Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-12-18 / 101. szám

rozzon, hanem egyesitse a két ügyet. A közgyűlés igy is határozott. A közgyűlés további tárgyalásról jövő számunkban irunk. Motoros vasutak. i miután a vármegye ez ügyben már hatá­rozott, Budapestnek a póttartalékosok be­; hívásáról szóló törvényjavaslat ellen irá­nyuló köriratát, miután a javaslatot idő­közben visszavonták, tudomásul vették. Arad és Szatmárnémeti városoknak az ujonclétszám felemelése ellen irányuló meg­keresésére elhatározták, hogy oly irányban ir fel a közgyűlés a kópviselőházhoi. hogy a fejlődé vitzonyokhoz képest a hadsereg megerősítését célző intézkedásek megtéte­létől nem zárkózik ugyan el, de ezt a nagy áldozatot csak a két évi szolgálati idő behoz tala és magyar állami különállóság­nak a hadseregben való érvényre juttatása és a nemzeti szellemnek ott való kifej­lesztésétől feltételezetten tartja megadha­tónak. a közúti alap terhére felveendő 600000 koronás kölcsön ügyében a felszólított intézetek közül a Magyar kereskedelmi bank tett legelőnyösebb ajánlatot 50 évre 95-ös árfolyam 4'90% annuitás és 3% stornodij feltételével. Időközben a ma­gyar takarékpénztárak központi jelzálog­bankja ennél is kedvezőbb, 4 87°/ 0-os annuitási ós iy a stornodij kikötésével biró ajánlatot tett. Miután azonban a pesti magyar kereskedelmi bankkal a vármegye régebbi összeköttetésben áll, azt felhívták uj ajánlattételre. Ami meg is érkezett, móg olcsóbban, 4'86°/o annuitással, ugyan­olyan stornodij mellett. A közgyűlés meg is hatalmazta az alispánt, hogy kösse meg a kölksönüjyletet a pesti magyar keres­kedelmi bankkal. Egyes bizottsági tagok kivánságára két ügyet vettek elő a tárgysorozat hátsóbb pontjaiból. Az első szarvasi ügy volt Csonka Pál ós társai kérvényt adtak be a képvi­selőtestülethez, hogy a halásztelki, deósi ó< káka puszták pusztai jellegét szüntesse meg, hogy a tulajdonosok ne részesülje­nek adókedvezményben. A képviselőtestület helyt adott a kórelemnek, mely határozat ellen Szemző Gyula ós társai fellebbez­tek. Az állandó-választmány javaslata az volt, hogy tekintettel arra, miután a kór­dósben a jogi szempontok a döntök, adas­sék ki az ügy a tiszti ügyésznek. H a v i á r Gyula dr. mielőtt kiadnák az ügyésznek, hozzá mellékelni kéri a vo­natkozó urbóri rendezési iratokat az ügy­irataihoz. A közgyűlés elfogadta az állandó­választmány javaslatát azzal, hogy felhivja az ügyész figyelmét a jelzett iratokra, melyek a megyei levéltárban feküsznek. A másik ügy a mezőberóny-kondorosi ut beszüntetésére vonatkozott. Braun Adám ós társai mezőberónyi lakosok kór­vényt adtak be a kondoros-mezőberónyi közlekedési ut megszüntetése tárgyában Az államópitószeti hivatal azt javasolta, hogy utasítsák el a kérvényezőket; az uti bizottság is igy nyilatkozott. Az állandó választmány javaslata szerint a közgyűlés nem járul hozzá a megszüntetéshez, mert folyamodók magánérdeke össze nem egyez­tethető a közérdekkel. Kovács László dr. bizottsági tag nem fogadja el az állandó választmány javaslatát. Tudomása szerint H u n y a éi társai eudrődi lakosok, a berónyiek ál­tal beszüntetni kórt út endrődi folytatá-' sának beszüntetéséért is adtak be kérvényt. Kéri a közgyűlést, hogy most ne hatá­Azt mondják sokan, hogy a szerelem a vér részegsége, oh nem igaz, a részegség után kijózanodás jön; mig a szerelem, az igazi szerelem átváltozhatik rajongó sze­retetté, de sohasem múlik el. Nem mult öl nálam sem, évek során át rajongó szerelemmel csüngtem az ón drága lelkemen, az ő szemeivel láttam, az ő füleivel hallottam, lágy viasz voltam a kezei