Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám
1902-12-18 / 101. szám
rozzon, hanem egyesitse a két ügyet. A közgyűlés igy is határozott. A közgyűlés további tárgyalásról jövő számunkban irunk. Motoros vasutak. i miután a vármegye ez ügyben már határozott, Budapestnek a póttartalékosok be; hívásáról szóló törvényjavaslat ellen irányuló köriratát, miután a javaslatot időközben visszavonták, tudomásul vették. Arad és Szatmárnémeti városoknak az ujonclétszám felemelése ellen irányuló megkeresésére elhatározták, hogy oly irányban ir fel a közgyűlés a kópviselőházhoi. hogy a fejlődé vitzonyokhoz képest a hadsereg megerősítését célző intézkedásek megtételétől nem zárkózik ugyan el, de ezt a nagy áldozatot csak a két évi szolgálati idő behoz tala és magyar állami különállóságnak a hadseregben való érvényre juttatása és a nemzeti szellemnek ott való kifejlesztésétől feltételezetten tartja megadhatónak. a közúti alap terhére felveendő 600000 koronás kölcsön ügyében a felszólított intézetek közül a Magyar kereskedelmi bank tett legelőnyösebb ajánlatot 50 évre 95-ös árfolyam 4'90% annuitás és 3% stornodij feltételével. Időközben a magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja ennél is kedvezőbb, 4 87°/ 0-os annuitási ós iy a stornodij kikötésével biró ajánlatot tett. Miután azonban a pesti magyar kereskedelmi bankkal a vármegye régebbi összeköttetésben áll, azt felhívták uj ajánlattételre. Ami meg is érkezett, móg olcsóbban, 4'86°/o annuitással, ugyanolyan stornodij mellett. A közgyűlés meg is hatalmazta az alispánt, hogy kösse meg a kölksönüjyletet a pesti magyar kereskedelmi bankkal. Egyes bizottsági tagok kivánságára két ügyet vettek elő a tárgysorozat hátsóbb pontjaiból. Az első szarvasi ügy volt Csonka Pál ós társai kérvényt adtak be a képviselőtestülethez, hogy a halásztelki, deósi ó< káka puszták pusztai jellegét szüntesse meg, hogy a tulajdonosok ne részesüljenek adókedvezményben. A képviselőtestület helyt adott a kórelemnek, mely határozat ellen Szemző Gyula ós társai fellebbeztek. Az állandó-választmány javaslata az volt, hogy tekintettel arra, miután a kórdósben a jogi szempontok a döntök, adassék ki az ügy a tiszti ügyésznek. H a v i á r Gyula dr. mielőtt kiadnák az ügyésznek, hozzá mellékelni kéri a vonatkozó urbóri rendezési iratokat az ügyirataihoz. A közgyűlés elfogadta az állandóválasztmány javaslatát azzal, hogy felhivja az ügyész figyelmét a jelzett iratokra, melyek a megyei levéltárban feküsznek. A másik ügy a mezőberóny-kondorosi ut beszüntetésére vonatkozott. Braun Adám ós társai mezőberónyi lakosok kórvényt adtak be a kondoros-mezőberónyi közlekedési ut megszüntetése tárgyában Az államópitószeti hivatal azt javasolta, hogy utasítsák el a kérvényezőket; az uti bizottság is igy nyilatkozott. Az állandó választmány javaslata szerint a közgyűlés nem járul hozzá a megszüntetéshez, mert folyamodók magánérdeke össze nem egyeztethető a közérdekkel. Kovács László dr. bizottsági tag nem fogadja el az állandó választmány javaslatát. Tudomása szerint H u n y a éi társai eudrődi lakosok, a berónyiek által beszüntetni kórt út endrődi folytatá-' sának beszüntetéséért is adtak be kérvényt. Kéri a közgyűlést, hogy most ne hatáAzt mondják sokan, hogy a szerelem a vér részegsége, oh nem igaz, a részegség után kijózanodás jön; mig a szerelem, az igazi szerelem átváltozhatik rajongó szeretetté, de sohasem múlik el. Nem mult öl nálam sem, évek során át rajongó szerelemmel csüngtem az ón drága lelkemen, az ő szemeivel láttam, az ő füleivel hallottam, lágy