Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-08-17 / 66. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 66-ik számához vissza a kérvényeket. A jóváhagyási záradékkal még el nem látott szabályrendelet nem lehet kötelező, éppen ugy nem, mint az az itólet, amelyet meghoztak, de még nem kézbesítettek ki. Keller Imre szintén hasonló értelemben nyilatkozik. K o r o s y László a szabályrendelet paragrafusaiból bizonyítja, hogy a kép viselőtestület jelölése jogos volt. Dr. Deimel főjegyző és Bertóthy István védik az állandó választmány javaslatát s bizonyítják a szabályrendelet kötelező erejét. Lukács György főispán a kórdóst két részre osztotta. Először feltette a kérdést, hogy megsemmisitendő-e a választás? A bizottság többsége igennel szavazott. Ezután arra szavaztak, hogy a kérvények visszautasitása-e, vagy a helytelen jelölés-e a megsemmisítés indoka. A törvényhatóság kimondotta, hogy a jelölés miatt semmisiti meg a választást. Hegedűs Gyula gyulavári jegyző megválasztása ellen Balogh Ferenc által beadott fellebbezést elutasították, miután az abban felhozott körülmények nemcsak nem bizonyultak valóknak, de még vizsgálat indítására sem nyújtanak elég támpontot. Kántor Sámuel és P ó h 1 Károly volt szarvasi pénztárnok és ellenőr az uj választásnál kibuktak s ennek dacára elkészítették a községi számadásokat. A községtől ezért díjazást követeltek, amelyet a képviselőtestület megtagadott. A község e határozata ellen fellebbezett a két volt hivatalnok a törvényhatósághoz. A feleb bezést jogosnak mondja a törvényhatóság, de a községet nem kötelezheti rizetésre. Lehoczky János és társai, tótkomlósi lakosok felebbezósét, — kik nem tudtak belenyugodni abba, hogy S z ó n f y Gyula községi Írnoknak ingyen fürdőt engedélyezett a képviselőtestület, — elutasították. Nagyszénás és Békéssámson községek határozatát csendőrség elhelyezése tárgyában jóváhagyták. Előbbi tiz éven át 300 koronával hajlandó a csendőrörs költ ségeihez hozzájárulni, utóbbi évenként 200 koronát ajánl fel. Békés község a gazdasági ismétlő iskolához felajánlott husz hold földet. Viseli a dologi kiadásokat s a felszerelést is beszerzi, tantermet ad s fizeti a tanító nyugdíjjárulékát; e határozatát a törvényhatóság jóváhagyta. Pusztaföldvár községe a volt jegyző nyugdíjazásával 400 koronával le akarta szállítani a jegyzői fizetést, miután ez összeg a volt jegyző személyi pótléka volt. A törvényhatósági bizottság nem engedte meg a fizetés leszállítását. Gyoma község elhatározta, hogy dr S a 1 g ó földbirtokából 1000 holdat megvásárol főleg azért, mert a községnek legelőre van szüksége: 340 ezer koronáért. A képviselőtestületi határozat előnyösnek mondja a vételt. E határozat ellen felebEs Elza ezer érdekes dologról beszólt hozzá. Aztán váratlanul jelentette ki: — Tudja-e, hogy meguntam a tapsot, az ünnepeltetést ? Ugy szeretnék már meg piheni. Nem játszani többé idegenek előtt. A férfi csodálkozva, meglepetten nézett rá. Szinte megütközött a szavain. Elza felugrott. — Majd eljátszom magának a legkedvesebb piócemet — mondta idegesen. Es minden érzést, ami az utolsó félórában átfutott a lelkén, beleöntött a bűvös zenébe. A fájdalom, az örömei, a régi szerelme, mind ott rezkett a húrokon. Talán sohasem játszott igy. S a szemei csillogtak, az ajka mosolygott. Abbahagyta egy pillanatig. -- Ugy-e szép kérdezte gyerekes örömmel. Es