Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-12-18 / 101. szám

hét alatt meggyógyult. Számtalan elismerőlevél is bizonyítja, hogy a Feller-féle Elsa Fluid csodás hatással segit és a legtöbb betegséget, mint: köhögést, influenzát, láz, csuz, köszvény, mell, fej, és fogfájást, szúrást, görcsöt, szaggatást, gyomorbajt, étvágytalanságot, szembajt stb. gyorsan és biztosan meggyógyítja. A párisi, londoni, berlini., stb. kiállitásokon aranyéremmel kitüntetett szer. 12 üveg 5 korona bérmentve. Egyedüli készitő Feller V. Jenő gyógyszertára, Stubica, Templom-utca 93. szám (Zágráb-megye.) Egy családnál se hiányozzék ezen ezerszer kipróbált kitünőnövényesszencia-fluid. vendégeket s a szeghalmi tűzoltó testületet. H e n c z Antal békési alparanosnok az egyenruhával el nem látott tűzoltókra, B óressy Géza a tűzoltóság összetartására emelte a poharát. A pohárköszöntők sorozatát Tóth József ev. ref. lelkész emelkedett hangú pohárköszöntője zárta be, melyet a zászló anyára mondott. A kedélyes összejövetel a reggeli órákban ért véget. Zászlószentelés Körösladányban. A körösladányi tűzoltók uj zászlója. Szép ünnepélynek volt szinhelye Körösladányban a Wenckheimok ősi kastélya. A körösladányi önkéntes tűzoltó egylet tartotta zászlószentelési ünnepélyét, s miután a zászlóanya M e r á n Jánosné grófnő volt, a zászlószentelés is a kastély fogadótermében folyt le. Délután vonultak fel Körösladány egyletei, olvasó körei, a« ipartestület zászlóval, a községi elöljáróság teljes számban, a körösladányi csendőrség teljes díszben, a békési önkéntes tűzoltó egylet küldöttsége H e n c z Antal alparancsnok, a szeghalmi önkéntes tűzoltó testület küldöttsége B ó_r e s s y Géza alparancsnok vezetése alatt, végül a koszorús leányok s a körösladányi önkéntes tűzoltók Türk József főparancsnok vezénylete alatt, bevont zászlóval. A kastély fogadó terme csakhamar megtelt ünneplő közönséggel, s a tűzoltók lehúzták a zászló viaszos vászon tákaróját s rá fektették a gyönyörű fehér selyem lobogót a kandaló előtt elhelyezett asztalra. Ekkor megjelent a zászlóanya, M e r á n Jánosné grófnő, kit a tűzoltó-egylet egy remek élővirág csokorral lepett meg — s kezdetét vette a zászlószentelés fenséges aktusa. Előbb C h i 1 k ó László róm. kat. plébános, az önkéntes tűzoltó testület elnöke, majd Tóth József ev. ref. lelkész mondott magas röptű imát s emelkedett hangú, — gyújtó hatású beszédet. Ima után a zászló anya felkötötte az általa ajándékozott művészi kivitelű szallagot és beverte a zászlóba az első szeget a következő jelmondattal: „Minden tüzet oltsatok el, csak a hazaszeretet tüzét ne." azután sorra következtek az egyházak képviselői, M e r á n János gróf, Horgosi Kárász István képviselője, az egyletek, testületek, küldöttségek, magánosok s a nyoszolyó lányok. Mikor a szegbeverés véget ért, a zászlóanya átadta a már felszentelt zászlót Türk József főparancsnoknak, ki rövid beszédben igérte, hogy azt olyan tisztán, mocsoktalanul fogják megőrizni, mint a milyen tisztán és mocsoktalanul azt átvette. Végül a közönség el énekelte a szózatot, mire a zászlóanya lelkes éljenzések között eltávozott. Innen a közönség a körösladányi társas körbe vonult, hol Ízletes vacsora várta a tűzoltókat s azok vendégeit. Pohárköszöntőkben sem volt hiány, melyek sorozatát Kovács Albert főjegyző, tüzoltóegyleti elnök nyitotta meg, majd C s án ki Géza orvos éltette a tűzoltókat, Türk József a TORVENYKEZES. A habitüe és a vendéglős. - A gyulai színízezon becsületsértés! epilogja. Az aradi szintársulat tudvalevőleg a nyári szezont Gyulán, az ottani Erkelizinkörben töltötte. A színészekhez többször átrándult néhány aradi habitüé is, kiknek gyulai szereplése egy becsűletsértési pörre szolgáltatott alkalmat. Szent István napján egy kisebb aradi társaság rándult át Gyulára a színészek