Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-06 / 54. szám

XXIX. évfolyam. Békéscsaba, 1902. Vasárnap, julius hó 6 án. Bi 54. szám BEKESMEErYEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőséj: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. tillé Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Uri nyomorúság. Bókósosaba, julius 5. (bd.) Kellemetlen két szó. A foga­lomban, amit kifejez, szinte ellentét van. De csak látszólagos, mert aki gondolkozik egy keveset az idők mostani sorján, megtalálja benne az összetartozást. Só't aki mélyebben megy az elmélkedésbe, látni fogja benne az elválaszthatatlanságot is. A kellemetlenkedő irások nem igen szoktak tetszeni es nem igen akarunk nekik hinni Sokkal kedvesebbek és tetszetősebbek a ragyogó hazugságok, melyek hízelegnek, mintha valaki őszintén mutatja a rideg, durva igaz­ságot. Pedig az igazság sohasem"durva. Csupán az látja, annak aki már benne úszik a csillogó hazugságokban s azokból sohasem akar kikerülni. De hiába hazudunk, hiába takar­gatjuk az uri nyomoraságot, az álta­tás biboros, aranyos leple alól ki­kisötétlik az, — egyre jobban. És kitűnik, hogy amennyi a munkás proletár,ugyanannyiaproletár B uraság" is Csakhogy az e őbbiek őszintébbek, nem burkolóznak a hazugság takaró­jába . . . Lehet erről elmélkedni most, mikor befejeződött az iskolaév és ott állunk, hogy az uri proletárság ismét gyönyö­rűen növekedik. Az a nagy tömeg, mely az iskola porát több-kevesebb tanultsággal le­rázta magáról, szinte egy nagy vágy­ból áll: ur akar lenni. Helyes gondo­lat, csak az a fogalom pusztítani való, amit az „ur" szóhoz fűznek. Mert a mi társadalmunk nem tart mindenkit urnák, ha nadrágban jár is. A fogalom már elfajult. Áz az iparos, aki két keze munkájából tartja el becsülettel és tisztességgel a csa­ládját és ad még másik öt embernek kenyeret: nem ur. A mi nyakig ha­zugságokban fürdő társadalmunk nem tartja annak. De ur az a dijnok, az a hivatalnok, az a katonatiszt, aki fulladozik az adósságok óceánjában, — mert nem tudja megfizetni a „nem urak" munkáit. Azért ur, mivel más­képpen keresi a kenyerét. Mivel nem var, nem kalapácsol, nem farag: pusz­tán ezért ur. Az urasággal pedig kötelezettsé gek járnak, melyeket elkerülni lehe­tetlen; passziók, melyekről lemon­dani nem szabad, mert különben szétfoszlik az „uraság" nimbusza, mint a szappanbuborék. És miután nem telik a p'énzből, jön a hazugság lepedője, hogy legalább a külszin ta karja a belső nyomorúságot. Most újra szaporodni fog az úri proletárok serege. Az ostoba társadalmi felfogás nem engedi meg, hogy a kéz­műves pályára lépjen az ifjúság, mind­egyiknek úrnak kell lennie, ha nyo­morultnak is. \ társadalom szeméről még most sem lehet levenni a fekete hályogot, hogy éppen olyan becsüle­tes hivatásnak lássa a szabóságot, mint a hivatalnokságot. És tódul a? ifjúság az „úri" pályára, mert belenevelték már az ipari pályá­tól való idegenkedést. Mert lelkükben élnek már a csillogó hazugságok és nem akarják észrevenni „durva" igazságot. Da hát csak haladjunk tovább ezen a mesgyón. Legalább hamarabb eljutunk ahhoz az időponthoz, midőn már képtelenség lesz lehazudni az úri nyomorúságot . . . Talán akkor eljön a forduló! A főváros- és a politikáról. — Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, julius 4. Minden körülmények között kellemesebb volna egy tengeri