Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-04-12 / 30. szám

k u ul/nVdlllU|)JUI Itutiuilj I \J VJ \J. l/ll vi u . OÍ.UIIIUIIUL társadalom kötelessége, ez a harc legerősebb fegyvere, melylyel a küzdelem győzelemre vezet. Tudjuk, hogy a József-főherceg szmatórium-egylet ily gyógyintézetet óhajt létesíteni a gyulai erdőben, száz beteg számára, de az intézet létesű'ése még nincsen éppen a közel jövőben. A fiatal, de máris erősen meggyarapodott egyesület még nincsen oly anyagi helyzetben, hogy megszerezhetné a legerősebb fegyverét. Es az ismét a társadalomra tartozik ; a társada lom kötelessége, hogy megadja az anyagi erőt és minden napon, minden órában nagyobbítsa, erősbitse, a mozgalmat anyagilag ós szellemileg. Ne unjuk meg a küzdelmet, hanem tartsuk felszínen az érdeklődést ; országos, társadalmi érdek, ha cselekszünk. Egy gyógyintézete van az országnak, melyet társadalmi nagylelkűség hozott létre. A Budakeszi mellett fekvő Erzsébet-királyné tüdőbeteg gyógyintézet. E terület egyetlen pontja Magyarországnak, melyben a gyilkos kór bacillussai nem uralkodnak, amely mentesítve van a tüdővész csiráitól. AZ intézet festői helyen fekszik, erdőkoszorúzta, szélmentes völgyben, hol a port még hírből sem ismerik. Melléképületeivel együtt, az impozáns főépület valóságos telepet képez. Körülbelül 125 beteget fogad magába az intézet, kik átlag három-három hónaponként változnak. Az intézet igazgató-főorvosa Kuthy Dezső dr., egyetemi magántanár, az ország egyik legkiválóbb szaktudósa a tüdőbetegségekben, ki a megyében is ismerős Kuthy tanár tartotta meg a szakszerű helyszíni szemlét a községek által felajánlott területeken. Igen nagy érdemei vannak az intézet létesítése körül s annak tökéletes berendezése végett a külföldi összes szanatóriumokat végig tanulmányoztaselhozott minden jót. Kuthy Dezső dr. vizsgálata alapján kapja a beteg a gyógykezelést, melyben a tudós tanárt segítik szakképzett asszintensei: László Gyula dr. és K o v á c s Aladár dr. Ehhez hasonló gyógyintézet épülne Gyulán is s minél előbb felállítható lenne, annál nagyobb volna Bókósvármegye társadalmának dicsősége. És ehez nem kell emberfeletti erő, de kell becsületes, céltudatos, lelkes emberi munka és elpusztítjuk a modern Minotauruszt. Két felterjesztés. A motoros közleksdés és a telefon Ügyében. Békésvármegye közigazgatási bizottságának hétfői ülésén H a v i á r Lajos kir. főmérnök két nagyfontosságú előterjesztést tett, kérve, hogy a bizottság intézzen a kormányhoz felterjesztést annak megvalósítása érdekében. AZ első előterjesztésében azt ajánlotta a főmérnök, hogy a motoros-közlekedéssel tegyen kísérletet a Máv-vasut is, s erre mint legalkalmasabbat a Csaba-nagyszalontai és a Csaba-hódmezővásárhelyi vonalszakaszt ajánlja. Intézzen felterjesztést a bizottság az iránt is, hogy az államvasút létesítsen telefon állomást a megyebeli vasúti állomásokon, az avult telefonszabályzat módosítassák és a telefonhasználat díjai mérsékeltessenek. Az előterjesztéshez a megye alispánja, dr. Fábry Sándor kiegészítésül azt ajánlotta, hogy a közigazgatási telefon a megye minden egyes csendörlaktanyába is bevezettessék. A bizottság az előterjesztéseket örömmel fogadta ós ugy a kereskedelmi, mint a belügyminiszterhez a felterjesztés küldését