Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-07-20 / 58. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 58. számához. Marcel. pécskai rendörbiztos,Hr ab ov s zky , Pál, csabai községi irnok, oki jegyző, J B o b v o s Soma, szarvasi községi irnok, oki. jegyző és B a r n a Lajos, volt csendőr­őrmestert. A felkiáltásokban Kovács és Hra­bovszky neve hangzott. Az elnöklő főszol­gabíró elrendelte a felállással való- szava­zást s K o v á c s nyolc, Hrabovszky 26 szavazatot kapott s igy Csaba rendőr­főbiztosának 18 szótöbbséggel megválasz tották. A Simay- és a Décsey-féle telek. Legelőször tárgyalta a közgyűlés a Sima y-féle teleknek, az állam részére gyermekmenhelyül való átengedését és Décsey József tel kének megvételét, tekintve, hogy névszerinti szavazásra lóvén szükség, s a képviselők még teljes számban együtt voltak. A Simay-féle telket átadják az ál­lamnak gyermek-menhely felállítása céljá­ból. A községet semmi további kötelezett­ség nem togja terhelni. Az állam maga rendez be ós maga tartja fenn az intézetet. Ez ülésen kellett — elmúlván a harminc nap — névszerint szavazni az átadás iránt. S z a 1 a y József felszólal s ugy tudja, hogy a múltkori gyűlésen, mikor először tárgyalták az ügyet, nem az egész Simay féle telek átadásáról volt szó, hanem csu­pán azon területről, melyet az épület el­foglal. Korosy jegyző a jegyzőkönyvekből mutatja ki S z a 1 a y József „visszaemléke­zéseidnek helytelenségét. Décsey József az Apponyi-utcának megnyitására felajánlotta 432 négyszög­öles szőlőskertjét 2000 korona vetelárban. Ugy a telekátadást, mint a, telekvételt a közgyűlés megszavazta. Interpalláció a községi takarék­pénztárs a vámos utak ügyében Az adóbehajtás, pénztárak vizsgálata, kórház ós szegényház és a népmozgalomról ezóló jelentések után ismét Szalay József állott fel. Kérdést intézett az elöljárósághoz és azzal kezdte: Mint városi képviselőnek szivén fekszik a község érdeke ós hala­dása. Igaz ugyan, hogy a haladás sokszor olyan módon történik, a melylyel nem ért teljesen egyet. Mert nem feltétlenül szük­séges, hogy » haladás az adó emelkedésé­vel vagy kölcsön felvételével történjék. Vau annak más módja is, és pedig gon­doskodni kell a község megfelelő jövedel­méről. Igy gondolkozott a képviselőtestü­let, midőn a nagybirtokok megadóztatását kérte, midőn egy községi takarékpénztár felállítása ügyében egy bizottságot küldött ki. Ennek már egy éve s a bizottság mű­ködésének nincsen semmi eredménye. Kérdi: hogy micsoda okok azok, a melyek a kér­dést ennyire hátráltatják? Csaba előhala­dásának ügyét szolgálná a vámos utak át­vétele is a vármegyétől. Ugy tudja, erre is bizottságot küldtek ki. Nem könnyű do­log ez, de nagyon fontos a községre nézve. E tekintetben kéri a feleletet, mennyire a.7. országos törzskönyvező bizottság leküldött a hözséghez egy kimutatást, mely a határbeli lakott helyek kimutatását tar­talmazza. A közgyűlés a tanács javasla­tára az elnevezések némelyikét megváltoz­tatta is igy kívánja törzskönyveztetni. A vármegye rendeletet adott ki a ka­tonai céllövészet terének bérbevétele ügyé­ben. A katonai hatóság ötszáz koronát ajánlott fel bér gyanánt, mondja a ren­delet s kéri a község hozzájárulását is, hogy a régen húzódó ügy valahára véget érjen. A tanács kétszáz korona hozzájáru lást javasol. Szalay József felszólal, hogy mi módon ajánl a tanács 200 korona hoz­zájárulást. Beszéde közben Sailer Gyula mosolyog s ezért feléje fordul : — A képviselő ur talán sokalja a beszédemet ? — Igazán sokallom, volt a derültséget