Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-27 / 60. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 60. számához. és nem ismer korlátokat. A legrémesebb zene az emberi fülnek a félre vert haran­gok kongása, amely hirdetője a csapkodó lángnyelveknek. A vármegye egyik fejlődő községében K ö r ö starcsán, három nap alatt három­szor volt tüz s ami legcsodálatosabb a do logban, mind a három tűzeset egy telken ütött ki. A hármas tűzről az alábbi sorokban számolunk be. Marti Sándor, köröstarcsai gazdál­kodó egyik jómódú birtokosa a községnek. Tarcsa belső területén van szép háza és a telkéD melléképület ós szín is fekszik. Szerdán délelőtt iiarangkongás zavarta meg a község nyugalmát. S rémült embe­rek Marti Sándor portája felé rohantak, honnan a lángnyelvek látszottak. A szín állott lángokban a telken s rögtön meg­kezdődött az oltás. Rövid idő alatt az áldozatkész lakosok elfojtották a tüzet s megakadályozták a nagyobb veszedelmet. Másnap csütörtökön délután hat óra felé ismét üallatszott a vészes kongatás. Nemsokára rá a kiabálás: — Megint Martinál van tüz ! Most azonban nem a szín, hanem a gazda lakóháza égett. A 16 öles lakóházon egyszerre végig futottak a lángnyelvek s a mentés lehetetlen volt, bár több volt a segítség, mint az előző napon. Mig a víz­sugarak egy helyen oltották a lángokat, az épület másik végén javában pusztítot­tak. A kivonult tűzoltóság hiába erőlködött Kulcsár Kálmán tűzoltóparancsnok eré­lyes vezetése alatt, a szobákba is behatolt a tüz. Csak néhány fiatal ember: P u s k c vitz Imre községi írnok, Balog Mihály, Fülöp Ferenc, Fülöp Gyula iparosok vakmerő bátorságának köszönhető, hogy a bútorzat nem lett a lángok martaléka. Buzdító példa volt Lőwinger Mór körösladányl gabonakereskedő eljárása, ki éppen átutazóban volt Köröstarcsán s lát­ván a veszedelmet, lovait kocsija elől a tűzi-fecskendő elé fogta s maga hajtott a veszedelem színhelyére. A tüz akkor szűnt meg, mikor a ház porrá égett. De ez még nem volt elég. Marti Sándor portáján harmadszor is tüz ütött ki. Pénteken délelőtt uira kigyulladt egy melléképülete, melyet azonban részben meg­mentett a gyors segítség. A hármas tüzeset összes kára, mintegy négyezer korona. Erős nyomozás folyik minden irányban, mert a hármas tüz, szinte maga magyarázza azt meg, hogy a vélet­len ki van zárva. S egyik tűzesetből sem támadhatott a másik, mert mindig más és más épület gyulladt ki. A közsógbeliek gyújtogatás müvének, bosszúnak tekintik a szomorú három esetet. Innen-Onnan. A telefonnál. Mezőberény ben történt az eset. Egy kisebb te­kintélyű „belső" ember telefonálni akart valahová. Tekergeti a csengetyü forgatóját, majd a füléhez tartja a kagylót - Halló! Semmi hang - Halló, halló! Újra semmi válasz. A mi emberünk mérgesen csenget, vár, hallózik, majd ismét csenget Végül dühösen kifakad — Mit hagyják itt csörgetni a becsületes embert ! Mért nem szólnak, ha nincsen ott senki ! Mit beszél a szedőszekrény. A nyomda udvarán szedőgyerekek porolják a betűket. Fújtatóval végzik ezt a mesterkedést, hogy megtisztítsák az apró reteszteket attól a sok szürke­ségtói, ami lerakodik ;iz ólomrudacskák közeibe. Két ember nézi ezt a muukát. Az egyik ujságiró, a másik barátja a lapnak A másik megszólal : - Nézd, milyen különös, úgyszólván csak egy retesz van, amelyikből alig hiányzik betű. Miféle van abban ? Megnézik, hát az 1 számok csoportosulnak benne. - Emebből már valamivel több hiányzik. - Azok a kettősök. A lap barátja folytatja szemlélődését. - A