Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-03-22 / 24. szám

mel sugárzik a reménységtől. Majd fel-feltűnik egy-egy alak; lehorgasztott tővel bandukol, még lopva sem meri tekintetét felvetni : ezek bizonnyal . . . agglegények. A hölgyek különben dicséretre méltó buzgalommal veszik ki részüket a közéleti tevékenységből. Csak nem régiben történt, hogy a temesvári nők járultak a „snájdig" honvédelmi miniszter vezetése alatt a felség elé, jótékony intézetek támogatásáért esedezve ; e héten meg a csabaiak hölgyküldöttsége járult a király elé, az „Erzsébet Szeretetház" ügyét ajánlva a jószivü uralkodó jóindulatába. Zsilinszky Mihályné, Beliczey öézáné, Pfeiffer Antalné voltak a küldöttség tagjai, akiket bizonynyal meghatotta a felség szemébe akaratlanul feltoluló könnycsepp, amikor a megdicsőült királyné emlékének a csabai nőegylet által oly fenséges módon kivánt megörökitéséről értesült. Dehát, nem volna teljes tndósitásom, ha a hét politikai eseményeire nem terjeszkednék ki. Az obstrukció még mindig erősen tartja magát, az ellenzéken még mindig ádáz a hangulata katonai javaslatok ellen. Egyes külső jelenségek azonban arra engednek következtetni, hogy a „leszerelés" már nem késhet sokáig. A néppárt fegyverbarátsága az elmúlt héten sokat vesztett bensőségéböl s mintha a függetlenségi párton is veszedelem tenyegetné az egyértelműséget. Barabás Bélának ismeretes nagyváradi nyilatkozata vegyes érzelmeket keltett a pártban s a vezér,. Kossuth Ferenc alig várta az alkalmat, hogy Barrabást a nagyváradi nyilatkozatért — hogy is mondjam csak — rendreutasítsa. És a kormánypárti politikusok már-már reménységgel néztek a jövendő elé, amikor, mint villám, csapott közibük a csütörtöki ülés kavarodása. A magyar szinház „Gotterkalte"-ja adott több ülésen át alkalmat, napirend előtti felszólalásokkal, a törvényhozási tevékenység megbénítására; csütörtökön meg a napirend vita az az ülés határozatképességének ötszöri megállapítását, majd a névsor felolvasását tette szükségessé, ugy, hogy az elnök csak este Ya'*' °ra körül rekesztette be az ülést. A pénteki viharos ülés hullámai átcsaptak a szombati napra is; a névsor olvasás azonban — hosszantartó zajos tárgyalás után, — „méltányosságiból elmaradt. A válságos helyzetet még válságosabbá teszi a péntek délutáni brutális vérengzés, melyet a rendőrség ostobasága és rosszhiszeműsége idézett elő. Kossuth Lajos halálának kilencedik évfordulóján az egyetemi ifjúság több középületen a gyászlobogó kitűzését követelte. A rendőrség ismert „tapintatával" közbelépett s olyan véres harcot provokált, aminőre csak a hires véderő-vita idejéből emlékszünk. Gyermekek, ifjak, nők és aggok estek a kozákcsapatként száguldó rendőrlovasság áldozatául, nem egy életveszélyes sérülést szenvedett, sőt a képviselői immunitás sem mentette meg Lengyel Zoltán ós Reich Aladárt a kardlapozástól. A méltán fellázadt kedélyekre némikép mérséklőleg hatott Széli miniszterelnök azon kijelentése, hogy szigorú vizsgálatot indit s a vérengzésben résztvett hibás rendőrtisztviselőket és legénységet szigorú büntetéssel sújtja. Es igy mai levelem csak abban különbözik elődeitől, hogy migemezekben kezdtem addig a maibán végezem . .. obstrukcióvalKözgyűlés Csabán. A községháza erkélyéről lobogó nemzeti zászló' hirdette mindenkinek, hogy Csaba község képviselőtestülete csütörtökön közgyűlést tart. Valóban, csak a lobogó kitűzéséből sejtettük, hogy a községházán gyűlés készül, mert — bár 9 órára volt