viasz voltam a kezei között, remegve lestem jöttét, minden gúnyolódást eltűrtem, „örökös menyaszszony" lett a nevem, egy-két jóakaróm figyelmeztetését szelid mosolylyal fogadtam és - boldog voltam. Éti nem kívántam, hogy elvegyen, hiszen ón szegény, ő meg gazdag ós nagy ur volt, ón csak azt óhajtottam, hogy naponta lássam, vele beszéljek. Igen ám, te kis mókus, mág nem mondtam meg neked, hogy az ón imádott emberem csak ember volt, még pedig egy nagy hibával megáldott férfi, nagyon jó volt. Es ennek a jóságnak az lett az eredménye, hogy egész egyszerűen szótdiskuráltak bennünket. Én elkerültem abból a városból és vigaszképpen téged vettelek néha magamhoz egy pár hónapra. O még fel-felkeresett ós egy ilyen látogatása alkalmával, mikor te, kis boszorkány, még csak 8 óves voltál, azt kérdezted tőle: ugyan, édes bácsi, miért nem veszi el a Katinka nénit ? Erre a kérdésre ő egy másik kérdéssel felelt : Akar még a feleségem lenni, Katinka,? És most fuss kis bogaram, nézz utánna, hogy a vacsorát idejében betálalják, mert a báosi pontban hét órakor itthon lesz a kaszinóból. — A csaba békés —vésztői vasút a törvényhatósági közgyűlésen. — Uj útvonal a gazdasági vasúton. — A csaba —békés—vésztői helyi érdekű vasút ügye előkerült a keddi vármegyei közgyűlésen Fábry Sándor dr. alispán rendes jelentésével kaposolatosan A jelentós szerint a vasút pótengedólyezési tárgyalása, — mint már megirtuk — még november 4-ón meg volt a kereskedelni minisztériumban s a feltételeket véglegesen m egállapitották. E jelentést tudomásul vette a közgyűlés ós azonkívül külön határozatot is hozott, mely szerint a törvényhatósági bizottság meg van ugyan győződve arról, hogy a Békéscsaba—Vésztő községek között tervezett keskenyvágányu h. é. vasút engedélyezését nem a vasút létesítésével összefüggő okok késleltetik, mindazonáltal azon rendkívüli közgazdasági érdekekre tekintettel, melyek e vasút lótesitósóvel összefügnek, feliratilag felkéri a kereskedelmi minisztert, hogy a tervezett vasút engedélyezése iránt az eljárást a legsürgősebben befejezni kegyeskedjék. Békésmegye törvényhatósága az 1901. évi 110 bgy. sz. határozatával határozta el ezen vasútnak kiépítését azon eléggé nem méltányolható fontos közgazdasági ós közforgalmi okokból, Békéscsaba—Békés—Vésztő községek közötti s a községek belterületóu való személyforgalom lebonyolításával s szaporításával a megyének közgazdasági érdekeit növelje s a Sárrétet, amely a h. ó. vasút építése által, a vármegyétől forgalmilag elkülönittetett, ahoz ismét visszacsatolja a megye központi nagyközségeihez, u. m. Békéshez s Békéscsabához közelebb hozza, a Békés s Vésztő községek között elterülő nagy s termékeny földbirtokok termőképességének jobb kihasználásával módot adjon a birtokok belterjesebb kezelésére, Békés község bélmegyeri birtokának értékesebbé tételére s általában a vasút által érintett vidék kultúrájának emelésére. Mindezen okok — mondja tovább a közgyűlési határozat — ma is fenállanak, sőt tudatukban erősödtünk. Elismerte a tervbe vett vasútnak jelentőségét a vasút által érintett érdekeltség is, mert az építési költséget teljes összegében igen rövid idő alatt biztosította. Miért is a törvényhatósági bizottság ismételten hangsúlyozza ezen vasút kiépítésének szükségességét s rendkívüli fontosságát s felkéri a kormányt az építési engedély okirat sürgős kiadására. Egyhangúlag hozták ehatározatot, melynek minden bizonynyal meg lesz a kellő hatása. A vonalon különben nagy buzgalommal folytak az építési munkálatok mig az időjárás megengedte és előreláthatólag a jövő óv junius havában megindul a motoros. Megemlékezünk ugyanitt még a tótkomlósiak által régebben megindított mozgalomról : a Géza-megálló tótkomlósi vonal ügyéről. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút m.-kovácsháza-csabai vonalán, — mint irtuk is — néhány hónappal ezelőtt megindult az első automobil, mely teljesen bevált és most hatalmas jövedelmet hoz az Alföldi Gazdasági Vasútnak, mert kocsijai állandóan zsúfolásig megtöltve közlekednek az uj pályán. Az az előnye ennek a motoros forgalomnak, hogy meglehetősen gyors közlekedési eszköz, amely Csanádmegyét ós Békést sürü, közvetlenebb érintkezésbe hozza egymással. Különésen a tótkomlósiak utaznak sokat az automobilon, mert nap-nap után egész tömeg ember jön a csabai piacra, meg a gyulai törvényszékhez, amelynek kerületéhez ez a község is tartozik, amelynek az a különös nevezetessége is van, hogy alig néhány százalók a pótadója. A tótkomlósiak azonban nem ülhetnek föl a falujukban a motoros kocsira, mert odáig nem visz el a pálya. Körülbelül öt kilométernyi utat kell megtenniök az úgynevezett Géza-megállóhelyig, amely az automobilnak hozzájuk legközelebb eső állomása. Ezen kényelmetlen állapoton óhajtanak segíteni a tótkomlósak, akiknek köréből a napokban nagyobb küldöttség kereste föl Sármezey Endre főmérnököt, hogy megkérjék, építené ki a vasút motoros pályáját a Géza-megállóhelytől Tótkomlós község piacteréig. Sármezey főmérnök a Géza-megállóhelynél fogadta a küldöttséget ós miután megígérte nekik, hogy kérelmüket pártfogásába veszi, az automobilon végig utazott velük a pályán Csabáig, hogy meggyőzze a komlósiakat az automobil forgalmi előnyeiről. Tótkomlós község az általa kérelmezet pályavonal kiépítésének körülbelül nyolcvanezer koronás költségét hajlandó viselni. , r é n y i Ármin dr., Konkoly Jenő éí , Szalay József. Ezután a vármegyei tiszti föügyóss helyetteséül megválasatották újból L a dics Lászlót. Az igazoló-választmány tagjai lettek K e 1 1 e r Imre, Márkj János, B o d o k y Zoltán dr., Berónyi Ármin dr. és L a d i c s László. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megáilapitására hivatott bizottságba orvosokul beválasztották Hajnal István drt ós László Elek drt. A vármegyei állandó választmányba beválasztották B od o k y Zoltán drt, Berónyi Ármin drt és S c h m i d t Ivánt. A biráló választmány tagja B o d o ky Zoltán dr. lett. A közsógjegyaői nyugdíj választmány tagjaiul D a i in e 1 Sándor drt, S c h m i d t Ivánt és R i t s e k Jánost; a vármegyei tiszti nyugdíj igazgató választmányba I) a i m e 1 Sándort és Berthóty Istvánt; a közművelődési bizottság tagjául Jantsovits Emilt választották meg. a borellenőrző bizottságokban megüresedett tagsági helyeket a főispán fogja kinevezés utján betölteni. a. központi választmány tagjául szavazatlapok utján való szavazással B o d o k y Zoltánt választották meg. A békéscsabai dohánybeváltásokhoz közigazgatási biztosul Pfeiffer Istvánt, a békésmegyei gazdasági ogylet titkárát [küldte ki a közgyűlés. Az utbiztosok ós utkaparókról szóló j szabályrendeletet a távírda ós távbeszélő hálózatok felügyeletére vonatkozó intózke désekkel kibővíteni véleményezte az állandó választmány, amit el is fogadtak. Szepesvármegyónek átiratát a Halastó határvonalának megállapítása ügyében hozott választott bírósági határozatok ellen való felírás tárgyában tudomásul vették. Nyitravármegyónek a nemzetiségi viszonyok terén mutatkozó bajok orvoslása tárgyában kelt megkeresésére a népnevelés ügy terén gyökeres ós a magyar nemzeti ; hazafias