Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-31 / 61. szám

ezután sem azon a ponton, amelyen most is van. Volt idő, a mikor a házasságtörést, — a pénzhamisítást, a csábítást, az erőszakot halállal büntette meg a törvény, s halállal bűnhődött az anya is, aki gyermekét megölte s aki most egy-két esztendőt kap. Miért változott a törvény szigorúsága ? Mert az ember visszatartha tátimul halad az utján, jó vagy rossz irányban s mindig az volt az erkölcs, amit a többség tett. S ahogy eltörölte az élet a halálért kiabáló bosszút, ugy letörli idővel a kisebb s a kényszerűség parancsolta bűnökről a bűn jellegét. Semmi okunk sincsen rá, hogy örüljünk a büntetőtörvény enyhitésónek, de ha már a dolgok ugy fordultak, hogy szükség van rá, hát legyen meg. Ha már bent kell élnünk az élet nehéz küzdésében s minden áron meg kell tartanunk magunkat, hogy elvégezzük küldetésünket; éljünk legalább tisztán, rovás nélkül. Az állam pedig, amely esetleg készségesen enyhiti a büntetőtörvény szakaszait, tegyen más egyebet is az érdekünkben : vegye le a fölösleges terheket a vállunkról, vagy ha már meg nem könnyiti, legalább ne. nehezítse meg az életünket. Minél kisebb a rosszra való kényszerűség, annál kevesebbszer veszszük elő az enyhített büntetőtörvénykönyvet. Sem irgalmasságot, sem áldozatot nem kivánunk, csak belátást és ióindulatot. lg. evang. egyházközségek számadásai. Az arad-békési ág. ev. esperesaég számvevőszékének gyűléséből. Közeledik az idő, amikor az arad-békési ág. evang. egyházmegye közgyűlésen fogja tárgyalni az egy évi egyházkormányzat egyes részleteit. Ezt megelőzőleg az egyházmegyei számvevőszék — mint arról annak idején röviden beszámoltunk — tartotta meg gyűlését, amikor részletes vizsgálat alá vette az egyes egyházközség 1901 évi záró-záuiHdásait Az egyes számadásokat a kővetkezőkben ismertetjük : tieh'SC^aba: Készpénzben bevétel 142,567 k. 20 f., kiadás 137,122 k. 05 f., maradvány 5 45 k. 15 f.; terményben bevétel 4655 q. 52 klgr, kiadás 3323 q. 20 klgr., murádvány 1332 q 32 klgr. Az egyház cselekvő vagyona 793.221 k. 72 f., szenvedő vagyon 160,248 k. 04 f,, tiszta vagyon 1.612,973 k. 68 f íiuilolfföginnávium : bevétel 231,448 k. 4° f., kiadás 84,845 k. 65 f., maradvány 146,602 k. 77 f. Vagyona az intézetnek készpénzben 22252 k. 77 f., kötvényekben 124,350 k., követelésekben 29,506 k„ a Stric-féle házban 5220 k. 30 f., összesen 181,829 k. 07 f. Ujfazekasvarsánd: készpénzben bevétel 5174 k. 39 f., kiadás 4524 k. 22 f., maradvány 650 k. 17 f. ; terményben bevétel 243 Hl. 14 1., kiadás 167 Hl. 75 1., maradvány 75 Hl. 39 1. Szapáriligüt (fiókegyház): készpénzben bevétel 774 k. 58 f., kiadás 469 k. 17 f., maradvány 305 k. 41 f. , terményben bevétel 56 Hl. 20 1., kiadás 12 Hl., maradvány 45 Hl. 20 1.; adóhátralék 427 k. 60 f.; kintlevő követelései 478 k. 50 f. Simonyifaloa (leányegyház): bevétel 218 k. 72 f., kiadás 170 k. 65 f., maradvány 48 k. 07 f. Jlpatelek : készpénzben bevétel 2651 k. 84 t., kiadás 2527 k. 69 f., maradvány 124 k. 15 f.; terménymaradványok búzában 144 Hl. 45 1., zab 90 Hl. 14 1., kukorica 31 Hl. 30 1, egyházi adóhátralék 618 k. 94 f.; cselekvő vagyon 38,409 k. 13 f., szenvedő vagyon 3348 k. 46 f , tiszta vagyon 35,060 k. 67 f. Arad: bevétel: 12,615 k. 74 f., kiadás 12,427 k. 25 f., maradvány 188 k. 59 f.; adóhátrálék 2429 k. 64 