fürdőből keltezni a leve­lemet, mint a fővárosból, melyre már rá­borult a nyugalom és a — meleg. Az előbbit el lehetne viselni, de az utóbbi kissé kellemetlen. A főváros már benne van a „rnort szezon u-ban és pang a köz- és társadalmi élet. A körutak és előkelőbb utcákban csukott ablakokkal alusznak a paloták) lakóik pedig távol mulatnak és talán — üdülnek is. A kávéházi élet csak estefelé éled, akkor se nagyon, mert a nyári mu­latóhelyek korszaka és a szalmaözvegyek ideje vagyon. Üres chambre separeet alig lehet találni most Budapesten s rendesen innen irják a férjek fürdőző feleségük­nek, hogy „unalmas az élet, gyere haza édes ! u A tompultságból fölrázta egy kicsit a fővárost Petró Gyuláné bestiális gyilkos­sága és néhány napig ez a szenzáció űzte messze a nyári napok melegét. Különös is ez a fővárosi társadalom ! Egy rabló­gyilkosság, hirlapirói nyelven mondva, to­vább „él", mint. egy nemes oielekedet. Egy nagy adomány hire átlag egy napi életű, mig egy borzalmas tetten egy hétig elrágódik Budapest. És a gyilkos és hozzá­tartozóinak interjuholását többen várják és többen olvassák, mintha már a kész kiegyezés hiréröl irnák meg Széli és Kör­ber nyilatkozatát. A kiegyezést is félretette a forróság, no meg a képviselőházi szünet. Alig jön róla hir s ha várják is a ház uj megnyi­tását a dunaparti uj országházban, csupán arra kíváncsiskodnak, hogy miképpen fog­nak festeni a képviselők az uj otthonban. a. költözködés nagyban folyik már és nem­sokára beíejezést is nyer. A kiegyezési tárgyalásokat különben a jövő héten Bécs ben újra folytatni fogják. A kereskedelmi szerződésekről azt irták Bécsben, hogy az osztrák kormány a ma­gyart a felmondásról értesítette*. De hát ez csak olyan hir, melynek szülőanyja a meleg volt és amely a koholmánytól sem­miben sem különbözik. Mulatságos még a hirben foglalt vád is, — melyet megcá­foltak — hogy a magyar kormány tétette közzé a kacsát. Hasonlóképpen áll a hon­védparancsnokságoknak a hadtestparancs­noksági székhelyekre való áttelepitése. A honvédparancsnokságok székhelyén nagy ijedtséget szült az álhir és nagy lázzal indul­tak meg a kérvényezéaek. Pedig üres kombináció az egész ós aki felvetette, el­felejtette azt, hogy e tekintetben csak a törvényhozás intézkedhet. Ilyen törvényja­vaslat pedig egyáltalán nincsen kidolgozás alatt, tehát az egész áthelyezési ügy mese. a. vasutminiszterségről is korai még a tár­gyalás, miután illetékes helyről semmi hir nem jött felőle. S igy korai a találgatás és L u d v i g h-nak nyugdijba való menesz­tése. De hát kérem, ha itt van az uborka­szezon, nem csodálkozhatunk, ha a politi­kába is belekerül a — cápa. .cxz angol király betegsége iránt nem érdeklődik már nagyon a főváros. Igen hosszantartó, a budapesti türelem pedig rö­vid. Sokkal érdekesebb az olasz király, II. Viktor Emánuel dilemmája, aki utazna az orosz cárhoz Pétervárra, de nem tudja merre. A Habsburg és a szavojai ház között feazesség van a Vatikán miatt s királyunk nem adta vissza Umbertónak trónra lépé­sekor való „vizitjét", Ferenc Ferdinánd elkerülte olaszországi utazásakor Rómát. Svájccal pedig még feszesebb a viszony s az olasz király arra sem szeretne utazni. Ha mifelénk jön, Tirolon visz át az ut, ha Svájc felé, a Szent-Q-otthárdon kell átha­ladnia. A kérdést teljes inkognitóval akarják megoldani, ugy hogy még a vasúti személy­Békésmegyei Közlöny