között, remegve lestem jöttét, min­den gúnyolódást eltűrtem, „örökös menyasz­szony" lett a nevem, egy-két jóakaróm figyelmeztetését szelid mosolylyal fogadtam és - boldog voltam. Éti nem kívántam, hogy elvegyen, hiszen ón szegény, ő meg gazdag ós nagy ur volt, ón csak azt óhajtottam, hogy naponta lássam, vele beszéljek. Igen ám, te kis mókus, mág nem mond­tam meg neked, hogy az ón imádott em­berem csak ember volt, még pedig egy nagy hibával megáldott férfi, nagyon jó volt. Es ennek a jóságnak az lett az ered­ménye, hogy egész egyszerűen szótdisku­ráltak bennünket. Én elkerültem abból a városból és vigaszképpen téged vettelek néha magam­hoz egy pár hónapra. O még fel-felkeresett ós egy ilyen látogatása alkalmával, mikor te, kis bo­szorkány, még csak 8 óves voltál, azt kérdezted tőle: ugyan, édes bácsi, miért nem veszi el a Katinka nénit ? Erre a kérdésre ő egy másik kérdéssel felelt : Akar még a feleségem lenni, Ka­tinka,? És most fuss kis bogaram, nézz utánna, hogy a vacsorát idejében betálalják, mert a báosi pontban hét órakor itthon lesz a kaszinóból. — A csaba békés —vésztői vasút a törvényhatósági közgyűlésen. — Uj útvonal a gazdasági vasúton. — A csaba —békés—vésztői helyi érdekű vasút ügye előkerült a keddi vármegyei közgyűlésen Fábry Sándor dr. alispán rendes jelentésével kaposolatosan A jelen­tós szerint a vasút pótengedólyezési tár­gyalása, — mint már megirtuk — még november 4-ón meg volt a kereskedelni minisztériumban s a feltételeket véglegesen m egállapitották. E jelentést tudomásul vette a közgyű­lés ós azonkívül külön határozatot is hozott, mely szerint a törvényhatósági bizottság meg van ugyan győződve arról, hogy a Békéscsaba—Vésztő községek között ter­vezett keskenyvágányu h. é. vasút enge­délyezését nem a vasút létesítésével össze­függő okok késleltetik, mindazonáltal azon rendkívüli közgazdasági érdekekre tekin­tettel, melyek e vasút lótesitósóvel össze­fügnek, feliratilag felkéri a kereskedelmi minisztert, hogy a tervezett vasút enge­délyezése iránt az eljárást a legsürgősebben befejezni kegyeskedjék. Békésmegye törvényhatósága az 1901. évi 110 bgy. sz. határozatával határozta el ezen vasútnak kiépítését azon eléggé nem méltányolható fontos közgazdasági ós közfor­galmi okokból, Békéscsaba—Békés—Vésztő községek közötti s a községek belterületóu való személyforgalom lebonyolításával s szaporításával a megyének közgazdasági érdekeit növelje s a Sárrétet, amely a h. ó. vasút építése által, a vármegyétől forgal­milag elkülönittetett, ahoz ismét vissza­csatolja a megye központi nagyközségei­hez, u. m. Békéshez s Békéscsabához köze­lebb hozza, a Békés s Vésztő községek között elterülő nagy s termékeny földbir­tokok termőképességének jobb kihasználá­sával módot adjon a birtokok belterjesebb kezelésére, Békés község bélmegyeri bir­tokának értékesebbé tételére s általában a vasút által érintett vidék kultúrájának emelésére. Mindezen okok — mondja tovább a közgyűlési határozat — ma is fenállanak, sőt tudatukban erősödtünk. Elismerte a tervbe vett vasútnak jelentőségét a vasút által érintett érdekeltség is, mert az épí­tési költséget teljes összegében igen rövid idő alatt biztosította. Miért is a törvényhatósági bizottság ismételten hangsúlyozza ezen vasút kiépí­tésének szükségességét s rendkívüli fontos­ságát s felkéri a kormányt az építési en­gedély okirat sürgős kiadására. Egyhangúlag hozták ehatározatot, mely­nek minden bizonynyal meg lesz a kellő hatása. A vonalon különben nagy buzga­lommal folytak az építési munkálatok mig az időjárás megengedte és előreláthatólag a jövő óv junius havában megindul a mo­toros. Megemlékezünk ugyanitt még a tót­komlósiak által régebben megindított moz­galomról : a Géza-megálló tótkomlósi vonal ügyéről. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút m.-kovácsháza-csabai vonalán, — mint irtuk is — néhány hónappal ezelőtt megindult az első automobil, mely teljesen bevált és most hatalmas jövedelmet hoz az Alföldi Gazdasági Vasútnak, mert kocsijai állan­dóan zsúfolásig megtöltve közlekednek az uj pályán. Az az előnye ennek a motoros forgalomnak, hogy meglehetősen gyors köz­lekedési eszköz, amely Csanádmegyét ós Békést sürü, közvetlenebb érintkezésbe hozza egymással. Különésen a tótkomlósiak utaz­nak sokat az automobilon, mert nap-nap után egész tömeg ember jön a csabai piacra, meg a gyulai törvényszékhez, amelynek kerületéhez ez a község is tartozik, amelynek az a különös nevezetessége is van, hogy alig néhány százalók a pótadója. A tótkomlósiak azonban nem ülhetnek föl a falujukban a motoros kocsira, mert odáig nem visz el a pálya. Körülbelül öt kilométernyi utat kell megtenniök az úgy­nevezett Géza-megállóhelyig, amely az automobilnak hozzájuk legközelebb eső állomása. Ezen kényelmetlen állapoton óhaj­tanak segíteni a tótkomlósak, akiknek kö­réből a napokban nagyobb küldöttség ke­reste föl Sármezey Endre főmérnököt, hogy megkérjék, építené ki a vasút motoros pályáját a Géza-megállóhelytől Tótkomlós község piacteréig. Sármezey főmérnök a Géza-megállóhelynél fogadta a küldöttséget ós miután megígérte nekik, hogy kérelmü­ket pártfogásába veszi, az automobilon végig utazott velük a pályán Csabáig, hogy meggyőzze a komlósiakat az automobil forgalmi előnyeiről. Tótkomlós község az általa kérelmezet pályavonal kiépítésének körülbelül nyolcvanezer koronás költségét hajlandó viselni. , r é n y i Ármin dr., Konkoly Jenő éí , Szalay József. Ezután a vármegyei tiszti föügyóss helyetteséül megválasatották újból L a dics Lászlót. Az igazoló-választmány tagjai lettek K e 1 1 e r Imre, Márkj János, B o d o k y Zoltán dr., Berónyi Ármin dr. és L a d i c s László. A nyug­díjazandó tisztviselők munkaképtelenségé­nek megáilapitására hivatott bizottságba orvosokul beválasztották Hajnal István drt ós László Elek drt. A vármegyei állandó választmányba beválasztották B o­d o k y Zoltán drt, Berónyi Ármin drt és S c h m i d t Ivánt. A biráló választ­mány tagja B o d o ky Zoltán dr. lett. A közsógjegyaői nyugdíj választmány tagjaiul D a i in e 1 Sándor drt, S c h m i d t Ivánt és R i t s e k Jánost; a vármegyei tiszti nyugdíj igazgató választmányba I) a i m e 1 Sándort és Berthóty Istvánt; a köz­művelődési bizottság tagjául Jantsovits Emilt választották meg. a borellenőrző bizottságokban megüresedett tagsági helye­ket a főispán fogja kinevezés utján betöl­teni. a. központi választmány tagjául szava­zatlapok utján való szavazással B o d o k y Zoltánt választották meg. A békéscsabai dohánybeváltásokhoz közigazgatási biztosul Pfeiffer Istvánt, a békésmegyei gazdasági ogylet titkárát [küldte ki a közgyűlés. Az utbiztosok ós utkaparókról szóló j szabályrendeletet a távírda ós távbeszélő hálózatok felügyeletére vonatkozó intózke désekkel kibővíteni véleményezte az állandó választmány, amit el is fogadtak. Szepesvármegyónek átiratát a Halastó határvonalának megállapítása ügyében ho­zott választott bírósági határozatok ellen való felírás tárgyában tudomásul vették. Nyitravármegyónek a nemzetiségi vi­szonyok terén mutatkozó bajok orvoslása tárgyában kelt megkeresésére a népnevelés ­ügy terén gyökeres ós a magyar nemzeti ; hazafias irányú népnevelést biitositó refor­mok