Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-12-04 / 97. szám

országos köteléke 1900 év végével megalakult. Ez azonban nem rendelkezik már hasonló anyagi eszközökkel. Már pedig igen fontos teendő, hogy az oly ipari szövetkezetek, melyek nem tartoznak az Országos központi hitelszövetkezetek kötelékébe, szintén olcsó hitelben részesüljenek. Azt a kijelentést sem fogadhatjuk el mint általánosan kötelező elvet, hogy a kisiparost egyénileg kell hitelben részesiteni. Aki kellő biztositékot tud nyújtani, a kölcsönre amúgy is szert tud tenni. Aki meg nem tud biztositékot nyújtani, vagy egyáltalán nem kap hitelt, vagy kénytelen uzsora-kamatokat űzetni, amelyekben az elvállalt kockázat is megtérül. S nem fogja senki az államra ráoktrojálni azt a kötelességet, hogy az összeség pénzével módot nyújtson arra, hogy szorult helyzetben levő és semmi biztonságot nem nyújtó iparosok derüre-borura kölcsönöket kapjanak, — illetve olyan intézményt létesítsen, mely ily kölcsönök nyújtásával foglalkozzék. Más szempontnak kell itt érvényesülnie ; más megoldási módhoz kell folyamodni. Arról lehet csak szó, hogy bankjaink és takarékpénztáraink a kis emberek aprólékos ügyeivel nem foglalkozhatnak, mert keresetre indult társaságok vezetősége első sorban a maga részvényesei hasznára néz. Helyes tehát a gondolat, hogy állami támogatással a magánvállalkozásból kiindulólag olyan szervezet létesüljön, mely az önálló ipari szövetkezetet ós akár bankszerű, akár bármi más biztositékot nyújtani tudó iparosokat megfelelő hitelben részesít. Nem indulva ki teljesen az üzleti haszon szempontjából, szótágazó szervezetével képes legyen minden egyes, bármely jelentéktelennek látszó dolognak utána járni, ha az ügy nagysága nem is áll arányban a kifejtett fáradozással és elvállalt kockázattal. Természetesen a hitelnyújtás ily intézet ügykörét teljesen ki nem merítené, hanem olyan vállalatokkal is kellene foglalkoznia, melyek az ipar erősítésére is így további elemzésben szintén hitelképességének emelésére szolgálnak. B a r t, h a Ödön képviselő nemrégiben nagy horderejű törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház pénzügyi bizottsága elé oly állami intézet létesítése érdekében, mely a kis- és törpebirtoknak nyitna uj hitelforrásokat. Amily fontos ez a kérdés, t. i. a kisbirtok megmentése, ép oly szükséges a kisiparos részére a hiteleszközöket hozzáférhetővé tenni annál is inkább, mert a kisiparos nem mindig rendelkezik olyan fundációval sem, mint a saját földjót művelő kisbirtokos. Dr. K. Gy. dig menj és adj hálát az istennek, hogy becsületes emberrel volt dolgod I E szavaknál az arcába köpött s eltávozott, mig a másik, a dühtől őrjöngve, a levegőben forgatta botját. Destroit megfordult. — Ah ! kiáltott most. Vért akarsz látni ? Ezzel a két kérlelhetetlen ellenfél megragadta egymást. Azon helyen az országút a vasúti vágányok mellett húzódik el, melyektől csak vékony kerítés választja el. A harc hevében nekiestek a kerítésnek, az eltörött és a töltésről mind a ketten leestek az árokba. Az esés dacára sem eresztették el egymást s tovább dult a harc . . . életre, halálra talán, bár egyiküknek sem volt más fegyvere, mint az erős, izmos kar. Hirtelen neszelni kezdenek, de nem eresztik el egymást. A vágányokon rezgés érezhető és tompa zúgás, távoli dörgés hallatszik, mely villámsebessóggel közeledik. A futárvonat! Nem eresztik el egymást, mert mindketten cselfogástól félnek ! A vágány rezgései erősbödnek ós