Békésmegyei közlöny, 1902 (29. évfolyam) július-december • 53-104. szám

1902-11-13 / 91. szám

való kiterjesztését vonná maga után a kórelem teljesitése. A leiratot tudomásul vették. Igy tehát pl. a járási irnok kedvezményes jegy gye! utazhatik, — de a jegyző nem, aki mindenesetre többet végez az állam érdekében. A vármegyei jegyzői nyugdijegyesület módosított alapszabályait örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Maros György csabai községi jegyző írásban beküldött indítványára elhatározták, hogy az alispánt, mint akinek a módosítás körül igen sokat köszönhetnek, küldöttségileg fogják üdvözölni. A küldöttség tagjai: elnök, főjegyző és a csabai községi jegyzők. Győr vármegye móg a mult évben irt át az egyesülethez az adókezelós államosítása tárgyában. Az átirat a mult óvi közgyűlés után érkezett ós a mult évi szeptember hó elsejére kéri móg a választ. A közgyűlés a már idejét multa átiratot tudomásul vette. A mult évi számadásokat nem lehetett megvizsgálni, miután mulaszthatatlan okok miatt Szerb Miklós pénztáros nem jelent meg. Maros György egy másik indítványt is adott be, melyben felhívta az egyesület figyelmét a csabai muzeum-egyletnek az egész vármegyére kiterjeszkedő működésére ós kérte annak ugy anyagi, mint szellemi uton való pártolását. A közgyűlés az indítványt elfogadta s a tagok szíves figyelmébe ajánlotta a muzeum-egyesületet. — Végül K o 1 o z s i Endre mezőberónyi elsőjegyző meghívására elhatározták, hogy a jövő közgyűlést Mezőberónyben tartják. Ezután a közgyűlés véget ért Petn e h á z y elnök zárószavaival, melyek után Kovács Gyula szeghalmi első jegyző a község nevében barátságos vacsorára hivta meg a megjelenteket. A társasvaciora. A község tulajdonát képező csinos, emeletes Községi Szálloda földszinti nagytermében folyt le a társasvacsora. Még vacsora előtt egybegyűltek itt a jegyzők, több vendég, a község intelligenciája ismerkedésre. Nyolc órakor kezdődött a vacsora s körülbelől nyolcvan teríték mellett fogyott az ízletes halászlé, paprikás és tirróscsusza. A megindult vidám beszélgetés először Kovács Gyula szeghalmi főjegyző szép szavaira csendesedett el. A község főpennása Szeghalom nevében szívélyes meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, kiket igaz szeretettel fogadtak Utána P e t n eh á z y Ferenc beszólt a jegyzők, az egyesület nevében. Hálásan köszönte a község jóindulatát s éltette Szeghalom községét, annak ugy anyagi, mint szellemi munkát végző lakosait. K o 1 o z s i Endre berónyi első jegyző megemlékezett arról, hogy C s á n k i Jenő főszolgabíró megjelent a közgyűlésen és jelét adta a jegyzők ügyei iránt való érdeklődésének. Ezt köszöni, élteti a munkás főszolgabírót s a jegyzők barátját. Ős ánki Jenő főszolgabíró elmondja, hogy szívesen ment a közgyűlésre. Móltatja a jegyzők buzgó munkásságát a közigazgatásban s élteti őket. Belencéresi Dezső hírlapíró más szempontból móltatja a jegyzők működését. A hazafiasság szempontjából, mely működésüket átlengi s melylyel a nemzeti állameszmónek tesznek szolgálatot. P e t r y Gyula a vacsorán megjelent nem jegyzőket éltette, kik szívesek voltak ezzel emelni a jegyzők tiszteletére rendezett ünnepséget. Jelen volt az ünnepségen a neves nópdaléuekes Nánássy Géza ós Klau znitzer Miksa jegyző felkérésére művészetével nagy élvezetett szerzett a megjelenteknek ós nem is késett hálás taps alakjában a jutalom. A vacsora után a távolabb lakók indulóra vették a dolgot, mégis igen szép társaság maradt együtt a további kedélyes órákon. A közgyűlésen jelen voltak Petneházy Ferenc elnöklete