Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-16 / 31. szám

beleütköznek az alkotmány védelmét képező törvényekbe, megtámadják a fönálló jogrendet. Éppen Békósmegye volt az, ahol először és vehemens módon ütötte fel fejét az úgynevezett: parasztszociálizmus. Lelketlen agitátorok fanatizálták a békésen élő földmivelő népet, amely aztán küzdött egy láthatatlan ellenség ellen, amelyet nem is ismert, amely valójában nem is létezett. Ma már, hála a hatóságok erélyes fellépésének, lekerültek napirendről a véres zendülések. A szervezett szociáldemokrata párt ma már higadtabb mederben működik s ezáltal elérte azt is, hogy mint komoly politikai tényező jön számításba De azért ma sem mentes a túlzástól. És legelitélendőbb része hitvallásának: a nemzetköziség. Az a hitvallás ez, amely nem ismer hazát, nem ismer családot. Amely kétségbe vonja ama szent érzésnek jogát, amely a gyermeket szülőjéhez, az egyént szülőföldjéhez vonzza. Csúnya, lelketlen hitvallás ez, amely rokonszenvet nem, de ellenszenvet annál nagyobb mértékben kelt. S nagy része van ennek a hitvallásnak abban, nogy a józan elem nem siet a szociális célok segitségére, de húzódik tőle, mint az egészséges ember a bélpoklostól. Egyébként tagadhatlan, hogy bizonyos tért hóditott néhány óv alatt a szociálismus. Bizonyítja az a körülmény, hogy a mostani budapesti és nagyszalontai kongreszszusokon mégegyszer annyi község volt képviselve kiküldöttek által, mint az előző évi kongresszusokon. És kezdenek csatlakozni a románok is, akik eddig távoltartották magukat a szociális törekvésektől. Bizonyíték ez arról, hogy Bokányiék alaposan felhasználják az időt és pihenés nélkül munkálkodnak. Es figyelmeztetés ez a hatóságoknak, hogy éber szemmel kísérjék a szociálisták működését, amely a sok szép cél mellett veszedelmes tanokat is hirdet. Három milliós töltéserősítések, Munka a népnek. A körös—tisza—marosi ármentesitő és belvizszabályozó társulat Hódmezővásárhelyen központi választmányi ülést, másnap pedig rendkívüli közgyűlést tartott Károlyi Imre gróf elnöklete alatt, ki ezúttal foglalván el elnöki izékét, a társulat részéről szívélyes ovációkban részesült, A társulat felterjesztésére a földmivelési miniszter mult évi .leiratában kijelentette, hogy a Békéstől Öcsödig, nemkülömben az algyői hidtól Makóig terjedő védvonalokra a túlparttal egyenlő töltéserősítést feltétlenül szükségesnek tartja, ellenben az algyői hidtól felfelé terjedő egész tiszai védvonalon a töltésméretek nagyobbitását a társulat belátására bízza. Vagyis a miniszter a Körös és Maros menti töltések emelése szükségességének kimondása mellett a tiszai védővonalra nézve a társulat belátásával igyekezik egy esetleges árvizveszélylyel szemben felelősségét enyhiteni, holott a társulati főigazgató és főmérnök indokolt előterjesztései szerint a töltések magasítása és erősítése épp a tiszai védvonalon a legsürgősebb, mert ezen vonal mögött terül el a legszélesebb ártér, itt fekszenek a legnépesebb községek, a legmélyebb árterületek s az árvizek is a tiszamenti védvonal mellett a legmagosabbak és legtartósabbak ; egy szóval • a veszedelem itt a legnagyobb. A társulati főigazgató és főmérnök tehát azzal a javaslattal járultak a társulat elé, hogyha már a miniszter szükségesnek mondotta ki a körösi ós marosi vonalak megerősítését, ami körülbelül másfél millió koronát igényel : saükségesnek mondassák ki a