játszott tovább. A férfi pedig élvezettel hallgatta a művésznő játékát. — Mintha most is a hangversenteremben lennének s a finom halkhangok végigtáncolnának a nagy, fényes tömeg fölött. Elza leeresztette a vonót. Ugy érezte, nem bírja tovább. A nagy izgatottság öszszeszoritotta a torkát s a kezei remegtek. — Ugy-e, rosszul választottam ? — akarta mondani. Es megvallani a hosszú küzködós minden kínjait. Es elfeledni aztán mindezt, eldobni dicsőséget, fényt, ragyogást — a szerelemért. De a férfi megelőzte őt. — Maga nagy művésznő, Elza, — mondta mély megilletődéssel. Es később, hogy a zene bűvös varázsa lefoszlott a lelkéről, nevetve szólt: — Emlékszik, valamikor régen szerettük egymást. A maga müvószvóre választott el minket. Milyen jól tette, hogy nem lett a feleségem ! Kár lett volna nagy tehetségeórt. Annyi hidegség, annyi nyugodt közöny érzett a hangján, hogy Elza megdermedten nézett rá egy pillanatig. Egyszerre szétfoszlott az illúzió s az üres, a sivár valóság tárult eléje. Szinte gyűlölte most ezt az embert, aki ismét nem tudta őt megérteni. Aztán hogy Újhelyi Dénes elment, kimerülten, zokogva borult a pamlagra. Es elsiratta elvesztett boldogságát. beztek Debreceni Géza és társai. A törvényhatóság érdemileg nem ment bele a felebbezós tárgyalásába; utasította azonban az elöljáróságot, hogy előbb mérnék fel a földterületet, becsültessók meg földosztályonként külön-külön ós azután újból határozzanak. A tárgysorozat utolsó pontjában megengedte a törvényhatósági bizottság, hogy a gyulai kötött ós szövött iparárú gyár a vármegye címerét használhassa gyártmányain és üzleti papírjain. A eseléd- és segélypénztárról. Értekezlet a terjesztés érdekében. A vármegye főispánja csütörtökre, a rendkívüli közgyűlés napjára hivta egybe az országos munkás- ós cselédsegélypénztár ügyében Gyulára a vármegyei közigazgatási tisztviselőit értekezletre. Már megemlékeztünk az értekezlet céljáról, hogy a főispán a cselédsegélypénztár minél szélesebb körben való elterjesztése érdekében buzgólkodik. A közigazgatási tisztviselők megértve az értekezlet célzatát, rendkívül nagy számban jelentek meg a tanácskozáson. Különösen a jegyzői kar volt, néhány szabadságolt jegyzőn kivül, teljes számban képviselve. Érdekes dolgokat lehetett hallani az értekezleten a sególvpénztárról és a nép magatartásáról, mely a humánus intézmény iránt nem viseltetik kellő ragaszkodással. Elhatározták, hogy minden járásban értekezletet fognak tartani, miután járásonként és községenként is más ós más a helyzet. Örömmel üdvözölte Luk ács György főispán a nagy számban megjelenteket, miután rendkívül fontos a kérdés, és szinte becsületbeli feladat, hogy a leghumánusabb törvénynek szilárd alapot szerezzenek a megyében. A népet viszonyaival megelégedetté kell tenni s ezért lesz a humáuus törvénynek beláthatatlan eredménye. Két éve lépett életbe ós a nép nem érdeklődik iránta olyan mértékben, amenyire az intézmóy megérdemelné. Ennek két főoka van. Egyik a nép konzervatizmusa, másik pedig az ily intézmények iránt való bizalmatlansága. Megrendült a bizalmuk, mert a temetkezési intézetek által nagy veszteségeket voltak kénytelenek szenvedni. A törvény uj novellája már sokat segített a dolgon, mert felvett olyan biztosítási nemeket, melyek iránt sok helyen meg van a nép érdeklődése. A közigazgatási tisztviselők szép munkát végeztek eddig, s hogy a kellő