elhatározta. . A bizottság felterjesztése következőleg hangzik : Nagyméltóságú kereskedelemügyi m kir. miniszter Url Az automobil közlekedés tudomásunk szeiint a vasutakon is hódit s nagyjelentőségű forgalmi átalakulásokat felidézni hivatott; a kísérletezés, sőt a fokozatos bevezetés tehát alig lesz mellőzhető. A kísérletekre, alkalmazásra, a sürü népességű alföldi vasutvonalak kiválóan alkalmasak, mert azokon esés, emelkedés, kanyarulat alig van. Egyrészt ezen szempontból, másrészt mert a fővonalak kitüuő közlekedése a mellékvonalak mentén élő s részben, nagy hátrányban lévő lakosság igényeit is hovatovább méltán fokozza, azt kérjük mély tisztelettel Nagymóltóságodtól, hogy az automobil-közlekedést a M á v. nagyvára d—s zeged i vonalának és bók é 9 c s ab a—h ódmezővásárhelyi szakaszain esetleg néhány kisebb vonatpár helyett mielébb .kegyesen elrendelni méltóztassék. Igy a fővonal számos és gyors vonatainak használatához a nagyszámú lakosság lényegesen nagyobb része fog kényelmesen hoz zájutni, aminek közgazdasági hatása elmaradhatlan leend. * Nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter Ur 1 Vármegyénk közgazdasági fejlődésének figyelemmel kisérése során a távbeszélő hathatós tényezőnek bizonyult, annak fejlesztése, tökéletesítése azonban még sok intézkedést, nagy munkát, lényeges költséget igényel. Ezúttal a telefonra nézve két irányban kívánjuk Nagymóltóságod figyelmét felhívni, intézkedését mély tisztelettel kérni: az enyémtől, de mig karomat nyújthatom arra, hogy ezt a lépést megtegyed, — nékem küzdenem kell, — néked várnod ! . . . Aztán elkészült a darab és a színésznő megjátszotta olyan művészi tökélylyel, hogy nemcsak a közönséget, de a dicsőségtől elszédült szerzőt is meghódította. A rózsa színe sápadni kezdett Etel szép arcán, a szeme ragyogására mintha sötét gyászfátyol borult volna, aggódó, mit sem sejtő szülei leküldték az alföldi rokonokhoz, a honnan azonban csakhamar hazavágyott. Jókor jött! — Az áruló, vó kony falakon áthallatszot a szomszódlakás lakodalmi vigassága, cigányzene, pohárcsengés, kacagás. Később — néhány hónap múlva a kacagás elhalt ós, — ha zaj volt odaát, keserű, panasz, szemrehányó vádaskodás ínscenálta. Sokáig tartott ez az áldatlan veszekedés, — mígnem egy napon halk gyérmeksirás szűrődött át a falon, — és ettől kezdve vége szakadt a civódásnak — csönd, boldog békés nyugalom költözött a fészekbe — és Etel szivébe is. Eddig titkos sejtelmet táplált, amibe belepirult önmaga előtt is, — hátha ? hátha elszakítják végre, amit a pap megszentelve ösz szefüzött időtlen időkre, — ós a íérfi visszatér bocsánatért? — Most büszkén kiölte ezt a szégyenletes, hitvány reményt szivéből és lelkéből. Látszólag hősiesen viselte el ezt az utolsó csapást, hogy most már minden romba dőlt, ágya fö'ött függő Istenanya képe előtt, sőt elkerülte a jóságos szempír szelid tekintetét is. Az arca azonban vis>;szanyerte színét, de ez nem a nyíló virág bája volt többé, hanem a kivirult róz^a teljes pompája a hervadás előtti pillanatban. Azóta nem is találkozott a férfival, tudta az órát, amikor annak haza kellett jönnie, tehát elkerülte, — de annál gyakrabban látott egy vörösszakállas, alacsony termetű embert, akiről a üiváncsi lakók kiderítették, hogy egy vidéki színigazgató, aki