Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-23 / 94. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1902. évi 94. számához. szal szolgálni, de annyit már most is mondhatunk, hogy az ajánlott villamos telep amortizációja már a második vagy legkésőbb harmadik évben teljesen fedezhető volna az elérhető tiszta haszonból s minthogy az amortizáció összegével a közvilágítás évi dija is kielégítést nyer, a város már 2—3 év multán megtakarítja a közvilágítás költségét; később pedig, mint a magánlámpák száma növekszik, a villamos telep az Ingyen közvilágításon kívül évente még tetemes tiszta hasznot is produkál, mit a közköltség csökkentésére vagy más közcélra lehet majd forditani. Ilyen körülmények között bizton mindent el fog követni Békéscsaba elöljárósága, hogy a villamos-világitási kérdést minél előbb megoldja, annál is inkább, mivel azt a község és közönség érdeke is igy kívánja — parancsolja. A vármegyei pénztárak megszűnése. — A nagyközönség figyelmébe. Hirül adtuk már régebben, hogy a belügyminiszter jövő évi január hó elsejétől kezdve megszünteti a vármegyei központi és gyámpénztárakat. A miniszter intézkedett aziránt is, hogy e rendelete nemcsak általánosságban, de részleteiben is tudomására jusson a közönségnek. Minden vármegye alispánját felhivta, hogy a leg szélesebb körben tegye közzé a régi eljárást megszüntető rendeletet, melyről a közönség érdekében mi is megemlékezünk az alábbiakban: A váTmegye központi gyámpénztára 1902. évi december hó 81-én működését beszünteti. 1903. évi január hó 1-től jogva teendői a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatalra, a vármegyei számvevőség teendői pedig a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségre ruháztatnak át; ügykörére vonatkozó minden beadványt az adóhivatalhoz, illetőleg a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kell ci mezni. Mindazokat a járulékokat, melyek a fennálló törvények ós szabályok értelmében a rendezett-tanácsú városok s a kisés nagyközségek által beszedendők és eddig a vármegye alispánjáboz, illetőleg a vármegyei pénztárba voltak beszállitandók, úgyszintén a közvetlen adófizetők által befizetendő járulékokat 1903 évi január hó l-töl kezdve, a vármegye területén levő illetékes adóhivatalokba kell szállítani. Ha a befizetés nem személyesen, hanem postautalvány, vagy pénzes-levél utján történik: a községi elöljáróságok és az illető magánfelek mindig pontosan jelöljék meg, hogy a beküldött pénzösszegnek egészben és részben mi a rendeltetése ? (például vármegyei útadóra K f., községjegyzöi nyugdíjjárulékra K t stb., összesen K f.) Azok a pénzösszegek, vagy értékek, melyek a vármegye alispánja egyes felek részére, a vármegyei központi pénztárnál 19ll2. évi december hó 3l-ig kiutalványozott, 1903. évi jafiuár hó 1-től kezdve, a szabályoknak megfelelő módon, a vármegye székhelyén levő adóhivatalnál vehetők fel. Ha jövőre az utalványozás nem a vármegye székhelyén levő adóhivatalnál, hanem a vármegye területén levő más adóhivatalnál történik: erről az érdekelt felek értesitik. A gyámpénztárból kiutalványozott összegek szintén kizárólag a vármegye székhelyén levő adóhivatalnál fizettetnek ki. 1903. évi január hó 1-től kezdve, a megfelelő okmányok bemutatása mellett, a vármegye székhelyén levő adóhivatalnál kell befizetni azokat a kamatokat, vagy tőketörlesztési részleteket is, melyek a magánfelek által egyes vármegyei alapokból, vagy pedig a vármegyei gyámpénztárból nyert kölcsönök után, akár az ly03. évtől fogva a jövőben válnak esedékessé, akár pedig még az 1902. vagy ezt megelőző évről hátralékként fennállanak. Viszontezentul a vármegyék székhelyén levő adóhivatalok fizetik ki azokat az összegeket (ka- j matokat), melyeket a vármegyei árvaszékek 1902. évi december hó 31 ig egyes kiskorúak, vagy gyámok és gondnokok kezeikez utalványoztak, vagy pedig 190<j. év január hó 1-től lógva utalványozni fognak. — De kérem alássan, mikor ugy ég a torkom . Hisz én is aludni próbáltam, de nem tudtam. Khm Khm ! Tetszik hallani ? — Az ördög vigye! . . . Hiszen ha