Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-25 / 25. szám

kisajátítás alatt levő úgynevezett „Súgár út" at ! Ennél görbébb „egyenes"-t még nem látott a világ. Csudálatos egymásntánban váltakoznak egymással „szabályozási" és régi vonalban levő épületek. Dehát, sajnos, ilyenek a viszonyok, ez a szabályozásnak rendes menete. Mert bizony egy utcának szabályozása csak ugy ós abban a,z időrendben esik meg, amint sikerül a községnek egy-egy szerencsés véletlent felhasználni, vagy a makacs „szabályozandó" háztulajdonosokat kiböjtölni. a. dolgok ilyen állása mellett korszakosnak kell mondanunk Csaba községének azt az elhatározását, melylyel olyan területet vont be a szabályozás keretébe, amely kiválóan előnyös fekvésénél fogva, szinte predesztinálva van arra, hogy lakott helylyó alakuljon, s amelynek rendezésével mintegy 150 holdnyi kültelek csatoltatik a város belső területéhez. Ez a terület a Körözscsatorna jobb partján, a felsővégi zsiliptől a kő-hidig terjedő úgynevezett „kaná3isi szőlő". Ma még ez az egész terület egy szervesen összefüggő komplexumot képez s túlnyomó részben szőlővel van kiültetve. A község belső telkétől a Körözs-csatorna által elválasztva, fákkal sűrűen kiültetve, kocsiutaktól mentesen, teljesen pormentes vidéket képez; mégis a belső teleknek közvetlen közelébe fekszik s csak a gyulai uton ós Bogár-utcán van házsorral határolva. A szabályozási terv, melynek teljes végrehajtása bizonynyal több évet vesz igénybe, ezt az egész területet a gyulai úttal parallel haladó hat, s ezeket keresztező három utcával nyitja meg a közforgalomnak ; ugyanakkor a Körözs-csatorna balpartján haladó gáton 10 öl szóles utat nyit, s a balparttal való könnyebb közlekedés céljából a Körözscsatornán át az Apponyi, Árva-, Kulcsos Fövenyes utcák folytatásaként gyalog ós kocsi hidak épittetnek. Ennek a nagyszabású szabályozási tervnek biztosítása céljából a község kisajátítási jogot nyert, mely jognak a szabályozás alá kerülő ingatlanokra leendő telekkönyvi feljegyzése most van folyamatban a csabai kir. járásbíróságnál, ahol e fontos közérdekre való tekintettel, a telekkönyvi eljárás bizonynyal gyors befejezést nyer. A szabályozás s a kisajátítás költsége 100.000 koronára van előirányozva. A kisajátítási eljárást az elöljáróság megkezdte s az első utca az Apponyi-utca folytatásában már a legközelebbi jövőben megnyílik. A szabályozandó területet az épi tészeti bizottság javaslatára az elöljáróság négy táblára osztotta s a csütörtöki közgyűlés akként intézkedett, hogy a szabályozást az elöljáróság által javasolt táblák szerint ugy hajtja végre, amint azt a mutatkozó szükség, különösen pedig a szabályozási pénztár mintegy 83—90 ezer koronát kitevő s egyéb szabályozási célokat is szolgáló készlete kívánja ós megengedi. Az első tábla szabályozását, amint a kisajátítási jognak telekkönyvi feljegyzése megtörténik, a törvónyhacóság által jóváhagyott terv alapján, a mérnöki hivatal haladéktalanul végrehajtja s ezzel a kanálisi szőlőnek az orosházi útig terjedő része megnyílik a közforgalomnak. Ennek a szabályozásnak költsége mintegy 28 ezer koronát vesz igénybe s ezzel egyidejűleg az Apponyi-utcával szemben már megépített gyalogjáró hídon kivül az orosházi út folytatásaként a Körös-csatornán át kocsi és állatforgalom közvetítésére második hid is létesül. A kanálisi résznek ezen szabályozásával a községnek a csatorna balpartján fekvő része is fontos közlekedési s közforgalmi előnyhöz jut. Tudvalevő dolog, hogy a motoros vasút a Vasút utcán a közel jövőben megkezdi a közlekedést; ezen a szűk utcán bonyolódik le a vasúti pályaudvarról elinduló összes teherforgalom, ami, különösen vásári alkalmakkor, olyan arányokat ölt, hogy nem kevéssé kell aggódnunk azokra a veszedelmekre, amelyeket a motoros közlekedése ily alkalmakkor előidézhet. Ezt a veszedelmet van hivatva elhárítani a kanálisi szőlő szabályozása, oly módon, hogy a teher ós állatforgalom a Vasut-utcáról az orosháziútra tereltetvón, vásári