f. ; alapítványi vagyon 83,650 k. 74 f.; cselekvő vagyon 132,903 k. 34 f.; teher 2100 k., tiszta vagyon 130,803 k. 34 f. Gyom a: készpénzben bevétel: 10,181 k, 68 f., kiadás 8278 k. 55 f., maradvány 1902 k. 13 f.; kötvényben bevétel 3038 k. 47 f., kiadás 481 k. 90 f., maradvány 2556 k 57 f. ; adóhátralék 4594 k. 6 f. ; az összes vagyonok értéke 71,944 k. 80 f. Megi/qijeseqpbáza-. bevétel: 34,302 k. 65 f., kiadás 27,772 k. 98 f., maradvány 6529 k. 67 f.; cselekvővagyon 83,839 k. 22 f., teher 9434 k. 51 f., tisztavagyon 74,404 k. 71 f. Mezőberény (I-ső kerület): készpénzben bevétel: 9744 k. 11 f., kiadás 7327 k. 24 f., maradvány 2416 k. 87 f. ; terményben bevétel 1044 Hl. 15 1., kiadás 640 Hl. 22 1.; hátralék készpénzben 8530 k. 76 f., terményben 139 Hl. 28 1.; a takarókmagtár állaga 296 Hl. 30 1. ; a különböző alapok értéke 6149 k. 98 f. Mezőberény (II-dik kerület): készpénzben bevétel: 15,042 k. 81 í., kiadás 13,435 k. 25 f, maradvány 1607 k. 56 f.; terményben bevétel 1305 q. 84 klgr, kiadás 799 q. 59 klgr., maradvány 506 q. 25 klgr.; készpénz vagyon 14,501 k 37 f. Szemlak-, bevétel készpénzben 5254 k. 89 f., kiadás 4527 k. 53 f., maradvány 727 k. 36 f ; terményben bevétel 536 Hl. 15 1., kiadás 334 Hl. 35 1., maradvány 201 Hl. 801.; hátrál ók készpénzben 1225 k. 38 £, terményben 51 Hl. 60 1.; az egyházközség tartozása 1S00 k. A fentiekben bemutatott számadások adatai szerint az egyházközségek között legnagyobb Békéscsaba, azután következnek Megyesegyháza, Mezőberény (Il-ik kerület), Arad, Gyoma, Mezőberény,(I-ső kerület), Szemlak, Ujfazekasvarsánd, Apatelek stb. Ez a sorrendje az egyházak vagyoni osztályozásának tudomásunk szerint nem felel meg a valóságnak, de ebben hibásak nem vagyunk ; az egyházak túlnyomó része — figyelemre nem méltatva az „Egyházalkotmány" s az egyházmegyei háztartási szabályrendelet utasításait — a vagyonleltárnak közlését mellőzi s igy az egyházmegyei hatósággal együtt bennünket is megfoszt annak lehetőségétől, hogy az egyházközségek vagyoni helyzetőről világos képet formálhassunk. Nem akarunk az esperessógi gyüléhatározatainak eléjök vágni, de két megjegyzést el nem mulaszthatunk. Az egyik az. hogy egyházközségeink nem járnak el kellő lelkiismeretességgel az adók behajtása körül, s igy az adóhátralékok évről-évre ijesztő mértékben növekednek. Egyházainknak az adókból befolyó jövedelme épen azon tokintetek alá esik, mint a politikai községeknek közadójövedelme s ennek behajtása körül egyenlő jogok illetik ugy az egyik, mint a másik közületet. Kellő lelkiismeretességgel el lehet kerülni a nagy adóhátrálókokat; ha pedig a behajtás akár elszegényedés, ;akár elhalálozás, vagy ismeretlen helyre távozás folytán teljesen lehetetlenné válik, ne tartsák nyilvántartásban az egyházak ezen hátrálókokat, hanem töröljék ; mert a behajthatlan hátrálékoknak évről-évre való összevetése csak arra lesz alkalmas, hogy a követelési összegnek magassága folytán ugy az egyházközségeket, mint a felettes hatóságokat illúziókba ringassa. Tehát az egyházak hajtsák be nagyobb erélylyel adóikat, de viszont törüljék is évről-évre a behajthatlan hátrálókokat, A másik megjegyzésünk egy, az egyházközségeknél általában divó, avult rendszert kiván a maga gyarló órtékéie leszállítani. az egyes számadások egyszeri áttekintésénél is szembeötlő, hogy a bevételi és kiadási