tiszai vonalak megerősítése is, ami körülbelül ugyanannyiba kerül s igy az öszszesen három millió koronába kerülő töltésberuházás kataszterileg likvidáltatván, a társulat a törvényes adóvisszatérités kedvezményével olyan pénzügyi helyzetbe jut hasson, hogy az egész munkálatot évi 20—22 ezer korona teherrel megoldhassa. Ily alakban került a töltéserősítések nagy fontosságú kérdése a hete 1 tartott társulati gyűlések elé, mire nézve az érdekeltség kellő tájékoztatása végett még csak azt jegyezzük meg, hogy a töltéserősítések általában oly irányban terveztetnek, hogy a töltések az 1881. évi ár víz-magasság helyett az eddig legnagyobbnak ismert 1895. évi árvíz-szin fölött 1.50 méterrel magasabbra építtetnének, 6 méter széles koronával s a töltések megfelelő módon szélesittetnének, még pedig ugy, hogy a szárazoldalon a töltések padkája 15 méter széles földtömeggel, elérné a 95-iki vízmagasságot. A bókés-bábockai szakaszon a munkáktok kiépítése 623.078 köbméter földmunkával 610.675 koronára, a bábockamindszentiszakaszon 992.970 köbméter földmunkával 950.105 koronára és a mindszentapátfalvi szakaszon 1.288.007 köbméter földmunkával 1.2C7.814 koronára vannak előirányozva; vagyis a három szakaszon a földmunkával járó töltési rekonstrukció 2.807,595 koronát igényelne, a mihez hozzáadván a kisajátítandó területekre szükséges 152.814 koronát,, az összes költség : 2.960,408 korona, vagyis kerek három millió korona. A társulat közgyűlése másnap a központi választmány határozatát Káló főmérnök és Fekete főigazgató részletes előterjesztései, valamint Endrei Gyule, Juhász Mihály polgármester, Pikó Béla (Gryoma), L o v á c s S. Aladár és M o r v ai Mihály (Békés) felszólalásai után egyhangúlag elfogad ta. Csaba mult évi számadása. — Egy évi gazdálkodás száraokban. Békéscsaba község képviselőtestülete mult csütörtöki gyűlésében tárgyalta a község xnult évi számadását, melyet Wilim István számvevő részletes ismertetése alapján egész terjedelmében megerősített s jóváhagyás végett a törvénykatósági bizottsághoz felterjeszteni határozott. A vaskos kötetet kitevő s több millió értéket feltüntető 1902. évi zárószámadást kővetkezőkben' ismertetjük : A vagyonleltár szerint ingatlanokban 2.193,561-90 k , ingóságban 71,942*12 k., haszonélvezetekben 110,000 k., tőkfpénzekben 225,323-08 k., államkötvényekben 674,500 k., magánkötvényekben 65,000 k., hidakban és átereszekben 93,880 k., kutakban 16,280 k. s végre toronyórákban 2250 k., összesen évi 201.447-47 korona jövedelmet hajtó cselekvő vagyona van a községnek, melynek leltári becsértéke 3.452,737-10 korona; ezt a vagyont összesen 2*899,845-90 k. adó ság terheli, mely után évenként 152,292-93 k. kamat esedékes. Vagyis : a tiszta vagyon értéke 552,891 14 k. s ennek tiszta jövedelme 49,181-54 k. A közpénztár összes bevétele 2.012,444 kor. 58 íill. kiadása 1.450,651-26 k., maradványakészpénzben 16,634-59 k., kötvényekben 5*5,158,63 k., összforgalma 3.463,095-84 korona. A közmunkapénztár összes bevétele 45,489 79 k., kiadása 26,859-95 k. maradványa készpénzben 2822*75 k , kötvényekben 15,807(30 k.; összforgalma 72,349*74 k. A városszabályozási pénztár összes bevétele 133,740*65 k., kiadása 56,416-68 k., maradványa készpénzben 74,010*92 k., kötvényben 3,313*05 k.; összforgalma 190,157 visel-w.uwu, meiy a község alkalmazottjainak sorsát ekként igyekezne biztositanii. A letétipénztárö3szea