alkalomkor ez a forgalom a piactér érintése nélkül az Árvautca folytatásában építendő Körös-hidon és a megnyitandó uj utcákon át közvetlenül jut a vásártérre. Minden fillér, melyet a csabai elöljáróság ezen városszabályozási terv keresztülvitelére áldoz, dúsan hozza meg kamatait már a közel jövőben is. A gyula—barakonyi vasút. A gyulai képviselőtestületből. Hosszantartó, szenvedélyes vita folyt Gyula város képviselő testületének hétfői ülésében afölött, hogy fen tartsa-e a város azt a hozzájárulást, melyet öt évvel ezelőtt aKörnyeiBen e-féle vusutterv létesítésére megszavazott; vagy ettől eltekintve a Békósvármegye, mint engedményes által létesíteni szándékolt keskenyMeg a saját hibámból is. Nem érdemes elmondani. Ugy mentem tönkre, mint a legtöbb. Nem tudtam számolni. Jobban mondva, lusta voltam hozzá. így. Egy váltó . . . másik váltó . . . végrehajtás . . . áaverés ... s az ember végzett földes ur. Kezdtem felette sajnálkozni. — Magamat nem bánnám, — szólt s elkezdett az ablak üvegén dobolni. — Csak a leányom miatt busulok. Mert tetszik tudni, van egy nagy leányom, ép most lépett a huszadik esztendőbe. Elzának hívják. Az egyik szeme kék, a másik fekete. Nem különös ? — De igen. Volt egy gazdag, meg egy szegény kérője. Az utóbbi most is megvan. Ám a gazdag kérő, a jóbarátomnak a fia, mihelyt meghallotta, hogy tönkrementem, kimaradt a házamból. — Hát adja a leányát a szegény kérőhöz. — Eh! Minek ? Két szegény, egy pár koldus. Nincs ez igy jól sohasem. Fehér a feketével, gazdag a szegónynyel házasodjék össze. Egy az igazság. S igy is kellene annak lenni. — Miért ? — Miért? Azért, mert az ellentétek (ez természeti törvény) már magokban véve is vonzzák egymást. Ezek lehetnek csak igazán boldogok. A szegényebb fél hálás azért, mert a másik neki kényelmet, vig életet biztosit. Tehát ő a jóltevőjóhez ragaszkodik. S a gazdag fél ? Ez a szegényt nem veszi el haszonlesésből, hanem szerelemből Ez bizonyos. Aki szerelmes, az pedig már magában véve is boldog. Ez az ón meggyőződésem Ej, de a világ s a világban az ostoba gazdagok nem igy gondolkoznak. — Talán nem is annyira ostobaságból teszik. Inkább önzésből ? Tűzbe jött. S elkezdett az állítása mellett érvelni. Nem. válaszoltam semmit rá. Tudtam volna ugyan idézni az első találkozásunkkor mondott szavait. Eh minek ? A legközelebbi állomásnál kiszálltam. III. Megint nyár volt. Egyszerre hágtunk fel a lépcsőre s aztán mind a ketten a másikat akartuk előrebocsájtani: s csak hosszabb szóvita után mentem fel előbb. Mikor leült, akkor ismertem csak fel; Hiszen ez Krótky Balázs. Előkelően volt öltözve. Vastag arany óralánc csüngött a mellényén s az ujjain értékes gyémántköves gj'ürük csillogtak. — Krótky Balázs vagyok, -- mondotta s rágyújtott egy finom szivarra. Követtem apóidáját. Beszólui kezdett. Megismertetett a viszonyaival. Elmondta, hogy nemrégiben még gazdad ember volt, aztán tönkrement. Hogy miként, az nem tartozik ide. De most már megint gazdag. Visszavásárolta a földjeit az utolsó holdig. Egy távoli rokona nagy vagyont hagyott rá. A közeli rokonokkal összeveszett s neki testálta az egész vagyonát — boszszuból. Egészen belemelegedett a társalgásba. Rátért minden aprólékos dologra. S végül ismét a leányáról, Elzáról kezdett beszélni. (Akinek az egyik szeme kék. a másik meg fekete.) Elmondta, hogy a leányának két kérője van, egy szegény ügyvéd, meg egy gazdag földbirtokos. Az utóbbi az egyik barátjának (nem rég halt meg) a fia. Elmondta azt is, hogy kétségbe van esve, mert nem bir a leányával. Az ügyvédet szereti. Ahhoz akar nőül menni. De ő nem engedi. Neki az elve ellen vau. Fölütöttem erre a fejemet. — Elve ellen van? Fehér a feketével, gazdag a szegónynyel házasodjók össze. Nem ez a helyes ? — De nem ám ! Csak maradjon a fehér a fehér mellett, a feketével pedig csak a fekete illik össze. Mert az egyfajtáju szegény szegónynyel, gazdag gazdaggal nem lehet boldog. Mindjárt meg is mondom, hogy miért ? Oda se hallgattam. Megvetőleg néz- j