legérdekesebb ez a kettő. Az egyikben ;gy sincs, a másikban egy pár húzódik meg. - Abban van a 3, ineg a 4 szám. A vendég kíváncsisága most már a tetőpont­ára lépett - De hát mitől van ez? - Hja, barátom, ebből a szekrényből szedték iz iskolai értesítők érdemjegyeit! Fürdés a szabadban. A megye egyik községében van a Körös vizén :gy kis uszoda, melylyel megtörtént már, hogy el­;zabadult s a harmadik vármegyében fogták el. A izomszéd községből is ide járnak át fürödni az urak is hölgyek. A héten hölgyek indultak a fürdői útra. Már endbe volt minden s vidám pacskolás, kacagás langzott a hüs hullámokban. Később a bátrabbak , szabadba merészkedtek. Néhány pillanat múlva egetverő sikoltozás verte el a csendet és a nimfák hada rémülten rohant ki L partra. Mi volt az ok? Csupán csak az, hogy kí; malac idült holtteteme lebegett a viz szinén i véletlenül neki ment egyik fürdőző hölgy dere kának . . Azóta nem járnak fürdeni a hölgyek! Mire nem jó az idézés. Két testvérről szól ez a szomorúan kezdődő vidáman végződő budapesti történet. Az idősebbik testvér évekkel előbb odahaza telepedett meg a szülővárosában és gazdag ember lett belőle. A fiatalabbik azonban Budapestre ment szerencsét próbálni és minthogy nagyon kereste, tehát nem találta meg. Akármibe kezdett a hosszú éveken át, balul ütött ki a dolga és mind mélyebbre merült az ínségben. A minap aztán amint éhesen, kopottan őgyel­gett az Andrássy-uton, feldobbant a szive örémében. A testvérbátyja jött vele szemben, egészséges piros arccal, finom ruhában és arany lánccal gömbölyű hasán. A szegény öcscse széttárta a karjait és boldog reménykedéssel szólította meg: - Adolf! De Adotf ur megvetően végignézett rajta és szótlanul ment tovább. Az öcscse majd kővé meredt meglepetésében. Újból a bátyja elé került és fájdal­masan megszólította: - Adolf, hát nem ismered meg a saját test­véredet sem ? A bátyja fagyosan válaszolta: - Nem ismerlek ! Az öcscse akkor sötéten mondta : - No, jó ! Akkor hát meghalsz holnap reg­gelig ! Adolf urat egyszerre meghökkentette ez a fe­nyegetés Elvégre nem lehessen tudni ... az ember már borzasztó dolgákat is olvashatott az újságban . I. . . aztán olyan komor az arckifejezése, amikor i megfenyegette . . . Szepegve szaladt az öcscse után és békítően szólott: - Ne szaladj hát, Abris. Mond, mit akarsz ? - Azt akarom, hogy segits rajtam, mert éhen pnsztulok! - Hát miért nem szólsz ? Nesze, itt van száz forint és próbálj vele szerencsét. Elvégre a testvér­bátyád vagyok ... De mond csak, miért állítottad te az előbb, hogy holnap reggelik meghalok. - Ezt is megmondom. A múltkor betegen fe­küdtem a kórházban és a szomszéd ágyban egy fiu haldokolt. Délután meglátogatta a testvére, de hiába szólítgatta, a beteg nem ismerte meg. Ekkor igy szólott az orvos: - .Szegény fiu, holnap reggelik biztosan meg­hal, ha már a testvérét sem ismeri meg! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Egy mulatóhely lángokban. Budapest, julius 26. (Sajáttud. távirata.) Bécsi távirat jelenti, hogy aRonacher­fóle hires mulatóhelyet három helyen fel­gyújtották. Óriási tüz keletkezett a mulató­helyen s nagy volt a pánik. A tüzet nem­sokára lokalizálták ; a megindított vizsgálat kiderítette, hogy az épületet petróleumos üvegekkel gyújtották fel. Halál légycsípés miatt. Budapest, julius 26. (Saját tud. táv.) Kristóf János ,-tbaujszántói főszolga­bírót megcsípte egy légy. Az apró szúrás­ból vérmérgezés támadt, amely miatt ope­rációra volt szükség. Az operáció