bevétele 72,793'34 k., kiadása 51,969*16 k., maradványa készpénzben 838* 16k., kötvényekben 19,986*02k.; összforgalma 124,762*50 k. Végre a község-gazdai számadás terményekről, árviz elleni védekezéshez szükséges anyagokról, építkezésekről, lovakról, s egyéb a kiterjedt község gazdaság körébe tartozó dolgokról számol el tüzetesen. Az összes községi pénztáraknak — a földvételi és gyámpénztár kivételével — 1902. évi összforgalma 4.063,828*33 korona volt; elismerés illeti azt a lelkiismeretes, nagy munkát, melyet a pénztári tisztség: Fejér Béla főpénztárnok és Qalli Mihály ellenőr végeznek Csaba, község pénzügyeinek ellátása körül. Szanatórium-hangverseny Gyulán. Húsvéti számunkban jelentettük e helyütt, hogy a József főherceg szanatóriumegylet fővárosi művészek és irók közreműködése mellett e hó 26-áu a gyulai Erkel nyári színkörben nagyszabású hangversenyt rendez, melynek jövedelmét az alföldi szegény tüdőbetegek szanatóriumáj nak alapjához csatolja. Az ünnepélynek ez a kettős jellege : országos hirü művészek közreműködése és a szenvedő emberiség javának előmozdítása, biztosítja a teljes anyagi és erkölcsi sikert s Békésvármegye közönsége, mely az igazi művészet iránti lelkesedéséről s a humanitárius eszmék iránti fogékonyságáról nem egy izben, legutóbb az Erzsébet hangversenyen tett oly szép tanúságot, bizonyosan nagy tömésekben keresi fel a vármegye székhelyét kor. 33 fill. A szegényalappénztár összes bevétele 56,572*43 k. kiadása 5185'15 k., maradványa készpénzben 2160*77 k., kötvényben 49,226 kor. 51 fill.; összforgalma 6l*72/-58 k. A kórházi pénztár összes bevétele 66,261-71 k., kiadása 28,363*72 k., maradványa készpénzben 4,443*65 k., kötvényekben 33,454*99 k. ; összforgalma 94,625*43 k. A katona elszállásolási pénztár összes bevétele 66,877*18 k , kiadása 60,127*59 k., maradványa készpénzben 2,070*21 k., kötvényekben 4,679'38 korona ; összforgalma 127,004-77 k. A tisztinyugdijpénztár összes bevétele 37,385*69 k., kiadása 17,581*95 k, maradványa készpénzben 2,221*79 k., kötvényekben 17,581*95 k.; összforgalma 54,867*64 k. Itt emiitjük, hogy a képviselőtestület a községi segéd és kezelő személyzet nyugdijalapját a mult évi közpénztári számadás megerősítése, s a közpénztári számadási felesleg összegének megállapítása után, a folyó évben 3000 korona segélyben részesítette. A szép tett önmagát dicséri s mi csak annak konstatálására szorítkozunk, hogy széles e hazának mintegy 10,000 községében alig akad még egy olyan képez alkalommal is, amikor olyan műsorban gyönyörködhet, minőben csak elvétve jut vármegyénk közönségének szerencsés osztályrészéül. Abban a helyzetben vagyunk, hogy most már a hangverseny műsoráról teljes részletességgel tájékoztathatjuk olvasó közönségünket. F e d á k Sári, az ünnepelt művésznő, aki megszerezte a magyar színmű irodalomnak azt az eddig páratlanul álló dicsőséget, hogy a „Bob herceg