irányú népnevelést biitositó reformok életbeléptetése iránt való felírást elhatározták. Nyitravármegye közönségének a nevelésügy terén való javaslatai közül kiemeljük a következőket, melyek hatékony eszközei lennének a magyar nemzeti állam teljes megerősödésének s melyek szinte elengedhetetlen fontos kötelességei a kormánynak a nemzeti eszme érdekében, miután a javaslatok minden pontját hazafias érzület hatja át ós azok éppen a nemzetiségi fószkelődósek melegágyait érintik, eltekintve a kivételektől. Szükséges volna, hogy az állam a nemzeti irányú nevelés ós a magyar nyelv sikeres oktatásának szempontjából bármily jellegű népiskolai tanitó felett fegyelmi jogot gyakorolhasson. Hazaellenes vétség miatt ily uton elmozdított tanitó az országban tanügyi alkalmazást ne nyerhessen. Ha bármely lelkész állami iskolában vallástanítás közben hazaellenes tanokat ad elő, a tanítástól eltiltandó. Felekezeti iskolákban hazafiatlan szellemet terjesztő lelkész ellen illetékes hatótágnál a kormány lépéseket tesz elmozdítása iránt s ha az egyházi hatóság ennek eleget nem tesz, az állam az iskolát zárja be s állítson helyette államit. Bármily népiskolákban a kormány által jóváhagyott könyvek használandók. Torontál vármegyének a nemzetiségi törvény módo»itása ügyében kelt feliratát, viselői kar pénztári ós számvevői része kik a jövő esztendő első napjától fogva állami hivatalnokok lesznek. Kilenc órakor Luk ács György főispán megnyitotta a közgyűlést, amely a tárgysorozat első pontját képező alispáni jelentést — melyet lapunkban is közöltünk — egyhangúlag elfogadta. Elfogadták az állandó választmánynak az alispáni jelentésre vonatkozó részével azon indítványát is, hogy a törvényhatóság irjon fél a békés — vésztői vasutügyében a kormányhoz. Búcsúzó tisztviselők. Melegen megemlékezik az állandó választmány egy másik határozatában a vármegye pénztári és számvevői tisztviselőiről, kik januar elsején állami szolgálatba lépnek. A vármegye érdekében végzett odaadó, példás szorgalmukért és hüsógükért őszinte köszönetet mond. Szólásra emelkedett most Bandhauer György vármegyei főpónztáros. Elmondta, hogy 37 éve áll szolgálatában a vármegyének s tiszttársainak megtisztelő bizalmából neki jutott a szerencse, hogy ez alkalommal, a bucsu alkalmával felszólaljon. Tiszttársai novóben is köszönetet mond a vármegye bizalmáért, melyet beléjük helyezett a törvényhatóság vagyonának kezelése körül. Szerény tehetségükhöz képest igyekeztek kötelességeiknek mindenkor megfelelni s ha ez nem sikerült, nem buzgalmuk hiányán mult s kéri is a főispán ós a vármegye elnézését. Uj állásukban is, fejezte be beszédét Bandhauer, mindig büszkén fognak arra gondolni, hogy a vármegye szolgálatában állottak. Lukács György főispán rövid beszódben szintén megemlékezett a távozó tisztviselők lelkes, odaadó munkásságáról s kérte őket, hogy uj állásukban se feledkezzenek meg a vármegye érdekeiről. S az egyetemes közhangulatot képviselve, indítványozza még, hogy a törvényhatóság fejezze ki sajnálkozását távozásuk felett. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták. A számonkérőszók jelentésének tudomásul vétele után megkezdődött a közig, bizottsági tagválasztás A közigazgatási bizottságból kilépő G e i s z t Gyula, Rosenthal Ignác, László Elek dr., Ladics György s a lemondott Zsilinszky Endre dr. helyett kellett uj tagokat választani. A szavazatszedő küldöttség elnökéül Jantsovits Emilt, tagjaiul H a a n Bélát ós H a v i á r Gyulát kérte tel a főispán s a szavazás tartamára felfüggesztette a közgyűlést. A kis teremben pedig megkezdődött hamarosan a szavazás. Röpködtek a cédulák és jó fél óra alatt véget órt a szavazatszedő küldöttség munkája. Az ülés megnyitása után Jantsovits Emil bejelentette, hogy összesen 102 szavazat érkezett be és közigazgatási bizottsági tagokul megválasztattak : Rosenthal Ignác 87 B o d o k y Zoltán dr. 57 László Elek 56 Ladics György 52 G e i s z t Gyula 51 szavazattal. Szavazatot kapott móg S z eberónyi Lajos, Veres József, B eEgyszerű mese Irta : Schiler Irma. — Csakhogy egyszer itt találom, édes Katinka néni, itt az Íróasztal rejtett fiókja mellett; most már nincs menekülés, addig nem megyek el, mig meg mutatja rejtett kincseit ; én már nagy leány vagyok, tegnap lettem tizennyolcóves, most már én is tudhatok mindent és nem engedem magem holmi ürügyekkel kiküldeni a szobából, ha néni az Íróasztalához ül. Ezzel odahajtotta aranyos szőke fejecskéjét a kis Erzsike az ő nénije vállára, összecsókolta annak még mindig szép arcát és mosolyogva nézett szemeibe. — No ilyen kis boszorkányt sem látott móg a világ, amilyen te vagy, persze kíváncsi az én kis bogaram ós bizonyára valami nagy regény emlékeit szimatolod itt, pedig szörnyű csalódás lesz a részed. De hogy a képzelődésed ne rajzoljon valami csapongó képeket eléd, elmondom az íróasztal fiókjába rejtett emlékek történetét. Ülj csak le ide a zsámolyra ós figyelj ! Ezelőtt régen ón is fiatal és szép voltam, sőt a hízelgők azt mondták, hogy hót vármegyében nincs párom; de nagyon szegény voltam, már pedig a szegénység nagyon sokat levon a szépségből, csak a regényekben veszik el gazdag urak a szegény leányokat, az életben vajmi ritkán. De éh ezt ilyesmire nem gondoltam; a képezdében, ahol 21 éves koromig neveltek, csak a tanulásnak szenteltem minden időmé; és vágyaim netovábbja egy tanítónői állás volt; sz olvasott regények, a társnőktől hallott elbeszélések nem hagytak nyomot a lelkemben. Végre beteljesedett vágyam, egy vidéki I város iskolájánál lettem tanítónő, itt az után volt részem az ünnepeltetósben, egyúttal magamra zúdítottam az irigység egós2 áradatát. De a bókok — habár jól estek — nem indították meg az ón szivemet, ébren is álmodva jártam az emberek között ós vártam azt az egyet, azt az igazit, akit az ón rajongó leány-fantáziám lelki szemeim elé varázsolt ós akihez egy sem hasonlított azok közül, akik körülöttem for golódtak, akik a táncnál egy fordulóért valósággal versenyeztek. Pedig hidd el, édes aranyvirágom, volt köztük sok derék fiu, aki bizonyára boldogitott volna; de nekem nem kellett egyik sem, ón másnzk képzeltem azt, akit szerethetek. Azonban senki sorsát el nem kerülheti. Valami jótékonyoélu előadás rendezése végett egyik előkelő hölgy vacsorára hívott meg, itt azután utóiért a végzetem ; semmi előjel nem figyelmeztetett, hogy életem forduló pontjához értem, mikor az egyik „nagy ur" bejött, hidegen végig nézett kék szemeivel ós be sem mutatkozott. A büszkeségem fellázadt ezen eljáráson és felfogadtam, hogy teljes megvetéssel sújtom. Ugy-e csináltál már szappan buborékot édes gyöngyvirágom, tudod mily rövid óletü ? Éppen olyan tartós volt az ón haragom is, a legközelebbi alkalommal bemutatkozott és azok a kék szemek rabbá tettek egész életemre. Látod ezt a sárga rózsát ? Ezt kaptam tőle, midőn először együtt táncoltunk egy két óra hosszat tartó csárdást. — És itt van móg egy fehér rózsa, meg egy piros rózsa, mind tőle kaptam ; ezt a búzavirágot akicor adta, mikor János napjának előestéjón együtt néztük a hegyeken kigyuladó tüzeket és ö először csókolt meg ós itt van végre ez a gyürü.