tételek készpénz és terménybeli megkülönböztetést nyernek. A háztartás ily gyarló berendezése a középkori naturaliákra vezethető vissza, aminek ma nincs létjogosultsága, de sőt egyenes veszedelme a reális gazdálkodásnak. Mert a termény jövedelmet mennyiségileg meglehet ngyan állapitani, de értékében mindig bizonytalan tényező. Már most ilyen ismeretlen jövedelmi forrással szemben mikép tudják egyházaink szükségleteiket, illetve ezek fedezetót a valószínű reálitás követelményei szerint biztosítani? Sehogy! S ez az állapot nemcsak egyházközségi szempontból, de egyházhatósági ellenőrzés lehetetlensége miatt is tarthatatlan. Minden rendszerváltoztatás nehézséggel jár, jól tudjuk; ele egyházainknál a terményjöve^elem "inegszűntetóse, s pénzértékkel való pótlása annyira kívánatos, a tisztviselők érdekeit jobban kielégítő, könnyen leszámolható s ellenőrizhető rendszert teremtene, hogy csak komolyan hozzá kell látni, s a rendszerváltozás csak áldásos nyomokat hágy vissza az egyházközségek pénzügyi kormányzatában. Ajánljuk az elmondottakat az egyházközségek figyelmébe. ÚJDONSÁGOK. Öngyilkos gyógyszerész. Szinte titokzatosnak mondható öngyilkosság törtónt Gyomán. Egy élte virágjában levő férfi dobta el magától az életet, ki közbecsülósben állott gyönyörű ifjú feleségével együtt. A férj megmérgezte magát, gyászba borítva fiatal nejét, anélkül, hogy szomorú tettének igazi és méltó okára rá lehetne jönni. Nemrégen telepedett meg Gyoma községében dr. S a j ó s s y Béla gyógyszerész. Két év előtt Szegeden volt gyógyszertára. Mint szegedi gyógyszerész ösmerkedett meg ki ő, legkevésbbó, ha ismerősei egyikével voltam. Egy napon sürgősen kérettek egy íőur palotájába. Nem volt szokatlan dolog, nem lepett meg. Közönyösen mentem föl a lépcsőkön, hanem az előszobában majd elállott a szivem verése. A királynő állott előttem sápadtam, alázatosan, megtörve. Reszketett az ajka, amint elmondta, hogy az ura halálos beteg, s kórt, mentsem meg. — Ha Istent ismer, — esdekelt—megteszi. Nem hazudok, nem önt kérettem először. Egyik tanár sem vállalja . . . Ont ón nem akartam . . . Iszonyodom öntől . . . Nem tehetek róla, félek, reszketek, iszonyodom, ha meglátom az utcán, amint tekintetével követi a kocsimat. Tudom, csak kópzelődés, de mindig éreztem tekintetét. Es mindenki azt mondta ... ha valaki megmenteni, ön az. Zokogott ós szorongatta a kezeimet kétségbeesetten, szinte félőrülten. Az arcán ott ült a rémület, a sárga nalál torz tükörképe. Nekem mintha minden gondolkodási képességem megszűnt volna, csak az az iszonyú szó visszahangzott a lelkemben : Iszonyodom öntől O tehát megérezte hogy a nyomorék, a púpos, a torz, rajong a tökéletesért, a szépért, az egészségesért, A beteg nagyon rosszul volt, nem biztathattam az asszonyt, — Ki kell szállítani azonnal a kórházba s azonnal meg kell operálni. — Nem ígérhetem, de talán még nem késő. — Az ón életemet menti meg, ha őt megmenti; az ón életemért könyürgöm. Ilyen felindulás még nem ért életemben. Remegve, szinte betegen érkeztem a kórházba. Mig kiadtam rendeleteimet, egyre a tülemben csengett: — Az ón életemért könyörgöm ! Majd egyszerre túlharsogott mindent ez a két szó : — Iszonyodom öntől. Hozták a beteget. Az ápolónők előkészíttették a műtéthez, az asszistensem jelentette, hogy megkezdhetjük a munkát. És nekem reszketett kezemben a kés, táncolt