mintegy két kilomémóternyi távolságban egy ragyogó pont tűnik fel az éjben ... JLZ a pont mind nagyobbá lesz ós két szemmé alakul át, — egy vadállatnak két „véres" szemévé, amelynek tüze csávában verődik vissza a vágányokról. Rettenetes pillanat! Husz másodperc alatt a szörnyetegnek el kell száguldani. Fierrenek egy erős rántással sikerült ellenfelétől elszabadulnia ós a töltéshez lapul, miközben felkiált: — Vigyázz, Jean Guillon, vigyázz! A mondatot nem fejezhette be. Csontok ropognak ós halál orditás vész el a tovaszáguldó vonat bóditó zajában . . . egy villanás még . . . aztán . . . Az árokba, ahová szivdobogva, összeverődött tagokkal ereszkedett le Pierre Destroit, egy fej gurul le. A mozdony volt az isteni igazságszolgáltatás eszköze és megtorolta azt a bünt, amely a földi bíróságot kikerülte. Csaba virilistái. A legtöbb adótfizetők névjegyzéke 1908-ra. A csabai járás főszolgabirája a rendelkezésére álló hivatalos adókimutatások alapján egybeállította névjegyzékét azoknak, akik Békéscsaba község képviselőtestületében a legtöbb adófizetés jogán az 1903. óv folyamán részt venni hivatvák. Az uj névsor a következő : Rendes tagok : gróf Apponyi Albert 17523"84 K. Bischofiheim Regina 7551"13 „ báró Inkey István 66Ö9'38 „ Szalay Gyula 5635'30 „ Beliczey Géza 4457'02 „ dr. Szalay József (kétszeres) 4378'78 „ Rosenthal Ignác ós Társa 3632'77 „ Omazta Gyula 3612*24 „ Nóvák Kamii (kétszeres) 3592'78 „ Fábry Károly (kétszeres) 3497*80 „ Kiiment Z. György 3063'62 „ Nemeskey Andor (kétszeres) 3038'92 „ Beliczey Rezső ós neje 2784"/1 „ Kiiment Z. János 2760"83 „ Kocziszky Mihály 2610'44 „ Houchard Ferencnó 2601-51 „ Ursziny Dezső (kétszeres) 2559*56 „ Kovács L. Mihály (kétszeres) 2333"08 „ Szalay József 2170'23 „ Varságh Béla (kétszeres) 2098"83 „ 1978-89 1884-82 1852-69 1607-63 1596*— Póttagok: özv. Félix Akosnó Beliczey Hona özv. Reök Istvánná Kitka János Kiiment János Ha a virilisták jövő évre ervényes ezen névjegyzékét átvizsgáljuk, rögtön szemünkbe ötlik az a különbség, mely a f. évi névjegyzék adataival szemben mutatkozik. Az eddigi névjegyzékben a legtöbb adót fizető jogi személyek mindig ott szerepeltek; most pedig a békéscsabai takarékpénztár és a termény- ós áruraktár kimaradt. Ezt azonban a törvény világosan ós megdönthetlenül igy rendeli. Az 1886. évi községi törvény XXII. t.-c. 32. §-ának negyedik bekezdése következőket mondja: „A képviselőtestület felerészben a legtöbb egyenes államadót fizető községi lakos vagy nagykorú birtokosból illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők s jogi személyek meghatalmazottaiból, kiskorúak gyámjaiból ós gondnokság alatt állók gondnokaiból . . . áll". A törvény rendelkezése tehát egészen világos ; jogi személyek meghatalmazottai csak az esetben foglalhatnak helyet a legtöbb adófizetés jogán a község képviselőtestületében, amennyiben a legtöbb adót fekvő vagyon után fizetik. Az pedig kétségtelen, hogy a békéscsabai pénzintézetek s egyéb jogi személyek bir tokában nincs annyi fekvő vagyon, hogy azok egyenes államadója alapján a községi képviselőtestületben törvényesen helyet foglalhatna. A vármegyei közigazgatási bizottság, mely utolsó fórumként határoz e kórdósben, csak elnézés folytán állapíthatta meg a fekvő birtok nélküli pénzintézetek virilis jogát s igy származott az abuzus, melylyel pénzintézeteink őket törvényesen meg nem illető jogokat gyakoroltak. A csabai járás főszolgabirája teljesen a törvény rendelkezése szerint oldotta