tarcaja. Fürdói levél. — A »Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. ­Feketehegy, julius 3. Tisztelt szerkesztő ur ! A „Békésmegyei Közlöny" egyik leg­közelebbi számában cikket olvastam a mai válságos közgazdasági állapotokról, amely­nek befejező részében arra int a cikkiró, hogy jó lesz magunkat a fürdőzésektől visszatartani, mert fogytán van a „greschli." Hát, — tisztelt szerkesztő uram, — az ön közgazdasági cikkirójának van is, nincs is igaza. Mert tagadhatlan tény, hogy a magyar közgazdaság viszonyai csakugyan orvoslást igényelnek, de a gyógyitó esz­közök keresése közben bizony-bizony feles­leges ós célhoz nem vezet a fürdőző pub­likum zsebeiben kotorászni Fürdőző közönség volt, van ós lesz mindig. És ha hazai fürdőinket látogatja, még a panaszos közgazdasági helyzet re­perálásán is hathatósan közremunkálkodik Mert kétfólekép osztályozható a für­dőket látogatók nagy serege. Egyik uri passzióból járja Ischlt, Gmundent, Szalz­kammergut kies üdülőhelyeit, Nizzát, Osz­tendét stb. stb ; ebbe az osztályba tartozik főúri és pénzarisztokráciánk túlnyomó része, amelynek bizony a fürdőből való haza­jövet után is marad elég apró pénze. Csak az az elszomorító, hogy az a töméntelen sok százezert, amit ez a társadalmi osztály luxurióz hajlamainak kielégítésére külföldi fürdőzés közben áldoz, a hazai fürdőknek pártolásra szoruló ügyétől vonja el. A má­sik azonban azért megy fürdőre, mert „muszáj", ami tudvalevőleg a leghatalma­sabb magyar potentát; és ez elől kitérés nincsen, még akkor sem, ha a fürdőzés költségét valamelyes pénzügyi müvelet ut­ján kell előteremteni. Ez azért megy a fürdőbe, mert ott gyógyulást keres, mert egészség nélkül a csaiádfentartás súlyos kötelességeit ellátni nem képes, mert a legdrágább földi kincs az egészség, s ezt • kell visszaszerezni még anyagi áldozatok árán is. A fürdőző publikum ezen részének tagjai a magyar társadalom gerincéből, a középosztályból kerülnek ki, s dicséretükre legyen mondva, azt a csekély összeget, melyet egészségük helyreállítása egy éven keresztül tartó munkálkodás közben elvesz­tett testi és szellemi erőik felfrissítése igé­nyel, hazai fürdőkben költik el. Kár is a magyar pénzt osztrák, vagy más külföldi fürdőkön elpazarolni. Néme­tek, angolok, tranciák — mert itt-ott ezek is eltévednek hozzánk — tesznek benün­ket figyelmessé arra, hogy Magyarország mily kincset bir fürdőiben. Akár speciális gyógyeröre nézve, akár klimatikus szem­pontból kiállják a versenyt hazú fürdőink a külföldiekkel; a felföldi ós erdélyi Kár­pátok vadregényes panorámáját pedig a magyarok Istene olyan jókedvében terem­tette, amikor ezt az öreg földgolyóbist va­lami páratlan, valami sehol másutt fel nem lelhető dísszel kívánta megajándékozni. Most éppen a Magas-Tátrák aljában barangolok ; utazgátásom közben csak a napokban jutottam Feketehegyre E kies íürdő Tompa Mihály koszorús költőnknek kanvai le kész korában, mint­egy húsz esztendőn át rendes nyári üdülőhelye Szepesmegyében, Merény bá­nyaváros közelében, az igiói vasúti állo­mástól két órányira, egy fenyves erdővel körülvett völgyben, 660 méternyi magas­ságban a tenger szine fölött fekszik. Buda­pestről a m. kir. államvasutak Kassáig vezető vonalán s innen a kassa-oderbergi vasúton a Hernád völgyének hegy-völgyes, ősrengeteg fenyves vidékén át, Iglótól két órai kellemes kocsi-uton közelíthető