tem rajta végig s hátat fordítottam neki. i vágányu vasútra szavazzon meg 200 ezer korona hozzájárulást? A hosszú tanácskozás során mindkét irányban sok felszólamlás törtónt, s több képviseleti tag megfeledkezve a tárgyilagosságról, hevesen kikelt a város ujabb megterheltetése ellen, azzal érvelvén, hogy úgyis olyan nagy már a közteher, hogy annak súlya alatt az adózó polgárok csaknem összeroskadnak. K. Schriffert József s vele együtt a nómetvárosi képviseleti tagok Környei érdekében buzgólkodtak. Több-kevesebb alapossággal azt igyekeztek kimutatni, hogy a város nincs feloldva az alól a kötelezettség alól, melyet a szóles vágányu vasút létesítése érdekében az 1898 évi közgyűlésen magára vállalt. Ezzel szemban F i c e r e városi tanácsos azt vitatta, hogy a város anyagi viszonyai oly mostohák, a közterhek anynyira megnövekedtek, hogy józan észszel ujabb és súlyos kötelezettségek átvállalásába belemenni nem lehet, s követelte, hogy a vasúti tervek vétessenek le a napirendről. Berényi Ármin dr. a város fejlődése és jövőjének biztosítása szempontjából melegen érvelt a vasút létesítése mellett; a két építési terv felett ítéletet csak az esetre alkothat, ha — miután a keskenyvágányu vasút financirozását már ismerik — a Környe i-B e n e vállalkozó cég is kellő felvilágosítást fog nyújtani arra, hogy miként képes összehozni azt a 3 millió néhány százezer korona tőkét, mely a Lunkaságra vezető széles vágányu vasút kiépítéséhez szükséges. Hasonló irányban szólalt fel H a v i á r Lajos főmérnök is, magvas, tartalmas és tárgyilagos beszédben fejtvén ki azokat az okokat, melyek a keskenyvágányu vasút létesítése mellett szóianak. Már magában az a körülmény, hogy az építési költségek legfőlebb 1.300,000 koronára rúgnak, lényegesen olcsóbbá s igy sokkal valószínűbbé teszik a tervezett vasút kiópitésót. Előadása nagy hatást keltett s körülbelől az ő szakszerű felvilágosítása döntötte el a kérdés kedvező megoldását. A közgyűlésen megjelent Környei Lajost, Lukács György dr. főispán és Berényi Ármin dr. indítványára nyilatkozattételre hivták fel : hogyan véli az ópitéshez szükséges összeget előteremteni ? Környei hoszasabban fejtegette álláspontjának jogosultságát, de midőn a pénzügyi lehetőségeket adta elő, melyek a szólesvágányu vasútvonal létesítését valószínűsítik, kiderült, hogy a 3-4 millió korona között ingadozó ópitósi költségek fedezésére, az érdekeltség mindössze 1 millió koronát irt alá s a többi pénzt lombardirozás, vagyis az elsőbbségi kötvényeknek zálogba adása által véli beszerezhetőnek. Ennek bevallása még azokat is kiábrándította a szóles vágányu vasút jövedelmezőségéből, kik hevesen kardoskodtak a régebbi határozat fentartása mellett s midőn a délutáni órákban szavazásra került a sor, a képviselőtestület 15 szótöbbséggel a keskenyvágányu vasút mellett döntött ós a 200 ezer kor. hozzájárulást annak feltótele mellett, hogy az engedményesek a kiépítéshez szükséges összeget a folyó évi szeptember 15-ig összehozzák, megszavazta. Katonai és luxus lóvásár. Jövő hó 24-ón tartja a Bókósmegyei Gazdasági Egylet második luxus-lóvásárját. A vásár sikere érdekében az egylet felírt a földmivelósügyi miniszterhez, ki ugy a közös hadügy-, mint a honvédelmi miniszternek s a külföldi konzulátusoknak figyelmét felhívta a lóvásárra. Mint tudva van, az egyletet az vezeti e vásár rendezésénél; hogy a magyar tenyésztőt közvetlen összeköttetésbe hozza a vevőkkel, hogy a lóvásárló közönség, különösen a külföldi, itt az Alföld központjában személyesen ós közvetlen tapasztalat utján ismerkedjék meg a magyar lóval ós az igényeinek legmegfelelőbb tenyészetekkel, végül pedig, hogy alkalmat adjon azon lójellegek vásárlására, melyek ugy a bel-, mint a külföldi forgalomban a legjobb keresletnek örvendenek ós amelyek fejlesztése a hazai lótenyésztés érdekében legindokoltabb. A vásár Békéscsabán a ló vásártéren fog megtartatni, április 24 ón ós tart reggel 8 órától este 5-ig, a felvezetés reggel 6 órakor kezdődik. Az