ég ís a torka, azért még nem kellett volna mindjárt ideszaladni. Egy üveg szódavíz esak van odahaza, mi ? — Van bizony. — No hát az épp ugy megteszi, mint a szóda ! A polgár örvendezve mondta : — Igazán mindegy ? — Persze ! — Akkor hát nem zavarom gyógyszerész urat. . . . Jóéjszakát kivánok I . . . Megiszom otthon a szódavizet . . . Gyenge számtudomány Oda volt a nagy csizmás magyar valahol messzire egy kis lopás miatt. Két álló esztendeig nem látta a családját, mig végre a napokban egészen váratlanul haza toppant. Az asszony azt sem tudta örömében, hogy melyik székre ültesse szerelmetes párját, a ki átesve a viszontlátás örömein, a gyermekei után kezdett érdeklődni. — Hol van a Jóska fiam ? Mög van, iskolába jár, most is oda van — Hát a Péterke? — Az is mögvan, csak az előbb ment játszani a komaaiszonyhoz. A mint aztán igy beszélgetnek a gyermekek felől, egyszer csak keserves és hangos sirás hallatszik az ágy lábánál álló bölcsőből. — Hát a mi ? — ütődik meg a hazatért magyar. A menyecske hirtelen elpirul, lesüti szemérmesen a fejét s szemeit eltakarva köténye egyik csücskével, alig hallhatóan mondja: A|meg a — harmadik, a ki most született a nyáron, mig kend oda volt Hanem szeretetből a kend nevére kereszteltettem azért, ugy hívják, hogy András. — De hát kié az a gyerek ? — kérdezte újból a magyar. Hát kié volna másé, a miénk, - magyarázza a menyecske. Az ember ingatni kezdette jobbra ,és balra a fejét s valami olyasfélét mormogott, hogy ő 2 esztendeig ült Váczon, hát a dolog furcsa. Azzal aztán felállott, rá se nézett többet a feleségére, hanem elment egy okosabb emberhez, a tekintetes biztos úrhoz tanácsot kérni. Azonban észrevétlenül az aszszony is ment utána. A biztos előtt aztán előadva az esetet, erősen kifakadt: — Nem az én vérein az, kérem, más házátul gyütt az oda ! — Honnan gondolja ? — kérdezte a biztos. — Onnan kérem, mer az a gyermek nem egyez mög a számadásommal, merhogy én két évig ültem Váczon valami dunnák irányában. De már erre megszólalt az asszony : — Ért is kend a számadáshoz : Hiszen nem járt kend iskolába soh« ! ... A má egyszer igaz ! - bolintott fejével a magyar s minekutána a biztos is elutasította panaszával, mint a melyik nem hozzá tartozik, meg fogta az asszony kezét s mentek haza, mintha semmi sem történt volna. Aki nem blr Inni. Kedélyes alak állott a rendőrbiztos előtt. A vétke az volt, hogy a napokban leitta magát s eszméletlen állapotban vitték be a rendőrségre, nehogy botrányt keltve, részeg módon heverjen az utca kövezetén. Aztán kialudta magát s megtudott egyenesen állni a biztos előtt.' — Oszt miért iszik kend annyit, hogy ugy hever, mint az eszméletlen állat az utcán ? A magyar megvakarta a tarkóját é$ csendes szemhunyorgatással felelt : — Hájszen kérem, nenvbirok én már inni. Már réguta nem birok inni. Nem-e, hiszen részeg volt, amikor behozták. — Mindegy, kérem, nem birok én má inni, — ismételte szomorú fejcsóválással. — Aztán miért nem bir? Erre már kitört a magyarból a keserűség : — Hát, megkövetem, hogy a csudába bírnék inni, ha már két napja itt benn ülök ! mert pártom nevében becsületszavamra fogadom, hogy a király jelenlétében is tüntetni fogunk ellene a leghevesebben. Barabás Bélát a házelnök e szavai miatt rendre utasitotta, mert nem tartja megengedhetőnek, hogy a király személyét tüntetéssel kapcsolják össze. A Nessi-ügy tárgyalását hétfőn folytatják. INNEN-ONNAN A szódavíz Egyik megyei gyógyszertárba kegyetlenül becsöngettek éjjel. Az patyikus riadtan ugrott ki az ágyból és álmosan nyitott ajtót. Egy kerekszemű, ijedt arcú polgár állott előtte : - Gyógyszerész ur, kérek alássan Jiz krajcárért szódát ! A segéd dühösen rivalt rá : - Ejnye azt a 1 . . Hát maga ilyesmiért zavar meg engem az éjszakai álmomban ! No már ez igazán sok ! A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Gotterhalte. Budapest, nov. 22. (Saját tud, távirata.) A képviselőház mai ülésén ismét folytatódott a N e s s i képviselő ügye. Az ülésen azonban ma nemcsak a függetlenségi képviselők szólaltak fel, hanem az egy H ódossy is beszélt