alatt: Csánki Jenő főszolgabíró, Kolozsi Endre, Mucsi Mihály, Golián Soma, Kovács Albert, Tardy Lajos, Batizi Ferenc, Fejér László, Kovács Gyula, Bácsi Dani, Bencze János, Sukk István, Horváth Gyula, Beke Albert, Klauznitzer Miksa, Veress Gyula, Egyed Ignác, Petry Gyula. csabai csigert ivott volna, ha már borra szomjazott, megtakarított volna annyit a mivel a kocsisát tagul Írathatta volna be ! A kétkezi munkás is azt veti hozzá, hogy szűk a kereset. Hát igaz-igaz, de nem kell ahhoz nagy megerőltetés, hogy azt a heti pár fillért befizethesse abból a szük keresetből is; nem kell ahhoz más, csak egy kis jóakarattal több, meg naponta egy kis pálinkával kevesebb ! Tegyék csak a szivükre a kezüket ós mondják meg, nincs-e igazam ? ! Aztán milyen nagy lelki könnyebbség az, ha egy kis szűkölködés árán magának, házanépónek gyűjthet egy kis tőkét; ha fudja azt, hogy öregségére nem kell kegyelemkenyeret ennie s halála esetére sem az özvegye, sem a gyermekei nincsenek kitéve annak, hogy koldulni menjenek, vagy ami móg a kolduskenyórnól is keserűbb : vásárra vigyék a testüket, a becsületüket, a tisztaságukat! . . . . Keserves amúgy is az özvegy, az árva sorsa, minek azt még gyászosabbá tenni, mikor módjukban áll egy kis áldozat, egy pár fillér árán jobb sorsban hagyni őket. Móg haló porukat is áldani fogják, amiért gondoskodtak róluk; móg a sir göröngye is könnyebb lesz annak, aki avval a tudattal hunyta be az őrök álomra szemeit, hogy házanópót a nyomorúság, a gyalázat ellen biztosította. Higyjók meg édes véreim, csak maguknak tesznek jót, ha azt a kis áldozatot a maguk és háznópük jóvoltáért meghozzák, mert ha minden munkás igy gondoskodik a hozzátartozókról, akkor ezt az ezer éves hazát polgárai nagy, nemes szive gazdagabbá, boldogabbá, erősebbó teszi a ránk következő ezer esztendőben, mint volt a múltban; s amint példa volt a magyar nemzet hajdan a harcok terén, példa lesz a jövendőben a békés munka által megalkotott jólét és boldogság tekintetében is! Adja Isten, hogy ugy legyen! Gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár csabai járási értekezlete. Szóles alapon inditotta meg a mozgalmat Sztraka György, a csabai járás főszolgabirája a mezőgazdasági munkás és cselédsegélypénztár érdekében; ennek mozgalomnak különböző fázisairól annak idején részletesen tájékoztattuk olvasóközönségünket. Készséggel kell elismernünk, hogy az agitációnak az a módja, melylyel a csabai mozgalom vasárnap immár időleges befejezést nyert, legjobban közelíti meg azt a mindnyájunk által hőn óhajtott eredményt, hogy e törvényeknek mindenek telett humánus intencióit értse meg minden ember e megyében s megértvén, használja fél a maga javára. Az előórtekezlet, a gazdákkal folytatott tanácskozás, a tanítókkal tartott részletes megbeszélés, végre a vasárnapi járási nagygyűlés az érdekelt társadalom minden rétegét bevonta abba az országos mozgalomba, melynek feladata az intézmény céljait félreismerő tévelygéseket megtisztítani, a felmerült ellenvetéseket kellő értékükre leszállítani, az itt-ott megnyilatkozó ellenszenvet megdönteni, általában az eszméket tisztázni. A segítő pénztárra vonatkozó törvények az egész megyében Csabán találtak leghamarabb s legtöbb megértőre, mert hisz itt a helyibizottság móg ez óv tavaszán megalakult s a segítő pénztár ma már 317 tagot számlál. Ennek kell tulajdonítani a földmivelésügyi miniszternek azt a kitüntető figyelmét, hogy a csabai járási értekezletre leküldötte az országos gazdasági munkás ós cselédsegélypénztár ügyvezető titkárát dr. B a á n Zsigmondot; Darányi Ignácz