előre való bejeientós, mely már megindult, az eladók érdekében kívánatos azért, hogy a messzebb vidékről hozott lovak részére a vásár intézösége ideje korán gondoskodhasson istáló és takarmány szükségletről, továbbá hogy a katalógus előre kiállitható legyen s ezt az egylet a külföldi lókereskedőknek idejesorán megküldhesse. A bejelentés a Békésvármegyei Gazdasági Egylet titkári hivatalánál szóval vagy írásban április l-ig eszközlendő, a vásár napján pedig a vásártéren erre kirendelt közegnél az e célra felállított sátorban minden felvezető részéről, aki lovát előre be nem jellentette kötelező; aki az előzetes jelenkezóst elmulasztja, a vásár területéről kitiltható. A vásártér egyik felén helyeztetnek el a luxusló fogalmának megfelelő jól betanított és kocsiba fogott hámos lovak, a másik felére vezetendök a 3 évet már betöltött, de be nem fogott ós az úgynevezett nyers lovak, hol is a mének ezektől még elkülönített helyre állíttatnak fel. Szép akcióju, erős testalkatú, kifejlett egészséges lovat hozhat a vássárra bárki is, sőt kívánatos, hogy az egybesereglett vevők mentül nagyobb választékból fedezhessék szükségleteiket. Jogában áll a vásárt rendező bizottságnak a meg nem felelő lovat a vásártérről kitiltani. Minden egyes eladó köteles az általa eladott lovat a vásárirodának bejelenteni és az eladás után, tekintet nélkül az ár nagyságára, darabonkint 5 koronát a Gazdasági Egylet költségei fedezésére lefizetni. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, márc. 24. (Saj. tud. távirata.) Az országgyűlésen ma is a rendőrség pénteki brutális eljárása fölötti vitát folytatták. Egri, Reich Aladár, M o 1 n á r Akos, Pap Zoltán, Molnár Jenő hevesen támadták Széli Kálmánt, kit a történtekért felelőssé tesznek s megtorlást követelnek. Z b o r a y Aladár nem mint szemtanú szólalt fel, de — mondotta — alkotmányos államban az érzelmek szabad megnyilvánulását elfojtani tilos. Az ülés végén Kaas Ivor báró interpellált a szociálisták vasárnapi népgyűlésen a katolikus vallás elleni izgatás miatt. A tud egyetem és az ifjúság. Budapest, március 24. (Saj. tud. táv.) Bár az egyetem környéke csöndes, az ifjúság nyugodt, kapui zárva vannak. A tanács 10 órakor értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy a hétfőn történt előadások megzavarásáért tervezett fegyelmi vizsgálatokat csak az esetben ejtik meg, ha pénteken ismét megzavartainak az előadás. Szerdán délelőtt az ifjúság Lengyel Zoltán képviselő vezetésével megkoszorúzza a budavári honvédszobrot. Tiltakozó küldöttség. Budapest, március 24. (Saj. tud. távirata. A nagykőrösi háromszáztagú tiltakozó küldöttséget Eötvös Károly vezette Apponyi elé, ki átvéve a feliratot, szokásosan válaszolt. ÚJDONSÁGOK. — A tanítóképző államsegelye. Évek hosszú sora óta kérte a bányai ev. egyházkerület a vallás- ós közoktatásügyi minisztériumot, hogy az Alföldön a népnevelés terén oly nagy missziót teljesítő szarvasi ág. ev. tanitóképzőnek, a fenállás biztosítására államsegélyt utalványozzon. Végre e kórelem is meghallgatásra talált, amennyiben a miniszter ez évre 3300 korona segélyt utalványozott a tanítóképzőnek. — A sorozást újból e'halasztották. A fősorozás tudvalevőleg az idén is március —április hónapokra volt kitűzve, de mivel a képviselőház az ellenzék obstrukciója folytán mind ez ideig nem szavazhatta meg a katonai javaslatokat, báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter körrendelet utján elhalasztotta a sorozást április—május hónapokra. Most a honvédelmi miniszter ujabb utasítást küldött a hatóságoknak, hogy a sorozáshoz való előmunkálatokat már most akkép végezzék, hogy az újoncozás még egy hónappal később, nevezetesen május—juniusban legyen megtartható. A miniszter eme rendelete a napokban érkezett meg a vármegyéhez. — A király előtt. B e n k a Gyula, a szarvasi főgimnázium nagy érdemű igazgatója mult csütörtökön járult a király elé, hogy megköszönje a Ferencz Józsefreud lovagkeresztjével lett lógmagasabb kitünte-