u-et száz egymás után következő előadáson diadalróldiadalra juttatta, gazdag műsorának több érdekes — énekes ós táncos — darabját fogja előadni megfelelő jelmezekben, ezek között szerepel természetesen Bob herceg is. A Bob hercegből vett piécek előadásánál a nagy művésznőt H u s z k a Jenő, a hires magyar operett dallamos muzsikájának szerzője fogja kísérni. B. L e n k e y Hedvig, a Nemzeti Színház művésznője több szavalattal gazdagítja a nagy értékű műsort, ezek között becses meg belőle, hogy egy Lemaure-nak nem kell soha és senkitől sem félnie ! A márki elolvasta a levelet, amely aztán kézről-kézre járt s a meglepetés és csodálkozás moraja zúgott végig a teremben. A levélben t. i. Pompadour igen szívélyesen hivja meg Lemaure-t, holnapra, saját palotájába ebédre. Sőt még sajnálkozását is fejezte ki akkori inrlispoziciójáért, a mely által akadályozva volt a hangversenyen megjelenhetni. Ez aztán valami! Hihetetlennek látszott, de ugy volt. A hir csakhamar elterjedt. Sokan az udvarképesek közül haza siettek azon reményben, hogy ők is találnak számukra meghívót, de senki sem akadt ilyesfélére, a mi nagy irigykedésekre adott okot. Nyilván csak Lemaure részesül azon kegyben, hogy egész bizalmas, családias jellegű lakomán részt vegyen a királynál. Hideg téli nap volt. A szél felkavarta a hópelyheket és a járó-kelők arcába vágta. Lemaure gyönyörű toilettet vett fel ós nehogy a drága kosztüm valami gyűrődést szenvedjen, csak könnyű köpenyt vetett vállaira. így ült Bouffleurs márki ujdonat uj kocsijába, aki magánkívül volt boldogságában, hogy a művésznő erre az alkalomra igénybe vette az ő szolgálatkészségét. A kis Lemaure bizony nagyon fázott, de majd ott, a lakomán ! — Hejh ! de büszke is volt ebben a pillanatban a kényes Lemaure kisasszony. Sokan a nagv hideg dacára is ott állottak az utca szólón, a melyen a kocsi elhaladt, hogy szemtanúi legyenek az énekesnő diadalutjának. A kocsi villámsebességgel vitte a benne ülő tulboldog halandót az utcákon keresztül, míg végre megállt egy remek palota előtt, A portás nagy tisztelettudással, mélyen meghajolva nyitja ki a kocsi ajtaját, mire a hidegtől reszkető Lemaure a liberiások sorfala között siet fel a lépcsőkön, ahol az előtte mintegy varázsütésre kinyilló márványterembe lép. De mit jelent ez ? Nem fogadja senki ? | Egészen egyedül van. És a teremben dermesztő hideg. Egy szikra tűz sincs a kaminban A szép Lemaure fázik, akárhogy is rejti magát a ktírevet dagadozó párnái közé. Vár. Elmúlik 5 perc, 10 perc, már ]/* óra is elmúlt, már 1/

a óra — és nem jelen meg senki. — dsenget. — A komornyik belép ós jelenti : — Madame de Pompadour teljesen megfeledkezett a meghívásról. De majd máskor hivja meg ebédre, mert most ugy is késő van már. Szolgálatkészen nyitja most ki az ajtó szárnyait ós mély meghajlással még hozzá teszi: — Kedves egészségére váljon az ebéd ! Demoiselle Lemaure a harag és szégyentől percekig nem bir szóhoz jutni. Végre összeszedi magát és ingadozó léptekkel halad a kijárat félé, ahol a szolgák megint sorfalat képezve, leemelt kalappal, mélyen meghajolva köszöntik : — Kedves egészségére! De még a portás is, miután kocsijába segítette a már félig elalélt hölgyet, odaszólt neki : — Kedves egészségére váljon az ebéd ! Lemaure szerencsecsillaga hamar aláhanyatlott. Bouffleurs márki még aznap libériát cseréltetett cselédségével. A kocsit pedig, melyet az énekesnő használt, aki most általános guny tárgya lön, eladta. XV. Lajos ós Pompadour udvarában pedig majd megszakadtak a nevetéstől. Hja, aki utoljára nevet, az nevet legjobban ! Veréb-szerelem. Irta: Kató József. Kopott ruhás, nagy fejű veréb ugrált a barackfaágon. Verdeste két szárnyával a fehér virágot, kiduzzasztotta a szürke mellényt, csipogott valami melankolikus dalt annak az egyszerű ruhás veróbkisasszonynak, aki némán, szótalanul ült a kerítésen. A nagyfejű veréb apró szemében valami titokzatos