hirdetve a gyűlés kezdete — még fél tiz órakor is csak egy-két elől járó várta nehezen a tanácskozást, képviselőnek hirehamva sem volt. Ketten-hárman jöttek össze a városatyák, amikor végre a község birája, Z s i r o s András a közgyűlést megnyithatta s a megindult tanácskozás alatt lassan-lassan felszaporodott a városatyák létszáma. Csendes, csaknem unalmas volt a közgyűlés lefolyása. Nem azért, mert felszólalások, egy ügyet kivéve, nem történtek, hisz ez csak annak bizonyítéka, hogy az előterjesztett előadói javaslatok általános közmegelégedéssel találkoztak; de, mert valami mondhatatlan közöny, szinte letargikus nemtörődömség borult városatyáink „gondoktól elborított" kopasz homlokára. Csak a főjegyző szobájában volt hangos az élet, ahol a cigarettázó s a közügyek intézésében „kimerült" képviselők vitatkoztak egy-egy érdekes téma felett. A gerendási anyakönyvi hivatal eszméje keltett csupán némi érdeklődést s öntött életet a tárgyalás menetébe. A közgyűlés gyorsan átesett a havi jelentések tárgyalásán; 83802"50 k. községi adóból befolyt február hóban 35095'74 k., 11179-72 k. községi közmunkából 3857"80 k. A pénztárakat a vizsgáló bizottság remiben találta ós pedig a közpénztárt 32747-81 k. készpénzbeli, 789779 39 k. kötvénybeli, az árvapénztárt 347313'83 k készpénz, 64338-50 k. kötvény maradványnyal. A községi tiszti nyugdijalap állaga 21524-90 k. A kórházban 1128-35 k. havi költséggel ápolás alatt volt 116 egyén, ebből gyógyultan elbocsájtátott 47, javultan 10, meghalt 2 egyén ; a szegényházban pedig 315-23 k. költséggel ápoltak 32 egyént, kik közül 2 elhalálozott, a. februári népmozgalmi adatokat lapunk mult számainak egyikében részletesen ismertettük. Bókésvármegye törvhat. biz. határozatát, melylyel a csabai 209000 k. költséggel felépítendő uj kórház terveit s költségvetését jóváhagyja, a közgyűlés tudomásul vette, valamint tudomásul vette azon szerződést is, melyet Békésvármegye törvhat. bizottsága az alföldi első gezdasági vasút részvénytársasággal a Csaba-békés-vésztői motoros vasút kiépítése ós forgalomban tartása céljából a csabai vármegyei vámos utak egyrészének használata tárgyában kötött. A békéscsabai takarékpénztár egyesület évek hosszú során át a szegényalapra több rendbeli adományt tett; ezeket az adományokat az intézet külön alapítványként óhajtja kezeltetni. Az elöljáróság megállapította, hogy a takarókpénztár 1883 évtől a mult évig a szegényalapnak összesen 590 korona adományt juttatott; de éppen azért, mert ez összegek adományként, nem pedig alapítványként kerültek a község rendelkezése alá, azok az adományozó intézet által megjelölt célra felhasználtat tak. Ennélfonva a képviselőtestület aképpen határozott, hogy a csabai takarékpénztárnak a szegény alap pénztár javára j ö vőben juttatandó adományait alapítványként fogja kezelni, valamint azon 4800 koronát is, melyet a takarékpénztár kulturális célok előmozdítására fizetett a község közpénztárába. Jelentős határozatot hozott a képviselőtestület a község beltelkóhez csatolt, úgynevezett kanálisi szőlő szabályozása tárgyában; erről lapunk jövő számában bővebben emlékezünk meg. A földmivelésügyi minisztérium óh aj ára a képviselőtestület az öntözött rét területéből 10 kis holdat, évi 1000 korona bór fizetésének biztosítása mellett s azon módozatok szerint, mint arról lapunk mult számában bő ismertetést adtunk, a növénytermelési kísérleti állomás céljaira 10 esztendőre bérbe adta Elfogadta s a belügyminiszterhez leendő juttatás