meglátogatására. Az előadás után néhány társulati tag a a látogatásukra érkezettek egyike, Halni o s Miklós, a Komló szálloda éttermébe mentek vacsorálni. Vacsora közben becsipett állapotban K őrös Lajos, gyulai államépitészeti napidijas boros üveggel a kezében odatelepedett egy asztalhoz, amelynél Polgár Sándor, Ternyei Lajos, Mariházy Miklós ós Halmos ültek. Kőrös a társaságnak nem mutatkozott be, hanem Halmos orra alatt kezdett piszkálni. Majd odafordult a színészekhez : — Ki ez az ember ? Polgár tréfából azt felelte neki: — Vigéc ! — Hogy ülhetnek le maguk vigéccel egy asztalhoz ? — kíváncsiskodott Kőrös. Halmos, erre odaszólt a becsípett embernek, hogy viselje magát tisztességesen. Majd Kőrös azt követelte a társaságtól, hogy mutassák be őt Parlagi Kornéliának, aki egy másik asztalnál ült. De ezt a szivességet nem tették meg neki, erre Kőrös odament Parlagi Kornéliához ós bemutatta magát. Azonban a gyulai habitüét nem hagyta nyugton a bizsergő vér s visszament Halmoshoz — Igazán vigéc maga ? kérdezte tőle. Halmos, aki tartalékos tiszt, erre erélyes hangon elutasította a tolakodó embert. Kőrös rögtön a helyszínen személyesen elégtételt követelt Halmostól, aki azonban azt felelte neki, hogy jöjjön akkor, mikor józan lesz. Kőrös aztán folytatta a garázdálkodást, mire Fischl a vendéglő bérlője erélyes szavakkal felszólította, hogy viselkedjék tisztességesen és ne molesztálja a szinészek aradi vendégeit. Ez a figyelmeztetés azonban nagyon erélyes lehetett, mert Kőrös a vendéglőst feljelentette becsületsértés miatt. A gyulai járásbíróság most megkereste az aradi járásbíróságot, hogy tanukként hallgassa ki P o 1 g á r Sándort, M a r i h áy Miklóst, Ternyei Lajost ós Halmos Miklóst. A járdahösök. A gyulai földmives ifjúság előszeretettel kellemetlenkedik a járdákon. Csapatokba verődve, a járó-kelők elől elállják az utat s akinek sietős a dolga, hacsak nem veszekszik reájuk, kénytelen a kocsiútra letérni. A folyó évi március hóban szintén nagyobb tömeg ácsorgott a Koinló vendéglő környékén s miután egyrészűk mámoros volt, meglehetős lármát csaptak, mi a rendőrség beavatkozását vonta maga után. Fülöp Józsei rendőr felszólította a zajongókat, hogy menjenek le a járdáról. B i r i Ferenc és Varga József a rendőr felszólítását személyes sérelemnek vették s kereken kijelentették, hogy nem mennek. Fülöp markos ember s hogy szavának foganatot szerezzen, a lármázok közé furakodott. Biri ezen nagyon felingerűit, a rendőrt ököllel mellbe vágta s- harsányan ráordított: — Nem félek tőletek, ha százan vagytok is. Fülöp sipolni kezdett, mire a szolgálatban levő rendőrök futva siettek segítségére. E közben Varga József megragadta s dulakodni kezdett vele. Birkózásuk nem sokáig tartott, mert a járda külső szólén álló legények kiabálni kezdték, hogy : Jpjiv. nek a rendőrök! Erre Biri és Varga futásra vették a dolgot, előbb Kohlmann kereskedő udvarára akartak menekülni, de ott nem találván bátorságosnak a helyet, a Komló udvarába rohantak. A vezérek futása pánikot idézett elő s a kevéssel előbb még lármázó, hetvenkedő csoport nyakra-főre törtetett a két vitéz után. Ezek az istállóba vették magukat s onnan, saját magukat bátorítva, nagy hangon bömbölték ki: — Be ne merjen jönni senki, mert vasvillát döfünk belé. A lárma, a veszett hang, zűrzavar, nagy népcsődületet idézett elő s a vendéglő udvara megtelt bámészkodó, ungorkodó emberekkel. Az udvaros S t y r Péter jónak látta a kapukat becsukni, hogy a további csoportosulásnak elejét vegye. A rendőrök az istálló ajtaja előtt álltak s parlamentirozni kezdtek a benszorultakkal: — Adjátok meg magatokat. •—• Nem adjuk ! — rikkantott nagy határozottsággal Biri— be ne próbáljatok jönni, mert a vasvilla itt van mellettünk. Varga rendőrkapitány értesülvén az ellenállásról, csendőrökért küldött. Időközben