miniszternek ezen jóindulata, a miniszteri kiküldöttnek jóságos tanácsai kiváló tényezői annak, hogy most már ez intézmény, az érdekeltek által jól megértve, abban a mértékben fog átmenni az életbe, ahogy azt a törvény nemes megalkotói gondolták s amint ezt ez az áldásos intézmény a legteljesebb mértékben megérdemli. A járási értekezlet lefolyásáról, kiküldött tudósítónk következőkben számol be: Sztraka György főszolgabíró, a gazdasági munkás ós cselédsegélypénztár érdekében egybehívott járási értekezlet idejét a csabai községháza közgyűlési termében vasárnap délután 3 órára tűzte ki. A földmivelésügyi miniszter kiküldötte dr. B a á n Zsigmondot, az országos munkás ós cselédsegélypénztár ügyvezető titkárát, aki a vasárnap délelőtti gyorsvonattal érkezett Csabára a fővárosból; a csabai állomáson K or o s y László főjegyző, a helyibizottság elnöke fogadta. Délután 2 órakor már rajostul tódult a nép a községháza felé, s 3 órára a közgyűlési termet zsúfolásig megtöltötte elannyira, hogy a több száznyi főre menő közönséget a terem alig volt képes befogadni ; a karzat csaknem roskadozott terhe alatt, s a szomszédos hivatalos helyiségeket is kikellett nyitni, hogy az egyre szaporodó hallgatóság elférjen. A közgyűlési terem asztalánál Sztraka György elnöklete alatt ott láttuk B a á n Zsigmond dr. miniszteri kiküldöttet, K or o s y László helyibizottsági elnököt, Chri sztián György intézőt, K a r a s z y Ödönt, aki a törvények népies ismertetésére nyert megbízatást, a csabai ós ujkigyósi elöljáróság tagjait stb. A közönség körében nagy számmal jelentek meg a gazdák, földbirtokosok, mezőgazdasági cselédek és munkások. Megnyitó szavaiban a főszolgabíró örömének ós köszönetének adott kifejezést azért a nagy arányú érdeklődésért, melyet a mezőgazdasági cselédek ós munkások, ós a gazdák tömeges megjelenésükkel a járási értekezlet iránt tanúsítottak. Majd átadta a szót a miniszter kiküldöttjének, dr. B a á n Zsigmondnak, aki Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter meleg üdvözletét tolmácsolta (általános lelkes éljenzés). Azért jelent meg a csabai járási értekezleten, hogy itt mindazoknak, akik a mezőgazdasági munkásokról ós cselédekről alkotott áldásos törvények egyik-másik rendelkezését nem értenék, felvilágosítással szolgáljon ; azért felkéri az értekezlet minden egyes tagját, hogy kérdéseiket mindden részletre nézve bizalommal terjesszók elő, hogy azokra válaszolhasson. Ezután rátért az egyes törvények ismertetésére s meggyőző, keresetlen szavakkal magyarázta meg az egyes részleteket. A segélypónztárról szólva, megkapó volt azon hason lata, melylyel arról a szegény, beteg anyáról szólott, aki kilenc gyermekét tisztességgel felnevelte s arról a kilenc egészséges gyermekről, akik szegény beteg any juktól elfordultak Statisztikai adatokat hozott fel a segélypónztár eddigi működéséről, amelyek szerint eddig 1040 ember kapott 54-194 kor. 91 fillórnyi segélyt s amelyek szerint a sególypónztárnak 1901. január 1-je óta 336.972 gazdasági cseléden felül 23.179 tagja van. A miniszteri kiküldött meggyőző előadását a hallgatóság lelkes éljenzóssel hálálta meg. K a r a s z y Ödön olvasta fel ezután mai számunk tárcarovatában közölt széles studiumra valló, gondos kidolgozású, magyaros nyelvezettel irott tanulmányát, a melyben élénk színekkel ecsetelve a mai állapotokat, frappans vonásokban mutatta be a gazdák és cselédek közötti viszonyt; értelmesen, szívhez szólóan magyarázta a segítő pénztárról szóló törvény egyes intézkedéseit. A felolvasást a hálás publikum viharos éljenzóssel jutalmazta Majd