a szabadelvű pártról. Az ülés megnyitása után elsőnek Reich Aladái a fiatal miniszterbuktató szólalt fel, természetesen Nessi érdekében, cáfolgatva az ellenérveket. Nessi után H ó d o s s y Imre beszólt helyeselve az előadói álláspontot, melyet elfogadásra ajánlott. Utána állott fel a függetlenségi párt tüzes szónoka Barabás Béla, aki igen vehemens beszédet mondott, a többek között azt is : — Figyelmébe ajánlom a kormánynak, hogy óvakodjék a függetlenségi pártot valamikor a király körébe vonni, mikor azt a szemtelen hóhérhimnuszt játszák, UJDONSAGO KL. Csak magyarul akarok beszélni! - A leendő trónörökös. Tudvalevőleg Ferencz Ferdinánd kir. herceg a Chotek Zsófia grófnővel kötött házassága alkalmával kötelezöleg kijelentette és elismerte, az országgyűlés által ez a kijelentés törvénykönyvünkbe b« is cikkelyeztetett, hogy a házasságukból származó fiutódok trönöröklési joggal nem birnak, az uralkodó ház hercegei közé sem sorolhatók. Uymódon a trón várományosa gyanánt Ferenc Károly kir. herceg fia, Ottó kir. herceg tekintetik, kit jövendő hivatására már most nagy gonddal készitenek elő. A fiatal herceg a mult óv nyarán megyénkben is megfordult és Dobozon gróf Wenckheim Dénesnek volt szívesen- látott vendége, ki szórakoztatására nagyobbszabásu arató-ünnepélyt rendezett. A jövendő magyar királyról érdekes kis történetet beszélnek most a főúri körökben, mely méltán töltheti el minden magyar ember szivét biztató reménységgel. A kis herceg mult évi körútja alkalmával Gyulafehérváron Majláth gróf erdélyi püspökkel is megismerkedett, aki, midőn német nyelven szólította meg, határozottan kijelentette : — Kérem Excellenciádat, én Magyarországon csak magyarul akarok beszélni, azért szíveskedjék velőm kizárólag magyarul társalogni. A püspök eleget tett a kis herceg kívánságának, maga is gyönyörködvén abban a korrekt kiejtésben, mellyel nyelvünket beszéli. Nemrégiben Bécsben járt, hol a véletlen sors ismét összehozta a trón leendő örökösével, a. herceg látható örömmel fogadta a főpapot, ki ezúttal újra németül szólította meg. Ferenc Károly élénken jelentette ki: — Én már egy izben felkértem Excellenciádat, hogy velem kizárólag magyarul beszéljen ! — Kérem Fenség, emlékszem rá, de arra is emlékszem, hogy csak Magyarországon akart magyarul beszólni, itt pedig Ausztriában vagyunk. — Hát akkori nyilatkozatomat kiegészítem még a következővel s kérem Excellenciás uramat, ne feledje el, én jövendőbeli magyar alattvalóimmal Ausztriában is csak magyarul akarok beszélni. A kis hercegnek a magyar nyelv iránt nyilvánított előszeretete ós az a tapintatosság, melylyel, amidőn alkalom kínálkozik, ezt hangsúlyozza is, rendkívül kellemes benyomást keltett nemcsak a főúri társaságokban, hanem az irányadó magyar politikai körökben is. — A főispán Vásárhelyen. Régi óhajtása már a vásárhelyieknek, hogy a főispán hosszabb időt töltsön körükben, mert így vágyaikról, törekvéseikről közvetlenebb információt nyerhet és gondolkodás módjukkal is inkább megbarátkoznatik. L uk á c s György dr. főispán szivén hordva a nagy alföldi város fejlődését ós anyagi boldogulását, kettős főispánságából kifolyólag készségesen tesz eleget kötelezettségének, azért csütörtökön nejével ós teljes háztartásával hosszabb időre Vásárhelyre távozott. Ott idözésük alatt a város vezető köreivel gyakrabban fognak érintkezni s a főispánnó ismert szeretetreméltóságával bizonyára ép ugy meghódítja a nagy alföldi város társadalmát, mint amilyen igaz becsülés ós szeretet környezi nálunk mindenütt, ahol férje kíséretében megfordul. Luk ács főispán tüzetesebben kiván foglalkozni a szocializmus kérdésével is, mert köztudomasu dolog, hogy Vásárhelyen igen sok az elégedetlen munkásnóp s a mi népszerű főispánunkban pedig megvan a hajlandóság a legszegényebb néposztály sorsán tőle telhetőleg segíteni. E tekintetben a boldogult V a d n a y Andor nyomdokait követi, ki meleg szeretettel ós őszinte jóindulattal viseltetett a munkásnép iránt, megbecsülve benne nemcsak a fajmagyarságot, hanem azt a ragaszkodást is, mely a hazai röghöz fűzi