meg. A fürdő több igen csinos villából álló nagyobb telepet képez ; az épületek közül nevezetesebbek a Szócheny-, Hunyadi-, Bethlen-, Bocskay-, Rákóczy-, Zrínyi-, Thö­köly-, Tompa ház stb, ezekben mintegy száz világos, szellős, száraz szoba áll a fürdőző közönség elhelyezésére. Kényelmes beren­dezkedése az intézetnek az, hogy központi lürdő épületet nem tart, hanem minden egyes lakóházban külön decentralizált női ós férfi szobák vannak elhelyezve. Igen helyes az igazgatóság azon intézkedése is, hogy a fürdőtelepen külön vendéglői he­lyiséget nem engedélyez, hanem maga tart fenn két nagy teremben közös étkezőt, ahol valóban olcsó árak mellett igen ízle­tes ételekkel szolgál, s lelkiismeretes gond­dal felügyel a betegek dietetikus ellátá­sára elannyira, hogy azok számára, akik­nek kóros állapota ugy kívánja, még külön vegtáriánus konyhát is tart fenn. A közös .^étkezők hasznát a dietetikus étrend ellenőrzésén kívül még abban is látom, hogy az idegenbő] összeke­rülő több százra menő közönségnek a fehér asztal mellett gyors ismeretségét mozdítja elő, ami e kellemes, üdítő időtöl­tésnek első, alapeltótele. A társalgó-, játék-, olvasó terem, kinek -kinek kedvtelése szerint teljesen kielégítő szórakozást nyújt; ezekben számos magyar és német nyelvű hírlap, folyóiratok, képes lapok vannak általános használatra letéve. Zongora, billiárd, fedett tekepálya, egy hatalmas fenyves árnyában elhelyezett tennisz pálya, könyvtár, cigányzene, hang­versenyek, táncvigalmak bő szórakoztatást nyújtanak a vendégeknek. A környező fenyvesekben rendezett s jókarban tartott sétautak vezetnek összesen '20 kim. hosszaságban, részint vízszintes, részint enyhébb, vagy kissé erősebben emel­kedő irányban. A nagyobb magaslatokra szerpentin utak vezetnek. A mérsékelt tu­risztika gyakorlására bő alkalmat nyújta­nak a közeli hegycsúcsok, melyek közül különösen a Torony és az 1116 m. magas Buchwald emelendő ki, ahonnan gyönyörű kilátás nyilik a Magas-Tátrára, a szepesi várra, a Gölnic völgyére ós a szepes-gömöri érchegységre. Szórakoztató ós tanulságos kirándulások célpontját képezik a szom­szédos ipartelepek: a Bind ós Rosztoka nevü vasbányák, a merényi kohók ós há­morok, valamint a kissé távolabb fekvő her­nádvölgyi vasgyár-részvénytársaság nagy­szabású ipartelepei, melynek vasolvasztói, munkás épületei, gyári helyiségei, raktárai s a vasércet szállító speciális hegyi pályái, lekötik a figyelmet. Feketegy meteorologiaí viszonyai igen kedvezőek; a környező m igas hegyek az észak, dél és nyugat felől jövő szeleket feltartják, a levegő tiszta, pormentes és ozondus, hőmórsóke állandóan hűvös, de melegebb, mint a szepessóg északi vidékén ós a nagy fenyőerdők közvetlen szomszéd­sága folytán nem mutat a nappali és éjjeli órák, továbbá a derült ós esős napok kö­zött nagy diferenciákat. A júliusi közép­hőmérséklet 18° C, az augusztusi 16° C, ugy, hogy itt a legforróbb nyárnak is tavaszi jellege van. a. diétát, valamint a többi gyógyfor­mát, a vizgyógymódnak különböző válfaját, a lég ós napkurát, a masszázst, az elek­trotherapiai gyógymód minden alkalmazá­sát, a fürdő régi, s általános közkedvelt­ségü orvosa, dr. BartschQusztá* személye­sen ellenőrzi, az igazgatás ezerféle szöve­vényeit pedig a fürdőtelep szeretetreméltó tulajdonosa, özv. Lomniczy Vilmosné nagy gonddal, figyelemmel, a vendégek legap-

Next

/
Thumbnails
Contents