Chrisztian György, L a ur i n y e c z György, K o r o s y László, Zsilinszky Endre ós Beliczey Géza felszólalása után a főszolgabíró azzal az óhajjal rekesztette be a járási értekezletet, vajha e humánus intézmény — szóles körben megértőkre találván — minél kiterjedtebb körben terjessze áldásait. Az Aradi Ipar és Népbank közgyűlése. - Kiküldött tudósítónk jelentése. A részvényesek roppant nagy érdeklődése mellett, olykor igen szenvedélyes és zajos viták között folyt le kedden délelőtt az Aradi Ipar ós Népbank rendkívüli közgyűlése. Mint előre látható volt: a hiány fedezése körüli kérdésnél tört ki a vihar, végül azonban elcsendesedett és olyképen nyert megoldást a dolog, hogy minden indítványozó egy pontban találkozott és a közgyűlés szavazás nélkül, egyhangúlag hozta meg határozatát. T a g á n y i István elnökigazgató nyitotta meg a közgyűlést, konstatálta, hogy 998 drb. részvény tétetett letétbe, 732 szavazat képviseletében s igy a gyűlés határozatképes. A felolvasott igazgatói jelentós kiemeli, hogy a mult hó végén nyomára jött annak, hogy a mindenkinek osztatlan bizalmát bírt vezérigazgató, Bőhm Adolf, a cégvezető titkárral és főkönyvelővel Konschitzky Józseffel bűnösen összejátszva, hamis fondorlattal tévútra vezette az intézet minden tényezőjét, csalásokat, sikkasztásokat követve el, az intézetet megkárosította. Az igazgatóság megtett minden elővigyázató intézkedést, hogy megvédje az intézetet az ilyen esetekben a bizalmatlanság által felidézett rohamos támadás veszélyétől és megnyugvással konstatálja, hogy a közönség nyugtalansága megszűnt, a bizalom teljesen helyre állitottnak tekinthető és az intézet üzleti tevékenységének minden ágában a rendes működés zavartalan folyamatban van. Az Aradi Ipar ós Népbanknak a f. évi október 25-iki állapotát feltüntető vagyon mérleg igazolása szerint a Bőhm Adolf és társa által elkövetett visszaélések által okozott hiány 297,495 sor. 47 fillért tett ki, miután időközben megkerült 3 ellopottnak vélt megyei takarékpénztári részvény, melyek 5100 koronában lettek értékelve, a tényleges hiány 292,395 korona 42 fillér. Az igazgatói jelentós kiemeli, hogy elsikkasztottaknak nem tekinthetők azon összegek, melyek csak a könyvben lettek hamisan feltüntetve s melyek a bank vagyonából elvonva nem lettek, de melyek után a részvényesek osztalékot nyertek. Ily fictiv könyvbeli tótelek a Weisz A. ós Társa számlájára számított 31,044 kor. 81 fill., Kintzig Géza számlájára kitüntetett kamat 13774 kor. 16 fill. ós a mérleg javítása céljából elkönyvelt 88614 korona, összesen 134.432 korona 97 fillér. Ép ugy nem tekinthető sikkasztásnak a Bőhm Adolf által az igazgatóság beleegyezése nélkül Konschitzkynek kiutalványozott4530 kor. ós mindezen 138.962 kor. 97 fillórnyi tótelek levonásával, az ellopott és elsikkasztott összegek 153.482 kor. 45 fillért tesznek ki. Ezen összegből 57-200 koronát tesz ki azon érték, melynek erejéig Bőhm Adolf értékpapírokat ellopott, amit sem az igazgatóság, sem a felügyelő-bizottság a leggondosabb ellenőrzés mellett is megakadályozni nem tudott ós 96.232 kor. 45 fillért tesz ki azon összeg, melyet Bőhm Adolf hamis cégek álnoK felhasználása mellett elsikkasztott. Néma csöndben hangzottak el az elnök szavai. Néhány pillanatig senki sem mozdult meg a teremben, végre fölállott Institoris Kálmán polgármester, aki a következő indítványt terjesztette elő : mondja ki a közgyűlés, hogy elvárja az igazgatóságtól, hogy a 96.232 korona 45 fillér fedezésére egy móg az óv folyamán egybehívandó rendkívüli közgyűlésnek kötelező alakban előterjesztést tesz — és mondja ki, hogy ezen előtárjesztós elfogadása esetén az előterjesztett mérlegben előforduló többi hiánytóteleknek a tartalékalapból leendő leírását fogja elrendelni. Steinitzer Pál dr. ezzel szemben azt indítványozta, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a sikkasztásra vonatkozó igazgatósági jelentést tudomásul veszi ós utasítja az igazgatóságot, hogy hívjon össze legközelebb egy ujabbi rendkívüli közgyűlést, melyen a hiányzó összegek miként való fedezésére nézve terjeszti elő javaslatát. Dr. Keresztes Gyula szenvedélyes hangon mondott beszéde végén azzal az inditványnyal állt elő, melyszerint mondja ki a közgyűlés, hogy az igazgatóság jelentésót nem veszi tudomásul ós utasítja az igazgatóságot, hogy ujabb rendkívüli közgyűlést hívjon össze s azon a hiány fedezéséről terjesszen elő részletes javaslatot. Az erős támadás többek felszóllását provokálta s az igen zajos vitatkozás végre lecsendesedvén, a közgyűlés az összes javaslattevők előleges hozzájárulása után Steinitzer Pál dr. indítványát emelte határozattá ós az ujabbi közgyűlést nov. 27-re hivta egybe. ÚJDONSÁGOK. Megyebizottsági tagok választása. Csabán és Gyulán. A virilisi jogot szerzett Beliczey Géza lemondása s Hrabovszki János elhalálozása folytán megüresedett csabai II. ós III. kerületben a törvényhatósági bizottsági tagválasztás hétfőn folyt le igen lanyha órdelődós mellett a községházán. A JI-dik kerület választói a közgyűlési teremben szavaztak; elnök volt Haan Béla, helyettes elnök dr. P á n d y István, bizalmi férfiak : Gally Gyula, Laurinyecz György, Paulik János és Pollák Arnold. Beadtak összesen 89 szavazatot; 85 szavazattal dr. Margócsy Miklós került ki győztesen. A III-dik kerület választási helyisége a biró szobájában talált otthonra ; a választást dr. F á y Samu elnök, illetve helyettese dr. U r s z i n y János vezette. Itt öszszesen 57 szavazatot adtak le ; képviselő lett 38 szavazattal W i 1 i m István, mig C s e p r e g i György ev. esperes 17 szavazatot kapott. Gyulán élénk érdeklődés mellett zajlott le a megüresedett megyebizottsági tagsági helyek betöltése. Rendkívül sokan voltak a jelöltek, ennek következtében a szavazatok meglehetősen elforgácsolódtak. Hatféle liszta forgott közkézen, s igy bő alkalom nyílt a törlésekre. Dr. B o d o k y Zoltán orsz. kéoviselő ós a köztiszteletben álló, Jancsovits Emil ügyvéd neve minden lisztán szerepelt, bizonyítékául annak a rokonszenves becsülésnek, melyben a polgárság őket egyformán részesíti, A szavazatszedő-bizottság elnöke dr. M á r k y János kir. közjegyző volt, ki a törvény által előirt szabályokat szigorúan betartotta. A szavazás befejezése után a bizottság a beadott szavazólapok összeszámlálásához fogott s az eredmény körülbelől megfelelt a várakozásnak. Megválasztották az 1907. év végéig tartó megbízatással dr. B o d o k y Zoltánt, J a nc s o v i t s Emilt, dr. B é r ó n y i Ármint ósPopovits Jusztint, — az 1904. év végéig tartó megbízatással pedig R i t s e k János anyakönyvvezetőt. — Értekezlet a szanatórium ügyében. Dr. Kuthy Dezső, az Erzsébet szanatórium igazgató-főorvosa Gyulára érkezett, hogy Lukács György dr. fősipánnal a tüdőbetegek alföldi szanatóriuma érdekében értekezzék. A tudós doktor a budai hegyekben létesített gyógyintézetben bámulatos eredményeket ér el, melyek méltán felkölthetik az érdeklődést. A főispán buzgólkodása folytán a megyénkben létesítendő szanatóriumra részint alapítványok, részint adományok utján már eddig is szép összeg gyűlt egybe, azonban ez távolról sem elég a felmerülő költségek fedezésére. Dr. Kuthy