meg a kérdést. A névjegyzék a csabai községházán mai naptól számított 5 napon át van közszemlére kitéve, mely idő alatt az érdeklődők megtekinthetik s további 15 nap alatt az alispánhoz, onnan pedig a közigazgatási bizottsághoz megfelebbezhetik. Minisztertanács. Budapest, dec. 3. (Saját tud. távirata.) A képviselőház ülése után, délután minisztertanácsra gyűltek össze a miniszterek. Megérkeztek ugyanis a kereskedelmi szerződések s ez ügyben tanácskoztak a miniszterek Széli Kálmán elnöklete alatt. A minisztertanács este 5 órakor még nem ért véget. Örült képviselő a házban. Budapest, dec. 3. (Saját tud. távirata). Szomorú esemény törtónt a képviselőház mai ülésén : egy képviselő megőrült s el kellett a báaból szállítani. Szabó Kálmán képviselő régóta izgatott kedélyhangulatban volt mindig, mely most őrültségben tört ki. Széli miniszterelnökkel beszélgetve, azt mondta, hogy a kormányozható léghajót három perc alatt feltalálja. Ezután a helyére tért s annyira különösen viselkedett, hogy elszállítása iránt kellett intézkedni. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Fejérváry nyilatkozata. Budapest, dec. 3. (Saját tud távirata.) A képviselőház mai ülésén Fejérváry Géza bárót nyilatkozra birta Kossuth Ferenc. A függetlenségi párt elnöke a napirend előtt szólalt fel és felvilágosítást kórt a honvédelmi minisztertől, a már anynyira hírhedt „előzékenysógi" nyilatkozata tárgyában, miután ugy tartja, hogy Fejérv á r y e nyilatkozatában megsértette a ház méltóságát. Kossuth Ferenc szavai után mindjárt felállott a honvédelmi miniszter s azt felelte, hogy a mentelmi jog fontosságát már többször hangsúlyozta, annak érdekében szólalt fel akkor is. Máskülönben pedig az előzékenységi kerdésben teljesen magáévé teszi Széli Kálmán minapi nyilatkozatát. A képviselőház a választ helyesléssel tudomásul vette. Ezután folytatták az indemnitás vitát; R u b i n e k Gyula szabadelvű párti képviselő beszólt hosszabban s azt elfogadásra ajánlotta. ÜJDONSÁGO K. — A szanatórium helye. Orosháza község képviselőtestülete legutóbb tartott gyűlésén ismét foglalkozott a szanatórium ügyével. Emiitettük, hogy a képviselőtestület a pusztaszenttornyai földvevőktől meg akarja venni a Schossberger-kastélyt a szanatórium céljaira. E gyűlésen V a ng y e 1 Szilárd első jegyző bejelentette, hogy a földvevők tízezer koronáért engedik át az épületet. A vétel tárgyában az orosházi képviselőtestület egy ujabb, harminc nap multával egybehivandó közgyűlésen fog határozni. — A községjegyzöí egyesület pályadijai. A bókésmegyei közsógjegyzői egyesület legutóbb tartott közgyűlésén három pályadijat tűzött ki tagjai számára. P e t n eh á z y Ferenc egyesületi elnök nyújtotta be a pályakórdéseket, melyeket egyhangúlag elfogadtak. Az első : „Milyen törvényhozási vagy közhatósági intózkedésekke[ lehetne vármegyénk lakosságán közgazdaságilag leghathatósabban segíteni ?" A második : „Miféle társadalmi intézkedésekkel lehetne a közjólót ós szellemi haladás terén vármegyénk lakosságának érdekeit előmozdítani?" A harmadik: „Milyen közhatósági vagy törvényhozási intézkedés volna legszükségesebb a jegyzők érdekében, amely által nevezetteknek nemcsak anyagi érdeke, hanem hivatali jogaik ós tekintélyük, iigyszintén társadalmi állásuk is erősittetnék ?" Mind a három kérdésre a jegyzői egyesület 20—20 korona pályadijat tűzött ki. A dolgozatokat 1903. évi május hó 1 ig kell benyújtani az egylet elnökéhez : Petneházy Ferenc köröstarcsai