keltő válasz. Korosy főjegyző magyarázata után, hogy a 200 koronát a vármegye, mint be­szállásolási költséget meg fogja téríteni, a tanáos javaslatát elfogyadták. A tornaegyleti telek eladása ügyében bejelentette az elöljáróság, hogy az eladást meghirdették ós egy zárt ajánlat érkezett be. Az ajánlatot felbontották: az első csabai gőzmalom tulajdonosa ígér tízezer koronát a telekórt. Miután községi tulajdon eladá­sáról van szó, harminc nap közbevetésével fognak névszerinti szavazás utján dönteni az ajánlat felett. Egyéb jelentéktelen ügyek letárgyalása után Dusnitz Vilmost ós Buttermann Dávidot lakositották. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Loubet Olaszországban. Budapest, julius 19. (Saját tud. táv.) Párisból érkező távirat jelenti, hogy Loub et Emil köztársasági elnök, a jövő év január­jában Rómába utazik s meglátogatja Vik­tor Emánuel királyt ós L e o pápát. Nábob az örültek házában. Budapest, julius 19. (Sajáttud. távirata.) Bécsből táviratozzák, hogy a dúsgazdag, ismert nevű magyar mágnást N á k ó Kál­mán grófot, rokonai nagymérvű pazarlásai miatt a döblingi tébolydába szállították. A gróf kedvesét pedig zsarolás miatt fel­jelentették. Plósz Sándor méltányolta a hazafias érzésű fiatal ember kérelmét s a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. Dr. Indre egy szatmármegyei földbirtokos fia, román származású, de, a mint a kolozsvári sajtó­biróság előtt megjegyezte, ő első sorban magyar hazafinak tartja magát és csak másodsorban román embernek. A derék fiatal embert nagy rokonszenvvel várják a törvényszéknél, mert becsületes gondolkodásmódjáért, őszinte, hazafias ér­zéseiért üldöztetést szenvedett, illő és mél­tányos tehát, hogy becsülésben ós szeretet­ben részesüljön abban az uj környezetben, ahova maga is vágyódott. van mar az ugy 9 Korosy főjegyző felelt az interpel iációra határozottan ós tömören. Tény, hogy a takarékpénztár ügyében bizottságot küldött ki a közgyűlés. E bizottság egyszer össze is ült és tanácskozott, de ezután többszöri összehívásra sem jelentek meg a tagok. Ezt bejelentette az elöljáróság a közgyűlésnek. Ez ügyről csak ennyit tud mondani. A vámos utak tárgyában pedig a vármegye beleegyezésével, fenn van a kérvény a miniszternél már egy éve. Leg­utóbb a vármegye alispánja személyesen érdeklődött az ügy állása iránt s feleletül kapta, hogy nemsokára határoz a miniszter a dologban, még pedig Csaba kérelmének értelmében. Szalay József tudomásul veszi a felelet második részét, az elsőt azonban nem Sailer Gyula elmondja, hogy szin­tén tagja volt a takarékpénztári bizottság­nak. De az a bizottság nem egyenesen a takarékpénztár ügyében volt kiküldve, an­nak feladata a község pénzügyeinek ren­dezése volt. Felmerült a községi takarók­pénztár alapításának is az ügye, de nagy ellenszenvvel találkozott a bizottságban. Kocz iszky Mihály azon nézetét fejezi ki, hogy talán azért nincs eredménye a bizottság működésének, mert a tagok között pénzintézeti emberek is vannak. Rosenthal Ignác szerint némelyek most nagy szónoklatokkal szeretik ez esz­mét firtatni, a melyben pedig sokan sze­retnek annyira ragyogni, azt az eszmét először ő vetette fel. Memorandumot dol­gozott ki, melyet akkor elvetettek. Nem frázisokat dobált, miut mások, hanem ko­molyan dolgozott. Most egy pénzintézet ólén áll, mert látta, hogy erre szüksége van Csabának, és ha ezért célozgatnak reá, azt a leghatározottabban visszautasítja. A főjegyző válaszát a közgyűlés tu­domásul vette. Rendeletek, átiratok. A kereskedelemügyi miniszter leirt az