ma törtónt meg, de későn: a főszolgabíró a műtét után meghalt. A békéscsabai múzeum. A természetrajzi-tát ujabb gyarapodása. Mindig jóleső öröm fog el bennünket, amikor a csabai muzeum iránt jelentkező érdeklődésről adhatunk hirt, mert tanú­bizonyságát látjuk annak, hogy az intéző­körök fáradságos, lelkes ügybuzgalma nem | vész kárba, s hogy az öntudatos tevékeny­ség, melylyel az avatottak fáradoznak, a közművelődós javára áldásos gyümölcsöt terem. Úgyszólván állandó rovatot kell már nyitnunk annak a fokozatos gyarapodás­nak, melylyel államhatalom, testületek ós egyesek adománya folytán, — a csabai mu­zeum gyűjteményei mind jobban közeled­nek a tökéletes teljesség felé. A képtár, értékes művészi festményeivel, a hasonnemü vidéki intézmények között első helyet fog­lal el; az iparművészeti gyűjtemény több százra menő darabjával valóban tanulsá­gos s arra van hivatva, hogy — különö­sen iparosainknál — a jóizlést fejlessze ; j az éremgyüjtemény a magyar nemzeti mu- ! zeum és egyesek folytonos adományaival immár meghaladja az ezer darabot; a régi­sógtár az 1900. ós 1901. évi ásatások foly­tán, s a Koncsek-fóle gyűjtemény megvá­sárlása folytán Bókésvármegye arkeolo- , giájának csaknem minden korszakából őriz | egy-egy érdekesebb emléket; igen szép az j ereklyegyüjtemény is. Csak a (ermószetrajzi-tár nem tart lépést a többi gyűjtemények gyors fejlő- i désóvel; tartalma ez idő szerint móg igen ,' szegényes s szinte kiáltó ellentétet képez ! a nagy hiányosságban az a kiváló tuzok­praeparatum, melylyel Zsilinszky Mihály védnök ajándékozta meg az egye­sületet. Annál nagyobb az öröm, melylyel hirt adhatunk arról, üogy a csabai muzeum természetrajzi-tárának fejlődése hatalmas lendületet vett azzal a nagyszabású ado mánynyal, melylyel Tarján Tibor, csabai jogszigorló, jónevü ornithologus, az orszá­gos ornithologiai központ állandó vidéki megbizottja, a következő levél kíséretében ajándékozta meg az egyletet: „Tapasztalva a csabai muzeum-egye­sület eredményekben gazdag buzgólkodását s lelkesedve ezen tevékenységen, arra az elhatározásra jutottam, hogy csekély erő­vel ugyan, de annál nagyobb kitartással én is azon leszek, hogy a jelenleg móg gyenge alapon álló természetrajzi osztály is, a szépen fejlődő régiség- és képtár mellett, életre ébredjen. Ebbeli elhározá­som tanujeléül szolgáljon sok fáradság ré­vén összegyűjtött tojás kollekció ajándé­kom, mely áll 295 darab nagyrészt Békós­megye területén összeszedett vad-madár to­jásból, körülbelül 150 fajban . . A fiatal ornithologus e nagy értókü gyűjteményt maga fogja szakszerűen ren­dezni s tudományos alapon determinálni. Ezen becses adománynyal a csabai muzeum természetrajzi osztálya értékes gyűjtemény­hez jutott; mert alkalmunk volt több vi­déki muzeum tojás-gyüjteményót megte­kinteni, de sehol 60—80 darabnál többet magában foglaló kollekciót nem találtunk ; ezek is az egj'es fajok szegénysége, szak­szerűtlen elrendezés s hibás determináció folytán nem ütik meg azt a mértéket, mely a tudományos szempontból való kri tikának első feltótele. ÚJDONSÁGOK. — Öreg honvédek találkozója. Érdekes találkozó lesz Aradon az idei október 6-iki gyászünnepen. Nagy Gusztáv Körös­ladányon lakó. volt 48-as honvódörnagy, az ivánfenóki társulat nyug. mérnöke vetette fel az eszmét, hogy nem-e találkozhatná­nak még egyszer — és utoljára — azok a volt honvédtisztek, kiket a világosi fegy­verletétel után Aradon besoroztak a kü­lüpböző osztrák ezredekbe. A találkozóra szóló felhívás igy