őket. — Bókésmegyei állami tisztviselők köre a napokban tartotta meg Gyulán rendes •vi közgyűlését, mely alkalommal Csák György pénzügyigazgató elnök bejelentette, hogy a kör alapszabályai miniszterileg jóváhagyatván, azok már az egylet tagjaira kötelezővé vált. Javasolta továbbá, hogy Vörös László nyugalmazott államtitkár, Benedek Sándor közigazgatási biró, H a r m a t h Domokos tordai telekkönyvvezető ós C s i k v á r i Jákó, az állami tisztviselők lapjának szerkesztője, a tisztviselői kar érdekében kifejtett fáradozásuk méltánylásául, a kör tiszteleti tagjainak választassanak meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Végül még a tisztújítás ejtetett meg, melyen ismét a régi tisztikar lett megválasztva. — A csaba-bókes vésztől helyi érdekű vasút engdélyezési póttárgyalása. A békéscsaba békés-vésztői helyi érdekű vasút engedélyezési póttárgyalását az érdekelt hatóságok képviselőinek részvételével folyó évi november hó 9 tartották meg a keresdelemügyi magyar kir. minisztériumban, gróf Wieckenburg Márk államtitkár elnöklete alatt. Ezen tárgyalás folyamán az állandó vasutengedólyezési bizottság a helyi érdekű vasút ópitésére ós üzemére, a tervező alföldi első gadasági vasút engedélyokiratához kiadandó függelék, valamint a vasúti üzletrendtartástól és üzletszabályzattól való eltéréseket és a jelzett törvényerejű szabályok könnyítéseit tartalmazó „Üzemszabályok" végleges szövegének tervezetét állapította meg, illetve hozta javaslatba. — Szemle a póttartalékosok felett. A Csabára kiképzésre behívott 800 póttartalékos katona felett C z i g 1 e r Alfréd lovag, tábornok és Szerbszt Gusztáv ezredparancsnok hétfőn és kedden szemlót fognak tartani. A szemle után a póttartalékosok csütörtökön leteszik a Mannlichert ós a bornyut. — Esküvő ós aranylakodalom. Czinner József csaba-erzsébethelyi kereskedő kedden tartja nejével aranylakodalmát. E ritka ünnepélyt még emlékezetesebbé teszi Berta leányának ugyanakkor délelőtt 10 órakor Weiszkropf Henrik kereskedővel történő házassága. — Eljegyzés. Singer Emil, a „Kalotaszegi erdőipar részvénytársaság" jósikatelepi pónztárnoka eljegyezte Balázsfalván Nádor Gyula állomásfőnök húgát, R ez s i n á t. — Ezüstmenyegzö ós eljegyzés. Szép családi ünnep volt Köröstarcsán pénteken. Szakáll Albert, volt 1848/49-iki mérnökkari főhadnagy, a szabadságharc vitéz bajnoka, a neves festőművész, kinek 18 festményét a csabai muzeum is őrzi ós neje L e n s z k y Jozefin ülték meg egybekelésük 25 éves évfordulóját. Zavartalan családi életük e jelentős momentumának boldogságát még emeli az a körülmény, hogy Berta leányuk ugyanakkor tartotta eljegyzését Szabó László körös tárcsái h. anyakönyvvezetővel. — Fehér estély. Ma van a napja : ma fogja a sok idegen ember meglátogatni Gyoma községét. Nagy napja lesz a mai Gyomának, miután a Fehér Estélyen kivül, délután a közegészségügyi egyesület is ott tartja ülését és felolvasását. A nyomdászok estélyének emléklapja 12 oldalas ; elől hasonmásban díszíti a lapot József főherceg, Lukács György dr. főispán, F á b r y Sándor dr. alispán kézírása. A többi oldalakon ott van a neve a vármegye minden nevesebb emberének és minden írójának. Fényesen meg fogja mutatni a mai vasárnap este, hogy a nyomdászok buzgó működését siker koronázta. — Diplomái emberek nyomora. Az ember 'nem is gondolná, hogy Magyarországon és különösen a fővárosban számos olyan ember van, kik nagy faradsággal, sok nélnólkülözés ós nyomorgás közt elvégezvén iskoláikat, midőn a diplomát megkapják, olyan viszonyok közé jutnak, hogy mindennapi kenyerüket sem képesek megkeresni. A kormány félhivatalos lapja irja, hogy a fővárosban oly rendkívüli tömege él a diplomás proletároknak, mely már minden képzeletet felülmúl. A tulprodukció folytán nem jutnak keresethez, s mintegy 80 ügyvéd és orvos, hogy éhen ne vesszen, a népkonyhába kénytelen járni. A félhivatalos komoly intelmet intéz a fővárosi diplomás emberekhez, menjenek vidékre, ahol még nincsenek ugy túltelítve a kenyóradó pályák mint Budapesten, s egy kis igyekezettel és kitartással vagyont