fényesség gyuladt ki, mikor odaröppent a kerítésre, a kisasszony mellé: — Csirip csirip csirip, hát miről gondolkozol te kis ostoba? Csirip csirip csirip ; hát mit akarsz? Mire vársz ? Légy az enyém és ne törődj a világgal. Nádfedeles eresz alá viszlek és téged foglak szeretni, igazán, nagyon. Csak egy nőt, egyetlen egyet, hogy szeretsz. Csirip csirip csirip . . . De a verébkisasszony nem szólt egy szót se. Egy árva szót se. A nagyfejű pedig kétségbeesetten szállott vissza a barackfára, a fehér virágok közé, és újra belefogott az ő csalogató szerelmi énekébe. Körülbelől maga is észrevette, hogy semmi foganatja nincs, hogy se a dala, se a hangja nem valami édesen csengő, hát hirtelen abbahagyta. Körülbelől azon gondolkozott, hogy neki joga van még hinni ós remélni, hiszen a kisasszony azt se mondta: igen, azt se, hogy : nem, egyszóval még nem nyilatkozott. Bizonyosan azt is hallotta már valamelyik udvaron, hogy addig kell a vasat ütni, mig meleg, hát ő is hozzáfogott megint az ostromhoz. Egyenesen odaröppent a kerítésre: — Csirip, csirip, csirip, gondold meg édes a dolgot, lesz kicsi, puha meleg fészkünk, frissen szedett búzaszemmel tartalak, harmattal itatlak . . . És a nagyfejű ajkán megeredt a szó, beszélt, beszélt, halkan, ösztönszerüleg^csúszott közelebb a kisasszonyhoz, aki csak néhányszor bólintotta fejével, hogy körülbelül,érti, mit akar a nagy fejü. És a nagyfejű, mikor már veszedelmes közelben volt, csókra nyújtotta a csőrét, hanem verébkisasszony hirtelen oldalt fordult és a bal szárnyával képen ütötte a nagyfejüt. E kudarc láthatólag lehűtötte ós lihegve ugrott vissza a barackfára, fekete szeme körül piros sáv keletkezett, úgy félvállról hajigálta a szót a kerítés felé : — Megbánod még, visszasírsz még engemet . . . Miközben csinositgatta magát, váltig azon gondolkozott a nagyfejű, hogy ugyan mi kifogása lehet ellene a kisasszonynak? Hát amint egyszer kihúzza a tejét a szárnya alól, majd lefordúlt a barackfáról, annyira a fejébe szaladt a vér. Mert az már csakugyan istentelenség volt. Ugyanis egy másik nagyfejű erősen csapta a szelet a kerítésen és úgy látszott, hogy a kisasszony sem olyan szigorú, mint azelőtt. A verebek se olvasnak húszig, mielőtt valamit tenni akarnak, éppen úgy, mint az emberek. Nagyfejű se gondolkozott, hanem színéből kikelve, odaugrott egyenesen a kerítésre ós nyomban provokálta a másik nagyfejüt, aki a kihívást tüstént elfogadta. És azonnal kezdődött a párbaj, a kerítés tetején. Veréb-kisasszony véghetetlenül boldog volt, hogy most miatta fog megverekedni a két szürke gladiátor. A felek igen hevesen csaptak össze, s mindjárt az első összecsapásnál a hívatlan vendég leesett a kerítésről. Azonban egy pillanat alatt újra fent volt, ámbár nagyon szorongatott helyzetben és hirtelen átvillant az agyán, hogy neki a kisasszonnyal szemben ugy sincs semmi komoly szándóka, igy felesleges az életét kockára tenni, hát egy ügyes fordulattal megugrott a csata színteréről. A kisasszony azonnal szivére ölelte lovagját, sokáig becézgették egymást, egyszerre olyan odaadó lett, mig egyszer csak felkerekedtek ós ugy szállottak párostul az eresz alá, rakni a fészket. A családi életök, nem tudom bizonyosan, hogy milyen lehetett, de erős a hitem, hogy nem éppen a legboldogabb, mert a nagyfejű alig két hót múlva öngyilkos lett, ugyanis egy szőrszálnál fogva felakasztotta magát tj,z eresz alatt.