a beteg test a szemem előtt. Kábult voltam, mintha holt részegségből ébredeznék. Az operációs terem ajtaján át bugó zokogás szűrődött a fülembe. A királynő zokogott s nekem életemben először, egy iszonyú gondolat villant át az agyamon. Rámeredtem a villogó késre s arra gondoltam, hogy azzal ölni lehet. — A beteg alszik — mondta a másodasszisztens, aki a kloroformot kezelte. Kissé behasítottam a késsel a beteg testbe s kezembe vettem az ollót s tágítottam a föltárt részletet. Az asszístens gondosan kezelte az órszoritó ollókat s én ismét nem voltam más, mint az orvos és vetélytársam az az ember, akit meg kell mentenem. Aa operáció sikerült. A betegség nem volt olyan súlyos természetű, mint a milyennek a külső jelek mutatták s mire a beteget újra elláttam, szinte teljesen megfeledkeztem a királynőről s önkénytelenül megdöbbentem, amikor a mütőszoba ajtajában megragadta a kezemet. — Meg kell halnia ? — tördelte kétségbeesetten. — Megmarad , . . Oda rogyott a lábam elé, Nem tudott egy szót sem szólani, csak zokogott. De ez a zokogás csupa édes megnyugvás, csupa ébredő reménység volt. Két szolga, hozta hordágyon a még alvó beteget. Erre kissé föleszmélt az asszony. — Szabad bemenni hozzá ? — Még nem. Majd talán holnap. — Nem tudok elmenni mellőle , . . Nem hiszem, hogy fölébred. — Mondtam, hogy megmarad, — szóltam rá kissé szigorú hangon az asszonyra. A királynő szemei egyszerre tágra nyíltak. Mintha csak erre az érdes hangra ébredt volna teljesen öntudatára. Lassan fölemelkedett a földről s egyenesen a szemembe nézett. Azután elkezdett gyöngéden remegni s arcán valamely csodás, átszellemült mosoly kelt. Mintha egyszerre alomlátóvá vált volna, ugy nézett reám, mint valamely túlvilági jelenségre. Majd csöndesen -megmozdultak ajkai, hangtalanul rebegett valamit, majd keble is megremegett s könnyű sóhajtás lebbent el ajakáról, aztán megszólalt: — Szép vagy, mint maga az Isten! Imádni foglak ! És lehajolt a kezemre. Ijedten kaptam el a osók elől a kezemet s fölemeltem a meghajolt asszonyt. — Te szeretsz engem — súgta szinte önkívületben — s a következő pillanatban ott éreztem ajkát az én ajkamon. Égető, tüzes csók volt az — egy aszszony egész lelke égett benne. A lelke, mondom, mert tiszta, szűzi volt a csókja . . . de az ón szivem megmárosodott tőle, az ón lelkemnek szárnya nőtt ettől a csóktól. Az orvos elhallgatott. — Nos, — faggatták az elbeszélőt. — Nincsen tovább fiam. A beteg meggyógyult, ós ón nem éltem hiába, mert az az egyetlen csók fölér egy élet minden szenvedésével ós meghalhatok nyugodtan, mert ime, a torz, a ferde vállú sincsen kizárva a paradicsomból, hisz volt részem a legnagyobb boldogságban s aki a boldogságot napszámmal méri, bizony nem tud a boldogságról semmit. özv. -M á d a i n é gyomai gyógyszertártulajdonosnő leányával Gizellával, akit később feleségül vett. Ekkor szegedi gyógytárát eladta s anyósáét vette bérbe. Az ifjú pár nagy boldogságban ólt együtt egyideig s örömteljes életüket nem zavarta semmi bántó körülmény. Később azonban, állítólag viszálykodások fordultak elő családi életükben. Nagy feltűnést keltett szerdán reggel a községben a hir, hogy Saj ossy Bélát halva találták lakásán s minden jel arra mutat, hogy öngyilkosságot követett el. Kedden este nyugodtan vonult nyugalomra a gyógyszerész s másnap reggel a takarítónő holtan találta a szoba padlóján. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy méreg oltotta ki a 35 éves férfi életét > a, rendőri vizsgálat szerint pedig kitűnt, mi-* után külerőszak nyomait nem találtak a hullán, — hogy S a j ó s s y Béla öngyil-. kosságot követett el. S hogy a tragikus eset még szomorúbb legyen: a gyógyszerész ifjú felesége nem volt otthon. Látogatóba ment néhány nap előtt szegedi rokonaihoz. Üdülés Lvzben találta a riasztó, fájdalmas távirati hir