siker nem volt meg, nem rajtuk mult. De ha minden erejükkel igyekezni fognak tovább is, meglehet alakítani a helyi bizottságokat De a munkában szükség van a társadalom támogatására is. Szükségesnek mondta még a főispán, hogy értekezleteket hijanak össze a föszolgabirák ajárások központján. Majd felszólította az órtekezlelen megjelenteket, hogy adják elő észrevételeiket. D e i m el főszámvevő állott fel elsőnek s mint praktikus dolgot ajánlotta, hogy a községek Írassák be a pénztárba a mezőőröket. Petneházy Ferenc szerint első és fő baj az, hogy a népnek nincsen pénze, ez tartja vissza a pénztárba való beiratkozástól. Igaz, hogy bélyegekben is össze lehet gyűjteni a félévi befizetés összegét, de erre nézve alkalmasabbnak látná, ha a községekben levő hitelszövetkezeteket lehetne befizetések összegyűjtésére felkérni. C s á n k i Jenő azt tartja legcélszerűbbnek, ha a járási föszolgabirák összehívják a tisztikart s ott beszélik meg a dolgokat. Ott sokkal alaposabban lehet a részleteket is megvitatni, mint a nagy értekezleten. Dr Nuszbaum a sególypónztár csekély terjedésének ebben látja egyik okát, hogy néhol még a nóp nem ismeri. A járási orvosok is közreműködhetnek terjesztésben, miután számos földműves ember megfordul náluk. Sztraka György elmondja, hogy neki rendkívül nagy agitációval sikerült megalakítani a helyi bizottságot, de minden értekezletnél, agitácionál, felolvasásnál többet használt néhány ügynök működése. T a r d y Lajos hosszan foglalkozik a kérdéssel s felsorol több olyan körülményt, amely visszatartja a népet. Hogy nem érdeklődnek a segélypénztár iránt, azt Várkonyi hatásának tartja. A bélyeges rendszer is rossz, véleménye szerint e pepecselést a magyar nép sohasem fogja megtanulni. Magasak a díjtételek ós az állam hozzájárulása kevés. K o r o s y László szerint a leghelyesebb Csánki főszolgabíró indítványa. Meggyőződése az, hogy szóles rétegekben az intézmény elterjedni nem fog, mert drága. A szegény embernek nincs annyi pénze, hogy a tagsági dijat fizethesse. Ambrus főszolgabíró szerint a fökötelesség az, hogy tagokat gyűjtsenek a tisztviselők, erre kell törekedni, nem pedig értekezletek tartására. A pénztár intézménye ugy sem terjedhet addig, amíg e hasznát gyakorlatban észre nem veszik. Petneházy Ferenc még kifejti, hogy azokat az eseteket, midőn a pénztár segélyt nyújtott, a legszélesebben kellene reklámiroztatni. Lukács főispán végül összegezte a mondottakat. Határozatképpen kijelentette, hogy járási értekezleteket fognak tartani. Fehivta a tisztviselőket a legodaadóbb munkásságra s tudomásukra hozta, hogy működésűket élénk figyelemmel fogja kisórni. A járási értekezletekről értesítendő a vármegye alispánja s a segélypónztár központi igazgatósága és a megye gazdasági egyesülete. A főispán buzdító szavaival az értekezlet véget ért. INNEN-ONNAN ,.Nem dohányzóknak". A kis Révay Karcsi a Magas-Tátrák egyik kies helyén együtt fürdőzik a papájával. Mintegy két heti fürdőzés után elemózsiát küld a gondos mama a távollevőknek s a mindenféle édesség között három csokoládé-szivar is napfényre került. Örömujjongással üdvözölte a kis Karcsi a honi édességnek minden egyes darabját, de a mikor a szivarokat megpillantotta, lelkesedése alig ismert határt. - Kérek egy szivart édes apám! eseng a kis csemete; de az édes apa - aki minden dolgát praktikusan szokta berendezni - a szivarok