kecsegtető ajánlatokkal ostromolja a színésznő feleséget. A szarvasi vasúti állomási telefon — bár csak a járásban használható — a közönségnek nagy előnyére szolgál. Méltóztassék ezen tapasztalat alapján azt elrendelni, hogy az összes vármegyebeli Máv. államosok : Gyoma, Mezőberény, Békésföldvár, Békéscsaba, Újkígyós, Kétegyháza, Csorvás és Orosháza és a helyiérdekű vasutak összes ál'omásai : Körösladány, Szeghalom, Vésztő, Füzesgyarmet, Kondoros, Nagyszénás, Pusztaszenttornya, Gyulamező, Tótkomlós; továbbá az összes csendőrlaktanyák: Kótegyháza, Békéscsaba, Újkígyós, Békés, Mezőberény, Tótkomlós, Csorvás, Gádoros, Szarvas, Kondoros, Öcsöd, Szeghalom, Körösladány, Vésztő, Füzesgyarmat ós Gyoma, a törvényhatósági távbeszélő hálózatba az egész vármegye területére szóló használattal az illető vasutak költségére, illetőleg az egyidejűleg ez irányban szintén felkórt m. kir. belügyminiszter ur támogatásával bekapcsoltassanak, vagyis hogy a vasút állomásokon és a csendőrlaktanyákban mielőbb telefonállomások létesíttessenek. A 27457/93 V. sz. alatt kiadott távbeszélő-szabályzat elavult a rohamos fejlődós által tulszárnyaltatott, díjszabási részében drága, a mai viszonyoknak meg nem felel és sok visszás intézkedést tartalmaz. Méltóztassék ennélfogva ezen szabályzatot sürgősen revízió alá vótetetni és a tarifának lehető mérséklését elrendelni, mert ma azok ezen hasznos és költséges intézménynek kívánatos fejlődésót máris észrevehetően korlátozzák ós hátráltatják, el annyira, hogy félni lehet attól, miszerint a visszahatás, a fejlődós fennakadása rövid időn beáll. Részleteket felsorolni egyÍK kérésünk és javaslakunkra se tartjuk szükségesnek, a tények annyira köztudomásúak, csupán általánosságban kívántunk azoknak közérdekből kifejezést adni, mély tisztelettel kérve Nagymótóságodnak kegyes intózjkedóseit. * Nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter Ur ! A kereskedelemügyi miniszterhez tett ós másolatban csatolt felterjesztésünket mély tisztelettel ós azon kéréssel mutatjuk be, hogy az összes vármegyebeli csendőr laktanyáknak a törvényhatósági telefonhálózatba leendő mielőbbi bekapcsolására a módot megadni méltóztassék. Ezen intézkedést a mi viszonyaink között a közszolgálat érdekei feltótlenül megkívánják, amit Nagy móltóságodnak tüzetesen kifejtenünk merőben felesleges ; minélfogva csak annak megemlítésére szorítkozunk, hogy Bókósvármegyében minden főszolgabíró, község, forgalmasabb üzlet, nagyobb gazdaság, sőt jórészt magánosok is birnak telefonösszeköttetéssel, mit igazol az, hogy a 27 községben 264 telefonelőfizető van. Igy az igények is fokozottak, ami az igen lényeges csendőrsógi szolgálatnál is érvényesítendő lenne. Közgyűlés Csabán Népes közgyűlést tartott mult csütörtökön Csaba község képviselőtestülete. A városatyák lassan gyülekeztek ugyan, ugyannyiia, hogy a választáson — horribile dictu — alig volt együtt hat képviselő ; de mire a választás véget ért s kezdetét vette a rendes tárgysorozat, — a képviselők száma szépen felszaporodottHatalmas tárgysorozat várt elintézésre, a meghívón 41 ügy volt jelezve, a póttárgysorozat meg 11 íigygycl szaporította a tennivalót. Nem is birt a közgyűlés az ügyek nagy halmazával a délelőtti ülésben megbirkózni s ami ez idén még nem esett meg, a