iparos tanonc iskolák ügyében s hogy a továbbképző iparos tanfolyam összes költ­ségeit viseli. Tudomásul vették. Egy áthelyezés története. Üldözött birósági jegyző. Jellemző az erdélyi kihegyezett nem­zetiségi ellentétekre, hogy az igazságügy­miniszter kénytelen volt dr. Indre László fogarasi járásbirósági aljegyzőt mostani állomás helyéről a gyulai kir. törvényszék­hez áthelyezni, mivel testi épsége Foga­rason állandóin ves edelemben forgott. Az oláh nemzetiségi túlzók azért bőszültek fel Indre ellen, mert ez a kolozsvári ma­gyar lapokban leleplezte azon üzelmeket, melyeket az „Economul" bank igazgatója Podoba Vazul elkövetett. A cikkek hangja annyira éles volt, hogy Podoba sajtópert indított azok irója ellen A pör a kolozsvári sajtóbiróság előtt folyt le, és az erdélyi részekben általános szenzációt keltett. A. bíróság megengedte Indrónek, hogy állításait bizonyítsa. A birói eljárás során a bankigazgatóra csúnya dolgok derültek ki. Mielőtt az ^Economul"­aál „áldásdus" működését megkezdette volna, falusi pap volt, ós lelkészi állását arra használta fel, hogy magának minél nagyobb anyagi hasznot szerezzen. Nem riadt vissza a misepénzeknek saját céljaira való felhasználásától sem, a mellett jó pénzért megesketett hadköteles sorban álló legényeket, sőt kettős házasságokat is kö­tött. Midőn üzelmei kipattantak, a balázs­falvi érseki szentszék megfosztotta plébá­niájától ós a papi rendből is kiközösítette. Visszaéléseiért megérdemelte volna ugyan, hogy büntető uton is felelőssógra vonas­sék, de a mint a szentszék határozatának indokolásában kiemelte, más tekintetben (mint agitátor ós Mangrának dühös hive) annyit használt az oláh nemzetiségnek, hogy a további eljárást ellene nem kívánta folytatni. A hivatalos akták rendkívüli hatást gyakoroltak a sajtóbiróság tagjaira, ugy hogy Indrót az ellene emelt vádak alól egyhangúlag felmentették. Az oláh túlzók nam tudták neki meg­bocsátani, hogy egyik főemberüket igy kipellengérezte, azért a hol szerét ejthették, minden alkalommal kellemetlenkedtek neki. Fogarason formális zár alatt állott, isme­retlen tettesek az ablakán belőttek, abla­kait kövekkel beverték ós életét annyira megkeserítették, hogy lehetetlen volt tovább ott maradnia. Kérvényt nyújtott tehát be az igazságügyminiszterhez, kérve valamely magyar bírósághoz leendő áthelyeztetósót. UJDONSAGO K. — Csend Majdnem üresen állnak a megyebeli községek. A munkabíró férfiak, asszonyok ós lányok a végtelen mezőn szorgoskodnak, hol a rengő búzatáblák sárgulnak. Csend van mindenfelé, csak a legszebb zaj hangzik: a munka zaja. Gazda ós munkás meg van elégedve a tömött kalászokkal s mindenki jó reménységgel tekint a jövőbe. S ami legmegnyugl atóbb a dologban, azt a juliusi közigazgatási bi­zottsági ülés elé terjesztett alispáni jelen­tésnek, egy szinte eltűnő mondata jelenti : a munkások és munkaadók közt nem me­rültek fel viszálykodások. Ez a esetni, az egyetértés és a béke csendje teszi az idei aratást legszebbé. Sokan voltak, kik félve néztek a nyári munkák elé, tekintve V á r­k o n y i István működését ós a gyomai választásokat. Azt hitték, hogy a rossz­akarattal elhintett szikra olthatatlan lángot fog kelteni a romlatlan nép lelkében. íme látjuk, hogy nem igy volt. Az emberi természetben rejlik az, hogy a kecsegtető ós ragyogó elveknek, me­lyek saját jobbvoltunkat célozzák : hinni tudunk ideig, óráig. De mikor a futó lelkese­dés helyébe a józan ész kerül, belátjuk a dőre elvek tarthatatlanságát. Igy tesz a mi józan magyar népünk is. Hiszen mindenki­nek van