első jegyzőhöz. Ismerve a vármegye képzett jegyzőit, előre lehet jósolni, hogy a pályázat nem marad meddő. — Iskolaavatás. A körösladányi ev. ref. egyház ez óv folyamán három uj iskolát és tanítói lakot építtetett. Az uj iskolák átadása vasárnap volt. A felavató ünnepélyt megelőző hálaadó istentiszteleten a lelkész imája után az egyház uj rektora, Kiss Sándor tartotta beköszönő beszédét. A körösladányi egyház az uj építkezésekre közel 30 ezer koronát fordított. — Egy társadalmi kör ünnepe. A mezöberényi polgári kör nagy ós szép ünnepet ült mult szombaton este Mezőberény községének a legrégibb társadalmi egylete, ötven éves fennállásának emlékét ünnepelte meg. Ötven hosszú évre tekinthet vissza a kör, melynél azonban minden valószínűség szerint többet ólt át, miután az ötven óv előtti iratmaradványok már egy szervezett ós kifejlődött olyan egyesület emlékét őrzik, melynek már előbb kellett megalakulnia. Szombaton este társasvacsora volt a kör ; helyiségeiben, melyen számosan jelentek meg, még a kör kötelékén kivül állók is. A vacsora alatt az első szónok a kör mostani elnöke, K u c z i á n György volt, ki beszédében az egylet történetét vázolta. Beszéltek utána K o 1 o z s i András, Kollár János, Belencóresi József, K o1 o z s i Endre és K n e r József, a kör jegyzője. Végül Nagy Sándor, a polg. iskola népszerű tanára mondott szép beszédet. A társasvacsorán hölgyek is részt vettek. — Óvónők egyesülete. A békésvármegyei óvónők mozgalmát, melyet egy óvónői egyesület megalakítása végett indítottak meg, siker kísérte. A társulás eszméje az egész megyében méltó érdeklődéssel találkozott s az óvónők legnagyobb része tudatta a mozgalom megindítójával, D a p s y Gizella szeghalmi óvónővel az egyesületbe való belépését. Igj' az alakuló gyűlést is megtartják január hó 4-ikén, Gyulán. Az alakuló gyűlésen M i h á 1 f y Emma, szarvasi óvónő tart értekezést. — Nemetlelkü hagyományok. Megemlékeztünk Kocs'or Gergely békési birtokos haláláról, aki 63 évre terjedt életideje alatt polgártársai bizalmából volt esküdt, iskolaszóki tag, presbyter, egyházi gondnok, gimnáziumi pénztárnok, városi ós megyei képviselő. Békésen az első vagyonos gazdák közé tartozott és végrendeletében jótékony célokra hagyományozott emlékét örökre fenntartó, tekintélyes összegeket. Neje részére holtig fenntartott haszonélvezeti jog mellett, ev. ref. vallású, apátlan, anyátlan árvák nevelésére hagyta a Teleky-utcán levő, mintegy 12 —14 ezer korona értékű diszes házát s ugyanezen célra 60 hold földet, körülbelül 36—40 ezer korona értékben. Szegónysorsu ev. ref. vallású iskolás gyermekek gyámolitására 2000 koronát készpénzben. E hagyományok a közös vagyonból alapíttatván, az özvegynek nemes gondolkozását ópugy jellemzik, mint a boldogult férfiúnak lelkületét. — Miniszteri megbízott. A vallás és közoktatásügyi miniszter a b ó k ó s i és békéscsabai felekezeti főgimnasiumokban az állami főfelügyelet gyakorlásával ós az iskolák látogatásával a folyó tanévben Nátafalussy Kornél nagyváradi tankerületi főigazgatót bizta meg, ki ezt a tisztet már évek sora óta közmegelégedésre tölti be, — Berendelés- Az állami alkalmazottak körében talán seholsem oly mostohák az előléptetési viszonyok, mint az igazságügyi kezelő tisztviselőknél, kik évek hosszú során át sem számithatnak arra, hogy sanyarú sorsuk jobbra fordul. P 1 ó s z igazságügy miniszter tárcája keretében igyekszik ugyan a jogosult igényeket kielégíteni, de radikális javításra a pénzügyi