hangzik : az öreg, még életben lévő, volt hon­védtiszttársaimhoz szólok, akik a világosi fegyverletétel után besoroztattunk ós kü­lömböző osztrák ezredektől végre a mantuai VI. Garnizon zászlóaljba áthelyeztetvén, töltöttük egymás iránti szeretet ós becsü­léssel tűrhetővé vált keserves időnket. Hozzátok szólok móg életben lévő öreg bajtársak, azon kéréssel ós reményben, hogy ezen utolsó találkozásra meghozzá­tok ezen áldozatot. Ha elfogadjátok ezen felhívásomat, legyetek szívesek engemet augusztus 13-ig értesíteni. Ugy gondolom, hogy legegyszerűbb volna találkozásunk idejéül október hato­dikát, és helyéül Aradot, mint besorozási helyünket, p, o. a „Fehér-kereszt"-szállót kijelölni. Főcélja lenné találkozásuknak\ hogy vérpadra hurcolt tiszttársaink ós volt ve­zéreink sirját a honfifájdalom néma kö­nyeivel magáztássuk és a feledósnek.indult szabadság nemes érzetét a ké ö nemzedék számára felujitsuk. Adddig is Isten vele­tek ! Körösladány, 1902. julius 20. Öreg honvédtársatok: Nagy Gusztáv, nyugdí­jas 48/49. honvédörnagy; — Az uj nagyváradi püspök. Bevégzett tény, hogy a nagyváradi bíboros örökébe a szepesi püspök, Szmrecsányi Pál jut, akinek főrendiházi szereplésével a kor­mány s a korona rokonszenvét sikerült ki­érdemelnie. A szepesi püspökségre az egri érseknek egy kedvelt kanonokja — kassai ember — van kiszemelve, de erősen tartja az a hir is, hogy a püspöki székbe a kas­sai egyházmegye egyik kanonokja jut. — A csabai tornaverseny. A békés­csabai tornaegylet, amint már megírtuk, Szent-István napján tartja országos torna­versenyét, mely mindenesetre nem lesz az előbbi tornaversenyek színvonala alatt, s mint máskor, ugy most is összegyűjti a magyar atlétákat és a külföldiek egy részét. Eddig is már sokan jelentkeztek. A csabai tisztviselők ugyan-e napon akartak nyugdíj­intézetük javára fényes ünnepélyt rendezni, de tervükről a tornaverseny érdekében le­mondottak. A tornaegylet e jóindulatot azzal hálálja meg, hogy a nyugdíjintézet­nek kétszáz koronát ajánlott fel a tiszta jövedelemből. A rendezőbizottságba be­választották az összes községi tisztvise­lőket. Itt emiitjük meg azt is, hogy a tor­naverseny diszelnökéül Lukács György főispánt és Zsilinszky Mihály állam­titkárt, Csaba országgyűlési képviselőjót kérték fel. — Uj unitárius egyház. Az egyistenval­lók felekezete erősen terjed Bskósmegyé ­ben. Már számos községben megalakult az unitárius hivők egyházközsége, melyek most uj testvérüket üdvözölhetik. Füzesgyarma­ton létesül az uj egyház, a református gyü­lekezet 126 áttért tagjából, az uj egyházat Józan Miklós budapesti és Ádám o sí Gábor vásárhelyi unitárius lelkészek ala­ki tják meg. — Levél idegenből. Szomorú irást ka­pott messze idegenből, tengeren túlról Kuthy Irón mezőberónyi asszony. Nagy Amerikából érkeztek a sorok, telve fekete gyásszal, jelentették egy magyar munkás halálát, aki néki férje volt. Félév előtt ment ki az ember a dollárok hazájába. Nejét is magával vitte volna, de az asz­szony nem akarta itt hagyni kis gyer­mekeivel a haza földjót. A férj egyedül indult a nagy útra s ígérte, hogy két esz­tendő múlva visszajön. Az ügyes villamos­szerelő munkás hamar állást is kapott Newyorkban egy villamos vasúti vállalat­nál. Itthon pedig ifjú felesége ós kis gyer­meke vágyódva várták a napot, melyen megtörténik a viszontlátás. És e helyett jött a fekete irás, a halál hírnöke. Férjét eltaposta egy villamos kocsi, ne várja többé haza . . . Egyszerű történet ez a kiván­dorlók életéből, de meghatja