valami keserűség, elógetlensóg a szi­vében. Mindenkinek van baja az életben, , a földmivelŐ népnek is. De társadalmi és közgazdasági átváltozás sohasem történt még a történelem tanúsága szerint, roha­mosan. Nagy, hosszú időre van szüksége az ilyen haladásnak, melyben veszélyes a gyors menet, a hamaros lépés. Ki álmo­dott volna évtizedek előtt munkás segély­pénztárról, balesetbiztosításról, kiháza­sitási és temetkezési segélyről ? íme már minden megvan. S a csendnek oka 'ottrej lik még a mi becsületes, magyar népünk józan lelkületében, mely hevülni tud, de a hevülós után tisztán gondolkozni is. — Csaba uj kölcsöne. A községi kép­viselőtestület juniusi ülésén határozta el, hogy egészségügyi ós közoktatásügyi építke­zésekre 160, illetőleg 400 ezer korona köl­csönt fog felvenni s meg is bizta az elöl­járóságot, hogy kór jen ajánlatot a fővárosi nagyobb pénzintézetektől. A csütörtöki köz­gyűlésen ismertette a tanács három intézet ajánlatát s azt indítványozta, hogy mivel pénzügyi dolgokban sokkal ajánlatosabb a személyes alkudozás, küldjön a közgyűlés a kölcsön ügyében bizottságot a fővárosba. A közgyűlés küldöttségképen Korosy László főjegyző vezetése mellett az elöl­járóságot bizta meg a fővárosi úttal. — Az orosházi szinkör. Az orosháziak uj szinköre már teljesen elkészült, a na­pokban befejezték a legvégső belső mun­kálatokat is. A színkört az orosházi keres­kedőifjak mükedvelőtársasága fogja fel­avatni előadásával, melyet jövő vasárnap tartanak meg. Az első sziui idény meg­nyitása pedig a jövő hónap 15-ikén lesz. Makó Lajos debreceni színtársulata jön Orosházára s ünnepélyes megnyitó előadást fognak tartani. Teljesült hát az orosháziak régi vágya, csak most legyen buzgó — színházba járó közönség. — Halálozások. Egy szerelemkötötte, boldog frigyet tépett szót ismét a kérlel­hetetlen halál. Dr. D ax er Györgynek, a csabai Rudolf-gimnázium hittantanárának ifjú nejét, H u r s á n Ilonkát ragadta el az élők sorából, két évi boldog házas élet után, 21 éves korában. A megboldogultat pénteken kisérték nagyrószvót mellett örök nyugalomra, koporsóját számtalan koszorú között a gimnáziumi tanári karó is díszí­tette; halálát szomorú szívvel gyászolja férje, özvegy édes anyja s három testvére. — Orosházán V i d o v i c h István mér­nök 26 éves korában elhunyt. A képzett fiatal ember a vásárhelyi tiszai társulat mérnöke volt Halála szóles körben keltett részvétett Orosházán. — Villámsujtott aratók A kalászok aranyszínű tengerében áll ezer ós ezer munkás s verejtékes arccal, de fáradságot nem ismerve, dolgoznak az egész ország javára, mert csakugyan élet a búza. ai^ nál inkább kell átóreznünk azoknak szomorú sorsát, kiket rekkenő melegben ér a tüzes napsugár és égiháború; és akik néha ál­dozataik lesznek munkájoknak. Kis Imre. ós Kovács Imre békési aratók, a békési határban Vadasmegyeren dolgaztak. Egyik reggel alig kezdtek hozzá munkájukhoz, komor felhők borultak az égre, a menny dörögni kezdett s rettentő harsogással le­sújtott a cikkázó villám. A két munkás le­rogyott a földre s nem is keitek fel többé, megölte őket a villámcsapás. Egyiket fe­lesége ós három árvája siratja. Nagy rész­vét mellett kisérték Békésen utolsó utjukra a két aratómunkást. — Hímen. P i 11 z Márton mezőberónyi kereskedő ós szőlőteleptulajdonos leányá­val Mariskával, ma tartja eljegyzését Kálmán Lajos debreceni fiatal keres­kedő Mezőberónyben. — A vésztői lelkészbeiktatás. Csák Aladár vésztői ev. ref. lelkészt nagy ünné­pélylyel iktatták hivatalába. A lelkészt a pályaudvaron T a r d