életbeléptetése iránt való felírást el­határozták. Nyitravármegye közönségének a nevelésügy terén való javaslatai közül kiemeljük a következőket, melyek hatékony eszközei lennének a magyar nemzeti állam teljes megerősödésének s melyek szinte el­engedhetetlen fontos kötelességei a kor­mánynak a nemzeti eszme érdekében, mi­után a javaslatok minden pontját hazafias érzület hatja át ós azok éppen a nemzeti­ségi fószkelődósek melegágyait érintik, el­tekintve a kivételektől. Szükséges volna, hogy az állam a nemzeti irányú nevelés ós a magyar nyelv sikeres oktatásának szempontjából bármily jellegű népiskolai tanitó felett fegyelmi jogot gyakorolhasson. Hazaellenes vétség miatt ily uton elmozdí­tott tanitó az országban tanügyi alkalma­zást ne nyerhessen. Ha bármely lelkész állami iskolában vallástanítás közben haza­ellenes tanokat ad elő, a tanítástól eltil­tandó. Felekezeti iskolákban hazafiatlan szellemet terjesztő lelkész ellen illetékes hatótágnál a kormány lépéseket tesz elmoz­dítása iránt s ha az egyházi hatóság ennek eleget nem tesz, az állam az iskolát zárja be s állítson helyette államit. Bármily nép­iskolákban a kormány által jóváhagyott könyvek használandók. Torontál vármegyének a nemzetiségi törvény módo»itása ügyében kelt feliratát, viselői kar pénztári ós számvevői része kik a jövő esztendő első napjától fogva állami hivatalnokok lesznek. Kilenc órakor Luk ács György fő­ispán megnyitotta a közgyűlést, amely a tárgysorozat első pontját képező alispáni jelentést — melyet lapunkban is közöl­tünk — egyhangúlag elfogadta. Elfogadták az állandó választmánynak az alispáni je­lentésre vonatkozó részével azon indítvá­nyát is, hogy a törvényhatóság irjon fél a békés — vésztői vasutügyében a kormányhoz. Búcsúzó tisztviselők. Melegen megemlékezik az állandó vá­lasztmány egy másik határozatában a vár­megye pénztári és számvevői tisztviselőiről, kik januar elsején állami szolgálatba lép­nek. A vármegye érdekében végzett oda­adó, példás szorgalmukért és hüsógükért őszinte köszönetet mond. Szólásra emelkedett most Band­hauer György vármegyei főpónztáros. Elmondta, hogy 37 éve áll szolgálatában a vármegyének s tiszttársainak megtisztelő bizalmából neki jutott a szerencse, hogy ez alkalommal, a bucsu alkalmával felszó­laljon. Tiszttársai novóben is köszönetet mond a vármegye bizalmáért, melyet belé­jük helyezett a törvényhatóság vagyoná­nak kezelése körül. Szerény tehetségükhöz képest igyekeztek kötelességeiknek min­denkor megfelelni s ha ez nem sikerült, nem buzgalmuk hiányán mult s kéri is a főispán ós a vármegye elnézését. Uj állá­sukban is, fejezte be beszédét Band­hauer, mindig büszkén fognak arra gon­dolni, hogy a vármegye szolgálatában ál­lottak. Lukács György főispán rövid be­szódben szintén megemlékezett a távozó tisztviselők lelkes, odaadó munkásságáról s kérte őket, hogy uj állásukban se feled­kezzenek meg a vármegye érdekeiről. S az egyetemes közhangulatot képviselve, indít­ványozza még, hogy a törvényhatóság fe­jezze ki sajnálkozását távozásuk felett. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták. A számonkérőszók jelentésének tudo­másul vétele után megkezdődött a közig, bizottsági tagválasztás A közigazgatási bizottságból kilépő G e i s z t Gyula, Rosenthal Ignác, László Elek dr., Ladics György s a lemondott Zsilinszky Endre dr. helyett kellett uj tagokat választani. A szavazat­szedő küldöttség elnökéül Jantsovits Emilt, tagjaiul H a a n Bélát ós H a v i á r Gyulát kérte tel a főispán s a szavazás tartamára felfüggesztette a közgyűlést. A kis teremben pedig megkezdődött hamarosan