céljából a törvényhatósági bizottsághoz felterjeszteni határozta a képviselőtestület a községi nyilvánossági joggal felruházott kórháznak 1904. évi költségelőirányzatát Ezen költségvetés főbb adatai : bevétel kamatjövedelemből 1505 kor., a község évi segélyéből 2000 kor., összesen 3505 kor.; ezzel szemben az összes kiadás 43173*50 kor., fedezetlen szükséglet tehát 39668-50 kor., ami — 219J0 napot véve számítás alapjául — 1 kor. 82 fill. napi ápolási dijat eredményez. Ennek megállapítását is kéji a képviselőtestület. Az ág ev. egyház telek szabályozási ügyét a képviselőtestület 30 nap múlva veszi újból tárgyalás alá, C s i c s e 1 y Mihálynénak 40 korona, Unyatyinszky Pál és Juditnak szabályozási kárpótlásul 100 koronát szavazott meg a közgyűlés. Az esküdtbirósági lajstrom elkészítéséhez összeíró küldöttségi tagokul a képviselőtestület F á y Sámu drt ós S a i 1 e r Gyulát küldötte ki a maga kebeléből. Egyetlen tárgy, — amelynél több felszólalás történt, — a gerendási anyakönyvi hivatal felállítása ez alkalommal nem nyert végleges elintézést. Ismertettük már az ügyet minden részletében. Nyomatékkal mutattunk azon körülményekre, melyek a központi anyakönyvi hivataloktól 20—25 kilométer távolságra fekvő, mintegy 9000 hold területen lakó 3000—3500 tanyai lakos ezen szükségletének megoldását elodázhatlanná teszik. K o r o s y László főjegyző ismertette a gerendási uradalom számtartójának indítványát, határozati javaslatában a gerendási birtokon, legalább a születési s halálozási adatok bejegyzése szempontjából a gerendási Apponyi-féle uradalommal, mint központtal, uj anyakönyvi hivatal felállítását, és anyakönyvvezetőül Szentkereszti Tivadarnak, évi 400 korona tiszteletdíj mellett Megyebál. Egyetemi Ifjak Szarvason. A böjt vezeklő szürkesége borul reánk. Egyhangúan mormolják mindenfelé: „Mea culpa, mea culpa" ós a farsangi aranjuezi szép napok aláhanyatlásáért a csendes, vallásos szemlélődésben keressük keresztényi resignatióval vigaszt. De a barátságtalan böjti szelek lassanként megszelídülnek ; a szürke fellegek mögül előragyog az ég derült kékje s a tündöklő, nyájas nap mosolyogva tekint a közelgő húsvét virágövezte, kedves arcára. Kacagva lejt ismét előttünk a vidámság csábos istennője, mosolyt, derűt csalva a borongó, pessimistikusan komor arcokra s a hallgatag ajkokon újra felcsendül az elnémult dal: Oondold meg és igyál, A világ örökké nem áll, Eloszlik, mint a buborék S marad, mi volt, a puszta lét . . ! A farsangi jókedv feltámadását akarja ünnepelni a „Békósmegyei Egyetemi Ifjúság" is húsvét vasárn pján s fogják vele együtt ünnepelni mindazok, akik a mindennapi élet szürke egyhangúságát változatossá szeretik tenni: testet, lelket üditö kellemes vigadozás által. A rendezőség fáradhatatlan buzgalmat tanusit minden tekintetben, csakhogy a mulatság sikerét minél inkább biztosithassa. Közéletünk kitűnőségei állanak megyebálunk ólén, ime mviit • ZsilinszUv Yíiháiv dr. államtitkár és Lukács György dr. Békésvármegye főispánja, mint védnökök, azonkivül Fábry Sándor dr. megyei alispán, Benka Gyula szarvasi főgymnáziumi igazgató tanár, Haviár Dani ügyvéd ós Bal la Sándor uradalmi tiszttartó, mint diszelnökeink. Az ő irántunk tanúsított, hálára kötelező szives jóindulatuk a megyei bál erkölcsi sikerét fényesen garantálja. A mulatságot illető előzetes tájékozódás végett egyet-mást szükségesnek találunk megjegyezni. Mindenekelőtt nagyon kérnénk kedves hölgy- ós férfi vendégeinket, hogy akiknek