogy a kamatláb leszálltával e közgyűlés tartozik a jogerős határozatokat vógrehajtaui. E körülmény bekövetkezvén, az iratok ujabb rendelkezés végett mutattatnak be a közgyűléshez. A puszták ós telepek nevei a községi képviselőtestületek által megállapitatván, a közgyűlés jóváhagyása után e határozatok felterjesztetnek a törzskönyvi bizottsághoz. Az államópitészeti hivatal tekintettel arra, hogy az idén mintegy 700000 korona közúti építkezés kerül vógrahajtás alá, két műszaki alkalmazottnak a közúti alap terhére való felfogadását kéri. Tárgyaltatni fog még több apróbb tárgy, községi ügyek, felebbezósek. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Budapest, ápril 22. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház mai ülésén Hegedűs Lóránt előadó beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését a képviselői fizetések rendezéséről és az óvadék-eltörlésről. Az iudemniti tárgyalásánál Bakonyi Samu beszólt a javaslat ellen. Az indemniti tárgyalása után K a a s Ivor báró a községi választások összeírása, Gabányi Miklós pedig a honvédségtől elkobzott magyar kották tárgyában in: terpelláltak. Ribilliö egy rendőr körül. Zavargás Kétegyhásán. A különben csendes Kétegyházáu hétfőn a községháza előtt nagy tumultus keletkezett. Mintegy négyszáz egyén követelte az elöljáróságtól, hogy a község egyik rendőrét bocsássa el, azzal fenyegetődzve, hogy ha kívánságukat nem teljesitik, ők fosztják meg a rendőrt hivatalos egyenruhájától, AZ egésznek hátterét pedig egy szocialista izü munkásegylet alakítása körüli tulbuzgó hivatalos eljárás képezi. A zavargásról tudósítónk a következőket közli: K e r e z s i Mitru kétegyhází kisgazda, ki a mult évben községi esküdt volt, híve lett a szociálista földmunkások egyleteit országosan szervező központi bizottságnak , s igy az a megtiszteltetés érte, hogy Kétegyházáu őt bízták meg a földmunkások egyletének szervezésével. E célból vasárnap értekezlet volt nála, ahol tömegesen iratkoztak az egyletbe a munkás emberek. Erről az egylet alapításról ós beiratkozásról tudomást szerzett D r e g á 11 Mojsza községi rendőr ós értesítette a mozgalomról a kétegyhází csendőrőrsöt. Este aztán, mikor már az értekezlet s a beiratkozás véget ért, a csendörőrsparancsnok ós D r e g á n Mojsza ellátogattak Kerezsihez s követelték tőle, hogy szolgáltassa át azoknak névjegyzékét, kik a szociálisták közé beiratkoztak. Kerezsi ezt megtagadta, mire a csendőr ós rendőr erőszakkal, erősen összekarmolázva Kerezsit, elvették a névjegyzéket. Reggelre hire futott a csendőr ós rendőr erőszakoskodása a községben. Nyolc óra körül n igy tömegtől kísérve, megjelent a község előtt Kerezsi Mitru s Szántó Péter bírótól zajosan követelték, hogy D r e g á n Mojsza rendőr bocsájtassók el a szolgálatból, mert ha ők vetkeztetik ki a rendőrruhából, az nagy bajjal fog járni. A biró és Szerb Miklós jegyző meghallgatta a tömeg panaszát és azzal igyekeztek csitítani a háborgókat, hogy ha