viszonyok miatt nincs kilátás. Ujabban körrendeletet intézett a törvényszékek elnökeihez, melyben ezeket felszólította, hogy azokat a kezelőhivatalnokokat, kik érettségi, esetleg államszámviteltani vizsgával, birnak, hívják fel, hogy saját költségükön hajlandók-e Budapestre költözni, ha esetleg az igazságügyminisztérium számvevőségi osztályába berendeltetnek ? A törvényszéki elnökök jelentései alapján a fiatalabb korú s jelesebb képzettségű egyének közül már többnek lettek az igazságügyminiszteriumhoz behiva, kik rövidebb-hosszabb szolgálati idő elteltével, a kir. tábláknál szervezendő számvevőségi osztályok élére fognak állíttatni A gyulai törvényszók területéről ujabban Lincbauer Iván orosházi járásbirósági irnok rendeltetett be, ki a legderekabb kezelőhivatalnokok közé tartozik. — Tanitónö-választás. Mezőberény község iskolaszéke az államilag segélyzett községi polgári iskolához Bagó Aranka lemondása folytán megüresedett állásra egyhangúlag C z e t t l e r Jenke okleveles tanítónőt választotta meg. — Népgyűlés Csabán. Azujjászorvezett szociáldemokrata-párt vasárnap délután népgyűlést tartott a csabai községháza udvarán. A gyűlés a legnagyobb rendben ós nyugalomban folyt le, körülbelől 800 embernyi hallgatóság részvétele mellett. A budapesti pártközpont az előre jelzett három szónok helyett csupán egyet küldött: B r i n d u s z Mihályt. B r i n d u s z ügyes szónoki készséggel magyarázta az újjászervezett szooialdemokra párt elveit hallgatóinak. Azzal tezdte beszédét, csodálja, hogy Csaba majdnem negyvenezer lakosa közül csak 600 -800 embert lát itt. Cáfolta ezután a vádat, hogy ők földosztók lennének, mert a föHosztás teljes képtelenség. Szerinte pártjuk célja az, hogy a kisgazdát ós a munkást negmentsék az óriási terhektől. Beszédé; több helyen élcekkel fűszerezte, ami tokkal nagyobb hatást tett, mint a legkomcyabb fejtegetés. Majd a párt elveit kezdte egyenként magyarázni, mely után a napirend második pontjára tért át, az önáló vámterület kérdésére, mely szintén kiánsága a pártnak. Késő este ért véget a gyűlés. Brindusz két órától kezdve lankadatlmul beszólt délutáni hat óráig, anélkül, íogy egy cseppet is — berekedt volna. I e z ő f i Vilmos ós M o1 i t o r i s z Gyra nem jöttek le s ezért kellett Brinduszak magának kibeszólni az egész napirendet A hírhedt Várkonyiv a 1 össze sem asonlitható az újjászervezett szociáldeinora párt e szónoka. Várkonyi minden zgyvaságot összehordott s szinte bámulatraméltó tudatlanságot árult el értelmetlen bi zódeiben ; mig Brindusz Mihály világos, Bzta tudással beszélt, természetesen szoci.demokrata felfogással ós érzéssel. A polittai ós rendőri hatóságot a népgyűlésen ; z t r a k a György főszolgabíró kópviílte s eljárásában bölcs tapintatot tanusiUt. — A gyulai sö jegyzőség. Gyula városánál megüreseett első jegyzői állásra a pártok már kiaikultak s ugy jöhet már a küzdelem. A vrmegye alispánja kiirta a pályázatot, melszerint ugy az első, valamint ennek folján esetleg megüresedő másodjegyzői állá-a a pályázati kérvényeket december 20-i bezárólag kell beadni. A választás deceoier hó -24-én lesz. Az állásra pályáznak [offman n Ferenc, gyulai másodjegyz, B u c s k ó Korjolán dr. árvaszéki ülnö! és Szike s György gyulavárii első je^ző. Az esetleg üresedésbe jövő másodígyzői állásra Tóth László okleveles jegyző pályázik, kit képzettsége ós szcgalma ajánl a leg jobban. — Iskolaszéki 6S. A csabai községi iskolaszók ülést tar tt s az ülés határo-