magyar ruha állana rendelkezósökre, az illetők abban szíveskedjenek megjelenni, annál is inkább, mivel, ha nagyobb tekoikai nehézségekbe nem fog ütközni, a bál mélyen tisztelt vendégeiről csoport felvételeket készíttetünk s a kép hatását és kedvességét felette emelné a festői magyar öltözet. Hölgyeinkhez (szorosabb értelemmel a hajadonokhoz) bátorkodunk egy külön kéréssel is fordulni, nevezetesen, hogy két nemzetiszin kokárdával kegyeskedjenek megjelenni, egyet megtartván a saját pihegő keblecskójiikön, a másikat pedig gyöngéd kezekkel a legelső négyes táncos férfias, domború mellére kell feltüzniök. Azt hiszszük, hogy ez a csekély kiadás (arányítva a báliruha horribilis összegéhez) nem fog birni a szerénytelen megterheltetés jellegével. E kis kokárdákat különben ugy fogjuk tekinteni, mint lelkes honleányaink hazafias tiltakozását az ujjonclótszám emelése ellen. Hiszen ódos istenem, melyik tánckedvelő magyar nő ne tiltakozna teljes női energiával az ellen, hogy e hazának táncképes ifjait katonáknak sorozzák be ? ! E mulatságon minél eklatánsabb mó don igyekszünk kifejezést adni a „Békésmegyei Egyetemi Ifjak" hazafias érzésének ós gondolkodásának. Erre irányul ama intézkedésünk is, hogy a bál napján amint az esti harangszó elhangzott, az „Árpád" szálló erkélyéről a zenekar a Himnuszt fogja eljátszani a bál megkezdésének ünnepélyes bevezetőjeképpen. A mulatság alkalmából eredeti békósmegyei csárdás lesz, melynek szövegét Belop otoczky István, a „Békósmegyei Egyetemi Ifjak Kőró"-nek tehetségei tagja irta, megzenésíteni pedig Kán László, zeneakadémiai tanár, a Vígszínház karnagya fogja. Ugyancsak egy poétikus és fülbemászó, kedves melódiáju keringő is kellemes meglepetés gyanánt fog szolgálni, amit a kör egy másik tagjának, Horváth Dezsőnek köszönhetünk. Szóval a rendezőség fáradságot ós áldozatot nem kiméivé buzgólkodik a mulatság minél kellemesebb ós emlékezetesebbé tételén. Iparkodásunk ós buzgalmunk legszebb jutalma gyanánt a megyei közönség osztatlan, őszinte érdeklődését fogjuk tekinteni, amire reményteljes szívvel, jó hiszemüleg számítunk. Három dolog van, amit különösen kívánunk : Jó időt, sok szép vendéget, ós napkeltóig tartó fesztelen jókedvet. (Volna még egy negyedik is, de azt csak ide a zárjelbe szorítjuk s ez : A deficittől ments meg uram isten bennüket! ...) Krcsmárik Endre, a B. E. I. Körének elnöke. leendő alkalmazását, illetve a belügyminiszterhez ily irányú felirat felterjesztését indítványozva. Szeberényi Lajos helyesli ugyan a felvetett eszmét, de bizonyos aggodalmai vannak. Hiszen soprony még távolabb esik az anyakönyvi központoktól, mint gerendás s igy a sopronyiakról is gondoskodni kellene. Fél attól, hogy gerendás, mely mint pusztai birtok, a fél adakozás kedvezményét élvezi, külön anyakönyvi hivatallal elszakad a községtől. Felesleges az uradalmat ujabb és ujabb kiváltságokhoz juttatni. Ha pedig az anyakönyvi hivatal gerendáson mégis csak engedélyeztetnék, ugy azt kívánja, hogy anyakönyvvezetőül az uradalom befolyása által nem korlátozott felekezeti tanyai tanitó alkalmaztassák. Tanulmányozza az elöljáróság e kérdést s kellő puhatolás után terjeszkedjen ki arra is, nem-e volna helyes a nagy kiterjedésű s a központtól távolabb fekvő külsőségen 2—3 anyakönyvi hivatalt szervezni ? Kocziszky Mihály osztja Szeberényi nézetét; ö is fél az elszakadás veszedelmétől s a halasztás mellett szól. H a á n Béla, a dolog érdemét nem érinti, de annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy gerendáson az anyakönyvi hivatal felállítása nem csak nem mozdítja elő a pusztai birtok elszakadását az anyaközségtől, de sőt ellenkezőleg, a kapcsolatot fűzi szorosabbra. Célszerűségi indokok szólnak a külön anyakönyvi hivatal felállítása mellett. Ehez a nézethez csatlakozik Kolpaszky László is s melegen támogatja az előadói javaslatot, annyival inkább, mert hisz ezzel a községet különösebb költség nem fenyegeti ; de ha a dologi kiadások révén jelentkeznék is költség, az szóba sem jöhet akkor, amidőn 3000 — 4000 ember vitális közérdekéről van szó. Végre is a Korosy László módosító indítványát fogadták el oly értelemben, hogy a gerendási anyakönyvi hivatal felállításának elvi helyeslése mellett a kérdés további tanulmányozásával foglalkozzék az elöljáróság abban az irányban, hogy az anyakönyvi hivatal szükségesnek mutatkozó decentralizálásával összefüggő egyéb kérdések — különösen a halottkómlés és pusztai temetők — miként illeszthetők a megoldásra váró szükséglet keretébe ? Megengedte a képviselőtestület, hogy a Rudolf-főgimnázium tornaköre a községi cimert használhassa. SchwarczA. Adolf harisnyagyáros kérelmére az eddig esedékessé vált községi segélyt kiutalták s az első évi községi segély még esedékes részleit negyedévi utólagos részletekben folyósították. A L e p a g e Lajossal kötött haszonbérleti szerződóst az uj üzlettulajdonosra T e v a n Adolfra átruházták. Monszpart István, súlyos betegen fekvő árvaszéki kiadónak ujabb szabadságidőt engedélyeztek. Szűcs Lajost, Romák Axentiét ósNigrényi Jánost felvették a község kötelékébe. F i 1 i p i n y i Jakab adótörlósi kérelmét elutasították. A fővárosi Bethlen-Gábo r-kör előterjesztését tudomásul vették ós Salamon Károly egyetemi hallgatónak, tanulmányai folytathatása céljából 120 korona segélyt engedélyeztek. Ezzel a közgyűlés, alig másfél órai tanácskozás után, véget ért. A vármegye & mult évben. A közigazgatási bizottság évi jelentése. Békésvármegye közigazgatásának a megye mult évi közállapotáról szóló jelentését következőkben ismertetjük. A jelentés ö részében a pénz-, kereskedelmi- ós földmivelésügyi miniszter kormányhatósága alatt álló közigazgatási ágakról nyerünk nyilt üépet: Egyenes adókban ki lett vetve Békésmegyében az 1902. évre összesen 3.914,246 kor. 83 fillér, 68,333 kor 03 fillérrel több, mint az előző évben. Ebből leíratott 168,469 k. 13 f., tényleg befizettetett 3.740,764 k. 24 f., mutatkozik 287,982 k. 31 f. adóhátralék, 5013 k. 46 f. több, mint 1901-ben. A müutak állapota általában véve megfelelő volt; a földutakó az időjárástól függött s azok a folytonos fentartás mellett is csak az év egy részében voltak járhatók. A törvényhatóság területén levő közutak hálózatának főbb adatait a következő táblázat tartalmazza, megemlittetvén, hogy a községi közdűlő utak hálózata újból lett megállapítva. Igy van: A WÍ7iit)ik mpíxnpvp7pqp A hosszak kilométerakben kozuiak megnevezese kiépitet

t kiépítetlen összesen Állami ut 91.542 91.542 Törvényhatósági ut . . 58.083 309.012 367.095 Vámos ut 57.388 Vasutáll. hozzájáró utak . 0.751 Községi közieked. utak . Közdűlő utak 5.638 63.076 0.751 623.390 623.390 926.692 926.692 Összesen . 207.764 1864.782 2072.546 A létező posta, távírda ós távbeszélő hivatalok forgalma ós jövedéke után itólve azok s'.áma ós állapota a jelenlegi közszüksógnek nem felel meg. A távbeszélők kapcsolása különösen a szomszéd törvényhatóságokkal és különösen az interurbánnal való kapcsolás kívánatos.