a szavazás. Röpködtek a cédu­lák és jó fél óra alatt véget órt a szava­zatszedő küldöttség munkája. Az ülés meg­nyitása után Jantsovits Emil bejelen­tette, hogy összesen 102 szavazat érkezett be és közigazgatási bizottsági tagokul meg­választattak : Rosenthal Ignác 87 B o d o k y Zoltán dr. 57 László Elek 56 Ladics György 52 G e i s z t Gyula 51 szavazattal. Szavazatot kapott móg S z e­berónyi Lajos, Veres József, B e­Egyszerű mese Irta : Schiler Irma. — Csakhogy egyszer itt találom, édes Katinka néni, itt az Íróasztal rejtett fiókja mellett; most már nincs menekülés, addig nem megyek el, mig meg mutatja rejtett kincseit ; én már nagy leány vagyok, teg­nap lettem tizennyolcóves, most már én is tudhatok mindent és nem engedem ma­gem holmi ürügyekkel kiküldeni a szobá­ból, ha néni az Íróasztalához ül. Ezzel odahajtotta aranyos szőke fe­jecskéjét a kis Erzsike az ő nénije vállára, összecsókolta annak még mindig szép ar­cát és mosolyogva nézett szemeibe. — No ilyen kis boszorkányt sem lá­tott móg a világ, amilyen te vagy, persze kíváncsi az én kis bogaram ós bizonyára valami nagy regény emlékeit szimatolod itt, pedig szörnyű csalódás lesz a részed. De hogy a képzelődésed ne rajzoljon va­lami csapongó képeket eléd, elmondom az íróasztal fiókjába rejtett emlékek tör­ténetét. Ülj csak le ide a zsámolyra ós figyelj ! Ezelőtt régen ón is fiatal és szép vol­tam, sőt a hízelgők azt mondták, hogy hót vármegyében nincs párom; de nagyon sze­gény voltam, már pedig a szegénység na­gyon sokat levon a szépségből, csak a regényekben veszik el gazdag urak a sze­gény leányokat, az életben vajmi ritkán. De éh ezt ilyesmire nem gondoltam; a képezdében, ahol 21 éves koromig neveltek, csak a tanulásnak szenteltem minden idő­mé; és vágyaim netovábbja egy tanítónői állás volt; sz olvasott regények, a társ­nőktől hallott elbeszélések nem hagytak nyomot a lelkemben. Végre beteljesedett vágyam, egy vidéki I város iskolájánál lettem tanítónő, itt az után volt részem az ünnepeltetósben, egy­úttal magamra zúdítottam az irigység egós2 áradatát. De a bókok — habár jól estek — nem indították meg az ón szivemet, ébren is álmodva jártam az emberek között ós vártam azt az egyet, azt az igazit, akit az ón rajongó leány-fantáziám lelki sze­meim elé varázsolt ós akihez egy sem ha­sonlított azok közül, akik körülöttem for golódtak, akik a táncnál egy fordulóért valósággal versenyeztek. Pedig hidd el, édes aranyvirágom, volt köztük sok derék fiu, aki bizonyára boldogitott volna; de nekem nem kellett egyik sem, ón másnzk képzeltem azt, akit szerethetek. Azonban senki sorsát el nem kerülheti. Valami jótékonyoélu előadás rendezése vé­gett egyik előkelő hölgy vacsorára hívott meg, itt azután utóiért a végzetem ; semmi előjel nem figyelmeztetett, hogy életem forduló pontjához értem, mikor az egyik „nagy ur" bejött, hidegen végig nézett kék szemeivel ós be sem mutatkozott. A büszkeségem fellázadt ezen eljáráson és felfogadtam, hogy teljes megvetéssel sújtom. Ugy-e csináltál már szappan buborékot édes gyöngyvirágom, tudod mily rövid óletü ? Éppen olyan tartós volt az ón hara­gom is, a legközelebbi alkalommal bemu­tatkozott és azok a kék szemek rabbá tettek egész életemre. Látod ezt a sárga rózsát ? Ezt kaptam tőle, midőn először együtt táncoltunk egy két óra hosszat tartó csárdást. — És itt van móg egy fehér rózsa, meg egy piros rózsa, mind tőle kaptam ; ezt a búzavirá­got akicor adta, mikor János napjának előestéjón együtt néztük a hegyeken ki­gyuladó tüzeket és ö először csókolt meg ós itt van végre ez a gyürü.

Next

/
Thumbnails
Contents