tanácskozást délután is folytatni kellett. Nagyobb emóciót a megyei vámos utak átvétele tárgyában kiadott kereske delemügyi miniszteri leirat, az alvégi tehénlegeltető társulat kárpótlási ügye, az uj szinház épitésének kérdése s a gerendási ut kiépítése tárgyábin kiadott alispáni intézvény keltett; de azért a tanácskozás rendes modorban folyt. A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk következőkben számol be : A gyűlést S z t r a k a György főszolgabíró nyitotta meg, tiszti székké alakítván a gyülekezetet. A tisztújító szék ezután megejtette a választást és helyettesítést, melynek lefolyásáról más helyütt talál jelentést az olvasó. A főszolgabíró távozása után Zsíros András községi biró foglalta el az elnöki széket s kezdetét vette a rendes havi közgyűlés. Havi jelentések. Az elöljáróságon kivül alig volt együtt hat képviselő, amikor Korosy László főjegyző előterjesztette a szokásos havi jelentéseket a mult havi adóbefizetés eredményéről, az ős ;zes községi pénztáraknak véletlen vizsgálatáról, a kórház és szegények házának márciusi forgalmáról és költségeiről és a lapunk mult számában részletesen ismertetett népmozgalmi statisztikáról. Ezeket a jelentéseket észrevétel nélkül tudomásul vette a közgyűlés. A bavi jelentések tárgyalása alatt lassan, mind nagyobb számban gyülekeztek a városatyák; e nom mindennapi alkalmat megragadva, a főjegyző sietett a különböző portavótelt s utszabályozási ügyeket elővenni, hogy a névszerinti szavazás megnyerhesse a törvényben előirt kétharmad prezenciát; ami sikerült is s ezzel a közgyűlés 44 igen szavazattal elintézte a r. kath. egyházzal, Mészáros Jánossal, I Kiiment Jánossal, Sajben Pállal és BenA többi megtörtént, magától könnyen, I föltartózhatlanul, mint a lejtőn meginduló I lavina gördülése. Es az anyátlan gyermek most itt fekszik karjaiban, nyugodt pihegóssel, — az ablak előtt pedig e percben haladt el a mit sem sejtő gyanútlan férfi árnya, kissé megtörten az éjszakai munkától A tejét, mint rendesen, elforditja az ablak irányától, — most megáll ós be| csönget a lakására, azonnal megjelen az ' cjtób n Juci, kárörvendő vigyorgással nyújtva elő egy levelet.'* A hangját be; hallani: — A nagysága hagyta itt az úr számára 1 Etel lélegzetfojtva hajol előre, egy meglepett férfiarcot lát, amit már agyonszántott a közelmúlt évek izgalma, — meg egy parancsoló taglejtóst, a mitől elkomorul a szolgáló szóles arca. Mintha a gyermek után kórdezőskédnók az apa, — mert Juci elindul a gyermek keresésére, — az ajtó pedig becsukódik a férfi után Egy pillanatra csönd van, fojtott, halálos csönd, csak a férfi léptei hallatszanak át tompán ós a kislány rithmikus lélekzete neszel. Egyszerre hangos följajdulás reszket át a falon, a mitől Etel ugy összerezzen, hogy a gyermek ijedten fölébred karjaiban. Hát elolvasta a levelet! — elolvasta ! — ós szeme esedezve fölpillant hosszú idő óta először a Mária képhez tanácsért. Aztán fölemeli a gyermeket és elszántan elindul vele megtenni azt a lópóst, a mihez egyszer valaki elfelejtette a karját nyújtani. Áthaladt az előszobán és megállt a küszöbön. Az Íróasztal előtt egy sápadt, megtört férfi állt, a kinek az arca nem a fájdalomról, de lesújtó, elviselhetlen szégyenről beszélt, a homloka verejtékezett, reszkető kezével