y Lajos fogadta. A zsúfolásig megtelt templomban Dombi Lajos helyettes esperes mondott beszédet, melyben hivatalába iktatta be Csák Aladárt, ki utána lépett a szószékre Isteni tisztelet után presbiteri gyűlés volt. Este a közönség a kaszinó termében 200 terí­tékű társasvacsorára gyűlt össze, melyet számos pohárköszöntő tett élénkké. — Eljegyzés. Lőrinczy László csa­bai gyógyszerész eljegyezte S t a c h ó Dezső volt ezredorvos özvegyét, született Schönborn Arankát Csákován. — Jegyzőválasztás. Nagy Ödön le­mondása folytán megüresedett bucsatelepi jegyzői állást a héten töltötték be. Egy­hangúlag közfelkiáltással Egyed Ignác füzesgyarmati községi írnokot választották meg. — Schlaucii Lőrinc bíbornoki kalapja. A megboldogult S c h 1 a u c h Lőrinc dr. bibornok püspök, kardinális kalapját rava­tala elé helyezték, majd az összes jelvé­nyeivel s kitüntetéseivel együtt a kopor­sóval Temesvárra vitték. — A temesvári temetés után a rendjelekkel együtt a bí­bornoki kalapot is visszaküldöttek: Nagy­váradra. Ott ősi szokás szeri it, mint min­den bibornok halála után, a vörös kalapot vastag cérnaszálon a székesegyház szen­télyében szögre függesztették föl s addig hagyják ott, mig magától le nem hull. A kalap egy-két, sőt három évig is szokott függeni s ha leesik, akkor a püspöki pa­lota emlékei közzé helyezik. A kalap fel­függesztése régi szokás, különös értelme nincs, csak az a célja, hogy a híveket az elhunyt bíborosra visssaemlókeztesse. — Itt emiitjük meg, hogy az uj püspök kine­vezéséig az egyházmegyét Win k 1 e r József fölszentelt püspök kormányozza. — Áthelyezés. AZ igazgatóságügymi­niszter T i m á r y Alajos békéscsabai kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt, hivatalból a gödöllői kir. járásbírósághoz helyezte át. Timáry állása csak ideiglenesen volt szervezve a békéscsabai járásbíróságnál arra az időre, még az endrődi telekkönyvi át alakítási munkálatok befejezést nyernek. Ezen munkálatok már körülbelül egy évvel ezelőtt véget értek, s a miniszter az állást akármikor beszüntethette volna. De mert Timáry egyike a legderekabb hivatalnokok­nak, az igazságügyi kormányzat nem akarta őt mostani állomás helyéről elhelyezni, mig egy jobb helyen üresedós nem támad. — Választás. A mult vasárnap tarta­tott meg Vésztőn Cs án k y Jenő szeg­halmi főszolgabíró elnöklete alatt a vá­lasztás, mellyel az üresedésbe jött második és harmadik jegyzői állás töltetett be. Má­sodjegyzőnek Horváth Gyula eddigi harmadjegyzőt választották meg. A harmad­jegyzői állásra két jelöltnek volt nagy pártja : S u c h István gádorosi és K a­I a n d r a Gyula körösladányi segódjegy­zőknek, kik közül az előbbi 23 szavazattal győzött. — A katonai barakk ópitöi. A csabai képviselőtestület régebben elhatározta, hogy uj katonai barakkot fog építeni. A tanács szombaton tartott ülésén határozott a be­adott pályázatok ügyében. 8ztraczin szky György és Kékedi János ajánlatát fo­gadták el, kik 17 1% engedmónynyel építik fél a barakkot. Az építéshez minél hama­rabb hozzá kell kezdeniök, mert a katonai hatóságnak október havában már szüksége van az épületre. ' — Uj gyógytár Endrödön. Endrőd község közegészségügyi bizottsága a héten tárgyalta Osapai gyomai lakos, gyógy­szerész kérvényét a második gyógytár fel­állítása tárgyában. A közegészségügyi bi­zottság a második gyógytár felállítását szükségesnek találta, s ugy határozott, hogy a képviselőtestületnek ily értelemben tesz előterjesztést. Igy hát bizonyos, hogy a községi képviselőtestület megszavazza az

Next

/
Thumbnails
Contents