élvezetét a hazautazás idejére halasztja. Szomorúra változik a kis Karcsi orcája s kis gondolkozás után pityegőre hajló hangon szepegi: - Hátha „nem dohányzó" szakaszba kerülünk!? Megnyugszik. Tilos helyen legeltetett a sárréti magyar, a miért bepanaszolták a szolgabírónak. A tárgyaláson nem is tagadta a bűnös cselekményt, csak azza' mentegetőzött, hogy a „I ú é r d e k i b e" tette. A főszolgabíró kihirdette a szentenciát, amely szerint egy heti elzárásra és 5 forint pénzbüntetésre itélte s mikor mondókáját befejezte, kérdi az elitélttől : - Megnyugszik ? - Meg, tekintetes uram, megnyugszom, az öt forintot akár mindjárt ki is fizetem, hanem az egy hetet ügyvígy kezibe adom. Tévedésből kapott pofon. Ez is a sárréten esett meg. Egyik vendégszerető háznál víg poharazással töltötték az időt, ami szertelen nagy kedvre hangolta a társaságot. Késő éjszaka volt már, mikor haza kászolódtak. Az utcasarkon ki erre, ki arra távozott, csupán két sógor maradt együtt, kiket útjok egy irányba vezérelt. Midőn közülök az egyik házához ért, odaszól a másiknak: - Hallod-e sógor, ne menj te tovább, gyere be hozzám - Nem bánom, legalább rövidebb az utam. A szives invitálónak ugyancsak kardos felesége van, ki dühös volt férje elmaradásáért s feltette magában, hogy meginti. Az álom elkerülte szemeit s mikor az ablak alatt beszédet hallott, gyors elhatározással talpra ugrott s maga szaladt ki ajtót nyitni. Az idő sötétes volt, azért nem lehetett kivenni, ki jön elöl. A férje élt a gyanúperrel s odaszólt társának : - Hallod sógor, eredj cs*k te elől. Ez bátran tett előre két lépést, de a mint az ajtón belől volt, egy sziszegő hang azt süvítette felé: - Ilyenkor kell jünni ? S mielőtt ideje lett volna bármit is szólani, olyan egészséges pofon- csattant el az arcán, hogy majd hanyat esett. A szives fogadtatás egészen kihozta sodrából, méltatlankodva szólt hátra : - No ezt nem vártam volna tőled sógor, hát azért küldtél elől? Miért fuvarozik a vésztői paraszt ? Ez a história még abban az időben történt, mikor a sárréti vicinális nem közlekedett Szeghalomr és Vésztő között. Egy vidám kedélyű vésztői doktor Szeghalmon mulatott s olyan jól találta magát, hogy éppen harmadik nap jutott eszébe a hazamenetel . Csúnya, esős novemberi nap voll s olyan kellemetlen idő, hogy senki sem akart fuvarra vállalkozni. Busán járt-kelt az utcán, midőn a templomtéren meglátott egy parasztot; rászólt: - Bácsi, nem vésztől ember maga ? - A' vónék. - Nem vinne el kend engem ? - Mír' ne. - Mikor indul? - Akár mindjárt. Megalkudtak s a doktor felpakkolózott a kocsira. Az eső ugy szakadt, mintha az özönviz ideje akart volna elkövetkezni. A doktor behúzódott a a köpenyege gallérja közé s mélabúsan tekintgetett a vigasztalan szürkeségbe. A két kis lovacska, a Tüzes, meg a Bátor egykedvű cammogással vontatta a kocsit, hanem mikor az enyves gátra értek, felmondták a dicsőséget s az ut közepén megállottak. Hasztalan biztatta őket a gazda, a kimerült állatok nem mozdultak. Fejvakarva szólott hátra • - Na ténsuram, ha nem akarunk itt maradni, szálljon le a kocsiról s toljuk ki a dágványból, mert a Tüzesbe, meg a Bátorba nincs már becsület. Mit volt mit tenni, le kellett szállani s a híg habarcsból nagy erőfeszítések között, a Tüzes, meg a Bátor közreműködésével kivontatták a gyarló jármüvet. A doktor egész neki vidámodott és ingerkedve kérdezte a parasztot: — Bácsi, hogy van kedve fuharozni ilyen gyalázatos időben? — Hát csak:ugy uram, hogy ezapíz soha sincs az ember körül, osztán csakis mindig jó hogyha van, hát nem válogathatja hozzá az időt, hanem megy, amikor tud. A „Békésmegyei Közlöny" távirata. A kiegyezés. Budapest, aug. 16. (Saját tud. távirata). Ischl-ből érkező távirat jelenti, hogy Széli Kálmán ma reggel 7 órakor odaérkezett. Megérkezése után rögtön fogadta az Elisabeth-szállóban K ö r b e r látogatását. Tizenegy óráig tárgyaltak s ekkor együttesen a királyhoz mentek. Jelentést tettek az eddigi megállapodásokról és a felmerült differenciákról A király holnap Aussee-ba megy. A mai napon és holnap Széli és K ö r b e r fog értekezni, A magyar miniszterelnök hétfőn Budapestre érkezik és nagy ebédet fogadni a király születésnapja alkalmából. U JJJONSÁGO K. A csabai országos tornaverseny. Felvirrad végre a dicső nap hajnala, sóhajtják Mukányival a csabai tornaverseny agilis rendezői a fáradságos munka után, amely még most sem érte el a végét. Különösen az elszállásoló-bizottság buzgólkodik, miután 80 hazai és külföldi hírneves versenyző elszállásolásáról kell gondoskodnia. Az összes versenyzők több mint 200 versenyszámra neveztek s igy a tornaverseny fényes sikere minden várakozást felül mul. A nagyközönségnek is a legmagasabb fokra szállott az érdeklődése. Nemcsak Csabán foglalták le előre a jegyeket, hanem vidékről is igen számosan levélileg keresték meg a titkári hivatalt. A gyönyörű tiszteletdijak már megérkeztek s G e n c s i József áruháza kirakatában láthatók. Wenckheim Frigyes gróf, a tornaverseny védnöke által adományozott öszszegból a rendezőség három ^tiszteletdíjat vett, melyet a vivóverseny győztesei kapnak. Az első dij a budai honvédszobor miniaturban bronzból, fehér márvány talpazaton ; a második dij egy bronz vívóalak ; a harmadik dij két nikkel vivókard. A hölgyek dija egy diszórát tartó remek bronzalak. Ezt a rudmagasugrás nyertese kapja. A gátverseny tiszteletdija: Csaba város által felajánlott bajnoki szalag és aranyéremmel és Csaba város bajnoka cim. Az összetett szertornázás tiszteletdiját a csabai tornaegylet adta : ezüst diszserleg. A diszkoszvetés tiszteletdija : ezüst mokkakószlet, adja a csabai takarékpénztáregyesület. A 100 jardos síkfutás tiszteletdiját : ezüst szivarkaszelencót, a csaba-városi takarékpénztár adományozta. A 3000 méteres kerékpárverseny tiszteletdiját dr. Lukács György főispán, diszelnök adományából vett egy értékes ezüst versenyórát. A gerelyvetés nyertese ugyanilyen tiszteletdijat kap, melyet az aradi ipar- és népbank békésmegyei fiókintézete adományozott. A versenytér már el van rendezve, a tribünökön az utolsó munkálatokat végzik s igy csak az van hátra, hogy a rendezőség a szépésderült időtekintetóbenintózkedjék... Az elöljárósági tanács határozata értelmében felkérettek a háztulajdonosok, hogy Szentistván napján házaikat lobogózzák fel. A rendezőség pedig kéri a fogattulajdonosokat, hogy az érkező vendógtornászok fogadására fogataikat a kedd délutáni gyorsvonathoz a vasúti állomáshoz kiküldeni szíveskedjenek. — A király születés napja. Hétfőn lesz Magyarország koronás királyának hetvennegyedik születés napja. Hódolattal és szeretettel emlékezik meg e napon a nemzet ősz királyáról ós ünnepet ül minden magyar szív. Csabán a kath. templomban lesz hétfőn délelőtt ünnepies istenitisztelet.