Schwimmer Adolf szállítási üzlet tulajdonos, kinek lovai az istállóban voltak, nem hederitve a rendőrök figyelmeztetésére, bement az ordítozókhoz ós energikus hangon rájuk szólt: — Nem takarodtok ki innen! A bátor fellépésnek váratlan hatása lett, a négy járdahős rögtön a jászol alá koncentrálta magát s onnan semmiféle ígérettel sem volt kicsalható. Varga ós Biri zordonan álltak a szénatartó mellett, közben a vasvillához kapva fenyegető modorban hangoztatták: — Kimenjen az ur innen, amíg szépen van 1 Schwimmer nem zavartatta magát, ujolag felszólította őket a távozásra, de mert az udvaron rendőrök álltak, az elkeseredett vitézek nem vélték tanácsosnak biztos menhelyük elhagyását, A patália a csendőrök megérkezésével ért véget. Feltűzött szuronnyal léptek be az istállóba, s a két legényre kurtán rászóltak, hogy adják meg magukat. Ezek ellenvetés nélkül tűrték, hogy a kezüket összeláncolják ; a szénatartóból és jászol alól egyenként másztak elő az alázatossá vált hetvenkedők. Hatóság elleni erőszak és közrend elleni kihágás miatt lett ellenük vád emelve : a törvényszéken nagy részegségükkel védekeztek, mely teljesen beszámithatlanokká tette őket. Állításaikat azonban nemosak a rendőrök, hanem a beidézett tanuk is megcáfolták, kik^ egyhangúan odanyilatkoztak : — Igaz, hogy mámorosak voltak, de azért nagyon is tudták mit csinálnak. A bíróság a közvádló inditványához képest hatóság elleni erősaak vétségében mondotta ki őket bűnösöknek és ugy Birit, mint Vargát 8—8 napi fogházra ítélt*. Az itólet jogerős. Irodalom. - Szent István uralkodásának története a legfontosabb fejezete a magyar históriának. Uralkodásának talajában erősödnek meg a magyar államiság fájának gyökerei és ő rakja le az alapot, melyen Magyarország, a nyugati kulturának egyik hatálluas védővárává épül Az előkészítésnek ezt a munkáját ismerteti Ac.ády a Magyar Birodalom Története cimü munkája 3-ik és 4-ik füzetének legnagyobb részében. Egészen uj világításban tűnik fel bennük István és uj világításban a munka, amit végzett. Jámbornak, de amellett erősnek, hősnek, hajlithatatlannak rajzolta. Megmutatja Acsády, hogy a legkeresztényebb fejedelem a legnemzetibb is volt ki papjait szerette, tisztelte, de mindég csak alattvalóinak, hivatalnokainak tekintette. Nem volt olyan állami vagy társadalmi kérdés, mely iránt ne érdeklődött volna. A katonai kiképzésre épen olyan gondja volt, mint az ipar, a kereskedelem, a jog-életi a művészet, a műveltség fejlesztésére. Valóságos történeti regény hatását teszi Acsády elbeszélése, anélkül, hogy egy pillanatra is eltávolodnék az objektív történetírás teréről. Ha azután is az előbbiek színvonalán maradnak -és bizonyára maradnak — úgy megjósolhatjuk, hogy Acsády munkája lesz a magyar történeti litteratura legnépszerűbb terméke. Gabona árak. Budapesti gabonapiacunk irányzata az utóbbi napokban hanyatló fordulatot vett, — külföldi lanyhább hírekre az árak nálunk is estek. Csabai hetipiacunkon mérsékelt kínálat mellett a következő árakban vettek: 7-60-7-70 7-40—7-50 7 30 -7-40 5-20—5-30 5-40—5-50 I-sróndü piros e x p o r t-búza II-od „ sárgás búza . . Közópminősógű búza. Tengeri Cinquantin Budapest, dec. 17. (Saj. tud. távirata.) Kószbúza 5 eícsóbb. Tavasz buza 7"82 —83 tengeri 581-82. Rozs 6'74-76. Idősebb házaspárnál lakást, ellátással, esetleg teljes házikisass ZOnyí állást keres egy vidéki fiatal nő, ki inkább jó bánásmódra és fizetésre nem reflektál. Címe a kiadóhivatalban. jí^Sa) ..s^v?) !!Nagy karácsonyi vásár!! Silberstein Ignác Utódánál Békéscsabán, Színház-épület. Minden elképzelhető gyermekjátékok legszebb kivitelben. Ideál szép babák. Felnőttek részére a legmodernebb dísztárgyak. karácsonyfa-díszek elismert olcsó árakon szerezhetők be. Vidéki rendelések postafordultával szállittatnak. <§SÉ <33 rr> (gp •"OJS^T i&S: w W w §