idegesen vizsgálta egy kicsiny revolver szerkezetót, ós e közben annyira elmerült veszedelmes munkájába, hogy nem vette észre a körülötte történőket. Egy hang hallatára azonban leejtette a gyilkos szerszámot ós kissé hátratánto rodott. — Volna lelke itthagyni minket ? rezgett Etel ajkáról a szerető sziv megváltó szava, a gyermek fejét a magáéhoz vonva, fehér ruhájában ugy állt az ajtóban, mint egy csudás, megelevenedett szentkép, feje körül a megbocsátás, a szerelem glóriájával. Es ezt a ragyogó glóriát látta a férfi is, mert káprázva eltakarta az arcát az egyik kezével, — a másikat bűnbánó, alázattal nyújtotta Etel felé. — Visszaadtad az életemet, — gfólta régi hangon, — ha érdemesnek tartod, — fogadd el ajándékul. Csillagtalan éjjel . Csillagtalan éjjel borúit Sötéten a földre . . . Bömbölő szél törve-zúzva Hírnökként . . . előtte. Minek is van ifjú hajtás Rengeteg tölgyágon ? Miért is vannak ifjú szivek, Miért is a világon ? Elgyengül a jajgató szél, Sötét homály elszáll. Ezer csillag mosolyogva A hold sugárinál. A földön meg széjjelszórtan Tört ágak feküsznek . . . Temetőben, sírhalmokon Árva fakeresztek. Bárdos „Szomorúan zúg-búg a szél.. Irta: Hatos Tivadar. Valami áthelyezés történt a hivatalunkban s bucsuztattuk távozó főnökhelyettesünket. Már a kávéháznál tartottunk, mivelüogy végére járt a muri. Nagyon vígan voltunk. A nótázásunk majd hogy a falat rengette. A leg-zilajabb nótázás közben félénken botorkált be az ajtón egy apró, öreg em berke, ütött-kopott ruházatban. Hegedűt szorongatott a hóna alatt s támolygó léptekkel iparkodott a sarokba, ahol legkevesebb volt a világosság. Ott meghúzta magát csendesen Hamarosan el is felejtkeztünk róla. Aztán megint nyilt az ajtó. Inkább kicsapódott. Es aki belépett, éppenséggel nem mutatott félénkségét. Egy vasúti alkalmazott volt. Valami fűtő, fékező vagy más olyasféle. Az arca ki volt vörösödve az italtól, a szemei élénken csillogtak. Kidüllesztett mellel állt meg az ajtóküszöbön és "a részeg emberek kihívó hencegósóvel bámult végig rajtunk. Mintha csak azt akarta volna mondani: „A magam pénzén mulatok! Ur vagyok a pénzemért! Senki sem hederített rá, hát odébb állt. Lármás, nagy léptekkel iparkodott ő is a sarokba, oda, ahol az öreg cigány kuporgott Egyszerre zajos lett a sarok. A pityókos fékező parancsolgatott nótát magának. Az öreg húzta reszkető kézzel. Keserves zene volt, az bizonyos. Sok hamis hangot fogott az öreg ott is, ahol tudta a nótát, ahol meg nem volt bizonyos benne, kín volt hallgatni tapogatódzását. A fékező gorombáskodni kezdett. Ugy mondta, hogy ő nem idevalósi, hanem kecskeméti, aztán ott a vályogvető cigány is művész az öreghez képest. Az öreg szelíden vitatkozott. — En is jó cigány voltam. De most már öreg vagyok. Meg sok bajon mentem keresztül. — Lári-fári! — sohase lehetett maga jó cigány. Hát lássuk, tud-e muzsikálni valamelyes operettát?! — Tudok én, tudok, — motyogta az öreg. Aztán próbálgatta, de nem ment sehogysem. Nagyot sóhajtott. — Pedig mennyit tudtam . . . A fékező nagy fölénnyel szemlélte a vergődést. Csupa gúnyos, lenéző szánalom volt a tekintetében. Odaállt az öreg elé. — No hát hallgassa meg, majd én dalolok magának egy operettát. Rákezdett a kornevillei harangokból valamelyik áriára. Erősen bömbölt a mély