} hogy férje hirtelen meghalt. S a j ó s s y Béla sötét tervéről sohasem beszólt senkinek s életuntságot sem lehetett rajta észrevenni. Egyetlenegy levelet hagyott hátra, amelyben talán benno rejlik a titok kulcsa. Gyomán különben a családban előforduló viszálykodásokat emlegetik a gyógyszerész öngyilkosságának okául. — Kossuth ünnepély Csabán. A osaba képviselőtestület nemrégiben ugy határozott legutóbbi közgyűlésén, hogy Kossuth Lajos születése napján díszközgyűlést nem tart s a szoboralapra sem adakozik. Ezért az érthetetlen határozatáért méltó megrovásban részesült a csabai képviselőtestület, melyet ellehetett volna kerülni a hazafiatlanság vádjával egyetemben. Feltűnő is volt, midőn Bókésvármegye második legnagyobb városa kimondta, hogy nem ünnepli Kossuth Lajos emlékét. Emlitettük akkor, hogy elhangzott a gyűlésen egy ujabb közgyűlés összehívására vonatkozó indítvány, melyet azonban nem fogadtak el. Most pedig meglesz a rendkívüli közgyűlés. A képviselőtestület tizenegy lelkes, hazafias tagja, kik tul teszik magukat a pártpolitikán ós a szervilizmuson: Beliczey Rezső, Sailer Gyula, Rosenthal Ignác, Kovács L. Mihály, dr. Ursziny János, Galli Gyula, Németh Lajos, Kiss László, dr. Sailer Vilmos, Áchim Gusztáv ós Kristóffy Károly rendkívüli közgyűlés egybehívására kérvényt adtak be. A kérvényezők Kossuth Lajos századik születése napjára diszközgyülés egybehivását indítványozzák ós azt, hogy a községi képviselőtestület a polgárság által rendezendő ünnepélyeken képviseltesse magát. A közönség körében nagy bizottság alakul meg, mely a nagy napon az ág. ev. templomban tartandó isteni tisztelet után népünnepélyt ós társasvacsorát fog rendezni. A népünnepély tiszta jövedelmét a Csabán felállítandó Kossuth-szobor alapja javára fordítják. — A főispán a munkásokért. Dr. Lukács György főispán újra síkra szállt a munkások érdekében. A munkássegitő pénztár ügyét vette a kezébe, mely Bókósmegyében nem terjedt el még a megfelelő mértékben. Csupán Bókóscscsaba községében alakult eddig meg a helyi bizottság s folytatja áldásos működését a munkások érdekében. Lukács György főispán most értekezletet hivott össze a sególypénztár ügyében Gyulára augusztus 14-ikóre. Meghivót kaptak az értekezletre a központi megyei tisztviselők, a gyulai polgármester ós rendőrkapitány, a járási főszolgabirák és szolgabirák s a községi jegyzők. A meghívottak sorában van a bókésmegyei gazdasági egyesület is. Az alispánhoz intézett rendeletében elmondja a megye buzgó főispánja, hogy a munkás pénztár intézményének megerősítése gazdasági ós társadalmi szempontból egyaránt elsőrendűen fontos dolog s ugy a hazai munkásviszonyok, mint különösen a gazdasági munkásoknak a külföldön, jelesen Olasz- ós Oroszországban legutóbb kitörésekre is került mozgalmai is arra figyelmeztetnek, hogy a földmivelők érdekében már megalkotott intózmó-