a szivet. A nő, a gyermek nem hallotta utolsó szavát az apának, a férjnek ; idegen ég alatt le­helte az ki lelkét, idegen föld borítja ko­porsóját. — Eljegyzés. Braun Sándor divatáru­kereskedő Nagykanizsáról eljegyezte Csabán F i s c h e r Paulát, F i s c h e r Antal ga­bonakereskedő leányát, — Uj tanító. A nagyszénási ág. ev. egyházközség a héten töltötte be két meg­üresedett tanítói állomását. A pályázók közül K ó r y Józsefet és Jánosdeák Lászlót választották meg. — Házasság. Ifj. Indre László dr. törvényszéki aljegyző, akinek fogarasi ha­zafias szerepléséről és onnan Gyulára való áthelyezéséről nemrég adtunk hirt, jövő vasárnap tartja esküvőjét C z i f f r a Janka kisasszonnyal Gyergyó-Szentmiklóson, az örmény szertartású róm. kat. templomban. — Nyári mulatsag. A mezőberónyi egyetemi ifjúság mindig hü marad a régi hagyományhoz, mely azt tartja, hogy a szünidőben táncmulatságot kell rendezni. Nem maradt el ez az idén sem s az ifjú­ság mult szotfibaton tartotta meg nyári mulatságát. A berónyí vigalmakról feles­leges megírni, hogy szépen sikerültek, ez már régi sajátságuk. A Magyar Király szálló dísztermében ez alkalommal is tüzes jókedvvel mulatozott mindenki, amit még jobban fokozott a visszakerült fiima Karcsinak ós bandájának ügyes játéka. A reggeli napsugár tűzött a parkettre, mikor az utolsó csárdás járta s csak a mamák erélyes közbelépésének sikerült véget vetni a mulatságnak. Jelen voltak asszonyok: Berthóty Qusz­távné, Grünvald Zsigmondné, Hegedűs Mihályné, Horváth Jánosné, Herzberger Józsefné, Jantsovits Pálné, Klein Mórné, Klein Farkasné, Lustig Józsefné, Spitzer Mórné, Piltz Mártonné, Piltz Mihályné. Leányok: Berthóty Erzsike, Deutsch Ma­riska, Hegedűs Mariska, Horváth Margit, Horváth Teréz, Jantsovits Irénke Klein Nelly, Klein Margit, Kucián Ilonka, Lustig Bella, Lustig Irén, Mikó Pi­roska (Békés), Mucsi Jolán, Piltz Ida, Piltz Mariska, Piltz Emma, Weiszbrun Sári. — Segédjegyzöválasztás. Orosháza köz­ség képviselőtestülete legutóbb tartott ülé­sén választott segódjegyzőt az újonnan rendszeresített csákói állásra Öt pályázó közül Zilahi Sándor orosházi községi irnok lett a győztes. — A hírlapirodalom köréből. Megemlí­tettük, hogy Tóth József körösladányi ev. ref. lelkész, az Ébresztő cimü ref. néplap szerkesztő-kiadója átadta az újságot egy debreceni könyvkereskedőnek. Most arról értesülünk, hogy Tóth József a lapot E p e r j e s y István debreceni könyv­kereskedőtől visszavette ós az továbbra is saját kiadásában fog megjelenni a mai számmal kezdődőleg. Az a híresztelés tehát, hogy az Ébresztő megszűnt, nem való — Estély a l'getben. A csabai iparos ifjúság művelődési egyletének vigalmi bi­zottsága a jövő vasárnap tartja a Széchenyi­ligeti pavillonban fillér-estólyót, melyet táncvigalom követ. a. vigalmi bizottság már kibocsátotta a műsort, melyen vonzó számok ajánlják az estélyt a közönség ér­deklődésébe. Ellőnek Belencóresi Dezső, lapunk segédszerkesztője tart szabad előadást. Utána F i s c h e r Erzsike mo­nológizál. Sas János, az országos színmű­vészeti akadémia erős tehetségű növendéke egy vig magánjelenetet fog előadni. Kol­lár I lonka monológizál, F i s e r Géza pedig szavalni fog. Az estély tiszta jöve­delmét a vigalmi bizottság Kossuth­szoboralapra ajánlja fel elsőnek Csabán s mint a műsor jelenti, ez évben minden hóban lesz hasonló estély, a hazafias cél érdekében. Már maga ez a körülmény is jelzi, tekintettel hazafias közönségünkre, az estély sikerét.

Next

/
Thumbnails
Contents